Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-05 / 54. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MEBYEI (a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCF 1 APIit XVI. évfolyam, 34. szám. Ara 50 fillér 1963. március S„ péntek. Elviség, méltányosság, körültekintés Túlzás lenne arra gondolni, hogy néhány országos szám, és közgazdasági érv egyszeriben megnyugtatja azokat, akik a létszámfelesleg vagy az átszervezés során kézhez kapják munkakönyvüket, hiszen sorsok, életviszonyok változásánál, esetleg esztendőkön át szövődött munkahelyi kapcsolatok megszakításáról van szó, mégis szükséges néhány lényeges tényt megemlíteni. Szocialista országban élünk, ahol gazdasági törvényszerűségek határozzák meg a foglalkoztatottak létszámát. A gazdasági összefüggések megismerése érthetőbbé teszi a szükséges intézkedéseket, jóllehet nem oldja meg azok személyes gondját, akik most másik munkahelyre kerülnek. Itt van mindjárt a legfontosabb tény: minden ország gazdasági színvonalát és őzzel együtt: lakosainak jólétéit a termelés egy főre átlagosan jutó meny- nyisége, valamint a termelékenység színvonala határozza meg. Márpedig a termelékenység növelésében, a nemzetközi összehasonlítás tanúsága szerint, nem állunk éppen a legjobban. Ha a már elért színvonalat vizsgáljuk, kiderül, hogy az iparilag fejlett országokban átlag kétszer termelékenyebben dolgoznak mint a mi üzemeinkben: a géni pár összehasonlításánál az arány két és félszeres. Ez azt jelenti, hogy iparunkban a nemzetközileg szükségesnél több munkáskéz több munkaórával állít élő egy-egy terméket, illetve az indo koltnál több irodai alkalmazott adminisztrálja e termelést. Nyilvánvaló, hogy amikor külföldön eladjuk ezeket a termékeket, a felesleges többletmunkát nem fízetik meg nekünk, következésképp: kevesebb árut kapunk érte cserébe. A szükségtelenül ráfordított munkától természetesen az itthon forgalomba hozott áruk sem válnak értékesebbé. csupán költségesebbekké. A iparban dolgozók létszáma eddig gyorsabban emelkedett mint a termelékenység. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1949 és 10R3 között iparunk termelékenysége, nemzetközi mértékben is figyelmet érdemlő gyorsasággal: 90 százalékkal nőtt. Bz átlagosan évi S százalékos emelkedésnek felel meg. Csakhogy a létszám évenként 6 százalékkal nőtt! Esztendők óta, minden évben 120—130 ezerrel gyarapodott a foglalkoztatottak száma — 1964- brn 114 ezerrel —, s ez húzás nélkül történelmi vívmány, hiszen a munkanélküliség megszűntét jelzi. De hibe lenne elhallgatni. hogy volt ebben kevésbé kedvező mellék- tünet. Ugyanis hosszú időn át a szinte korlátlan munkaerőutánpótlás nem kényszerítette a vállalatokat a világméretű technológiai verseny ,.szo- rítójába”. hiszen a tér melést új' dolgozók felvételével is. ..gond nélkül" emelhették. (További nem kedvező melléktünet: miközben az iparban átlag 10—25 százalék az úgynevezett veszteségidő, tavaly tíz százalékkal nőtt a felhasznált túlórák száma az előző évhez képest!) Végeredményben a termelés emelési évek óta mintegy fele arányban fedezzük a termelékenység erráésével; 1963-ban 40 százalék, 1964-ben mintegy 50 százalék volt ez az arány. Az Idei terv 70 százalékot irányoz elő olyképp, hogy az évenként szokásos létszámbővítésnek csupán a harmadát engedélyezi: 43 ezret. Ebből a számból kitűnik, hogy általános létszám- csökkentésről nincs szó. Egész sor iparágban, például a könnyűipar néhány ágában, az építőiparban. idénykor az élelmiszer és a vendéglátó- iparban előreláthatóan az idén is jelentős lesz a m-uftkaerőh jány. Sok jel mutat arra, hogy éppen ezt, az elhelyezkedés viszonylag tág lehetőségeit értelmezik torz módon néhány vállalatnál. „Talál munkát másutt is” — hangzik olykor a „felmentés” az elbocsátandők • jegyzékének gondos és humánus elbírálása alól. Pedig a kényszerű munkahelycsere még akkor is méltánylást és segítséget érdemlő változás egy ember életében, ha a felmondás megfelel a jogszabályoknak. De a Munkaügyi Minisztérium ellenőrzései tapasztalatai szerint a felmondási paragrafust több helyütt ürügynek, lehetőségnek teltintik arra, hogy a „kellemetlen emberektől”, a hibákat bírálóktól megszabaduljanak. (Sajnos előfordult, hogy olyan dolgozónak mondtak fel elsőként, aki bejelentést tett munkahelye hibáiról a népi ellenőrzésnek, s a vizsgálat őt igazolta!) Ee természetesen nemcsak a törvények, és a szocialista erkölcs durva megsértése, de még gazdasági nézőpontból is káros. Könnyű belátni, hogy ha a végén, tehát ae elbocsátásnál kezdik a sort, ahelyett, hogy üzemszervezéssel, műszaki intézkedésekkel nem a létszámot”, hanem a felesleges munkahelyet szüntetnénk meg, akkor csak idő kérdése, mikor keríti más dolgozó a megüresedett munkahelyre — és minden marad ahogyan volt! Az emberség elemi követelménye az is, hogy itt nem elegendő a sta tisztikai számokat látni, hanem mögöttük a sajátos helyzetet, a szociális körülményeket. Az egyik tekintélyes iparvállalatnál műhelyenként és munkahelyenként közösen a dolgozókkal vitatták meg a létszámcsökkentés névjegyzékét. Ha valaki, úgy ők tudták, kit nélkülözhet a műhely és — ki nélkülözheti itt betöltött munkahelyét. Igaz: a létszámgazdálkodás nem szavazat tárgya. erről gondos és korszerű elemzés alapján a vállalatok irányítói döntenék. De tudják, hogy nem gépekről — emberekről kell dönteniök. (T. A,) Két év alatt 4 millió 267 ezer forintot kapott a megye ^ egészségügyi felszerelésekre Az Egészségügyi Minisztérium 1961-ben rendelettel határozta meg a falusi körzeti orvosi rendelők felszerelésének normáját?" A következő évben a megyei tanács vb egészségügyi osztálya felmérést végzett a megyében. Megállapították, hogy az összes intézményeknél 997 ezer forint értékű berendezés, fejszéig— lés hiányzik- (különösen rosszul voltak ellátva a községi orvosi rendelők). Az utóbbi két évben egymillió forintot kapott a megye e célra. Ezt az ősz- szeget részben bútorzat, részben műszere lóvásár! ásóra fordították, s ezzel elérték a normában előírt szintet. E fejlesztés a 8 ezer forinton aluli vásárlásokra vonatkozott. Ezeken kívüi tavaly több mint egymillió 200 ezer forint értékben kaptak nyolcezer forintnál magasabb értékű gépeket, műszereket (ebből köze! 420 ezer forint volt a külföldi gépekre). A megyei KÖJÁL Spekt- romom fotométerrel (a vérkálcium, nátrium és kálium tartalmának meghatározására szolgál), War- burg sej tlélegeztet övei és több import készülékkel gazdagodott A megyei kórház réslámpát (szemé-' ízet), három külföldi mikroszkópot, elektroscalpallt (vérzés nélküli vágószerkezet), fogfűrógépet, műtőasztalt, légfékes analiti'iai mérleget, a meglévőkhöz még egy altatógépet, sterilizáló készüléket, elektro- likus szikeélesítőt, a megyei tbc gyógyintézet szintén altatógépet és kutató- mikroszkópot kapott. — A megyei rendelőintézet fel szerelése műtőlámpával, két ultrahang-készülékkel, kolposzkóppal (nőgyógyászat! kezeléshez) és EKG- műszerrel bővült. Üj gépeket kaptak a vidéki kórházak is. A jászberényi kórház EKG-ké- szüléket, a karcagi kórház 3 fogfúrógépet, 2 mikroszkópot és ultrahang-készüléket kapott. Március végéig a tanácsok kezelésében levő (elszereléseket mindenütt átadják a rendelőintézetnek. S április végéig ismét felmérik a községi rendelők ellátottságát — eszerint történik a további fejlesztés. Másfélezer kilométeren gazdálkodnak * Tudnivalók a ragadós száj- és körömfájásról 520 termelőszövetkezeti üzemegységet villamosítanak az idén A Magyar Villamosművekhez most beérkezett összegező jelentések szerint a múlt évben nagy lépéssel haladt előre a mezőgazdaság villamosítása. Az áramszolgáltató vállalatok 730 termelőszövetkezeti üzemegység villamosítását kapták feladatul, a tervet azonban túlteljesítették, 790 üzemegységbe juttatták el az elektromos energiát, 810 kilométer nagyfeszültségű vezeték. 14 kilométer kisfeszültségű bekötővezeték és 889 transzformátor állomás megépítésével. A túlteljesített program végrehajtásához a Földművelésügyi Minisztérium 127 133 forintot bocsájtott az áramszolgáltató vállalatok rendelkezésére. Az idén 100 millió forintot irányoztak elő a termelőszövetkezetek villamosítására. Ebből az ősz- szegből 570 kilométer nagyfeszültségű, 10 kilométer kisfeszültségű vezetéket, 500 transzformátorállomást építenek. így 520 termelőszövetkezeti üzemegységben gyulladhat ki a villany és használhatnak elektromos gépeket Az 1965. évi program végrehajtásával az előírás szerint 3079-re szaporodik a második ötéves tervben villamosított termelőszövetkezeti üzemegységek száma. A felszabadulási ^ ntunkavetsemj hitei Egy elmért — mű d mki A Betonútépítő Vállalat 40-es, a szolnoki vasúti rekonstrukción dolgozó föépí- tésvezetőségének munkásai a napokban tartották termelési tanácskozásukat. Ott számot vetettek azzal, hogyan teljesítették tavalyi tervüket: több mint 8 millió forinttal teljesítették túl. Az egy főre eső termelési érték pedig megközelítette a 400 ezer forintot. A vállalat dolgozói a termelési tanácskozást találták legalkalmasabb fórumnak arra, hogy idei elgondolásaikat is közreadják. Felszabadulásunk 20. évében az eddigieknél is szebb eredményeket szándékoznak elérni. Egyöntetűen határozták el, hogy megküzde- nek a „szocialista főépítés- vezetőség” címért. Ennek eléréséért mindenki és minden brigád külön-kü- lön is meg tesz mindent. Nádasi Lajos, Szabó István kubikos csoportja precíz, pontos munkát végez. A Szahó csoportban különös gondot fordítanak a balesetek megelőzésére. Trunkó Lajos kubikos brigádvezető a termelési tanácskozás előtt tett ígéretet brigádja nevében arra. hogy idén is megdolgoznak a szocialista brigád címért, amelyet tavaly nyertek el először. Nagy Zoltán főgépész a gépészek nevében ígérte meg, hogy egész évben úgy végzik a földmunkát, hogy miattuk soha sehol ne legyen elmaradás. Segíti őket Bajzáth László kotrómester ’ és munkatársai Vállalták, ■ hogy az első félévben a ■ tervezett 70 ezer köbméter föld helyett 80 ezer köbmétert bányásznak ki. Gyimesi Béla irodavezető, az adminisztratív brigád vezetője is mindannyiuk vállalását tolmácsolta: Ügy dolgoznak az idén, hogy a főépítésvezetőség munkásai közül mindössze 5 százalék végezzen adminisztrációt. — Ugyanakkor olyan figyelemmel végzik ezt a munkát, hogy az ügyviteli reklamáció ne érje el egész évben az 1 százalékot. — Mindemellett csökkentik a költségeket is. Jubileumi kiállítás a Damjanich Múzeumban Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére április 3-án kiállítás nyílik a szolnoki Damjanich Múzeumban megyénk húsz esztendős fejlődésének történetéből. A kiállítás hat teremben tablókon, maketteken szemléletesen mutatja be a fel- szabadulás óta eltelt időszak eredményeit. Rendezője Szabó I ászló. a múzeum munkatársa, már elkészítette a jubileumi kiállítás forgatókönyvét, amelyet február 27-én a Hazafias Népfront, a megyei nártbi- zóttság és tanács képviselőinek részvételével bizottsági ülésen vitattak meg. Újabban Nyugat-Németországba is exportál a Tiszamenti Vegyiművek (Tudósítóktól) A Tiszámén! i Vegyiműveik újabban Nyugeft-Né- metországba is exportál szemcsés szuperfoszfátot, — egyelőre 1000 tonnát. A megrendelő rendkívül igényes, ezért a műtrágyát 50 kilogrammos zsákokban. — a zsákok száját géppel !■' varrva csomagolják. A vevő a kultúrált cső magolást, a zsákok sértetlenségét szigorúan megköveteli. Bíznak a Óban, hogy nem lesz sc"'m Irha, hiszen tavaly a B- áriába exportált 29 szuperfoszfát berakása, szállítása kitűnően sikerült. Olyannyira, hogy a Che- molimpex Külkereskedelmi V állalat levélben mondott nekik köszönetét. A belföldi szükséglet ki- elégít/’e is zavartalan, februárban 18.6 ezer tonna műtrágyát szállítottak el a :y árból az állami gazdaágaknak és termelőszövetkezeteknek. A közúti szállítás lebonyolítására is felkészült az üzemrész. A rakodást, gépesítették. — ö. b. — Az első teremben három fototablón összehasonlításképpen Szolnok megye múltját mutatják majd be. A múlt ilyenképpen! bemutatása a kiállítás nevelő célzatának hangsúlyozása szempontjából is nagyon hasznos, hiszen az egymás mellé sorakoztatott tényp’c önmagukért beszélnek. Az T. világháború után. 1919- től az utolsó úgynevezett béke évig. 1939-ig eltelt 20 esztendőben Szolnok fejlődését például mindössze egv városi bérház, a papírgyár és a gépioari technikum építése jelezte. Még szembetűnőbb tehát ezekkel az adatokkal összeverve az a feilődés, amelyet fel- szabadulásunk utáni húsz esztendőben meevénkben és Szolnokon elértünk. A második terem főfalán hat hónapot jelkéoező hat tablón hazánk felszabadulásának és az új élet kibontakozásának párhuzamát mutatiák be. A fővárosban például még hidakat robbantanak a fasiszták. amikor Szereden már nagygyűlést rendez a kommunista cárt, a Dunántúlon még javában dúlnak a harcok, amikor az Alföidöri már megkezdődik a földosztás. A kiállítás további négy’ termében megyénk húsz éves feilődéséí tematikai csoportosításban dolgozzák M. Különböző üzemek intézmények makettekkel, dokumentációkkal segítik a mú- -onm munkáját. Az Alföldi állami Áruház például a kiállításon egv kirakatot renöo, ^ a megye termékei bőL