Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-16 / 63. szám
1*65. március Iß. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szervezetten védekezzünk a mezei pocok kártétele ellen A mezőgazdaság sajátosságából adódik, hogy esetenként, élőre nem látható elemi károk vagy kártevők jelentkeznek — olyan mértékben — amelyek ellen egyedül a mezőgazdaság dolgozói nem tudják eredményesen felvenni a harcöt. Ilyen esetekben nemcsak az 'üzem, község vagy egy város problémájáról, hanem az egész népgazdaságot érintő ügyről van szó. ivíindenki előtt ismert, hogy egy-egy veszélyes kártevő — ha nem fog össze az1 egész társadalom — tönkreteheti egy járás, megye Vágy országrész mező- gazdasági terményeinek je. ientós részét. Az összefogás tette eredményessé már évtizedekkel ezelőtt is a sáskajárások visszaszorítását, — azok kártételének csökkentését. Néhány évtizeddel ezelőtt Franciaországban mintegy hétmillió holdon a tömegesen jelentkező mezei pocok kártételét is így tudták minimálisra csökkenteni. Ezek a példák, tapasztalatok . általában ismertek, nem véletlen tehát, hogy Szolnok megye dolgozói is helyesen értelmezték a földművelésügyi miniszternek az 1/1965. (II. 25.) szám alatt kiadott rendeletét, — mely a mezei pocok elleni társadalmi védekezést teszi kötelezővé. A rendelet előírja, hogy április 15-ig szervezetten át kell vizsgálni az ország — benne Szolnok megye — területét is, abból a célból, hogy megállapítsuk milyen mérvű a mezei pocok fertőzés. Ennek megfelelően kell az embereket a védekezéshez beosztani. ' A lakosságnak a védekezés végrehajtásában kötelessége résztvenni. Mint hasonló esetekben általában leírni szokott, az emberek zöme minden túlzás nélkül, helyesen, reálisan fúéli meg a mezei pocok elszaporodása következtében kialakult helyzetet. A iakosság zöme komolyan értelmezi a kártétel jelentőségét és a védekezési munkák során igyekszik feládatának eleget tenni. — Jelentkeznek azonban szélsőséges felfogások is. — Megyénkben is találunk ilyent; Vannak emberek, akik igyekeznek „áprilisi tréfát’’ csinálni e fontos akcióból, s lebecsülik azt. A felelőtlen, könnyelmű megnyilvánulások arra figyelmeztetnek bennünket, hogy tárgyilagos, meggyőző, túlzás-mentes felvilágosító'- munkával, helyes irányba kell terelnünk az emberek gondolkodását, s mindenkinél olyan szemléletet kell kialakítani, — amely biztosítja a védekezés érdekében szervezendő akció sikerét. Másik véglet is tapasztalható a kialakult, helyzet megítélésénél, — amikoris egyesek kétségbeesnek és aüt hiszik, hogy termé- nyeihk zöme kárba • vész mért nein tudunk semmit tenni a kártevők ellen. — Magától értetődik, hogy mindkét felfogás, szemlélet káros és küzdeni kell ellene. Nézzük meg ezek után mi a való helyzet a megyében. Az országban — elsősorban Dunántúlon — a mezei pocok már 1962-ben károkat okozott. Az egyes állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a maguk módján védekeztek is Az 1962—63-as tél azonban nagyon kedvezett a mezei pocoknak, azok nagyobb része áttelelt. Ennek az lett a következménye, hogy az 1964-es év- bOD a mezei pocok az egész ország területén megjelent és gyorsan elszaporodott. Nem egy helyen, így megyénk területén is, elsősorban a lucernásokban, a védekezési eljárások ellenére — amelyek nem voltak elég átfogóak — jelentős károkat okozott. Sajnos az elmúlt enyhe tél sem végezte el a mezei pocok irtásánál azt a „munkát”, amit vártunk tőle. Vizsgálataink szerint megyénkben minden száz négyzetméter területen jelenleg 4—5 kártevő található. Tehát jelentős a kártevők száma, amelyek pillanatnyilag is nagy kárt tesznek az évelő takarmánynövényekben, az őszi vetésekben stb. A nagyobb veszély azonban abban van, hogy a mezei pocok gyorsan szaporodik. Érdemes megjegyezni, hogy a kártevő a párosodastól számított három hét múlva átlagosan hét-nyolcat, de sokszor tizenkettőt is fial. A mezei pocok terjedésének, szaporodásának szempontjából nagyon fontos figyelembe venni, hogy a fialást követően a nőstény azonnal párosodik, három hét múlva újra fial,, s a háromhetes mezei pocok már tenyészérett, — párosodik és három hét múlva az is fial. E biológiai tulajdonságoknak a következménye, hogy egy olyan mezei pocokpár, amelyik a télen nem pusztult el, tehát most március hónapban életben van, optimális körülmények között év végéig 2500-ig is felszaporodhat. Fokozza a kártételt a po. coknak egy másik, figyelemre méltó tulajdonsága, hogy rágcsáló és állandóan rág. Ennek az a következménye, hogy többszörösét rágja össze és teszi tönkre annak a terménynek, — mint ami létfenntartásához szükséges. Érdemes ilyen szempontból megnézni egy- egy mezei pocok által fertőzött lucerna, vagy vöröshere táblát, esetleg az ősz: vetéseket. Előfordul, hogy aratás idején ott, ahol a védekezést elhanyagolták, a kész búzatermésből a szalmá nak és szemnek csak egy töredékét tudjuk betakarítani, zömét vagy felélik,— vagy tönkreteszik a kártevők; A mezei pocok kártétele hatványozódik, hogy a kártevő a földben él. Egy-eg.v mezei pocokpár évente 5—6-szor is változtatja helyét különböző okok miatt. Ennek következménye, — hogy ahol nagyon elszaporodik, valósággal szitává fúrja át a földet. így ? föld üreges marad, s az el nem fogyasztott, tönkre nem tett növényzet egyré- sze ott elpusztul vagy a szárazság miatt, vagy kifagy. Sajnos megyénk területén is több tízezer hold lucerna és vöröshere ment így tönkre, amit most a tavasz folyamán ki kell szántani. Nagy károkat okoz a mezei pocok a gyümölcsösökben, faiskolákban is. — Nem egy esetben volt rá példa, hogy ahol a védekezést elmulasztották, az egykét éves suhángok között a kártétel olyan nagy volt, hogy a csemetéknek csak 10—20 százalékát tudták megmenteni. A mezei pocok kártételének kihatása még számtalan területen jelentkezik. Egyes helyeken például a kártevő járataival úgy átszövi a földet, hogy szinte használhatatlanná teszi a rizsgátakat, fellazítja még a vasúti töltéseket is. A mezei pocok tovább szaporodásának megakadályozása, a meglévő állomány kiirtása tehát rendkívül nagy jelentőségű. Ha nem tesszük szervezetté a védekezést, a kártevő olyan mértékben elszaporodhat, hogy az beláthatatlan károkat okozhat a mezőgazdasági üzemeknek és az egész népgazdaságnak. Amikor ezt a tényt megállapítjuk, mindjárt hozza kell tenni, hogy kétségbeesésre semmi ok, mert nem állunk tehetetlenül a kártevővel szemben. Fel vagyunk készülve a védekezésre, ismertek az eljárások a védekezés végrehajtásához, s a földművelésügyi kormányzat, a vegyszert ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Tőlünk, a megye lakosaitól függ, hogy mennyire használjuk ki ezt a lehetőséget, mennyire tesszük szervezetté a védekezést, s mennyire leszünk következetesek, fegyelmezettek a védekezési munkák végrehajtásában. Nézzük meg ezek után, hogy milyen feladataink vannak a védekezés előkészítésénél és végrehajtásánál. Az első és a legfontosabb, hogy minden községi és városi tanács végrehajtó bizottsága a védekezés irányítására létrehozott operatív bizottságon keresztül az illetékes szakemberek bevonásával állapíttassa meg, hogy az adott köz- igazgatási egység területén hol, milyen mérvű a fertőzés. Pontosan meg kell állapítani. hogy mennyi az a térület, ahol a védekezési munkálatokat végre kell hajtani és az egyes területi egységeket illetően milyen sorrendet állítanak fel. Ezt követően meg kell állapítani, hogy mennyi az adott községben, városban azoknak a lakosoknak a száma, akiket a védekezési munkálatokba be lehet és be kell vonni. Ezt követően a lakosságot 15—20 fős csoportokra kell beosztani, minden munkacsapathoz egy-egy vezetőt kell kijelölni, akiket külön ki kell oktatni a védekezés technológiájára és azoknak az óvórendszabá- tyoknak a betartására, t- amelyeket a védekezés során meg kell követelni. A védő anyag ugyanis méreg, ezért megfelelő elővigyázatossággal kell eljárni. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a lakosság felvilágosítását s meg kell állapítani, hogy adott községben vagy városban a védekezést mikor hajtják végre és az egyes munkacsapatok tagjainak mikor, hol kell jelentkezniük a védekezési munkálatokban való részvételre. Nagyon fontos, hogy a védekezési munkával kapcsolatban minden résztvevő a lehető legpontosabban lesyen tájékoztatva a tennivalókról, mert az előírások be nem tartása veszélyezteti a munka sikerét és a szakszerűtlenül kihelyezett védő anyag komoly kárt tehet a hasznos madarakban, a vadállomány és a házi állatok egy részében is. Kötelességünk, hogy a lakóhelyünkön maradéktalanul tegyünk eleget a tanácsok végrehajtó bizottsága által kijelölt időpontban a ránk háruló feladatoknak. Meggyőződésünk — mint minden esetben, amikor a helyzet úgy kívánta meg és kértük a lakosság segítségét egy-egy probléma megoldásához, — hogy ez alkalommal is sikerrel fogjuk végrehajtani ezt az akciót, melyben résztvenni mindenkinek állampolgári kötelessége. Nyíri Béla, a Szolnok megyei Tanács V. Bj elnökhelyettese Jó versenyhangulat van a járműjavítóban A CÉL : kifogástalan minőséget A szolnoki járműjavítóban jó veraenyhangulat van. A színes plakátokon egy-egy üzemrész vagy brigád teszi közzé legújabb eredményeit. A felszabaduDeák Zoltán főművezető: „Nem akartam kimaradni...” másán dolgozott, s a tanulói is figyelemmel se- gédíkeztek. Az öreg a Bányai szocialista brigád tagjá. — Mi azon vagyunk, hogy a társosztályokat jó minőségi munkával segítsük. Ez a legtöbb, amit tehetünk — mondta, majd újból kézbevette a kalapácsot s szaporázta az ütéseket. Hulladékból megtakarítás Szabó Károly brigádja a versenyzők legjobbjai között is méltó helyet foglal el. Kovács Vendel a vállalásukról beszélt. — Mi amolyan hulladék- gyűjtők vagyunk. Havonta több ezer kilogramm ócska, haszontalannak vélt anyagot dolgozunk fel. Tímár József így folytatta: Az újító főművezető A teherkocsi osztályon Deák Zoltán főművezetőt kerestük fel. Ö még tavaly decemberben egyéni versenyre hívta ki a műszakiakat. r— Ügy érzem, ki kellett fejeznem, hogy a munkások versenyéből nem akarok kimaradni. A kihívástól azt reméltem, hogy a műszaki dolgozók majd azért fogadják el, mert ők is többet akarnak nyújtani a hivatalos kötelességnél. — És sokan csatlakoztak? — Eddig négy munkatársam az osztályról. — A többiek? — Ügy hiszem, nem is értesültek róla. Az én felhívásom bizony nem került ki a plakátra... Pedig remek dolgokat vállalt Deák Zoltán. Többek között húsz újítás kidolgozását. Főleg a hulladékanyagok felhasználásával foglalkozik. Mint mondotta, a legegyszerűbb megszabó Kálmán kovács: „Jó minőségű munkával...*’ lás 20. évfordulójának tiszteletére tett vállalásokat igyekeznek becsülettel teljesíteni. Ez alkalommal a kovácsműhelybe látogattunk el. Javában döngtek a gőzkalapácsok, csilingeltek az üllőn a kéziszerszámok. Szabó Kálmán bácsi szorgal— A jó minőség elérésére törekszünk. A brigádvezető veszi át először a munkadarabot, s csak aztán kapják meg az ellenőrök. — A tervünket 4.5 százalékkal túlteljesítjük — tette hozzá a magáét Nagy Attila. oldás is 20—25 ezer forint értékű importfa megtakarítását eredményezi havonta. Reméljük, követőkre talál a főművezető versenyfelhívása.-f-p A tfazdaságlalanság iskolapéldája Az ÉM. Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Vállalat már tavaly a harmadik negyedévet szárító kapacitás- hiánnyal küszködte végig. Ez pedig komoly gazdasági következményekkel járt, hiszen az önköltség 2.1 százalékkal volt rosszabb a tervezettnél s a termelékenység is romlott. Minden jel arra mutatott, hogy a tervezettnél jóval nagyobb volumenű többletgyártás ésszerűtlen, hiszen a termék sorsa kizárólag az időjárás függvénye lesz. — Ennek ellenére a vállalat fokozta termelését, nagy összegeket költött szabadszárítók építésére. A télen a készletekben mintegy 430 ezer forint értékű elemi kár keletkezett, ami körülbelül 1.5 millió tégla elpusztulását jelenti. Tavaly ilyenkor mindössze — az enyhébb kifejezés csak az arányok hangsúlyozásáért született — 35 ezer téglát vitt el a téL De nemcsak erről van szó, hiszen a vállalat a februári tervének 90 százalékos teljesítése mellett, a selejtarány a tégla esetében 1.1, míg a cserépnél 2 százalékkal volt magasabb az előirányzatnál, de még a bázisnál is. Mindezt a fagyok hatására leromlott készletek okozzák. A már bekövetkezett elemi kár a termelési értékre gyakorolt kedvezőtlen hatásán kívül, kedvezőtlenül hat a létszám és bérgazdálkodásra is, mivel az utólagos (részint javító jellegű) munka ráfordítások mögött nincs tényleges termelés, így napjainkig ez mintegy 320 ezer forint többlet bérigénnyel iárt. Vitathatatlan, hogy a gaz- daságtaianság árán megvalósult többlettermelésnek semmi értelme sincs. A tanulság ennyi, de általános érvényű valamennyi vállalatra. —t—D 1848 ^ hős márciusi fiataljaira emlékezünk 1848 március 15. hős fiataljaira emlékeztek szombaton a szolnoki úttörőcsapatok és KISZ-alapszer vezetek. Hétfőn délelőtt 9 órakor a KISZ Szolnok városi bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága közös szervezésében százötven fős koszorúzási küldöttség kereste fel a Kos- suth-emléktáblét. ahol a ?- sz. AKÖV üzemi KISZ- bizottsága. az Űttörőházon levő Petőfi emléktáblánál pedig a Városi Úttörő Elnökség helyezett el koszorút. A küldöttség ezután a Szabadság-szoborhoz vonult. Emlékbeszédet mondott Fehér József, a KISZ Szolnok városi bizottságának titkára. Méltatta a 48-as forradalom és szabadságharc jelentőségét. Ezután a KISZ városi bizottsága megkoszorúzta a szobrot. Az ünnepi megemlékezések utolsó állomása a művésztelepi Damjanich-szobor volt: a város dolgozóinak nevében a Hazafias Népfront képviselői helyezték el a koszorút.
