Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

985. március 13. SZOLNOK. MEGYEI NÉPLAP 3 Az új szebb, jobb, mint a régi Barangolás egy új gint Háziamban Ruzsin István igazgató irodájában éppen telefonál: — Baj van a fűtéssel. Va­lahol csőrepedés van, a ka- zánhazban vízben állnak a gépek — mondja a telefon­ba. Aztán készséggel vál­lalkozik rá, hogy megmu­tat mindent, ami csak érde­kel. Ruzsin István a tiszaföld- vári Hajnóczy Gimnázium igazgatója. Büszke új biro­dalmukra, hiszen ha van­nak is hibák, azért össze sem lehet hasonlítani a ré­gi épülettel, amit már bi­zony régen kinőtt a gimná­zium. Most már tíz tante­remben és két előadóterem­ben „okosodhat” a három- százhatvan tanuló. Először a fizikai előadó­4 negyedikesek Az iskolában két negye­dik van. Egy lány és egy vegyes osztály, a vegyest választom. A földszinti folyosó vé­gében nagydiákok csoportja mormolja az oroszt, kezük­ben könyvet szorongatva; Mindegyikőjük fiú. Lehet, hogy a lányok valameny- rtyien otthon tanulták meg a leckét? — Szeretnék, ha most eb­ben a szép, új iskolában lennének elsősök? — kér­dezem, de kérdésemmel élénk tiltakozást váltok ki. — Inkább azt szerettük volna, hogy amikor mi el­sősök voltunk, már meg­lett volna ez az új iskola — igazítanak ki. — Igazuk van, jobb mi­nél előbb túlesni az érett­ségin. Utána ki, hova akar menni? — Még nem kellett vég­legesen döntenünk — mondja egy szemüveges fiit. — Gyerekek, ki akar új­ságíró lenni? — teszi fel a kérdést nagy derültség közepette egy kis barna. Elértem a tréfát, biztatom őket: csak rajta! —■ Egy fotóriporterünk máris akad — mutatnak a mellettem álló fiúra társai. Nagy szerénykedés, aztán mutogatás lesz a dologból. A fotoszakkör helyisége itt van az osztály mellett, és hamarosan előkerül a kul­csa is. A falakon az iskola életéről készült tablók. __ — Ezt is a negyedik bő­sek készítették, meg azt is — magyarázzák, de az orosz tanár megjelenése vé­get vet a rögtönzött tárlat- vezetésnek. Indulok vissza az emelet­re. Útközben Fodor András KISZ-vezető tanárral talál­kozom. — Nem nézi meg a kony­hánkat? —■ invitál. Vele tartok. Juszti néni, az iskola sza­kácsnőjének gőzüstjeiben, fazekaiban fő az ebéd. — Válogatósak-e a gye­rekek? — kíváncsiskodom. — Mindig elfogy az ebéd, igyekszünk jó háziasán főz­ni, a szájízük szerint. — Vi­lágosít fel Juszti néni, aki vidám, bőbeszédű asszony, K nevezőn / A kunmadaras! Petőfi Tsz politikai intézkedési tervéről termet nézzük meg. Még nem készült el egészen, üres padsorok fogadnak, amikor belépünk. Talán er­re az előadóteremre a leg­büszkébb az igazgató. Van is itt minden, ami a kor­szerű oktatáshoz szükséges, csak éppen egy fekete táb­láról feledkeztek meg. Szemben a „fizikaival” van az ifjúsági klub. Le­mezjátszó, magnetofon, kű lönböző társasjátékok és az ifjúsági könyvtár csalogat­ja be ide tanítás után a tanulókat, akik csak azt sajnálják, hogy nem tölthe­tik el itt egész napjukat. Miközben mi az ifjúsági klubban nézelődünk, meg­szólal a szünetet jelző csengő. tiltakozása és bizonyságképpen rögtön elmondja a heti menüt. 4 tornaterem szépséqkibája A fizikai előadó, az ifjú­sági klub, a fotoszakkör és a konyha után Ruzsin Ist­ván igazgatóval még végig­járjuk a műhelyeket. A gé­peket még nem szerelték fel. Most még Martfűre és a Cibakházi Gépállomásra járnák gyakorlati foglalko­Megkétszerezcdött a növény védelem hatékonysága Az ország legrégibb me­zőgazdasági kísérletügyi in­tézménye, a Növényvédelmi Kutató Intézet az idén 85 esztendős. A magyar nö­vényvédelmi kutatás már a múl* század végén, s e szá­zad első felében is sok ki­váló tudóssal rendelkezett és sok eredményt ért el. Nagyobb arányú fejlődésére és szélesebb körű tevékeny­ségére azonban csak az utóbbi 15—20 évben került sor. A kutatók 1949-ben kezd­tek foglalkozni a vegyszeres gyomirtással, s a mezőgaz­dasági üzemek ma már csaknem kétmillió holdon alkalmazzák ezt az eljárást, ■több mint másfélmilliárd forint értékű terméstöbble­tet érve el. Az intézet ér­deme, hogy a legjobb kül­földi tapasztalatok haszno­sításával nálunk is kialaku­lóban van az úgynevezett integrális növényvédelem. Ennek lényege, hogy a kár­tevők ellen elsősorban azok parazitái és más természe­tes ellenségei segítségével, tehát biológiai úton véde­keznek, s a nagyhatású mérgeket csak végső eset­ben használják. A növényvédelem, s egy­úttal az eaész növényter­mesztés fejlődését legjob­ban mégis a védekezés ha­tékonyságának javulása mu­tatja. A növényvédelemre fordított kiadások 15—20 év­vel ezelőtt 2—3-szorosan, — most pedig 4—4,5-szeresen térülnek meg- A számítások szerint 1945 és 1955 között a növényi betegségek, kár­tevők és gvomnövénvek leg­alább 30 százalékos termés­veszteséget okoztak, az utóbbi évek átlagában pe­dig ez a kártétel 15—30 százalékra csökkent. — Ez Uffvan még mindig évi 7—8 milliárd forintot ielent. de már mintegy 4 milliárd fo­rintra becsülhető a növény­védelemmel megmentett terménvek értéke. És ha a tudomány által már kidol­gozott eljárásokat minden gazdaságban kellő arnVérte- lemmel, ontlmális időben alkalmaznák, akkm- minden befektetés nélkül továhbi mintegy 2 milliárd forint­tal lehetne a veszteségekét csökkenteni. zásra a tiszaföldvári gim­nazisták, de jövőre itt me­zőgazdasági gépjavítói szak­iskolai osztály is indul. A műhelyek után a tor­naterem ajtajában állunk meg. Odabent az egyik fű­tőtestet reparálják. Kilyu­kadt valahol, a melegvíz vastag sugárban folyik a parkettre, ^ alászivárogva, lassan hullámosra púpozva. Nem valami szemet gyö­nyörködtető látvány, hiába, ez úgy látszik, az újdonság velejárója. Ezek a hibák megkeserítik kicsit a tisza- földváriak örömét, de ab­ban mindnyájan egyetérte­nek, hogy új iskolájuk szebb is, jobb is, mint amilyen a régi volt. R. G. A papírgyár válogatóter­mében főleg asszonyok dol­goznak. Minap közülük he­ten elhatározták, hogy bri­gádot alakítanak, a szocia­lista címet szertnék megsze­rezni. A gyárban e mozga­lomnak már hagyományai vannak, ám most történt először, hogy nők is vállal­A napokban megkezdő­dött a vállalatok 1964. évi munkájáról készült mérleg- beszámolók felülvizsgálata, s e héten néhány könnyű­ipari vállalat már enge­délyt is kapott a nyereség- részesedés kifizetésére. Az elsők között kerül sor a nyereségrészesedés kiosztá­sára a Szombathelyi Pa­mutiparban, a soproni, a za­laegerszegi és a kaposvári Ruhagyárban, a„ alföldi és a bonyhádi Cipőgyárban. A -könnyűiparban — az elő­zetes adatok szerint — a nyereségrészesedés összege most több lesz, mint az elő­ző években volt. Miniszté­riumi átlagban a nyereség- részesedés az 1961. évi mun­ka alapján tíz napi, 1962- ben 10.5 napi, 1963-ban 8.6 napi bérnek megfelelő ösz- szeg volt. most az 1964. évi nunka alapján várhatóan 12—13 napi bérrel azonos összeghez jutnak a könnyű­ipar dolgozói. Azok közül a vállalatok közül, ame­lyeknek mérlegbeszámoló­ját már jóváhagyták, az AL • jldi Cipőgyárnál, a Győri Textilipari Vállalatnál, a A külsejére is mutatós, tartalmában pedig igen pontős terv elkészült. Lo­vas Sándor, a kunmadaras! Petőfi Tsz párttitkára azt is elmondta, hogy az egész öv­re szóló politikai intézkedé­si terv nem az irodában formálódott egésszé, hanem a szövetkezeti gazdákkal folytatott beszélgetések, a vezetők tanácskozásai, vi­tatkozásai során. Nem is lehet ez másként, hiszen néhány ember bár­milyen jól ismeri is a gaz­daságot, erről, vagy arról mégis megfeledkezhet. Ha viszont sokan gondolkoz­nak azon, mit hogyan is csináljanak, miként tervez­zék meg idei munkájukat, akkor megsokszorozódnák a ' koztak a versenyben való részvételre. A brigád a közelgő ünnep alkalmából az Április 4 ne­vet vette fel. — Baricza Györgyné, aki 1945 óta dol­gozik a válogatóteremben, erről az esményről így be­szélt: — Mi heten hosszú évek Zalaegerszegi Ruhagyárnál 10 nap körüli, a Bonyhádi Cipőgyárnál, a Szombathe­lyi Pamutiparnál, a Sopro­ni Ruhagyárnál, a Richards Finomposztógyárnál és a Női Fehérneműgyárnál oe- dig 20 napon felüli bérnek fele. meg a nyereségrésze­sedés összege. Az idén először külön exportrészesedéshez is jut­nak azok a gyárak, ame­lyek a külkereskedelem ex­portárualapját eredménye­sen növelték. A Szombathe­lyi Pamutipar például ex- portérdekeltsési részesedés címén plusz 977 000 forint­hoz jutott. A nyereségrésze­sedés teljes összege így 3 419 000 forint, de mivel ez 32.9 napi bérnek felel meg, s csupán egy hónapi bért kitevő nyereségrészesedést oszthatnak ki jövőre mint­egy félmillió forintot tarta­lékolhatnak. Néhány kötiy- nyűipari válla'atnál már e héten megkezdődét* a nve- ■eségrészesedés kifizetése, a vállalatok többséginél azon­ban erre csak a következő napokban, hetekben kerül SOCi hasznos észrevételek, javas­latoik. Talajtérképet szereztek Valakinek például eszébe jutott, hogy talajtérkép se­gítségével a leggazdaságo­sabban, s a célnak legjob­ban megfelelően dönthet­nek arról: a talajerő visz- szapótlására melyik táblán mennyi szerves- és műtrá­gyát használjanak fel. \z utóbbinál a milyenség is fontos, ugyanis nem egy­forma a talaj foszfor-, káli­vagy nitrogénigénye. Az öt­letből annyi már megvaló­sult, hogy megszerezték a talajtérképet. Sokat latolgatták azt is, ho­gyan küzdjék le, az örökös takarmányhiányt. Ahogy mondani szokták, akárme­lyik ujjúkat harapják, mindegyik fáj. Vagyis ha óta együtt dolgozunk, öt olyan asszony is van közöt­tünk, aki már többször is megkapta a Kiváló Dolgozó jelvényt. Ügy gondoltuk, hogy a cím megszerzésének többi feltételét is teljesít­hetjük. Ezért alakítottuk meg a brigádot­— A felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére már vállalásokat is tettünk — vette át a szót Dancsi Barnáné, a brigádvezető. Elmondotta, hogy elsősor­ban minőségi munkára tö­rekednek, hiszen rajtuk is múlik fizet-e kötbért a gyár. vagv sem. Ezenkívül a munkaidő maradéktalan ki­használása is szerepel vál­lalásaik között. De egyéb tennivalójuk is van. — A válogatóteremben van egy lány, akinek kis­gyereke van. Nevelőotthon­ból került ide két éve. Akit szeretett, az elhagyta. Nem maradt neki senkije, csak a kicsi. Csalódott ember. Mi melléjük álltunk. Most sze­reztünk neki egy kis lakást. Azt szeretnénk, ha segítsé­günkkel megtalálná a he­lyét az életben, s boldog lenne — mondta Czenke Mária­Az asszonybrigád még csak az első lépéseknél tart, mégis szép terveket szövö­get. Megszervezik a beteg- látogatást, azután azon lesz­nek, hogy két társuk is megszerezze a Kiváló Dol­gozó oklevelet, jelvényt. És természetesen közös mun­kával a szocialista brigád cím tulajdonosai akarnak lenni. Az Április 4 brigád dicséretes vállalkozásba kezdett. 1 FP. csökkentik az ipari növé­nyek vetésterületét, ezt is megérzik, de azt mégin- kább, ha évről évre pén­zért veszik a közös állat- állomány számára a takar­mányt. A pártalapszerve- zet tervében végül is az szerepel, hogy az ipari nö­vények rovására 5 száza­lékkal növelik a takarmány termőterületet. S a párt­szervezet azt kívánja segí­teni, hogy a növényápolás idején a kápásnövények háromszori gépi és kézi gyomtalanítása megtörtén­jen. S a kukoricából pél­dául a holdankénti 18—20- ezres, illetve az öntözöttnél a 22 ezres tőszámot alakít­sák ki. Az állattenyésztésben a minőségi javítás, ésszerű selejtezés, valamint a sza­porulat és a hozamok nö­velése a cél. Csupán egy adatot: 70 ezer naposcsibét nevelnek fel az idén. A té­len 15 ezret fogadtak, s 3,2 százalékos elhullással ne­velték fel a jelenlegi 90 de- kagrammos súlyra. A családtagokra is számítanak Nem túlzás azt mondani* hogy a terv, a nagy egész aprópénzre váltása megkez­dődött. Ehhez tartozik töo- bek között az is, hogy a 380 szövetkezeti család nagyrészét, mintegy 75—80 százalékát, felkeresték ja­nuárban a tsz párt- és gaz­daságvezetőségének tagjai* valamint a szakemberek, hogy baráti beszélgetésen szót ejtsenek az idei fel­adatokról. Arról, hogy egy- egy család mit vállal ma­gára a közös munkából. A kunmadarasi Petőfi Tsz- ben kevés a munkaerő, s ezért felbecsülhetetlen je­lentőségű az, hogy mintegy 400—500 családtag munká- jára számíthatnak. Az idő nyílását már alig várják, hogy munkához lát­hassanak a földeken. Az öt­ezer holdas gazdaságban lesz bőven tennivaló. De addig is, amíg hozzáfoghat­nak a tavaszi munkához, a mintegy 70 kommunista és az őket segítő félszáz KI3Z- tag s ugyanannyi párton- kívüli aktivista az éves terv ismertetésén, a mun- kaverseny, ezenbelül a szo­cialista címért dolgozó bri­gádok szervezésén fárado­zik. N. K. Új állat- gyógyászati szerek Számos új állatgyógyá­szati szert is előállít az idén a Chinoin gyógyszer­áru gyár. Az úgynevezett Nitro- furán vegyületekből koráb­ban készített baromfitífusz elleni szerek új változata­ként, a Furidint hozzák forgalomba. Ez azért jobb az eddigieknél, mert nem­csak a baromfik tífusza, hanem orsóférgessége és galandférgessége ellen is hatásos, ezenkívül a serté­sek galandférgességét szin­tén megszünteti. Előnye, hogy takarmányba is kever­hető. Különleges galandfér- gesség elleni készítmény a Devermin A is, a Dever- min P pedig az első olyan májmétely elleni szer, amely nem injekcióként, hanem takarmányba kever­ve éri el hatását. A Zonikol ugyancsak takarmányba ke- verve a baromfi kolera nagyhatású szerének ígérke­zik. A Chioroseptvl elneve­zésű készítménytől nagy natást várnak az állatok bél gyulladásának gyógyítá­sában, bármilyen kórokozó idézte azt elő. Dolgoznak két takarmánykiegészítő szeren is. Az egyik növeli a szarvasmarhák húshoza­mát, a másik a baromfilc tojáshozamát fokozza 8—10 A 20. évforduló tiszteletére női brigád alakult a papírgyárban v.. Az úttörő asszony brigád... Átlag 12 13 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak a könnyűipari vállalatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom