Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-25 / 71. szám
i665. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A nyelvtudomány szerelmese Hangos folyóirat a szolnoki rádióban Növekszik a közúti forgalom A közúti forgalom az idő enyhülésével máris érezhetően emelkedett. Hozzávetőleges számítások szerint mintegy 584 000 gépjármű, 100 000 segédmotoros, 100 ezer fogatos jármű, két és félmillió kerékpár és mintegy 30 000 ipari és mező- gazdasági gép-traktor és vontató vesz részt a forgalomban. A növekvő külföldi a u tósforgalomra tekintettel kilencven oroszul, angolul, franciául, illetve németül beszélő közlekedési rendőr teljesít szolgálatot, a<l útbaigazítást, félvilágo- sííást a legforgalmasabb útvonalakon. Pályázati felhívás Az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága felvételi pályázatot hirdet az 1965—66-os tanévre a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemre 3 éves általános, 2 éves szakosított és hároméves művész-tagozatára, L HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT SZOLNOKON, KARCAGON* MEZŐTÚRON* JÁSZBERÉNYBEN, TISZAFÜREDEN, KUNSZENTMÁRTONBAN ÉS TÖROKSZENTMIKLÖSON működik. Jelentkezés a kővetkezőképpen történik: A szolnoki esti egyetemre Szolnok városból — a szolnoki járásból. A mezőtúri kihelyezett tagozatra Mezőtúrról és Túrkevéről. A karcagi kihelyezett tagozatra Karcagról és Kisújszállásról; A jászberényi, tiszafüredi, kunszentmártoni és törökszentmiklósi kihelyezett tagozatokra a járások, illetve városok területéről; A 3 éves általános tagozat a párt, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, gazdasági vezetők, az értelmiségi dolgozók és a propagandisták marxista— leninista képzését nyújtja, egyetemi színvonalon. A felvétel feltétele: — egyetemi, főiskolai, középiskolai, illetve Marxizmus— Leninizmus esti középiskolai, vagy ezzel egyenértékű előképzettség. A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadik évben a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulmányozzák Ezekből félévenként vizsgát tesznek; A tagozat elvégzéséről végbizonyítványt kapnak. Az esti egyetem törvényes elismerését az 1088/1957. Korín, rendelet biztosítja. A hallgatók felvételi vizsgán vesznek részt, az 1 éves marxista—leninista esti középfokú iskola anyagából. n. KÉTÉVES SZAKOSÍTOTT TANFOLYAM Működési helye: Szolnok, Vöröscsillag út 4/b. Jelentkezni lehet: FILOZÓFIA, POLITIKAI GAZDASÁGTAN, MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM tagozatokra. A szakosító célja, hogy felsőfokú ismereteket nyújtson a párt, állami, tömegszervezeti, gazdasági vezetőknek, az értelmiségi dolgozóknak és felsőfokú KAKUK MÁTYÁS, a kunszentmártoni gimnázium tanára. Nemrégiben megnyerte az Országos Néprajzi Intézet pályázatának második díjét. Az egész úgy kezdődött, hogy a szegedi főiskolán, majd az egyetemen szinte szórakozásként kezdett el foglalkozni nyelvészeti kutatásokkal. Aztán Inceffy Géza főiskolai tanár biztatására nekivágott, bővítette, elmélyítette nyelvészeti tudását. A földrajzi nevek gyűjtésére speciadioktatásra szakosított pártpropagandistákat képezzen. A tagozat hallgatói a 2 év sikeres elvégzése után államvizsgát tehetnek Ha — előzetes osztályvizsgák után — a marxizmus— leninizmus másik két ágából is eredményes államvizsgát tesznek, főiskolai oklevelet nyernek. (17/1963. VII. 2. sz. Korm. rendelet alapján.) A felvételt azok kérhetik, akik elvégezték a 3 éves esti egyetemet, vagy 1 éves pártiskolai végzettséggel rendelkeznek, Illetve állami, egyetemi oktatás keretében ezzel egyenértékű előképzettségre tettek szert. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a 3 éves általános tagozat választott szakágából. in. HÁROMÉVES MÜVÉSZTAGOZAT Ez a tagozat a művészeti dolgozók — művészek, kulturmunkások — számára biztosít szervezett formában, magas színvonalon marxista—leninista oktatást. A tagozat hallgatói az első tanévben dialektikus és történelmi materializmust, a második és harmadik tanévben marxista esztétikát tanulnak. A tagozat sikeres elvégzéséről végbizonyítványt kapnak; ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az esti egyetemi oktatás 1965. szeptember 1-től 1966. június 30-ig tart, hetenként egyszer — azonos napokon — előadás, illetve osztályfoglalkozás van, melyen a részvétel kötelező. A művésztagozaton havonta kétszer, meghatározott napon s időben lesz kötelező előadás illetve osztályfoglalkozás. A tandíj egy évre 170.— Ft, melyet két részletben kell kifizetni; Az esti egyetem valamennyi tagozatára jelentkezhetnek pártonkívü- tiek is. A felvételhez szükséges jelentkezési lapokat az esti egyetemtől és a területileg Illetékes pártbizottságoktól lehet kérni. A munkahely párt és állami vezetőségének javaslatával ellátott kérdőívet (orvosi bizonyítványt és önéletrajzot) ugyancsak a területileg illetékes járási, városi pártbizottságoknak kell benyújtani, legkésőbb 1965. április 15-ig. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy más egyetemre, tanfolyamra jár, nem lehet az egyetem hallgatója. A felvételi vizsgákra 1965. május 10—20 között kerül sor; Bővebb felvilágosításért a területileg illetékes párt- bizottságokhoz és az esti egyetem igazgatóságához lehet fordulni* MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága zálta magát és ezt az érdekes területet fáradtságot nem ismerve kutatta. Fél- ezernyi régi dűlőnévről, halmok, utcák nevéről derítette ki eredetüket, történelmi, társadalmi összefüggéseiket. ötszáz szó. amelyben öt évi munka fekszik. Kakuk Mátyás nem ideális interjúalany. Magáról jóformán semmit sem beszél, munkájára vonatkozóan is elég szűkszavú. — Azért bevezet a földrajzi nevek elemzésének titkaiba. Megtudjuk, hogy a „Köt- tön” nevezetű halom és dűlő egykori kun téli szállás nyomaira mutat. Ezen a területen tehát eredetileg kunok telepedtek meg és nomád állattenyésztést folytattak. Az utcanevek viszont régi foglalkozást, régi épületek emlékét idézik. A Kulacsos utca Kunszent- mártonban azt jelenti, hogy ott egykor kocsma állott, amelynek cégére kulacs volt. A Káposztáskert elnevezés azt jelentette, hogy egykor itt káposztát és zöldséget termeltek, ma esetleg ennek már nyoma sincs. Kakuk Mátyás a földrajzi nevek kutatása közben a társadalom történetére vonatkozólag is értékes adatokat szerzett. Az előbb említett Káposztáskert például a XVIII. századból származó elnevezés, amikor a tanács határozottan irányította egy-egy faluközösség termelését. A lakosság jogait ebben az időben a re- dempcióban való részvétel határozta meg. Ez azután a különböző területek kiosztásában, megművelésében is megmutatkozott és az egykori nevek ezt tükrözik vissza. Nem kétséges, hogy a következő évek néprajzi pályázatainak eredményhirdetései során nemegyszer találkozunk majd nevével. — ht — A megye nyomtatott folyóirata, a Jászkunság mellett március közepén hangos „folyóirat” indulásának örülhetünk. A szolnoki stúdió és a TIT megyei szervezetének gondozásában Fórum címmel társadalom- és természettudományi folyóirat indult, egyelőre havi egy megjelenéssel, nem egészen harminc perc adósterjedelemben. Az új orgánum már nevében hordja programját, fóruma óhajt lenni a tudomány aktuális kérdéseinek, vitatkozni kíván gyakorlati-emberi problémákról. Az első adásban a családtervezésről beszélt Lakatos Károly dr. gyermek- gyógyász főorvos, aki ezt a kényes kérdést néhány izgalmas számadattal tette érzékletesebbé. Hallottunk egy beszámolót az irodalmi ismeretterjesztésről. — Ezt Váczi Mihály egy versével illusztrálta Mádi Szabó Gábor. Egy beszélgetés Rideg Sándorral és kulturális hírek tették teljessé a Fórum első adását. A terv szerint április 16-án hangzik el a rádióban a második Fórum-szóm, Ebbe bevonják Bács és Békés megye TIT szervezetét is. A bemutatkozás biztató volt. Reméljük, hogy a következő adások mind tematikai, mind műsoridőbeli bővüléssel szolgálják a hasznos kezdeményezésit. — ht — A bőség idején takarékoskodj unk A hosszú tél után alig várják az állattenyésztők a kitavaszodást, utána pedig a legeltetési idénykezdetét. Ezzel véget ér a jászolból való etetés az állatok egyrészénél, feledésbe mennek a szűkös téli időszak takarmányellátási gondjai. A friss zöld takarmánytól több tejet adnak a tehenek, gyarapodik a súlyuk, — emelkednek a hozamok cs csökken az önköltség. A téli takarmányozásról a zöld takarmány etetésére való áttérés szakszerű végrehajtásával azonban a takarmánygazdálkodás feladatköre nem szűkül le. A korábbi feladatok egyré- sze megszűnik, hogy helyét újabbaknak adja át. Gondoskodni kell a folyamatos zöldtakarmány ellátás megszervezéséről és a következő tél takarmánybázisának megteremtéséről. Helyes szervezéssel e vonatkozásban jól hasznosíthatjuk gyepes területeinket. A réteken általában szénává szárítják nemcsak az első kaszálást, hanem a sarjút is. A gyakorlat azonban azt Igazolja, hogy legelőinken a májusi fű- növedék nagyobb tömeget biztosít, mint a legelő állatok tényleges szükséglete. Korszerű legeltetési módszerekkel (szakaszos legeltetés, villanypásztoros, sávos adagoló legeltetés) kiküszöbölődik a válogatásból és letaposásból adódó pazarlás. De nem engedhető meg ez azokon a legelőkön sem. ahol még az új módszerek alkalmazását nem vezették be. (Meggyőződésünk, hogy az egyre szaporodó kors~erű legelőhasznosítások példamutatása nyomán mind kevesebb helyen találkozunk majd a hagyományos legeltetési módokkal.) Körültekintőbben fel kell mérni azt a területet, amely fedezi az adott legelőkre kihajtott állatok szükségletét, s az ezt meghaladó részt — lehetőleg ott, ahol géppel tudjuk a kaszálást és betakarítást elvégezni — szénanyerésre kell kijelölni és meghagyni. Itt a legeltetést akadályozzzuk meg, s csak a kaszálás után csatlakoztassuk az addig is legeltetett részhez. Ezzel az eljárással jelentős tartalékokat képezhetünk a téli időszakra, megszüntethetjük a pazarlást és egyenletesebbé tehetjük az állatok takarmányellátottságát a legelőn. Ugyancsak még a legelőre való ki hajtás előtt helyszínen bejárással jelöljük ki azokat a legelő- részeket, ahol sem kaszálni, sem legeltetni nem szabad addig amíg a kiritkult fűállomány magot nem érlel. A taposástól, tiprástól való megkímélés, valamint az elpergett fűmag révén, a fűállomány felújul. beáll és bőségesen kárpótolja a következő években a részbeni kiesést. Ne feledjük el, hogy a téli takarmánybázist tavasztól őszig kell megteremteni, a jövőt a jelenben kell megalapozni. S azt se feledjük, hogy a takarékosság nem kampányfeladat. Molnár Dénes Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet SZÜLŐK NEVELŐK BUNA A munkára nevelés és a gyakorlattal való kapcsolat az általános iskolában Az általános iskolákban heti két órát gyakorlati foglalkozással töltenek a tanulók. A gyakorlati oktatás, politechnika, munkára nevelés, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására nevelés sokszor és sokféle formában került az érdeklődés előterébe, vált az iskolai oktatás egyik nehéz problémájává. Néha bonyolult elméletek és kissé fellengzős meghatározások is születtek e kérdésekkel kapcsolatban. Annál megnyugtatóbb, hogy az új iskolai rendtartás konkrét, gyakorlati feladatokat ad. Ennek lényege: a műszaki, háztartási, természettudo. mányos ismeretek kialakítása és megszilárdítása, az értelem fejlesztése, előkészítés a szakmai oktatásra és pályaválasztásra. Kevésbé meghatározott fogalmak: az alkotó munka öröme, a munkára nevelés. Mint azonban később utalunk rá, meg lehet találni a módját, hogy ezek is konkretizálódjanak. A megvalósításnak természetesen ezen belül is sokféle szempontja és kivitele lehetséges. így például helyesen alakult ki az a gyakorlat, hogy az iskolaműhelyekben nem a munkadarabok elkészítése a cél, hanem a munkafogások és az eszközök használatának megismertetése. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a kész munkadarabbal nem törődnének; Ellenkezőleg. Megtalálták azt a módot, ahogyan legközvetlenebbül hasznosíthatják azokat. A gyakorlati órákon sok iskolai szemléltető eszközt készítenek. Ennek nagy pedagógiai értéke mindenekelőtt, hogy az elkészült darab hasznos tárgy. (Szemben a régi „tömegcikkekkel”, melyeket nem használtak, csak ide-oda kallódtak az iskolában.) Továbbá, hogy például egy kísérleti eszköz, melyet a tanuló maga készít, növeli a kísérlet élményét és hitelét is. így a kész „kísérleti eszközről” a figyelem magára a kísérletre terelődik s nyilvánvaló lesz a tanuló előtt, hogy ugyanaz a jelenség sokféle technikai megoldással ismételhető. Az iskolaközösség ereiét növeli, ha a tanulók tudják, hogy például a hatodikosok a hetedikeseknek készítenek kísérleti eszközöket (melyeket jövőre maguk használnak, tehát már előre ismernek). Természetesen ezzel nem szabad az iskolai demonstrációs tárgyukat háttérbe szorítani, sőt, szükséges, hogy azok minél korszerűbbek legyenek. Az iskolaműhelyek felszerelése minél korszerűbb eszközökkel, és üzemlátogatások szerves bekapcsolása a manuális munkától, a kézügyességtől elvezet a korszerű nagyiparhoz. A tanulók szeretik a gyakorlati foglalkozásokat és feltűnő, mennyire meg tudják találni a közvetlen kapcsolatot az élettel. Például a karcagi Kálvin tér 9. sz. alatti iskola hatodikos tanulói közűi H. Tóth Erzsébet ezt mondja: „Az ötödiktől nyolcadikig a gyakorló füzetet, amit írtunk, eltesszük, mert mindig elővehetjük az életben, ha valami kézimunkát akarunk csinálni”. Szilágyi János igy nyilatkozik: „Én meg a fizikakönyvemet tettem ei, meg a földrajzot. A testvérem segítségével megcsináljuk otthon a rádiót, mosógépet”. A felső osztályokban 20— 25-ös létszámú csoportok dolgoznak együtt. Jó lenne legalább a negyedikben >s kettéválasztani a nagyobb osztályokat, mert eredményesebb és biztonságosabb lehetne az oktatás, csökkenne a baleseti veszély. Ha már felvetettük ezt a kérdést, röviden £gy fogalmazhatjuk meg a lényeget: az iskolai „üzemi” balesetek megelőzésének első feltétele a kis létszámú csoporti A gyereket ugyanis állandóan ellenőrizni kell, hiszen a védőrendszabályok még nem rögződhettek meg úgy benne, mint a felnőttekben. Másik gyakorlati probléma: a mezőgazdasági oktatás városokban. Legjobb esetben is negyedóra, de rendszerint hosszabb idő, míg kiérnek a gyakorló kertbe. Ezért megfontolandó lenne a pedagógusoknak az a javaslata, hogy egyrészt minél több helyen vezessék be az összevont négy órás foglalkozásokat (amikor a_ kivonulási és visszavonulási Idő aránya felére csökken) másrészt, hogy fokozzák a mezőgazdasáp oktatás ipari vonatkozásait (amit a mezőgazdaság iparosítása úgyis megkövetel). Vissza kell még térnünk az alkotó munka örömére és a munkára nevelés kérdésére. Úgy gondoljuk, hogy előbbinek feltétele, hogy aa elkészült • munkadarab ne csak kiállítási tárgy legyeit A kísérleti eszköz, vagy gyermekjáték hasznosságával, eredményével, másoknak örömet okozásával adja az alkotó munka örömét. Ami pedig a munkárane- vélést illeti, egyetértünk azzal, amit egyik tanfelügyelőtől hallottunk; A munkára nevelést nem szabad a gyakorlati foglalkozások idejére korlátozni. Munkáranevelés az is, ha újra íratjuk a tintafoltos dolgozatot, ha ellenőrizzük a feladatok pontos, gond*», jó elvégzését így válik „konkréttá” a munkáranevelés elvont igénye. A munka ne legyen önmagáért. Legyen célja a* alkotás: hasznos eszközök készítése, mely megkönnyíti az életet és másoknak örömet szerez. És igényesség a munkában —■ nem általában a munkára, hanem a jó munkára nevelés, nem a munka elvégzését szerettetni meg. hanem a gondosságot, pontosságot, a szfiV munkát. L. L. Ifjúsági kamarazene- fesztivál Április 6—9-e között a felszabadulás 20. évfordulója jegyében Pécsett rendezik meg a VIII. országos ifjúsági kamarazene-fesztivált. A fesztiválon mintegy negyven zeneiskola hallgatói vesznek részt, akiket a megyed és a megye- közi, úgynevezett körzeti szakiskolák bemutatóin válogattak ki. Mintegy négyszáz zenét tanuló gyermek vesz részt a seregszemlén, amelynek műsorán az eddiginél nagyobb számban szerepelnek mai magyar és szovjet művek. Április 6-án. este Paulusz Elemér és Antal György vezényletével díszhangverseny nyitja acz eseménysorozatot i