Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-04 / 53. szám
1995. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 4 vándor madarak visszatérlek Mérleghictnyosból a legjobbak közé emelkedtek Kissé meglepődve olvastuk a megyei versenybizottság közleményét: a termelőszövetkezetek országos versenyébe^ az 1500—3000 szántóegységű kategóriában a tiszafüredi Szabad Föld Tsz is helyezést ért el. Bár a~~?égleges sorrendről, a helyezésekről az országos versenybizottság dönt, már önmagában jelentős eredmény, hogy a tiszafüredieket a megye 15 legjobb termelőszövetkezete között emlegetik. A Szabad Föld Tsz négy évvel ezelőtt ugyanis egymillió forintos mérleghiánnyal zárt, s az egy munkaegység értéke mindössze 14 forint lett. Köny- nyű elképzelni, hogy mily«. volt a gazdák és a vezetők helyzete a szövetkezetben. Oláh Lajos elnök így emlékezik vissza a mérleghiány utáni esztendőre: — Én is akkor kerültem ide. Senki sem akart dolgozni, sokan elmentek a szövetkezetből. A pártvezetőséggel együtt sokat beszélgettünk az emberekkel. Biztattuk, ösztönöztük őket. Széleskörű premizálási rendszett dolgoztunk ki. A juhásznak például megengedtük, hogy 25 saját birkát tartson a közösé mellett. A terven felüli szaporulat tíz százaléka az övé volt. s jutalmat kapott a kifejt tej után is. Természetes«! a premizálás túlzásait azóta lefaragtuk, de akkor szükség volt rá. A következő évben — 400 ezer forint mérleghiányt kigazdálkodtunk — 18 .forint lett a munkaegység értéke, mégis nyugodtak, voltak a tagok, mert a tervezettnél két forinttal többet kaptak. Az 1713 holdas kis szövetkezet 1961 óta töretlenül fejlődött. Bár négy év alatt egyszer sem volt elfogadható időjárás, a gazdálkodási eredményük, tiszta vágyó, nuk állandóan emelkedett Összefogott a kis kollektíva és becsülettel dolgozott. A tagok szorgalmát Oláh Lajos számadatokkal is igazolja. — A tiszta vagyonunk 1960-ban 339 ezer forint volt, jelenleg 4 822 000 forint. Az egy redukált szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 754 forintról 2240 forintra növekedett. Állóeszközeink értéke 5,2 millió forinttal gyarapodott. A múlt év végén az egy munkaegység értéke 40,49 forintra ugrott fel, pedig 725 000 forintot tartalékoltunk. Gondolhatja, hogy elégedettek nálunk az emberek. A pocsékolás helyett... A munkafegyelmet fokozatosan lehetett megszilárdítani. Nehéz volt megszüntetni a pocsékolást, s azt elérni, hogy vigyázzanak az emberek a közös vagyonra. — A traktor ráment a szanaszét hagyott meleg- agyi keretekre — emlékszik vissza az elnök. — Cíbálták a szénakazlat, az állatok taposták, pocsékolták a takarmányt. De sikerült rendet teremteni. Sokat beszélgettünk a tagokkal, hogy vigyázzanak a készletekre, hisz saját magukat károsítják meg, ha pocsékolnak. Az anyagokat, szerszámokat most névreszólóan adjuk ki. Tavaly az egyik kertész 3500 forintot fizetett, mert göngyöleghiánya volt. A takarmányt js keretutalvár.y- ra adjuk. Lassan mindenki megértette, hogy érdekük a takarékosság. Százezer forint nem nagy összeg, de ha ennyi a készlethiányunk, a munkaegység három forinttal csökken. A fegyelem megszilárdulásával egyidejűleg a hozamok is növekedtek. Tavaly például hét hónap alatt átlagosan 110 kilogramm súlyúra hizlalták a sertéseket. S egy kiló hús előállításához csak 4,5 kilogramm takarmányt használtak fej. És 308 ezer forint plusz bevételt hozott így a hizlalás. Az állattenyésztés egésze jól dolgozott. Tejből, gyapjúból, vágómarhából, baromfiból és sertésből 603 500 forinttal több lett az árbevételük. A Szabad Föld Tsz 50 holdon kertészkedik. Korábban szárazművelést folytattak, tavaly először öntözhettek itt. — Érdemes volt — mondja az elnök —, a hozamok megduplázódtak. A kertészet félmillió forinttal A 30 ALKALOM NEM ELÉG.V.. Az Országos Tervhivatal elnökének és a pénziigy- uiioiszternek a közelmúltban kiadott együttes utasítása rendelkezik a felesleges anyagok, félkész termék kék feltárásáról és hasznosításáról. Az" idei megrendelések folyamatos teljesítéséhez nem szükséges készleteket a vállalatok eladhatónak tekinthetik. Joguk van arra. hogy a feltárt készleteket más vállalatoknak saját maguk megszabta áron átadják”. A rendelkezés nagyon jó, kérdés, mennyire és hogyan élnek vele. Tavaly év végére a megye iparának készletál .o- mánya jelentősen a norma fölé szökött, s nem kevesebb mint 10,5 százalékkal volt magasabb, mint 1963- ban. Bár december óta e tekintetben némi apadás tapasztalható, azért bizonyos, hogy a rendelkezésben érintett anyagok feltárására további erőfeszítéseket kelt tenni. Nem kevésbé fontos az sem, hogy az értékesítést is mielőbb megkezdjék. Annyira lehetünk lokálpatrióták, hogy’ azt kívánjuk vállalatainktól, eladható készleteiket először a megyén belül igyekezzenek elhelyezni. Nyilvánvaló például, hogy a szállítási költségek kisebbek lesznek ha a törökszentmiklósi gépgyárban elfekvő hengerelt acélt a jászberényi Aprítógépgyár veszi át, s nem egy szombathelyi vállalat. Kérdés honnan lehet megtudni, hogy hol, miből van felesleg. Több megoldást lehet elképzelni. Például jó módszer ha minden megyei vállalat értékesíthető készleteinek jegyzékét megküldi a többinek. Persze az anyagbeszerzők ügyességén is sok múlik. Nem Is baj, ha a gyorsabb, a szemfülesebb vállalat jut előnyhöz. Fő az, hogy az anyag olyan helvre kerttliön, ahol fel is használják A rendelkezés ezért született. Végső soron most a vállalatok nagyobb áttekintésre tehetnek szert készleteikben. Javíthatnak gazdálkodásukon. Ezt az egyszeri alkalmat pedig bűn (puné elszalasztani. F. P. többet hozott, mint terveztük. A jövedelemelosztás módszerei sokat változtak a szövetkezetben. Csökkent a részes- művelés aránya. Az idén 30 hold kukoricát vegyszerez- nek és öntöznek, s ezt munkaegységre művelik. A „vándormadarak” már visszatértek. Maguk mondják: itthon is megkeresünk havi 1500 forintot és nem kell távol lenni a családtól. Az idén újabb 15 javakor- beli munkaerőt — asszonyokat — vettek fel a szövetkezetbe. A Szabad Föld Tsz példája igazolja, hogy a mérleghiányos tsz-ek rövid idő alatt felemelkedhetnek a legjobbak színvonalára, ha szilárd a vezetés és rendet teremtenek a gazdaságban. — m. 1. — Elkallódott aktivitás y Négy brigád alakult tavaly, s tűzte célul a szocialista brigád cím elnyerését, a kunhegyest vegyesipari ktsz-nél. Több mint tízen versenyezni kezdtek a kiváló szövetkezeti dolgozó címért. Az év első felében rendszeresen értékelték a vállalásokat és a teljesítéseket. Szeptemberben azonban öt hónapos pártiskolára ment el Kun Károly, a szövetkezet párttitkára. A harmadik negyedévben már csak a vezetőségi ülésen foglalkoztak a munkaversennyel, a dolgozókkal nem ismertették az eredményeket. A brigádok lassan szétestek, az egyénileg versenyzők sem tudták, hogy érdemes-e törekedniük. A versenybizottság létezik ugyan, de... szóval papíron csak. „Most újból kezdhetem a szervezést — mondja a visszatért párttitkár. — Kár volt egy évet kallódni hagyni az emberek aktivitását”. (v. p.) MEGFIGYELŐ ÁLLOMÁS AZ ÚSZÓ JÉGHEGYEN E hónap végére valószínűleg a Grönlandi tengerre érkezik az úszó jégsziget, amelyen több ország tudósai már eddig ötezer mérföldet tettek meg a Sarki-tengeren. Az Arlis II. nevű jégszigetet a szelek és a tenger áramai hajtják; a sziget másfél mérföld hosszúságú és 3,5 mérföld szélességű, naponta mintegy négy tengeri mérföld sebességgel halad. A tartózkodás nem valami kellemes rajta, minthogy a hőmérséklet mostanában mínusz 46 fok. A kutatóállomást az úszó jégszigeten 1961. májusában az amerikai Columbus, Washington és Wisconsin egyetemese létesítették. Amim1 nem szabad megfeledkezni a jó minőségért folyó versenyben J Kötélhúzás a TMK és a termelő üzem között A jászberényi Aprítógépgyárban 1964-ig nem volt „tervszerű megelőző karbantartás”. A TMK műhely minden előzetesein kidolgozott program nélkül végezte munkáját. Emiatt a hatalmas értéket képviselő géppark 90—95 százaléka leromlott. Tavaly megkezdődött a tervszerű karbantartás. Az első lépést megtették: kidolgozták a programot, — amit előzetes felmérésre alapoztak. Abban pedig nagy szerepe volt a dolgozók véleményének. Sajnos egyesek meggondolatlansága miatt viszonylag jó gépek közép- és nagyjavítására is sor került, — ugyanakkor rosszabbak kimaradtak. Adom — nem adom! Végeredményben a géppark állapota nem sokkal lett jobb, mint korábban volt. Ám nemcsak a felmérések pontatlansága miatt (ami egyébként ' a tervszerű karbantartás megalapozásánál még előfordulhatott), hanem azért is, mert az üzem és a TMK egy-egy gép esetében valósággal kötélhúzást játszott. Az adom — nem adom vita károsnak bizonyult, s teljesen még nem szűnt meg. A TMK műhely többnyire hiába hadakozott azért, hogy saját programjában megjelölt gépet az üzemtől megkapja. Mivel a gépeket a tervezett ciklusidőn túl is használtak, növekedtek a karbantartás költségei. Például ha egy MVE 280 típusú esztergát nem a ciklus idő lejártával kezdenek rendbehozni, hanem később, akkor a csúszórészek jobban tönkremennek. így a javításnál szinte háromszor olyan vastag felületet kell leszedni róluk, mint egyébként; Ez pedig a TMK-ban nagyobb gépi ráfordítást, több időt vesz igénybe, nem beszélve arról, hogy a gép élettartama is évekkel megrövidül. Lényegében arról van szó, hogy a termelési program és a karbantartás programja nincs összhangban. Ezért következett be tavaly, hogy a tervezettnél mintegy 30 százalékkal több normaórát fordítottak a gépek karbantartására a tervezettnél. Lassan haladnak Tény, hogy 1965-re is elkészült a TMK program, s abban igyekeztek hasznosítani az első tapasztalatokat. Ez a gyár vezetőinek előrelátásáról tanúskodik. Igaz az is, hogy az utóbbi időben kevesebb a „kötélhúzás”, de ezzel még nern lehet megelégedni. Miért? Mert az Aprítógépgyárban a karbantartás tervszerűségét még mindig az jelenti, hogy egy negyedéven belül sor kerüljön a programozott gépek közép-, illetve nagyjavítására. Az ilyen engedmény körülbelül azt jelenti, hogy a január 5-re tervezett gépen március 5-én kezdik, kezdhetik meg a szükséges munkát. A termelékenység kerékkötő A karbantartás így is gazdaságtalanabb, költségesebb s az igénybe vett javítási idő szükségtelen növekedéséhez vezet Ezentúl a munkás sem dolgozhat olyan termelékenyen, mint a jól működő gépen. Az Aprítógépgyár termelésének jelentős része export, de a hazai ipar is a magas minőségi követel mé- nyeknek megfelelő vegyipari, gumiipari berendezéseket vár tőlük. Ehhez pedig a géppark jelenlegi állapota nem elég biztosíték. F. P. A TECHNIKUS Amikor a szolnoki Építőipari Vállalat folyosóján összetalálkoztam vele, egy nyári kép jutott eszembe. Tavaly Balatonbogláron séta közben egy társaságra lettem figyelmes. Körben álltak, s egy magas hirtelenszőke fiú szavait hall gatták. Helyesebben csak néha engedték beszélni, mert heves ellenvetésekéi .tettek. Laikus füllel is építészeknek becsültem őket Egymást túlkiabálva csat úgy ontották a szakkifejezéseket. Az emlékezetes eset óta fél év telt el. Bemutatkoztunk egymás nak: — Gulyás György vagyok — mondta. — Műszaki előadóként dolgozom a vállalatnál. Azelőtt technikus voltam, de ez a cím megszűnt nálunk. — Hogyan került erre a pályára? — Nem volt nehéz ezí választanom, hiszen apám is a szakmában dolgozik ugyanennél a vállalatnál, így amikor 1959-ben Szegeden elvégeztem az Építőipari Technikumot, gondolkodás nélkül ide jöttem. A katonai szolgálat utár sem kerestem új helyet. Munkatársai higgadt, lelkiismeretesen dolgozó em- emek ismerik. A KISZ-el azonban nem volt szerencséje. Egy ideig mint alapszervi titkár tevékenykedett. Jellemző szerénységére, hogy amit :em vállaltak a tagok, maga végezte el. Mint mondotta, ezzel a hiábavaló könyörgéseket, vitákat akarta elkerülni. De ez nem tarthatott sokáig. A munka mellett igen fárasztó volt egyedül képviselni az egész aüapszer- vezetet. Lemondott. A vezetőség mégsem engedte „nyugdíjba vonulni”. Kul- túrfelelősmek választották meg. — Talán ez a beosztás közel áll kedvenc időtöltésemhez — mondja elgondolkozva — szeretek fúrni- faragnj. Szabad időm egy részét faszobrok készítésével, festéssel töltöm. ö készítette a KISZ faliújságot. ízlését, ötletességét sokan dicsérték, de ilyenkor keserűen jegyezte meg: — A faliújság cikkek nélkül semmit sem ér, és sokszor úgy érzem félmunkát végeztem. Továbbtanulási tervekkel foglalkozik. Még nem érlelődött meg benne az elhatározás. — Huszonnégy éves. Ügy érzi a 30. életéve mellé illő lenne a mérnöki diploma. Nem dolgozik közvetlenül a termelésben, sok mindent csak a számok tükrében láthat. Eddig ^ 620 bárány jött napvilágra a Hámán Kató Tsz akoljaiban Féltő gonddal vigyáznak az állomtínyra A tiszafüredi Hámán Kató Tsz juhászatában 695 fésűs merinói és aszkániai keresztezésű anyajuhot tartanak nyilván. Ezek nagy többsége — 480 — törzskönyvezett. Az akiokban január elején kezdtek elleni a juhok. A közös gazdaság tapasztalt juhászai — Mucza Mátyás, Idősebb Lex Imre és Tari András — féltő gonddal vigyáznak az állományra. Éjszaka is állandó ügyeletet tartanak. Eddig az anyák 80 százaléka ellett le, s az állomány 620-al szaporodott. Március 20-ig még újabb gyarapodás várható. Rózsa Zoltán főállattenyésztőtől hallottuk, hogy a szövetkezet juhállománya egészséges. Eddig mindenféle betegséget sikerült távoltartani. Igaz, a szokásosnál nagyobb erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében. A juhászat, bár szűkében vannak a takarmánynak; megkapja a szükséges meny- nyiséget. Az anyák napi adagja 80 deka pillangós széna, 1,5 kiló takarmány- szalma és 30—30 deka abrak, meg szárazszelet. Az ikreket ellett anyák pótabrakot is kapnak; Az anyatörzset év végére ezerre akarják növelni. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is foglalkoznak törzs kos nevelésével, mert ezeket a megye határain hívüli szövetkezetekből is keresik. A szaporulat egy részét tejesbárányként akarják értékesíteni. A Hámán Kató Tsz juhá- szata tavaly 434 ezer forint árbevételhez juttatta a közös gazdaságot. Az anyákról 5,12, a toklyokról 5,20 kilogramm gyapjút nyírtak le átlagosan. Ez igen jó eredmény. A gazdaság 11 ezer liter juhtejet értékesített tavaly. Magyarország nemzeti atlasza Nagyszabású munkába kezdtek a Kartográfiai Vállalat térképészei: hozzáfogtak Magyarország nemzeti atlaszának elkészítéséhez. Hatalmas kiadvány lesz ez, a tervek szerint nagyobb, mint a világatlasz. Száz térképlapot tartalmaz majd, amelyek részletesen feltüntetik az ország természeti adottságai, gazdasági, kulturális, közigazgatási, közlekedési stb. viszonyait. Am veszi a fáradtságot és délutánonként szemlélődő körútra indul. — J óformán minden új házait megnézek. Az emlékezetes balatoni vitát is egy modem üdülő okozta. Körülbelül ez Gulya« Gyurka. Leszámítva azt hogy _ percenként keresték — aránylag nyugodtan elbeszélgettünk. És ismét megcsörrent a telefon. Ezúttal a menyasszonya kereste a földszintről. Gyorsan, vidáman beszélt. Látszott, régen várja már a hívást. — Ica volt — közölte utána diplomatikus rövidséggel. Ica aztán a földszinten többet is elárult. — Megígérte, hogy élvesz... Kétségtelen, hogy a 30. életéve mellé a diploma iól passzol majd, de a 24. évéhez egv -sinos feleség nem áll rosszul. — w —
