Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

1*65. március Iß. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szervezetten védekezzünk a mezei pocok kártétele ellen A mezőgazdaság sajátos­ságából adódik, hogy ese­tenként, élőre nem látható elemi károk vagy kártevők jelentkeznek — olyan mértékben — amelyek el­len egyedül a mezőgazda­ság dolgozói nem tudják eredményesen felvenni a harcöt. Ilyen esetekben nemcsak az 'üzem, község vagy egy város problémájáról, ha­nem az egész népgazdasá­got érintő ügyről van szó. ivíindenki előtt ismert, hogy egy-egy veszélyes kár­tevő — ha nem fog össze az1 egész társadalom — tönkreteheti egy járás, me­gye Vágy országrész mező- gazdasági terményeinek je. ientós részét. Az összefogás tette ered­ményessé már évtizedek­kel ezelőtt is a sáskajá­rások visszaszorítását, — azok kártételének csök­kentését. Néhány évtizeddel ezelőtt Franciaországban mintegy hétmillió holdon a tömege­sen jelentkező mezei pocok kártételét is így tudták minimálisra csökkenteni. Ezek a példák, tapaszta­latok . általában ismertek, nem véletlen tehát, hogy Szolnok megye dolgozói is helyesen értelmezték a földművelésügyi miniszter­nek az 1/1965. (II. 25.) szám alatt kiadott rendeletét, — mely a mezei pocok elleni társadalmi védekezést teszi kötelezővé. A rendelet elő­írja, hogy április 15-ig szervezetten át kell vizsgál­ni az ország — benne Szol­nok megye — területét is, abból a célból, hogy meg­állapítsuk milyen mérvű a mezei pocok fertőzés. En­nek megfelelően kell az embereket a védekezéshez beosztani. ' A lakosságnak a védeke­zés végrehajtásában köte­lessége résztvenni. Mint hasonló esetekben általá­ban leírni szokott, az em­berek zöme minden túlzás nélkül, helyesen, reálisan fúéli meg a mezei pocok elszaporodása következté­ben kialakult helyzetet. A iakosság zöme komolyan értelmezi a kártétel jelen­tőségét és a védekezési munkák során igyekszik feládatának eleget tenni. — Jelentkeznek azonban szél­sőséges felfogások is. — Megyénkben is találunk ilyent; Vannak emberek, akik igyekeznek „áprilisi tré­fát’’ csinálni e fontos akcióból, s lebecsülik azt. A felelőtlen, könnyelmű megnyilvánulások arra fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy tárgyilagos, meggyő­ző, túlzás-mentes felvilá­gosító'- munkával, helyes irányba kell terelnünk az emberek gondolkodását, s mindenkinél olyan szemlé­letet kell kialakítani, — amely biztosítja a véde­kezés érdekében szerve­zendő akció sikerét. Másik véglet is tapasz­talható a kialakult, helyzet megítélésénél, — amikoris egyesek kétségbeesnek és aüt hiszik, hogy termé- nyeihk zöme kárba • vész mért nein tudunk semmit tenni a kártevők ellen. — Magától értetődik, hogy mindkét felfogás, szemlé­let káros és küzdeni kell ellene. Nézzük meg ezek után mi a való helyzet a megyé­ben. Az országban — első­sorban Dunántúlon — a mezei pocok már 1962-ben károkat okozott. Az egyes állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek a ma­guk módján védekeztek is Az 1962—63-as tél azon­ban nagyon kedvezett a mezei pocoknak, azok na­gyobb része áttelelt. En­nek az lett a következmé­nye, hogy az 1964-es év- bOD a mezei pocok az egész ország területén megjelent és gyorsan elszaporodott. Nem egy helyen, így me­gyénk területén is, elsősor­ban a lucernásokban, a védekezési eljárások elle­nére — amelyek nem vol­tak elég átfogóak — jelen­tős károkat okozott. Saj­nos az elmúlt enyhe tél sem végezte el a mezei pocok irtásánál azt a „mun­kát”, amit vártunk tőle. Vizsgálataink szerint me­gyénkben minden száz négyzetméter területen je­lenleg 4—5 kártevő talál­ható. Tehát jelentős a kár­tevők száma, amelyek pillanatnyilag is nagy kárt tesznek az évelő ta­karmánynövényekben, az őszi vetésekben stb. A nagyobb veszély azon­ban abban van, hogy a mezei pocok gyorsan sza­porodik. Érdemes megje­gyezni, hogy a kártevő a párosodastól számított há­rom hét múlva átlagosan hét-nyolcat, de sokszor ti­zenkettőt is fial. A mezei pocok terjedé­sének, szaporodásának szempontjából nagyon fon­tos figyelembe ven­ni, hogy a fialást követően a nőstény azonnal pároso­dik, három hét múlva újra fial,, s a háromhetes mezei pocok már tenyészérett, — párosodik és három hét múlva az is fial. E bioló­giai tulajdonságoknak a következménye, hogy egy olyan mezei pocok­pár, amelyik a télen nem pusztult el, tehát most március hónapban élet­ben van, optimális körül­mények között év végéig 2500-ig is felszaporodhat. Fokozza a kártételt a po. coknak egy másik, figye­lemre méltó tulajdonsága, hogy rágcsáló és állandóan rág. Ennek az a következ­ménye, hogy többszörösét rágja össze és teszi tönk­re annak a terménynek, — mint ami létfenntartásához szükséges. Érdemes ilyen szempontból megnézni egy- egy mezei pocok által fer­tőzött lucerna, vagy vörös­here táblát, esetleg az ősz: vetéseket. Előfordul, hogy aratás idején ott, ahol a védeke­zést elhanyagolták, a kész búzatermésből a szalmá nak és szemnek csak egy töredékét tudjuk betakarí­tani, zömét vagy felélik,— vagy tönkreteszik a kárte­vők; A mezei pocok kártétele hatványozódik, hogy a kár­tevő a földben él. Egy-eg.v mezei pocokpár évente 5—6-szor is változtatja he­lyét különböző okok miatt. Ennek következménye, — hogy ahol nagyon elszapo­rodik, valósággal szitává fúrja át a földet. így ? föld üreges marad, s az el nem fogyasztott, tönkre nem tett növényzet egyré- sze ott elpusztul vagy a szárazság miatt, vagy ki­fagy. Sajnos megyénk te­rületén is több tízezer hold lucerna és vöröshere ment így tönkre, amit most a tavasz folyamán ki kell szántani. Nagy károkat okoz a mezei pocok a gyümölcsö­sökben, faiskolákban is. — Nem egy esetben volt rá példa, hogy ahol a védeke­zést elmulasztották, az egy­két éves suhángok között a kártétel olyan nagy volt, hogy a csemetéknek csak 10—20 százalékát tudták megmenteni. A mezei pocok kártételé­nek kihatása még számta­lan területen jelentkezik. Egyes helyeken például a kártevő járataival úgy át­szövi a földet, hogy szinte használhatatlanná teszi a rizsgátakat, fellazítja még a vasúti töltéseket is. A mezei pocok tovább szaporodásának megakadá­lyozása, a meglévő állo­mány kiirtása tehát rend­kívül nagy jelentőségű. Ha nem tesszük szervezetté a védekezést, a kártevő olyan mértékben elszaporodhat, hogy az beláthatatlan ká­rokat okozhat a mezőgaz­dasági üzemeknek és az egész népgazdaságnak. Amikor ezt a tényt meg­állapítjuk, mindjárt hozza kell tenni, hogy kétségbe­esésre semmi ok, mert nem állunk tehetetlenül a kárte­vővel szemben. Fel va­gyunk készülve a védeke­zésre, ismertek az eljárá­sok a védekezés végrehaj­tásához, s a földművelés­ügyi kormányzat, a vegy­szert ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Tőlünk, a megye lakosaitól függ, hogy mennyire használjuk ki ezt a lehetőséget, mennyire tesszük szervezetté a vé­dekezést, s mennyire le­szünk következetesek, fe­gyelmezettek a védekezési munkák végrehajtásában. Nézzük meg ezek után, hogy milyen feladataink vannak a védekezés előké­szítésénél és végrehajtásá­nál. Az első és a legfonto­sabb, hogy minden közsé­gi és városi tanács végre­hajtó bizottsága a védeke­zés irányítására létrehozott operatív bizottságon ke­resztül az illetékes szakemberek bevonásával állapíttassa meg, hogy az adott köz- igazgatási egység terüle­tén hol, milyen mérvű a fertőzés. Pontosan meg kell állapí­tani. hogy mennyi az a térület, ahol a védekezési munkálatokat végre kell hajtani és az egyes terüle­ti egységeket illetően mi­lyen sorrendet állítanak fel. Ezt követően meg kell állapítani, hogy mennyi az adott községben, városban azoknak a lakosoknak a száma, akiket a védekezési munkálatokba be lehet és be kell vonni. Ezt követően a lakosságot 15—20 fős csoportokra kell beosztani, minden munka­csapathoz egy-egy vezetőt kell kijelölni, akiket külön ki kell oktatni a védeke­zés technológiájára és azoknak az óvórendszabá- tyoknak a betartására, t- amelyeket a védekezés so­rán meg kell követelni. A védő anyag ugyanis méreg, ezért megfelelő elővigyáza­tossággal kell eljárni. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a lakosság fel­világosítását s meg kell állapítani, hogy adott köz­ségben vagy városban a védekezést mikor hajtják végre és az egyes munka­csapatok tagjainak mikor, hol kell jelentkezniük a védekezési munkálatokban való részvételre. Nagyon fontos, hogy a védekezési munkával kap­csolatban minden résztve­vő a lehető legpontosab­ban lesyen tájékoztatva a tennivalókról, mert az elő­írások be nem tartása ve­szélyezteti a munka sike­rét és a szakszerűtlenül kihe­lyezett védő anyag ko­moly kárt tehet a hasz­nos madarakban, a vad­állomány és a házi álla­tok egy részében is. Kötelességünk, hogy a lakóhelyünkön maradékta­lanul tegyünk eleget a ta­nácsok végrehajtó bizott­sága által kijelölt időpont­ban a ránk háruló felada­toknak. Meggyőződésünk — mint minden esetben, ami­kor a helyzet úgy kívánta meg és kértük a lakosság segítségét egy-egy problé­ma megoldásához, — hogy ez alkalommal is sikerrel fogjuk végrehajtani ezt az akciót, melyben résztvenni mindenkinek állampolgári kötelessége. Nyíri Béla, a Szolnok megyei Tanács V. Bj elnökhelyettese Jó versenyhangulat van a járműjavítóban A CÉL : kifogástalan minőséget A szolnoki járműjavító­ban jó veraenyhangulat van. A színes plakátokon egy-egy üzemrész vagy bri­gád teszi közzé legújabb eredményeit. A felszabadu­Deák Zoltán főművezető: „Nem akartam kimaradni...” másán dolgozott, s a ta­nulói is figyelemmel se- gédíkeztek. Az öreg a Bá­nyai szocialista brigád tagjá. — Mi azon vagyunk, hogy a társosztályokat jó minőségi munkával segít­sük. Ez a legtöbb, amit tehetünk — mondta, majd újból kézbevette a kalapá­csot s szaporázta az üté­seket. Hulladékból megtakarítás Szabó Károly brigádja a versenyzők legjobbjai kö­zött is méltó helyet foglal el. Kovács Vendel a válla­lásukról beszélt. — Mi amolyan hulladék- gyűjtők vagyunk. Havonta több ezer kilogramm ócska, haszontalannak vélt anya­got dolgozunk fel. Tímár József így foly­tatta: Az újító főművezető A teherkocsi osztályon Deák Zoltán főművezetőt kerestük fel. Ö még tavaly decemberben egyéni ver­senyre hívta ki a műsza­kiakat. r— Ügy érzem, ki kellett fejeznem, hogy a munkások versenyéből nem akarok kimaradni. A kihívástól azt reméltem, hogy a műszaki dolgozók majd azért fo­gadják el, mert ők is töb­bet akarnak nyújtani a hi­vatalos kötelességnél. — És sokan csatlakoztak? — Eddig négy munkatár­sam az osztályról. — A többiek? — Ügy hiszem, nem is értesültek róla. Az én fel­hívásom bizony nem került ki a plakátra... Pedig remek dolgokat vállalt Deák Zoltán. Töb­bek között húsz újítás ki­dolgozását. Főleg a hulla­dékanyagok felhasználásá­val foglalkozik. Mint mon­dotta, a legegyszerűbb meg­szabó Kálmán kovács: „Jó minőségű munkával...*’ lás 20. évfordulójának tisz­teletére tett vállalásokat igyekeznek becsülettel tel­jesíteni. Ez alkalommal a kovács­műhelybe látogattunk el. Javában döngtek a gőzkala­pácsok, csilingeltek az ül­lőn a kéziszerszámok. Sza­bó Kálmán bácsi szorgal­— A jó minőség elérésére törekszünk. A brigádvezető veszi át először a munka­darabot, s csak aztán kap­ják meg az ellenőrök. — A tervünket 4.5 szá­zalékkal túlteljesítjük — tette hozzá a magáét Nagy Attila. oldás is 20—25 ezer forint értékű importfa megtakarí­tását eredményezi havonta. Reméljük, követőkre talál a főművezető versenyfel­hívása.-f-p A tfazdaságlalanság iskolapéldája Az ÉM. Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Vállalat már tavaly a harmadik ne­gyedévet szárító kapacitás- hiánnyal küszködte végig. Ez pedig komoly gazdasági következményekkel járt, hi­szen az önköltség 2.1 szá­zalékkal volt rosszabb a tervezettnél s a termelé­kenység is romlott. Minden jel arra mutatott, hogy a tervezettnél jóval nagyobb volumenű többletgyártás ésszerűtlen, hiszen a ter­mék sorsa kizárólag az időjárás függvénye lesz. — Ennek ellenére a vállalat fokozta termelését, nagy összegeket költött szabad­szárítók építésére. A télen a készletekben mintegy 430 ezer forint ér­tékű elemi kár keletkezett, ami körülbelül 1.5 millió tégla elpusztulását jelenti. Tavaly ilyenkor mindössze — az enyhébb kifejezés csak az arányok hangsú­lyozásáért született — 35 ezer téglát vitt el a téL De nemcsak erről van szó, hiszen a vállalat a februári tervének 90 szá­zalékos teljesítése mellett, a selejtarány a tégla ese­tében 1.1, míg a cserépnél 2 százalékkal volt maga­sabb az előirányzatnál, de még a bázisnál is. Mindezt a fagyok hatására lerom­lott készletek okozzák. A már bekövetkezett ele­mi kár a termelési értékre gyakorolt kedvezőtlen hatá­sán kívül, kedvezőtlenül hat a létszám és bérgazdálko­dásra is, mivel az utólagos (részint javító jellegű) munka ráfordítások mögött nincs tényleges termelés, így napjainkig ez mintegy 320 ezer forint többlet bér­igénnyel iárt. Vitathatatlan, hogy a gaz- daságtaianság árán megva­lósult többlettermelésnek semmi értelme sincs. A ta­nulság ennyi, de általános érvényű valamennyi válla­latra. —t—D 1848 ^ hős márciusi fiataljaira emlékezünk 1848 március 15. hős fia­taljaira emlékeztek szom­baton a szolnoki úttörőcsa­patok és KISZ-alapszer ve­zetek. Hétfőn délelőtt 9 órakor a KISZ Szolnok városi bi­zottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága közös szervezésében száz­ötven fős koszorúzási kül­döttség kereste fel a Kos- suth-emléktáblét. ahol a ?- sz. AKÖV üzemi KISZ- bizottsága. az Űttörőházon levő Petőfi emléktáblánál pedig a Városi Úttörő El­nökség helyezett el koszo­rút. A küldöttség ezután a Szabadság-szoborhoz vonult. Emlékbeszédet mondott Fe­hér József, a KISZ Szolnok városi bizottságának titká­ra. Méltatta a 48-as for­radalom és szabadságharc jelentőségét. Ezután a KISZ városi bizottsága megko­szorúzta a szobrot. Az ünnepi megemlékezé­sek utolsó állomása a mű­vésztelepi Damjanich-szobor volt: a város dolgozóinak nevében a Hazafias Nép­front képviselői helyezték el a koszorút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom