Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-30 / 75. szám

/*\ Világ proletárjai egyesüljetek! ^ou^s SZOLNOK MEGYEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 75. szám. Ára 50 fillér 1965. március 30., kedd. Ma: Az asszonyok részt kérnek és vállalnak a feladatokból Több, mint negyedszázad Csng. ar. 1965. március Je Ager Tor Három baleset — három tanulság lavult a beruházások gazdasági—műszaki előkészítése Munkatársunk felkeres­te Medra Jánost, a Szol­nok megyei Beruházási Iroda igazgatóját és a beruházások gazdasági — műszaki előkészíté­séről érdeklődött. Az alábbiakban az igazga­tónak kérdéseinkre adott válaszát közöl­jük. — Mennyit tesz fci azok­nak a beruházásoknak az összege, amelyeket az iroda bonyolít le? — kérdeztük. — Az idén 304 millió fo­rint értékű beruházási fel­adat lebonyolítása vár ránk. Ebből az összegből 156 mil­lió forintot termelőszövet­kezeti célra, a többit állami célra fordítjuk. Ezenkívül az 1964-ben be nem fejezett építkezések is szerepelnek idei beruházások között. — Mi az oka a program­tól való eltéréseknek? — Elsősorban az anyag­hiány. A karcagi kórháznál például 13 millió forintot jelentő lemaradás van, el­sősorban a tavalyi vashiány miatt. A termelőszövetke­zeti beruházásoknak a ter­vezettnél későbbi átadása tégla ég betonkavics hiá­nyából adódott. A kivitele­ző ezzel indokolja. Mi ezt az érvelést nem fogadhat­juk el, s ennek következté­ben 34 peres ügyünk van. A kivitelezőnek kötelessége anyagról gondoskodni. Az állami- építőipar központi keretből részesedik, tehát végeredményben kielégítik szükségleteit, noha olykor késve. A kisipari termelő­szövetkezetek anyagellátása viszont egyáltalán nem megoldott Mérlegbeszámoló J? küldöííértebezletek az J. EMM^MJ-eknél Értékelik a felszabadulási verseny eredménYoit Felszabadulásunk 20. év­fordulójára a földműves- szövetkezetek mozgalmat kezdeményeztek. Üj szövet­kezeti tagok szervezését, a tervek túlteljesítését, a la­kosság áruigényének mind jobb kielégítését vállalták. Az üzletek külső portáljai­nak rendbehozása mellett gondot fordítottak arra is, hogy a boltok berendezéseit félúj ítsákj A mozgalomban elért eredmények értékeléséig már alig néhány nap van; Az fmsz-ek éppen ezért a napokban küldöttértekezle­teket tartanak, vagy tartot­tak. Ezeken az értekezlete­ken értékelik a tavalyi munkát, számot vetnek a húszéves szövetkezeti moz­galom fejlődésével, s meg- *»Vűik azokat a feladatokat, melyeket a2 idén kell elvé­gezniük; Vasárnap több községben és városban jöttek össze az fmsz-küldöttác. így nél- dául Cserkeszöllőn mintegy hatvanan beszélték meg a tennivalókat. Mé­száros György igazgatósági elnök beszámolójában is­mertette az elért eredmé­nyeket. A 16 év óta önálló­an működő fmsz-nek ma már több mint 1 millió fo­rint értékű saját vagyona van. A hajdani egy kis ve­gyesbolt helyett ma hét kis­kereskedelmi, két vendéglá­tóipari és öt ipari egységük van. Tavalyi tervüket túl­teljesítették és több mint félmillió forintos nyereség­gel zártak. Különösen a fel­vásárlás! tervüket teljesí­tették túl, s három és fél­szer több árut vásároltak fel, mint tervezték. A szövetkezet az idén is 5ól dolgozik. A tagszerve­zésben. az árubiztosításban é3 a társadalmi munkában máris megyénk egyik leg­jobb szövetkezeteként tart­ják nyilván. Az értekezle­ten elhangzottak pedig arra adnak biztosítékot, hogy el­ért jó helyezésüket — a nem hivatalos számítás sze­rint első helyen állnak — megtartják. Csópán a takarékszövetkezet kül­döttei előtt számolt he s takarékszövetkezet vezető­sége a tavalyi munkáról. E kis község lakói példát mu­tattak, hogyan lehet és kell takarékoskodni. Alig hat éve működik e „falusi bank”, s ma már 871 ta­karékos ember pénzét őrzi, hasznosítja. A mintegy 1000 család lakta községben min­den második családnak van takarékkönyve; A jó példa ragadós — szokták mondani, s ezt a csépai példa bizonyítja is. Űj kirendeltség alakult Ti. szasason és Szelevényan. Tiszasason az idén már egy új székházat adnak át a takarékszövetkezetnek. Csé- pán szintén új székház épí­tését tervezik. A három község lakói jól gazdálkodtak tavaly, s a ta­karékszövetkezet vezetői gondosan kezelték pénzü­ket. minek eredménye, hogy több mint 35 ezer forintos nyereséget értek el; Az április 4-re kezdemé­nyezett mozgalomhoz e köz­ségben is csatlakoztak. Vál- laltáK. hogy a takarékbetét- állományt 5 millió forintra emelik. Vállalásuknak ele­get is tettek; reskedelmi tervüket túltel­jesítették s 306 mosógépet., 46 hűtőszekrényt, 270 rá­diót, 353 televíziót és 102 motorkerékpárt adtak el. Jó eredményt értek el a vendéglátóiparban és a fel­vásárlásnál dolgozók is. A beszámoló foglalkozott a gazdálkodással, a beruhá­zással és a vagyonvédelem­mel is. Tiszasason csaknem az esti órákba nyúlt a küldöttértekezlet. A megjelentek azonban nem sajnálták az időt. A szövet­kezet vezetői már régen várt jó eredményről adtak számot. Tavalyi kiváló gaz­dálkodásukat mi seim bizo­nyítja jobban, mint a 380 ezer forint, melyet nyere­ségként könyvelhettek el. Az fmsz minden dolgozó­tagja szocialista, vagy a szocialista brigád címért versenyző brigádnak. A há­romszoros szocialista brigád vezetőjét, Németh Ferencet tavaly a belkereskedelmi miniszter ki Is tüntette. S még valamire büszkék a ti- szasasiak. Tegyük hozzá — jogosan. Tavaly nem volt leltárhiány a tiszasasi szö­vetkezeti boltokban. — Néhány szót a beruhá­zások gazdasági-műszaki előkészítéséről is. — Az Országos Tervhiva­tal utasításának megfelelő­en valamennyi új állami beruházás kivitelezőjének idejében elküldtük a terv­dokumentációkat. A terme­lőszövetkezetek beruházá­saihoz is megkapták a ter­veket. A szerződések meg­kötése most van folyamat­ban. A termelőszövetkezeti létesítmények 72 százaléká­ra szerződést az építő vál­lalatokkal megkötöttük. A "tsz beruházásokra a pénz­ügyi fedezet rendelkezésre áll, a hitelt a szerződéskö­téssel egyidejűleg a bank megnyitotta. Az állami be­ruházásokkal nem állunk ilyen jól, mert amíg a befe­jezetlen építkezések hitel­ügyleteit nem rendezzük, addig az új beruházásokra nem nyitják meg a hitelt. Április közepére azonban ezzel is egyenesben leszünk. Ügy érzem, nyugodtan ki­jelenthetem, hogy a beru­házások gazdasági-műszaki előkészítése javult; — A tervdokumentációk minőségéről is el lehet ezt mondani? — Kevésbé. Sajnos, jó­formán valamennyi tervdo­kumentáció hagy maga után javítanivalót. A különböző szaktervek egyeztetése hiá­nyos. Hasonlóképp a szá­mítási és engedélyezési ok­mányok is. így aztán terv­szolgáltatási kötelezettsé­geinknek határidőre nehe­zen tehetünk eleget. Soro­zatos egyeztető tárgyalások­ra. vitákra kerül sor. Ha a tervező irodák gondosabbak lesznek, könnyítenek a munkánkon. — A beruházásokra enge­délyezett összeg és a terve­zők költségvetése megegyc- zik-e? — Többnyire, hiszen az iroda előkészítő csoportia még a tervezés időszaká­ban kiszűri a fölösleges ki­adásokat. Ennek ellenére is előfordulnak költségtúllépé­sek. Például a szolnoki zagyva-parti iskola tervdo­kumentációját vissza kellett küldeni a Lakótervnek, mi­vel 3 millió forinttal túl­lépte az engedélyezett be­ruházási keretét. Befejezé­sül hadd mondjak el egy érdekes hírt: a szolnoki fe­dettuszoda építését még az idén megkezdik, s jövőre már birtokukba vehetik a Sportolók a* űj létesít­ményt. —f—p Karcercvon Szabó István igazgatósági elnök tájékoztatta a küldöt­teket az 1964. évi eredmé­nyedről. Az fmsz-nél ta­valy 20 brigád versenyzett a „szocialista”, 27 bolt dol­gozói pedig a „kiváló bolt” cím elnyeréséért. Érnek eredménye, hogy a kiske­Szovjet küldöttség érkezik Magyarországra Hazánk felszabadulása 20. évfordulója alkalmából áp­rilis 1-én a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság meghí­vására népes szovjet kül­döttség érkezik Magyaror­szágra. A küldöttség tagjai olyan szovjet katonák — köiztük számos tábornok és magasrangú tiszt, volt partizán — akik részt vet­tek a hazánk felszabadítá­sáért vívott harcokban és olyanok, akiknek hozzátar­tozóik a felszabadító har­cok során hősi halált hal­tak és Magyarországon van­nak eltemetve. A szovjet vendégek egy hétig tartóz­kodnak hazánkban, ez idő alatt részt vesznek a buda­pesti és megyei felszaba­dulási ünnepségeken, ellá­togatnak az egykori harcok színhelyére Kiemelkedett a főiskolások irodalmi színpada Szegényes rótt az énekkari lista tx szemlék sajátos légkö­re, az izgatott csoportok az előcsarnokban, díszleteket, kellékeket cipelő fiúk-lá- nyok, zsűritagok listával a kezükben — ez jellemezte a szolnoki városi kulturális szemlét is. No meg az egyes produkciók alatti fegyelme­zetlen ki-be mászkálás, ami úgy látszik, szintén a kiirt- hatatlan hagyományok közé tartozik. Lm ok — zene Az énekkari lista igen szegényes volt. Hiányoltuk a Ságvári művelődési ház kórusát, a régi neves vas­utas énekkart sem hallhat­tuk, pedig városunk legne­mesebb munkásmozgalmi— kulturális hagyományait ép­pen ő testesíti meg. Meg­bízható, szép éneklést hall­hattunk a földművesszövet­kezeti énekkartól, amelyet Budai Péter vezényelt. Űj énekkaraink közül a tanár­képző főiskola vegyes kó­rusa aratott sikert, ugyan­csak Budai Péter vezénylé­sével. Jó hanganyag, fegyel­mezett szereplés, hajlékony színes előadás a jellemzői. Ez a két csoport jutott a megyei bemutatóra. A jár­műjavító ipari tanulói elő­ször léptek közönség elé. — Véleményünk szerint még érlelni kellett volna a te- hetégesnek ígérkező kórust, mielőtt nyilvánosság elé lép. Az énekesek közül Gu­lyás Éva és Szabó András jutott tovább, megérdemel­ten. Irodalmi színpadok Három irodalmi színpad és egy színjátszó csoport lé­pett fel. Ez utóbbinál szin­tén nyugodtan nehézmé- nyezhetjük a régi csoportok elsorvadását. — A fellépő együttesek közül színvonal­ban magasan kiemelkedett a tanárképző főiskolásoké. Valkó Mihály rendezésé­ben Győré Imrének: Mese a vándorlegényről című népballadai hangvételű köl­teményét adták elő. Csak címszavakban: jó témavá­lasztás, érzékletes előadás­mód, kitűnő hangképzés, stílusos zenei aláfestés. A narrátor drámai balladás előadásáért megérdemli a kiemelést: Iglói Mártának hívják. Csak a világítási ef­fektusokra kell a továb­biakban nagy gondot fordí­taniuk. Továbbjutottak a megyei döntőre. Tehetséges és jó elképze­lésű színpad a 1775-ös ala­kulaté. Választásuk is kitű­nő: Rozsgyesztvenszkij Rek­viemjét adták elő. Előadás­módjuk, hangképzésük azon­ban még sok csiszolásra szorul. Sajnos ennél a két színpadnál lényegesen gyen­gébben mutatkozott be a 7387-es alakulat színpada. Tehetségben itt sincs hiány, annál inkább akadtak mű­sorválasztási, módszerbeli, versmondásbeli problémák. Zenekarok, tánccsoportok Továbbjutott a Tisza tánc- együttes, a repülőtiszti is­kola és a 1775-ös alakulat tánccsoportja. A tánczene­karok közül kettő már a középiskolai szemlén is sze­repelt. Közönségsikerük vi­szont nagy volt és ez arra figyelmeztet bennünket, — hogy többet kell törődni a valóban kulturált tánczené­vel és a dzsesszel. A három zenekar közül a Kiliáné a legkiforrottabb, bár mást elég fáradtan, „rutinból” játszott. Zenei igényesség szempontjából viszont lé­nyegesen többnek, jobbnak éreztük a 1775-ös alakulat dixieland együttesét. A 7587-es alakulat zenekara még kezdő. Tagjai tehetsé­gesek, helyenként azonban túl harsányak voltak. \ Megjegyzések Kissé bosszantó volt, hogy a felnőttek számára rende­zett bemutatón középisko­lások is felléptek, akiknek külön bemutatójuk volt egy héttel ezelőtt. Ugyanez a helyzet két tánczenekarral is. Sőt fellépett két pöttöm kislány, hegedűvel. Üttörő- szemlén aranyosak lettek volna ős talán helyezést Is elérnek. Mire jó ez? Így is a késő délutánba nyúlt a szemle! Igaz, ehhez hozzájárult az a helytelen gyakorlat is, hogy nem nézik meg a cso­portokat otthonukban be­mutató előtt pártatlan szak­emberek. Ha ez megtörté­nik, lényegesen magasabb lesz a színvonal és egy sor lelkes, törekvő műkedvelő­ben nem keltenek kisebb­rendűségi érzést. Bízunk benne, hogy a megyei szem­lén már nem lesz ilyen probléma. — ht — rg — Szellemi exportunk — Ausztriától Mexikóig A magyar könyvek eljut­nak a világ legkülönbözőbb részeire is. Az elmúlt esz­tendő során könyvterme­lésünk legjavának a kül­földi olvasókkal való meg­ismertetése nagyban hozzá­járult szellemi exportunk növekedéséhez. A budapesti szerzői jog­védő hivatal közreműködé­sével a Corvina ideeennvel- I vű kiadó könyvein kívül például 1957-től 1963 végéig az európai szocialista orszá­gokban 222 magyar mű lá­tott napvilágot: Bulgáriá­ban kilenc, Csehszlovákiá­ban száz, Jugoszláviában 19, Lengyelországban 23, az NDK-ban 42, Romániában pedig 29 kiadvány jelent meg — összpéldányuk meg­haladta a 2 600 000-ret,

Next

/
Oldalképek
Tartalom