Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-10 / 58. szám

3 ÍSS5. március 10. SZOLNOK MEGYE1 NÉPLAP 3 Négyszázezer voltos szovjet—magyar távvezeték épül A Béke vezetéknél na­gyobb feszültségű és kapar citású távvezetéket építe­nek a Szovjetunió és Ma­gyarország között. A meg­lévő Béke távvezeték 220 ezer voltos feszültségű és 250—300 megawatt teljesít­mény szállítására képes. Az új távvezetéket 400 ezer volt feszültségre és 5—600 megawatt teljesítmény át­vitelére tervezik. Hossza körülbelül 500 kilométer lesz. ebből 0 • kilométer jut a magyar szakaszra. Az or­szághatárig a Szovjetunió, onnan Budapestig Magyar- ország építi. Ez lesz az első ilyen nagyfeszültségű táv­vezeték hazánkban. A jászberényi íájlaboratórium nem csupán a Jászság ügye A Földművelésügyi Minisztérium figyelmébe A Jászberényi Gépállo­másnak közel 100 ezer fo­rint értékű felszereléssel működött a tájlaboratóriu- rna. Egészen két esztendő­vel ezelőttig. Akkor ugyan­is egy földművelésügyi mi­niszteri döntés értelmében valamennyi gépállomási táj- laboratóriumTTrat—égyutt ä jászberényit" is átadták a talajjavító vállalatnak. A megyében a szolnoki, a mesterszúllósi, a kunszent - márt mi és a túrkevei gép- állomási labor jutott még ugyanerre a sorsra. Ez még önmagában véve nem baj. A Földművelés­ügyi Minisztérium ugyanis abból a szándékból tette, hogy a vállalatnál szakta­nácsadó szolgálatot építsen te lgy~á"v2Halathoz tar­tozó laboratóriumok végez­zenek talajtani méréseket, vizsgálatokat, takarmányo­zási kutatásokat és még sok, a napi termelést szolgáld tudományos információt ad­janak. Mindez két eszten­dővel ezelőtt történt. A ta­lajjavító vállalat (a jászbe­rényit például a szarvasi kirendeltsége leltár szerint tulajdonba vette a gépállo­más laboratóriumokat. Az­zal lezárta és ott porosodik. Senki hozzá nem nyúl, sen­ki hasznát nem veszi a holt tőkévé lett kutató felszere­léseknek. Pedig nagy szükség lenne rájuk. A jászapáti Alkot­mány Termelőszövetkezet például többször sürgette a járási tanácsot, segítsen a szövetkezet birtokának ta­lajtani vizsgálatában. — Ugyanígy a jászfelsőszent- györgyi Egyetértés Szövet­kezet is fordult ebben az ügyben a járási tanácshoz. S igénylik a járás más szövetkezeteiben is a tu­domány ilyennemű segítsé­gét. Ebből kiindulva a já­rási tanács mezőgazdasági osztálya előterjesztette ké­rését. Nevezetesen, hogy a la­boratóriumot ne vigyék él a Jászságból. Maradjon az ott, s működjék a járási tanács felügyelete alatt, akár állami tulajdonként, akár pedig a szövetkezetek te átveszik és gondoskod­nak fenntartásáról. A járás több szövetkezete jelezte. hajlandó anyagi áldozatot A mezőgazdasági szaktanácsadók tanácskozása A Földművelésügyi Mi­nisztérium rendezésében hétfőn megkezdődött a me­zőgazdasági szaktanácsadók egy hetes tanácskozása. — Részvevői az erre a célra a közelmúltban kijelölt tu­dományos intézmények üzemi szaktanácsadói, vala­mint a különböző intézmé­nyek. vállalatok speciális mezőgazdasági szaktanács- adó munkájának irányítói. A tanácskozáson a mező­gazdasági termelés és ku­tatás vezető szakembered tartanak előadást az állat­tenyésztés, talajerőgazdálko­dás, növényvédelem és más üzemágak szaktanácsadásá­ról, valamint alkalmazott munkalélektani kérdésekről. Az előadásokat konzultáció és a szaktanácsadás eddigi tapasztalatainak megvitatá­sa követi. hozni a laboratórium mű­ködtetéséért és felszerelé­seinek bővítéséért. Ellenértékűi azt várják, a laboratórium készítse el a talajtérképeket. Ebből derül ki, milyen tábla, mi­lyen műtrágyaféleségből mennyit hasznosít a legcél­szerűbben. Milyen talajja­vítást kíván? És még sok­sok egyebet megmond a gazdászoknak az ilyen tér­kép. A laboratórium ezen túlmenően takarmány bel- tartalmi vizsgálattal is fog­lalkozna. Kimutatná az idő­járási általánosságokat, a jászsági részekre vonatko­zóan. Feladata lenne a szák­tanácsadás. a vetőmagvizs­gálat és sok más minden. Egyszóval a jászsági táj- laboratórium nagyon lénye­ges tényezője lehetne a Jászság mezőgazdaságának. A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya egyet is értett ezzel a gon­dolattal. Sőt kibővítette. Áldásos lenne egy megyei jellegű — akár a Szolnoki Gépállomás volt laborató­riumára alapozva és arra építve — ilyen kutató, meg- figyelő központ. Az állami gazdaságok megyei igazga­tósága Alcsisziaeten üzemel­tet hasonló jellegű labora­tóriumot. És pótolhatatlan­nak látszik a működése. A Szolnok megyei szövetkeze­tek szintén megérdemelné­nek legalább egy megyei laboratóriumot. Tavaly elküldték a mi­nisztériumba a megye ész­revételeit a laboratóriumo­kat illetően. S azóta semmi Pedig a felszerelések nagy része megvan. Ott poroso­dik a gépállomásokon. 4 laboratóriumok működést; (akár egy központi megyei, akár kettő-három tájegysé­genként a megyében) mind­inkább szükségszerűvé lesz, — sokkal inkább, mint ahogy a Földművelésügyi Minisztériumban gondolják. — borzák — T A V A S Z H í R N Ö K E I KÖ ZOTT Tábori Ilonka tanuló a szegfűket ápolja — Már januárban elve­tettük a virágmagvakat. — Egyrészét ki is tűzdeltük — mutat egy ládára Sza­kái József, a vállalat igaz­gatója. A ládában szép sorban, egymástól egyforma távol­ságra virágpalánták. — A másikban a sűrű levelek­től már nem látszik a föld. A láda fölé fiatal fér­fi hajol és nagy gondos­sággal hajtogatja félre a leveleket. Vigyáz, hogy le ne törje őket. Látszik raj­ta, szereti a virágokat. — A virágokat, s a mun­kámat. Azért is jöttem ide vissza dolgozni — emelke­dik fel Molnár Sándor. Nem „vándormadár” ő. A vissza ezúttal azt jelen­ti, hogy leszerelés után. A másik melegágyban már a hortenziák nyiladoz­nak. Bontogatja szirmait a cinerária és a primula is. Ezek nem a paritok díszei lesznek, hanem névnapi ajándékok. A vágott virágok biro­dalmában jelenleg a szeg­fű virít. A fehér, a piros és a rózsaszín virágfejek en­gedelmesen simulnak a tenyérbe. A szegfű mellett ott a tulipán, jácint és a gyöngyvirág is, melyek mór husvétkor a virágüz­letben lesznek. Szakái József közben to­vább kalauzol a mintegy harminc fajta virág kö­zött. Közben arról beszél* hogy már a város parkjai­ban Is dolgoznak. — Meg­kezdték a fanyesést, a cser­jemetszést, s a tavasai vi­rágok kibontását. — Csak az idő javulna meg egy kicsit. Ha egy­két napra kisütne a Nap, kinyílnának a virágok. — Akkor legalább észreven- nék az emberek, hogy mi is dolgozunk. Igaz, ha esetleg később is, de remé­lem elismerik majd mun­kánkat. Szebbé kívánjuk tenni Szolnok parkjait, ut­cáit, mint tavaly. Több cserjét, virágot ültetünk ki. Gannóból például tíz-húsz- szor többet mint tavaly éa mintegy nyolcezer rózsatö­vet. összesen pedig csak­nem hétszázezer virágtö­vet. A vállalat tervében egyébként több új park létesítése is szerepel. — Újjávarázsolják a Hősök terét és a Gutenberg te­ret. Rendezik a Tisza-lige- tet és a Beloiannisz utcát is. Búcsúzom. Újra a télije érkezve látom a Hősök te­rén, hogy készítik a vi­rágágyakat, hogy a Marx parkban a tavaszi virágo­kat szabadítják meg a té­li takarótól. Munkájuk nyo­mán a tavasz közeledtét érzem. Bárcsak jönne már. Majnái József Szívbillentyű átültetéssel A betegség, vagy elhasz­nálódás következtében megsérült szívbillentyű bi­zonyos körülmények között Molnár Sándor a palántákat vizsgálja, elég erősek-e. megrövidíti, vagy éppe»- seggel veszélyezteti az em­ber életét. A modem se­bészetnek már sok esetben sikerült rozsdamentes acél­ból, gumiból vagy mű­anyagból készült „pótalkat­rész” beültetésével segíteni ezen a bajon. Sajnos, aa idegen testet a szervezet nem mindig hajlandó be­fogadni. Ezen leginkább az segít, ha az átültetés a saját szervezet anyagából történik. Dr. Charles Drew, a lon­doni Szent György Kórház sebésze érdekes és sokat- ígérő kísérletet végzett eb­ben az irányban. A beteg hasfalából veszi ki a „pót­alkatrészhez szükséges szö­veteket, s azt porózus mű­anyagból készült, szívbil­lentyű alakú „öntőformá­ban” először a hasüregbe ülteti. Hat héttel később megtörténik az átültetés s szívbe. Az eljárás végleges kiértékelése még nem le­hetséges ugyan, de az eddi­gi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a test anya­gából készült szívbillentyű a legjobb esélyeket nyújtja a sikerre. Kőrúton a pártszervezővel Alighogy a pártszervezö megérkezik, Antalfi László a Betonútépítő Vállalat fő­építésvezetője már sorolja: — Tassi elvtárs tavaly november óta hajtogatom, hogy a magas fogadóhoz nincs végleges terv. Nem tudunk haladni a földmun­kákkal míg el nem döntik a vitatkozó felek, hogy 10 vagy 12 vágányos legyen. Pedig ha egyszer megaka­dunk, veszélyben lesz a terv teljesítése. Pénzes Sándor mérnök, az építésvezető „besegít”: — Nem tudunk a föld­munkával a megszokott ütemben haladni, mert ha 10 vágány alá dolgozunk és mégis 12-re döntenek, a kettőnek már nehéz lesz alapozni. Kisebb hely, ne­hezebb a gépekkel mozogni. Ráadásul ilyenkor már nagy a csúszási veszély: — Az észrevétel indokolt, szóltam már a beruházó felügyelőségnél. Addig sür­getjük őket, amíg nem ka­punk egybehangzó választ. Ez a reggeli »üdvözlés”, azután elindulunk a ceglé­di vonal alul- és felüljárója építkezéséhez. Míg Pénzes Sándor szakértő kalauzunk közelebbről megszemléli az alagutat, — a pártszervező megjegyzi — Ha előbb kerülök ide, megpróbáltam volna java­solni, hogy kerüljük el ezt a szomszédságot. Itt egy­mástól 10 méterre két vál­lalat épít. A MÁV hídépítői és a KPM hídépítői. Igaz, hogy élővonal felett csak a MÁV építkezhet. De ugyan­ez a két vállalat még egy másik helyen, ugyanígy épít. Kétszer két felvonulás és a többi kiadás, ami ezzel jár. Ezen most már változ­tatni nem lehet, de tanul­ságul hosszú időre elég. A mérnök azért tanako­dik: — Amott még van egy nagy hézag a töltésben. Ma­gasfeszültségű vezeték megy fölötte. Féltettük az embere­ket, a gépeket. Nem lehet a vezeték alatt mozogni. — Pedig mennyire költséges és nehézkes egy-egy ilyen kis helyre újra felvonulni és egyáltalán ott dolgozni. — A megoldás? — Az OVIT építi majd át. Szeretnénk, ha május 1-re készen lennének vele. így nem hátráltatnának ben­nünket. — Érik bennem a gondo­lat, hogy felkeressük az építkezésben bármi úton is érdekelt vállalatokat. Szo­cialista szerződéseket kö­tünk velük. Biztos belátják ők is, mennyire fontos ne­künk, hogy mások mulasz­tása ne akadályozzon ben­nünket. A lekötőállomásnál Díváid László mérnök irányításá­val óriási földtömegek kö­zött, földtükörre szerelik a használt anyagból épülő vágányokat. Itt lesz majd egy anyagraktár, itt szere­lik össze a vágányszakaszo­kat. Kinn a terepen már „csak” elhelyezni és he­geszteni kell, hogy folya­matos, hézagmentes legyen a sin. Nagyon kellene már a tavasz. Még a gumicsizma szárán is majdnem belül kerül a sár azok lábán, akik a világításhoz vezeté­ket épftenek. De haladni kell, erre csak márciusban van még idő. * — Jónapot mérnök szak­társ! Értünk esténként hát­ra jön az autó, hadd dol­gozzunk azon az egy órán át is. A Gyetvai brigádon ez nem fogna ki. — Két nap múlva vissza­mennek a felújításhoz Gyet­vai elvtárs. Addig már ma­radjon így a munkarend. Majd korábban küldjük a kocsit. A pártszervező közbekér­dez: Hogy van a brigád? — Dolgozunk. Csak bri­gádnaplónk nincs. Nem tu­dom, hogyan értékelik majd a felajánlásunkat. Az idén se akarnánk pedig alább adni a szocialista címnél: — Csak a nanló hiány­zik? És a tAvalvi? — Igaz is, látja az elv­társ, az még nem telt be: A nyírségi vágányépítő brigád sem vár kérdezést; — Jól megszervezték ne­künk azt a kisgép kezelői tanfolvamot. Jóformán fele fizetést kaptunk volna mind a hárman, mint akik dol­goznak. Család van, annyi nem elég. Még a 80 száza­lékos utazási Igazolvány is érvénytelen, amíg tanulunk. Hat héten átjárni Vajáról Pestre naevon zsebbevágő. H« pedig de kellene itt Is a frisstudományú szak­ember, * Nem képzeltem azt, hogy ha egy félnapra kísérőként szegődöm Tassi Jánoshoz-— a szolnoki vasúti rekon­strukció alig egy hónapja kinevezett pártszervezőjó- hez —, ennyi problémát ta­lálunk. De igaz amit indu­lásunk előtt mondott. A legnehezebbtől a legkülö­nösebbig, a legmindenna­pibbtól, a legritkább esetig mindenre készen kell len­nie. És egy-egy eset — még ha vasúti szakember is —t biztos próbára teszi majd; Közel másfél milliárd fo­rintos építkezés a szolnoki vasúti rekonstrukció. Több mint húsz vállalatnak van* vagy lesz közvetlenül köze a még négy évig tartó mun­kához. És egyikre sem kis feladat vár. A 7-es AKÖV például 700 ezer köbméteo földet és 72 ezer tonna zú­zott követ szállít még a* idén az építkezéshez. Em­ber is több lesz, már az idén, a csúcsidőben leg­alább ezer. S a négy év minden napra kiszabja majd rájuk — köztük Tassi Já­nos pártszervezőre is — a munka járandóságot, míg el­készül Szolnok új ékessége^ az új pályaudvar: B. E. A szolnoki kertészeti vállalat Vöröscsillag úti telepén sokszínű tarka vi­rág díszük. A nagy munka, készülő­dés a tavaszra tulajdon­képpen már két hónapja tart. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom