Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-30 / 75. szám
itML HSÄreäws 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 aui Az asszonyok részt kérnek és vállalnak a feladatokból Á pártbizottsági ülés vitája Több mint negyedszázad Mint arról már hírt adtunk, a Szolnok megyei Pártbizottság 1965. március 26-i ülésének napirendjén szerepelt a nőmozgalom helyzetéről szóló jelentés. A beszámolót vasárnapi lapszámunkban közöltük, most pedig a vitát ismertetjük. Az ikertestvérek Százezer háztáji csirke Kisújszálláson piramisba rakta, a vele szemben dolgozó fiatalabb munkás pedig egymás után egy tengelyre próbálta azokat, mint a szabó a fé- ligkész zakót szokta. Mészáros Sándor felnézett és észrevett bennünket. — Gyere csak ide Feri, a hétszázát — intett felénk. — Na, mi baj van Sándor bácsi? — kérdezte a titkár, azután bemutatott mindkettőjüknek — Elsejéig itt maradok, tovább nem. Érted? — Ne csináljatok ilyet velem, — halljátok-e! — Magyarázd meg, miért kellett nekünk eljönnünk a brigádból? munkát ott a mi helyünkön. — Az anyagot oda kellene szállítani, meg mit tudom én — tárta szét a karját Mező Ferenc — Biztos, hogy nem tudnának annyi futóművet összeszerelni. Ügy látszott, ebbe belenyugszik. — Lehet — mondta végül. — Tudod mennyit csinálunk ketten egy műszak alatt? Hetet, nyolcat. Ezt így hidd el. Négynél, ötnél többet senki sem készít el, ha megfeszül is. — De mi odaadjuk a testet, igaz-e Jani? Ferge bólintott és megállás nélkül dolgozott. — Az öreg pihenőt engedélyezett magának, beszédes kedvében volt. Elmondotta. hogy több mint húsz Ma kovács volt. Két tűzben melegítettek — Hej, amíg fiatalabb voltam... — sóhajtott. — Három ember helyett is sét. Olyan gyűjteményük van azóta például, amivel bemutathatják a kőolaj feldolgozását, a herendi porcelán, a színes és fehérüveg ,.születését” stb. S ezt mind az üzemektől kapták. Emellett a helyi kézimunka, fotó stb. szakkörök műveit, valamint a gyer- mekrajz-pályázat legjobb alkotásait is kiállítják. Ez lesz a községben az eddigi legnagyobb iskolai kiállítás, aminek rendezését április 4 tiszteletére vállalták a községi pedagógusok. Elsőként Turóczi Ferenc- né, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója kért szót. Elmondotta, hogy nem statisztikai adatok alapján, hanem az ismeretség, a megye ismrete alapján próbálta összeállítani hogy milyen vezető posztokon találhatók nők a megyében. Eszerint a megyei pártbizottság és a megyei tanács apparátusában vezető funkcióban nők nincsenek. Majd arról beszélt: nagyon sok területe van a gazdasági munkának, ahol hasznosan tevékenykedhetnének ’ők. Figyelemmel azoku gazdasági egységekre, ahol a nőmunkások száma 50 százalék felett van Például a patyolat vállalat, fodrász ktsz, ruházati vállalat, kásás nagykereskedelmi vállalat stb. Turóczi Ferencné ezután arról beszélt, hogy vállalatánál miképpen dolgoznak az asszonyok. így többek között elmondotta, hogy az Élelmiszer Kiskereskedelmi Lázár Mihályné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, a megyei párt-végrehajtóbl- zottság tagja felszólalásában főleg azt hangsúlyozta, miképpen lehetne a megyében a nőknek több munkaalkalmat biztosítani. Szólt a megye munkaerő- mérlegéről, arról, hogy ahol hiány van férfi munkaerőben, oda kell a férfi munkaerőt átcsoportosítani és nők számára alkalmas munkakörbe pedig lehetőleg nőket kell alkalmazni, foglalkoztatni E téren ki nem használt lehetőség sziníe valamennyi üzemünkben van. Elmondotta, hogy bár emelkedett a nők száma a termelésben, csakhogy nem a szakmunkás munkakörben. A fiatal nők jelentős réme ma is szakképzetlenül kerül az iparba. Szólt arról, hogy már az ipari tanuló képzés során is több leányt kell kiképezni szakmunkásnak, ugyanakkor szakmai tanfolyamokra kell küldeni a dolgozó nőket, hogy szakmát szerezzenek, A következő felszólaló, Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja volt. Felszólalásában szintén azzal foglalkozott, miképpen veszik ki »részüket a nők a termelő munkából, milyen eredményekkel dolgoznak, s itt elsősorban a termelőszövetkezeti asszonyokról szólt. Példának említette a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetet, ahol a tagságnak 50 százaléka nő, s a mezőgazdasági munkákat jó minőségben végzik el. Eredményes munkájuk a jövedelemben is megmutatkozik. Említette a ti- szaföldvári Lenin és Szabad Nép termelőszövetkezeteket, ahol szintén sok nő dolgozik és az évnek minden szakában derekasan kiveszik részüket a közös munkából. Ugyanakkor arról is szólt Nádas elvtárs, hogy egyes termelőszövetkezetekBorsányi Jánosné, a nőtanács megyei titkára a nőtanácsok és a szakszervezeti nőbizottságok újjáválasz- tásának eddigi tapasztalatairól szólt. Elmondotta, hős? a mostani választáVállalatnál több mint ötszáz leány és asszony dolgozik. Ez a munkás kollektíva tavaly a megye három kiemelt városában és Martfű községben összesen 289 millió forint értéket forgalmazott és 7,5 millió forint vállalatgazdálkodási eredményt ért el. Ez a kollektíva, amelyben ennyi nő dolgozik, ebben, az évben is teljesíteni fogja a 303 millió forintos tervfeladatot. És ezt az eredményt nagyrészben a munka intenzitásának növelésével teljesítik majd. Ezek az asszonyok valóban a köz munkásai, mert azt az árutömeget, amit a lakosság ellátása érdekében egy év alatt megmozgattak, — azt csak százvagonokban és azt a távolságot, amit a raktárak és a pultok mögött naponta megtesznek, csak sokezer kilométerben lehet kifejezni. Igaz, munka közben probléma is adódott. De ezekre a problémákra mindig lehetett megoldásit találni. ben helytelen szemlélet alapján nem szívesen foglalkoztatnak asszonyokat. Hiába jelentkeznek azok tagnak, nem veszik fel őket Ilyen követelményeket állítanak eléjük: a munkára jelentkező ríő középkorú legyen, fizikailag erős legyen, ne legyen gyermeke és ne legyen vallásos. Az ilyen hibás nézeteket valló termelőszövetkezeti vezetőkkel azután szenvedélyes vitákat folytatnak és igyekeznek meggyőzni őket arról, milyen helytelen a nézetük és milyen káros az az egész közösségre. Eónyai Károlyné, a kunszentmártoni járási nőtanács titkárának felszólalása is azt igazolta, hogy a termelőszövetkezetekben becsülettel tesznek eleget kötelességüknek a nők. Elmondotta, hogy a kunszentmártoni járási párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban értékelte a területükön dolgozó nők munkáját. Bebizonyosodott, hogy az asz- szonyok a munkaversenyben is megállják a helyüket. Szólt ezenkívül arról is, hogy nem szabad elhanyagolni a tanyai asszonyok nevelését sem. Többet kell törődni a fiatalasszonyok munkába vonásával, ösztönözni kell őket arra, hogy növeljék szakmai tudásukat. A továbbiakban arról beszélt Rónyai Károlyné, milyen tényezők gátolják a nőket abban, hogy belépjenek tagnak a termelőszövetkezetekbe. Példának említette, hogy akik családtagként, vagy alkalmi munka- vállalóként dolgoznak gyümölcsszedéskor, zöldborsószedéskor, napi 120—130 forintot is keresnek. Ugyanakkor azok, akik a növény- termesztésben dolgoznak munkaegységre, jóval kevesebbet kapnak. Javasolta, hogy a tsz vezetők gondolkodjanak azon, miként biztosíthatnak folyamatosan munkát az asszonyoknak, hogy mindenkor legyen keresetük, vagyis a téli foglalkoztatásuk is megoldódjon. soknál az a cél: minél több fiatalkorú nő kerüljön be a nőmozgalomba, a vezetésbe, ugyanakkor a falvakban élő értelmiségi nők közül minél többen segítsék a nőtanácsok, nőbizottságok munkáját. Példának említette, hogy a szolnoki járásban az eddig megválasztott 164 vezetőségi tag közül 20—30 év közötti 21, 30—40 év közötti pedig 81. — Ez a korábbi évekhez viszonyítva szép eredmény, de egyben új feladatot is jelent: megtanítani ezeket az asszonyokat a nőmozgalomban végzendő munkára. A megyei nőtanács titkára ezután arról szólt, hogy a termelőszövetkezetekben tartott nőgyűléseken is bebizonyosodott: az asszonyok felelősséget éreznek a közösségért, részt kérnek és vállalnak a feladatokból. — Ugyanakkor igénylik, hogy gyakrabban hívják őket megbeszélésre, s a vezetrt többsége legyen megértő problémáik iránt. Zsarnai György, a megyei pártbizottság tagja felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nevelőmunkában milyen nagy szerep vár a nőkre. Saját tapasztalatai alapján mondotta el, hogy az üzembe kerülő fiatalok egy részénél még károsan érezteti hatását a kettős nevelés. A vitát Ungor Tibor, a napirend előadója foglalta össze. Hangsúlyozta: aiz, hogy előbbre lépjünk a nőmoz- galom fejlesztésében, ez elsősorban nem a függetlenített vezetőkön múlik, hanem a kommunisták egységes cselekvésén. A közös tevékenységen, s ennek érdekében a pártonkívüliek között is van még sok tennivaló. A továbbiakban arról szólt, hogy javítani kell a nőmozgalom vezető testületének munkáján, emelni a munka tartalmi színvonalát. Ennek legfőbb záloga a pártszervek, a kommunisták segítsége. ÁZ egyenjogúság feltételei adottak Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára zárszavában hangsúlyozta, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság úgy értékeli: a megyében a párt politikájából a nőmozgalomra kialakított feladatokat a kommunisták eredményesen hajtják végre. Majd arról szólt, hogy a női egyenjogúság megteremtésének minden feltétele adva van. Mégis egy sor feladat még megoldásra vár. Ilyen többek között a munkaalkalom teremtése, a nők munkába vonása, 9 ez vonatkozik a középkorú, főleg falusi asz- szonyokra és a felnövekvő lányokra is. Ami a nők társadalmi, politikai helyzetét illeti, az azokra vonatkozó párthatározat végrehajtásában, a megyei vezetés eredményekről számolhat be — mondotta Csáki elvtárs. Majd egy rövid statisztikát ismertetett, miszerint négy nagyon fontos társadalmi, politikai vezető szerv első vezetője nő, két fontos szervnél pedig a helyettes vezető a nő. Szolnokon három középiskola igazgatója, a 12 szakszervezeti megyei bizottság köziül négynek a vezetője nő. E kérdésnél hangsúlyozta Csáki elvtárs. hogy a megyei pártbizottság nem csinál és a jövőben sem fog kirakatot csinálni abból, hogy valamilyen vezető posztra csak azért állítsanak valakit, mert az nő. A statisztikában említett női vezetők többsége az ellenforradalom után került fuknciójá- ba, s vezető tisztségüket becsülettel ellátják, jól megállják helyüket. Befejezésül javasolta Csáki elvtárs, hogy a megyei pártbizottság fogadja el a jelentést és a határozati javaslatot azzal, hogy azt a gazdag vita alapján bővítsék ki. Az egyik satupadnál új golyóscsapágyakat bontott ki a csomagolásból. Szikár termetű, olyan munkás típus, akiből a gyáron kívül is csak azt lehet ki nézni, hogy olajos ruhában, kovácsüllő vagy satupad mellett nőtt fel, öregedett meg. Nem fiatalember mar Mészáros Sándor lakatos. Körülbelül huszonhat esztendeje dolgozik a törökszentmiklósi mezőgépgyar- ban. Mező Ferenc SzB-titkár- ral kerestem fel őt a műhelyben. Távolabbról néztük az öreget, ahogyan tempós mozdulatokkal dolgozott. A kibontott, zsírba ágyazott golyóscsapágyakat — Sándor bátyám, tudja jól, hogy a rendfelszedő csoport bajban van. Kiket hoztunk volna ide, ha nem magát, meg az ikertestvérét. A mellette dolgozó „ikertestvér” Ferge János felnézett és halvány mosoly bujkált egy pillanatig a szája szögletében. De csak egy pillanatig, mert érezte, most mérgesnek, dühösnek kell látszania. Különben az ikertestvér jelző annyira tetszik neki, hogy azt nem tudja mosolygás nélkül megállni. Az SzB-titkár másra akarta tereim a szót, ezért mesélni kezdte, hogy Sándor bácsi mellől Ferge János tizenhét éve egy lépést nem tágít. Ahova az öreget viszik, ő is megy vele. Na ezt már annyira tudják a gépgyárban, hogy meg sem próbálják szétválasztani őket. — Ez rendben van, de azt mondd meg — erőskö- döft az öreg —, hogy miépt nem csinálhatjuk ezt a Iskolai kiállítás A jászfényszarui községi tanács segítségével működő ifjúságvédelmi bizottság és a szülői munkaközösség sokat tevékenykedett. Az iskolák rendbentartásáért 1958-ban 15 400 forintot érő, tavaly pedig már több mint 37 ezer forintot érő társadalmi munkát végeztek. Az iskola nevelőtestülete kiállítást rendez, ahol bemutatják, mit fejlődött az utóbbi három-négy évben iskolájuk, milyen új anyagaik vannak, amelyek segítik a tanítás szemléltetéA kisújszállási fmsz tavaly több mint 100 ezer naposcsirkét helyezett ki a háztáji gazdaságokba nevelésre. A városban már véglegesen megszűnt a „gyári csirkék” iránti bizalmatlanság. Ez jórészt az fmsz aktivistáinak érdeme. Közben a gazdák is meggyőződtek arról, hogy a nagyüzemileg keltetett baromfi is van olyan életképes, mint a kotlóalji. — Előnye még. hogy törzskönyvezett, ellenőrzött állomány utódait kapják felnevelésre. Az idén mintegy 20 000 naposbaromfit szállított az fmsz a háztáji gazdaságokba. A kihelyezést februárban kezdték meg. A földművesszövetkezet ugyanis fogadóhelyiséget létesített, ahol néhány napig tartani tudják az át nem vett apró jószágokat. Az fmsiz kezdeményezésére 1963-ban libatömő szakcsoport alakult a városban. Tavaly már sikeresebben működtek. Közös alapot létesítettek — 3862 forint —, amelyet tömőgépek beszerzésére fordítanak. A háztáji baromfitenyésztés fellendülését az Is igazolja, hogy az fmsz, az idén csaknem félmillió étkezési tojást tudott felvásárolni. Mint Boncz Illés, az fmsz igazgatósági elnöke mondotta, a korábbi évek hasonló időszakában ennek felét sem sikerült felvásárolniuk; dolgoztam nagyon sokszor Két tűzben melegítették az anyagot, én csak ütöttem Azt mondtam a társaim nak: csak a maguk testi épségére vigyázzanak, velem ne törődjenek. A lú- bamszárán folyt végig áz izzadtság — és megszokásból karjával végigtörölte a homlokát, ahogyan az izzó vas mellett szokta. _— Azért folyt az izzadtság a lábaszárán, mer nem volt guminadrág Sán dór bácsin — nevetett o titkár, de már ugrott i- félre, hogy elkerülje - az öreg kedélyes boxolását. — Ferikém, ha én do! goztam. akkor velem a igazgató sem mókázhatott — mondta. — Emlékszel1? Hir Ferencre? — kérdezte — Hogyne emlékeznék A második munkásigazgaír volt nálunk a felszabadulás után. Most az Ikarus vezérigazgató j a. — Nahát egy alkalomma lejött a kovácsműhelybr ás elkezdett velem kötöz ködni. Mondom neki: Feri hagyj engem békén. De ő csak tovább vacakolt. — Begerjedtem, hisz tudod milyen természetem van és a meleg vassal megie- gyintettem. Rögtön kipu colt. Munka után tudtam meg, hogy elrepedt az aí- karcsontja. — Ügy tudom, jó barátok most is Sándor bátyám, mai. — Azt elhiszem. Múltkor Pesten jártam, hát felkerestem a gyárban. A portás nem engedett be. Fel telefonáltam hozzá; öt 'perc sem telt bele, személyesen jött ki elém a kapuhoz. — Ilyen volt az öreg 43-ban is — fordult hozzám Mező Ferenc. — Sándor bácsi nem ijedt meg1 senkitől. Mesélje csgk, el,., hogyan vitette ki a frontra a főjegyző úr? ' ■ Amire mérget lehet venni — Tudja, abban az idő ben a gépgyár is hadiüzen’ volt — kezdte Sanyi bácsi. — Volt itt két kegyetlen hajcsár művezető Még ütötték is az embereket. Egy alkalommal az. egyikük a kovácsműhely ben hepciáskodott. Nagyon begerjedtem és a nagykalapácsot vágtam hozzá. Ha el nem ugrik, hát szétlapítja, az biztos. Nyomás gyerekek, kiáltottam a megszeppent társaimra és jól elagyabugyáltuk a művezetőt. — Másnap hívat a főjegyző. Belépek az iroda ba, illendően köszönök de ő nem néz rám. Kis idő múlva megszólal: nem tudsz köszönni? Ha jól emlékszem, én köszöntem — válaszoltam Ne pofázz, vö- rösödött el az arca. „Le- csukatlak, te szemét” — ordította. — Az rendben van, mondtam neki, csak azért aztán imádkozzon, hogy ki ne szabaduljak. — Nem is csukatott le. hanem kiküldött a frontra. Negyvenöt végén kerültem haza. Szóval így volt. De hol is hagytuk abba? Igen... Elsejéig itt maradunk, tovább nem. Ferikém ezt Így hidd el. Inkább elmegyek a vállalattól. A brigádunkban akarunk dolgozni; — Az első szocialista brigádot ők alakították — mondta Mező Ferenc. —• Egyébként ők ketten meg Galsi Sándor és Sándor János már tíz éve együtt dolgoznak. Aztán súgva, hogy Sándor bácsi meg ne hallja: — Amit az öreg elhatároz, azt meg is csinálja. Arra mérget lehet venni. Roirnár Ján< Á nők és a szakképzettség Á nőtanácsok és a nőbizottságok újjáválasztásának tapasztalatai
