Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara 80 üllér XVI. évfolyam, 74. szám. A/éé%Umx 1965. március 28., vasárnap. Rohammunkától a szocialista üzemekig A legifjabb munkás- nemzedék, amely ma szocialista vállalásokat tesz a felszabadulás 20. évfordulójára, már csak könyvekből. vagy az időseb! generáció elbeszéléseibe tudhat arról, honnan indult el, miként született meg nálunk e nemes verseny. De az emlékek és tanulságok felelevenítése nyilván újabb tettekre és munkasikerekre ösztönzi azokat is, akik végigélték azokat a napokat és éveket, amelyben népünk történelmének új fejezetei kezdődtek, ök nemcsak látták, de érezték is, hogyan nyert új értelmet a munka, már attól a perctől kezdve, amelyben a régi úri rend összeomlott Magyarországon a felszabadító Vörös Hadsereg csapásai alatt. Igaz, 1945-ben létkérdés volt a háborús romok eltakarítása, a mindennapi szegényes kenyér függött szinte mindenegyes mozdony, gép gyors kijavításától, a közlekedés azonnali helyreállításától, a termelés újbóli megindításától. A rohammunkák hőstetteit, a hídesata, a sZéncsata és az újjáépítés más nagy győzelmeit mégsem csak a szükség és kényszer szülte. Má®, nagyobb erő volt ez. Hiszen tíz- és tízezrek az éhezés és nincstelehség hónapjaiban, a téli hidegben és a nyári hőségben zokssó nélkül álltak helyt a legnehezebb munkában, önkéntes brigádok, fiatalok és öregek szabad idejüket !S feláldozva segítettek az élet újbóli megindításában. Örömmel és lelkesedéssel tették, mert hitték és érezték: annyi súlyos megpróbáltatás és luszol- gáltatottság után új és szebb világ, igazságosabb társadalmi rend következik, amelynek megteremtéséért érdemes és kell is küzdeni. A kommunista párt munkára, harcba hívó szava plántálta el és erősítette meg az emberekben ezt a meggyőződést. S ez volt az egyik fő forrása és hajtóereje az ország gyors újjáépítésének, a hároméves terv barát és ellenség által elismert gazdasági csodáinak. Lenintől tanultuk: a szocializmus akkor kezdődik, amikor az egyszerű munkás megérti, hogy már nem a tőkésnek, hanem saját magánál; dolgozik, a azon kezd gondolkodni, hogyan takarékoskodhatna jobban a rábízott nyersanyagok minden grammjával, hogyan végezhetné eredményesebben tennivalóit. Ar 1945-ös rohammunkák idején, az újjáépítés évei ben ebben az értelember még nem lehetett szocia lista munkáról beszélni De a régi tőkés kényszer- munka már kezdett megváltozni, a munkásoknak már volt szavuk, tekintélyük, ellenőrizték a termelést. A gyáros már nem volt mindenható úr a munkások fölött, mind szorosabb korlátok közé szorult a profit-szerzés és a spekuláció, s az 1948-as államosításokkal csaknem az egész gyáripar- ben megszűnt a ki zsák..luoyoiás, megteremtődtek a szocialista munkaverseny feltételei. E történelmi fordulat napjaiban hangzott el a csepeli vasasok felhívása: Miénk a gyár, miénk az ország — Versenyt hirdetünk a hároméves terv országépítő programjának teljesítéséért... Versenyezzenek egymással áz egyes üzemek, üzemrészek, műhelyek és csoportok. Ve- gyenek részt a versenyben az összes dolgozók a műszaki értelmiséggel együtt... Szilárduljon meg az új demokratikus munkafegyelem... Termeljünk többet, jobbat és olcsóbban, mert csak így emelkedhet . a munkásosztály és a magyar nép életszínvonala. Ekkor került napirendre a szocialista gazdálkodás új formáinak kialakítása, az üzemek közötti új kapcsolat megteremtése, s a szervezés és anyagellátás gondjai között kellett elhárítani az akadályokat a verseny út- jából. S mégis, a verseny, mint a szocializmus építésének sajátos, kommunista módszere, ezekben az években erősödött meg és vert gyökeret az üzemekben. Hihetetlen gyorsasággal bontakozott ki az újítók és élmunkások mozgalma, mozgalom az elmaradó munkások paí- ronálására, a tapasztalatok kicserélésére, a fejlettebb munkamódszerek elsajátítására, az egyéni és kollektív takarékosság, a gazdamozgalom stb. Sorolhatnánk tovább a verseny sokféle, változatos formáit, amelyek rövid idő alatt népszerűvé váltak és elősegítették a népgazdaság terveinek feladatainak megvalósítását. A hatalomra került munkásosztálynál; a történelem azt a leckét adja fel, hogy a szocialista gazdálkodásban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználja, s minél előbb múlja felül a kapitalizmust a társadalmi munka termelékenységének emelésében. Mert a régi rendet véglegesen csak ezzel győzheti le. E fő feladat megvalósításában a szocialista munkaversenynek döntő .szerepe van. Volt ugyan egy idő, amikor a dolgozók e mozgalmát visszavetették a politikában és a gazdaság vezetésében elkövetett hibák. Volt idő, amikor a versenyben is elburjánzott a bürokrácia, a sztárkul- tusz, s a gazdasapolitikai hibák vet ülőiéként a káros mennyiségi szemléiét, a százalékok egyoldalú hajszolása. Mindezek ellenére a verseny a dolgozók százezreit nevelte és tanította a munkásosztály szerepének megértésére és serkentette több és fegyelmezettebb munkára. A verseny adott és ad ma is ösztönzést a termelési tanácskozásokon és ez üzemi demokrácia más fórumain arra hogy a dolgozók mindinkább részesei legyenek a vezetés munkájának, bírálatukkal, javaslataikkal is segítsenek. A mai versenyben már nincsenek túlzott kötötit(Folytatás a 2. oldalon) •• Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa második bekezdése alapján az ország- gyűlést 1965. április 3-án, szombaton délelőtt 11 órara összehívta. (MTI) Alti ttom katonának született Húsz esztendő „Lépjetek a helyünkbe,..” Kiosztották a „Szakma Kiváló Tanulója" országos versenyének díjait Szolnoki fiú az első három helyezett között Zsúfolásig megtelt a szolnoki „Ságvári Endre” Művelődési Ház színházterme szombaton délelőtt. A „Szakma Kiváló Tanulója” országos versenyének díjkiosztó ünnepségén megjelentek a megyei pártbizotí- ság és a megyei tanács képviselői, a MüM 605-ös szakmunkásképző iskola oktatói és diákjai, valamint az ország több részéből meghívott vendégek. Rácz Gyula, a szolnoki intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Molnár Györgyöt. a KISZ Központi Bizottságának titkárát és András Lászlót, a Munkaügyi Minisztérium kép\ 1- selőjét. Ezután felkérte Molnár Györgyöt, h >gy tartsa meg ünnepi beszédéi. — Az ország több városában hasonló ünnepségekre jöttek össze, Mintegy ezer fiatal, 36 szakmában versenyzett a szakma kh'á- ló tanulója cím elnyeréséért. Ez a verseny már hagyományokra tekint vissza — mondotta. — Es ma már az első és második évfolyam tanulói is képviseltetik magukat. — A KISZ VI. kongresz- szusa célul tűzte, hogy minél több tanuló vegyen részt ebben a versenyben. Az elért eredmények örvendetesek és arról tanúsKiállítások, sportvetélkedők, ünnepi nagygyűlések, baráti találkozók Nagyszabású ünnepségek megyénk városaiban (Tudósítónktól) Karcagon a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával kezdődik a felszabadulási ünnepségsorozat. A kegyelet virágainak elhelyezése után a ..Déryné’ művelődési házban ünnepi nagygyűlést tartanak. Kovács István, a városi pártbizottság titkárának beszéde utón a KISZ irodalmi színpada és szovjet kultúr- csoport szórakoztatja a közönséget. Április 4-én küldöttség keresd fel a szovjet tiszteket és harcosokat, majd baráti beszélgetésen emlékeznek meg a felszabadulás napjairól. A sport kedvelői is megtalálják szórakozási lehetőségüket, mert az ün(Tudósít ónktól) Nemes vetélkedés indult a szolnoki járás földmű- vesszövefke7.etei között, hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére. Közel egy éve, hogy a szolnoki és tiszaföldvári földművesszövetkezetek kollektívái elsőnek csatlakoztak a megyei versenyfelhíváshoz. Termelési tanácskozáson vállalták, hogy április 4-re a kereskedelmi és vendéglátó egységeiket újjávarázsolják, ünnepi díszbe öltöztetik. A járás többi földművesszövetkezetei mintegy félmillió forint értékű társadalmi munka elvégzésére tettek felajánlást, valamint ezerkétezáz fmsz- tag beszervezésére. Elérkezett a számadás ideje. Nem kell szégyenkezniük, a járás teljesítette vállalását, sőt túl is szárnyalta. Az üzletekre színekben gazdag, változatos új nép napján különböző sportágak versenyzői tartanak bemutatót. 4 tiszafürediek április 3-án ünnepi nagygyűlést tartanak, melyen Hajnal István, a járási tanács vb-elnöke mond beszédet. Ezután az „Utolsó felvonás” című dokumen- tumfiknet vetítik le. Április 4-én reggel a gépállomás, a tanács és a kultnirház hangszórói adnak zenés ébresztőt, maid 10 órakor megkoszorúzzak a szovjet hősi emlékműveket. Az ünnepségen résztvevő szovjet vendégeket az úttörők orosz nyelven köszöntik és virágcsokrokat nyújtanak át. cég és reklámtáblák kerültek fél. Áruházaikat, boltjaikat. kisvendéglőket kívül és belül kifestettél;. Megnőtt a földművesszövetkezetek taglétszáma. A járásban ezemégyszáz fiatal határozta el, hogy tagja lesz a földmüvesszövetke- zefcnek. Üj egységek születtek a verseny időszakában. Tisza- földváran megnyitották a minden igényt kielégítő, korszerű KERAVILL-boltol. Ez az áruház a tiszaföld- váriak büszkesége. Tisza- sülyön új bolt építését vették tervbe, a lakosság régi kérésének teljesítésére. A dolgozók, szövetkezet választott vezetői és az ottani lakosok háromezer őrá társadalmi munkát ajánlottak fel. így készülnek a felszabadulás közelgő évfordulójára a szolnoki járás föld- múvesszövetkezetei K. M. iúrkévén március 28-án kiállítás nyílik, melyen a helyi Ifjúság munkáját és eredményeit mulatják be. Április harmacükán ünnepi nagygyűlést tartanak. Itt adják át az emléklapokat annak a 159 párttagnak, aki 20 évvel ezelőtt, vagy még régebben lépett a pártba. Az ünnepnap reggelén megkoszorúzzák a Túrkeve környéki harcokba^ elesett szovjet harcosok sírját, majd a Finta múzeumban kiállításon mutatják be a felszabadulás utáni Túrkeve fejlődését. « A törökszentm5Vlóci vállalatok és üzemek dolgozód már március végén ünnepi megemlékezéseket tartanak. A mezőgazdasági gépgyár dolgozói április 2-án ünnepi pártnapon nyújtják át az emléklapokat. Április 3-án Magyar János. a városi pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet a nagygyűlésen, majd a zeneiskola növendékei szórakoztatják az ünnepség résztvevőit. Jászberényben is készülnek a jubileumi ünnepségre. Április harma- dikán délután helyezik el a kegyelet virágait a szovjet hősök sírjaira. Este a felszabadulás óta megjelent legszebb irodalmi művekből nyílik kiállítás a Lehel klubban. Az ünnepi nagygyűlésen Bacsa Ferenc, a városi pártbizottság titkára mond beszédet, utána a fővárosi művészek adnak műsort. Április 4-én délelőtt a szovjet emlékműnél lesz megemlékezés és koszorúzás, melyet a fegyveres alakulatok díszszemléje követ. Délben „Megváltozott életünk” címmel a leányiskolában nyitják meg a jászsági festőművészek kiállítását. Délután a városi sport1 pályán sportbemutatót tartanak. - • Felszabadulási munka- verseny a szolnoki járás földmuvesszövetkezeteiben kodnak, hogy a szakmunkásképző intézetek tanulóinak elméleti és gyakorlati felkészültsége tovább nőtt; A továbbiakban elmondotta. hogy a magas színvonal miatt nehéz volt a zsűri munkája, de a versenybizottság tagjai örömmel vállalták a nívós verseny értékelését. Az ünnepi beszéd után András László, a Munkaügyi Minisztérium képviselője osztotta ki a díjakat. Mezőgazdasági gépszerelő szakmában K. Szabó István, a MüM 115-09 intézetének tanulója végzett az első helyen. Jutalmul díszoklevelet, szakmunkásképesítést, arany emlékplakettet és kéthetes külföldi jutalomüdülést kapott. A második helyezett Földi József, a 400-as intézet tanulója. Szakmunkásképt- sítést, ezüst emlékplakettet, díszoklevelet é„ egy karórát kapott jutalmul. A harmadik helyezett Szabó Ferenc, a MüM 609- es intézetének tanulója; Díszoklevele és szakmunkásképesítése mellé bronz emlékplakettet és ajándék- tárgyat kapott. A hegesztő szakmában első Nyilas Antal, a MüM 7- es intézetének tanulója. Második helyen egy síolnoki fiú. Rajkó László végzett, aki a MüM 605-ös intézetét képviselte. Tanulótársainak viharos tapsa közepette boldogan vette át a második helyezettnek járó jutalmakat. Harmadik helyen Káplár István, a MüM 24-es intézetének tanulója végzett. A tanulók kitüntetése után 1000—700—500 forint pénzjutalomban részesítették azokat az oktatókat, akiknek tanulói az első három helyen végeztek. Budapestre érkeztek a vidéki alakulatok diszegységei is Megérkeztek Budapestre a vidéki alakulatok díszegységei is és a fővárosban folytatják felkészülésüket a fegyveres erők április 4-i díszszemléjére. A felvonulási téren — a DÓ29a György útnak a Hősök terétől az Ajtóéi-Dürer sorig terjedő szakaszán — a néphadsereg műszaki és híradós katonái megkezdték a lelátók építésének munkán, s a hangosítás szerelése is befejezéshez közeledik. Mint ismeretes, a főpróbát április 2-án, reggel 6 órakor tartják, a díszszemle pedig 4-én délelőtt 10 órakor kezdődik. A főpróbát és a díszszemlét együttesen mintegy 70—80-ezren láthatják majd. Fegyveres erőink díszegységeinek április 4-i felvonulását a párt és a kormány vezetőin kívül megtekintik a testvéri szocialista és más orsz.á- gokból érkező külföldi vendégek is. Ott lesznek a lelátókon a budapesti és vidéki üzemek, gyárak, vállalatok, intézmények, a mezőgazdaság dolgozói, továbbá á2 iskolák és egyetemek tanulóifiúságának küldöttei is, (MTI) t
