Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-23 / 69. szám

188$j március 23, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 GONDOLAT, ÖTLET, BIZTATÁS A GAZDASÁGSZERVEZŐ MUNKÁHOZ Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1964. december 10-i határozatának végrehajtásá­ról beszélgetett munkatár­sunk Kiss Dániellel, a ti- szasasi Rákóczi Tsz párt­ái bkáráVal. A beszélgetés során Kiss Dániel a követ­kezőket mondta el: Részleteit tekintve is so­kat segített’ ez a pártha­tározat abban, hogy ered­ményesen dolgozzunk. Ed­dig is szokás volt ugyan nálunk, hogy saját mun­kánkat előre is és utólag is áttekintsük, de alapos elemzésre csak most, e ha­tározat után szántuk ma­gunkat. így jutottunk arra §i következtetésre például, hogy a premizálásunk nem volt eddig eléggé ösztönző, nem serkentett eléggé a pontos, gyors munkára. Félmillió forint nx arra érdemeseknek ötszázezer forintot osz­tunk ki ez évben a leg­jobbaknak. Ha időben és jó minőségben elvetünk, pon­tos lesz a növényápolás is. 150 ezer forintot mindjárt szét is osztunk a legszor­galmasabbak között. Ha a nyári betakarítással vég­zünk augusztus 20-án ugyancsak 150 ezret osz­tunk ki. A 200 ezret pedig azok kapják, akik az őszi betakarításból a legtöbbet, legjobban végzik. Ez az elosztási mód ösz­tönző. Tanúsítja az is, hogy tavaly a munkacsapataink felé sem versenyzett, most pedig mind a 29 benevezett. Emberek és gépek A legtöbb gondot szövet­kezetünk gazdasági életében a gépek kihasználása okoz­ta. Valahogy úgy volt ed­dig, hogy a gép munkája függött az emberek idejétől. Most elég sok számítgatás, vitatkozás után úgy hatá­roztunk, hogy a gépek igé­nyé lesz az irányadó. Any- nyi embert biztosítunk pél­dául a különböző rakodá­sokhoz, amennyi a gépek folyamatos mozgásához kell. Még mindig kifizetőbb lesz így, mintha azért áll­nának a kocsik, a vontatók, mert kevesen rakodnak. Régóta törekszik arra szö­vetkezetünk vezetősége, hogy a különböző irányító posztokon megfelelő kép­zettségű szakemberek állja­nak, s a szakmunkát is hozzáértők végezzék. — Ez azonban nem máról hol­napra elérhető dolog. El­képzelésünk az, hogy a magunk berkeiből kerüljön fd a szakemberek, szak­munkások többsége. Jelen­leg is tizenegyen tanulnak szakmát szövetkezetünkből, a szaktanfolyamtól az egye­temig sokfelé. A brigódrexető ne ingóxxon ! így kerülhetett sor arra Is például, hogy a párt- szervezet előálljon azzal a javaslattal: nagy az állat- tenyésztésünk, válasszunk az egy helyett két brigád- vezetőt, s akkor nem kell egy embernek fele munka­idejét a telepek közötti járkálással tölteni. Két bri­gádvezető is bőven talál munkát a jószágok körül. Ezt a javaslatot azonban nemcsak azzal indokoltuk, hogy Valakit féltünk a gya­loglástól, vagy motorozás­tól. Azzal, hogy a mi szö­vetkezetünk egyik alappil­lére az állattenyésztés. És ott most bőven van mit tenni - azért, hogy tél után megfelelően erőre kapjanak az állatok, s a tervezett jövedelmet biztosítsák. ­Szövetkezetünk gazdasági erősödését más tények is jelzik. Negyvennyolc mun- feabfrő tagot vettünk fel a j télen. Mind olyan emberek jóformán, akik az iparból kérték ide, vagy kérték vissza magukat. Ezzel az egy férfira jutó 3 hold sző­lőterület alig 2 holdra csök­kent. Mostmár a szőlőbeliek munkája is könnyebb lesz. Az elmondottak olyan gazdaságszervező intézkedé­sek amelyeknek végrehaj­tásához a decemberi párt- határozat adta nekünk az alapgondolatot, a biztatást. Csillagtúrák Jóval több mint félmillió fiatal vesz részt hazánk vá­rosaiban és falvaiban a fel- szabadulási staféta előkészí­tésében és lebonyolításában. Az ország valamennyi já­rásában és megyéjében — általában március 28-án. vasárnap — csillagtúrák nyitjáik meg a felszabadu­lási stafétát. Ezek több mint 2600 község és város fiataljainak üzenetét gyűj­tik össze. Áz öcsödiek felkészültek az öntözésre 400 holdat víliamosenergia segítségével esőztetnek Az öcsödi Kossuth Tsz egyike azoknak a közös gaz­daságoknak, melyek nagy területen öntöznek a kun­szentmártoni járásban. Az öcsödi szövetkezetben ta­valy csaknem 900 holdra — összterületük 20,7 százalé­kára — juttatták el a mes­terséges csapadékot. — Érdemes volt? Kifize­tődött az öntözés? — Gazdaságossági számí­tásokat nem végeztünk — válaszol Szabó István el­nökhelyettes —, de az öntö­zött és a száraz művelésű növények hozamait össze tudjuk hasonlítani. Az esőz- tetett cukorrépa 187, a szá­razművelésű 85—90 mázsá­val fizetett. Az öntözött ku­korica 30, a szárazművelé­sű 20—21 mázsát (csövesen) adott holdanként. Az öntó- zetlen lucernát másodszor is alig tudtuk megkaszálni, az esőztetett harmadszor is 7—8 mázsás termést adott. Szabó élvtárssal augusz­tus elején a másodnövény­ként vetett silókukorica ön­tözésénél találkoztunk. A gyengén fejlett növény lát­tán kétkedve kérdeztem iő- le akkor: — Lesz valami ebből? Ö akkor is bizakodó volt. Most ismét szőbakerült a 100 holdnyi másodvetés. — A borsó és az őszi ta­karmánykeverék után ve­tett siló 200, a tarlóba ve­tett 100 mázsát adott hol­danként. Tömegtakarmány­ból nincs is hiány nálunk. A gazdaságban évek óta köztesként termelik az uborkát és a zöldbabot. Ki­fizetődő ez a szövetkezet­nek. — Tavaly 70 ezer forint­tal túlteljesítettük a köztes zöldségfélék árbevételi ter­vét. A termelőszövetkezetben nem végeztek az öntözéssel kapcsolatosan önköltségszá­mításokat. Azt azonban tud­ják, hogy a cukorrépa hol- dankénti négyszeri esőzte- tése 422 forintba került. A répáért — mivel augusztus­ban szedték fel — 44 forin­tot kaptak mázsánként. Az öntözött répa minden hold­ja után 4846 forint árbevé­teli többlete lett a termelő- szövetkezetnek. — Sajnos, a területünk nem a legmegfelelőbb — vélekedik az elnökhelyet tea — Földjeink nagy része szi­kes, vagy szikesedésre haj­lamos. Többször végeztünk „mentőöntözést” is. A ke­vés gépkapacitás ég a szá­razság miatt kénytelenek voltunk gyakrabban telepí­tő i és más táblákra át­Az exportképes gyümölcs értékesebb A télvégi permetezés jelentősége Mindenki előtt ismeretes, hogy felvásárló szerveink jóval magasabb árat fi­zetnek a hibátlan, kárte­vőktől és betegségektől mentes, exportra alkalmas gyümölcsökért. Ezek meg­termelését számos kártevő és kórokozó akadályozza. Ezért fontos a szakszerűen és idejében elvégzett nö­vényvédelem. A téli fatisztogatás el­végzése után sürgős mun­ka a gyümölcsfák télvé­gi permetezése, amely elősegíti a növény­védőszerek jobb hatásossá­got. A télvégi permetezése­ket áztatásszerűen végez­zük, fagymentes napokon úgy, hogy a gyümölcsfákat a permetlé a korona csú­csától a fa tövéig érje. Ha a korona csúcsa permete- zetlen marad, az újabb fer­tőzés kiindulópontja lehet. Erős pajzstetű fertőzött- ség esetén az alma- és kör­tefákat 5 százalékos, a szilvafákat 4 százalékos gyümölcsfaolajjal kell per­metezni rügypattanáskor. E szerrel csak három évenként szabad perme­tezni, mivel évenkénti használata károsan hat a fára, A közbeeső években téli hfgítású mé'zkénlével per­metezzünk. Ezt a szert használjuk & cseresznye, meggy. . kajszi- és ősziba­rack fák levélli kasztó be­tegségének veszélye, vala­mint a pajzstetű fertőzött- sége esetén rügypattanás előtt és az almafa liszthar­mata ellen rügypattanás- kor. Ha almásunkat bim- bólikasztó kártétel is ve­szélyezteti a pajzstetű fer- tőzöttség mellett, akkor 2 Százalékos sárgaméreggel (Novendával) permetezzünk szintén rügypattanáskor. A téli hfgítású mészkén- lé helyett használható a Neopol is, hektoliterenként 5 kilogramm mennyiség­ben. A sárgaméreg hasz­nálata gazdaságos, mert az említett rovarkártevőkön kívül a gombabetegségek ellen is jó védelmet ad. Almafa és körtefa va- rasodása ellen, ha a ro­varkártevő ellen nem sár­gamérget használtunk 1 százalékos bordói lével (100 liter vízhez 1 kilogramm rézgálic és a közömbösítés­hez szükséges mész) vagy 50 dekagramm/hektoliter Yitigrannal védekezhe­tünk jó eredménnyel a rügypattanás idején. A kajszi- és őszibarack fá­kat a barackmoly áttelelő hernyói ellen kell védeni rügypattanáskor. E kárte­vőket hektoliterenként 80 dekagramm Pemit vagy 30 dekagramm Hungária DL 40-ből készült permetlé- vel pusztíthatjuk el. Nagy­üzemi zárt gyümölcsösök­ben e kártevők ellen hek­toliterenként 20 dekagramm Dieldrinnel vagy 10 deka­gramm Tinox illetve Me- tasystox-szal kell perme­tezni. Varga László Szolnok megyei Növényvédő Állomás vinni a berendezéseket. A növények nem mindig kap­ták meg a szükséges víz­mennyiséget. De az idén már másképp lesz. — Üj berendezéseket vá­sároltak? — Még be sem fejeződött tavalv az öntözési idény, amikor már a következő év. re gondoltunk. Az ősszel egy MA 350-es és két MA 200-as gépet szereztünk be, A megyei tanács vb mező- gazdasági osztály lehetővé tette, hogy 400 holdas tele­pet villamosenergia segítsé­gével öntözzünk. A tábla mellett villanyvezetéket húznak ki, erre hat agregá- tot kapcsolhatunk. Már be­szereztük a szivattyúkat és a szórófejeket is. A gépek beszerzésére és vezeték épí téséne összesen kétmillió forint hitelt kaptunk. A TITÁSZ azt ígérte, hagy amint a talaj felszikkad, hozzáfognak az építkezés­hez. — Az idén mekkora terü­leten öntöznek? — összesen 1202 holdon. Az új berendezésekkel 650 holdat esőztethetünk. Elkészült a szövetkezet öntözési terve. Szabó elv- társ sorolja: — Az it n 240 hold lu­cernát, 262 hold kukoricát, 150 hold cukorrépát, 250 hold rétet, legelőt látunk el mesterséges csapadékkal. Több lesz a köztes kerté­szeti növényünk, mint *a- valy. Az abrakhiány leküz­désére nagyobb területen öntözünk takarmányféléket, másodnövényeket. — Most nem kell mentő­öntözést végezniük? — Valóban. A kukoricát háromszor — szárba indu­láskor, címerhányáskor és csőkötéskor — á cukorrépát lucernát négyszer öntözzük. Egy-egy esetben 80 milli­méter vizet adagolunk. — Lesz elegendő szak­munkásuk? — Tavaly gépenként négy- személy dolgozott, most csak a 350-es gépeknél lesz­nek ennyien. A többi be­rendezésnél háromra csök­ken a létszám. Az öntöző- brigád létszáma a nagyobb területen is csak kettővel növekszik. így jobban ki­használjuk a munkaidőt és olcsóbbá tesszük az öntö­zést is. A Kossuth Tsz-ben meg­becsülik az öntöző munká­sokat. Tavaly öt-öt mázsa csöveskukoricát kaptak pré­miumként. Az idén is ösz­tönzik őket a nagyobb ho­zamok elérésére. Mire itt lesz az' öntözési idény, Öcsö­dön kitisztított, rendbeho­zott csatornák várják az éltető vizét. — BL, L ---­K isfiú—nagykabátban ?! Hazai események A fővárosi második ke­rületi pártbizottság emlék­táblával jelölte meg Korvin Ottó utolsó lakhelyét, a Ve­ronika utca 2/4 számú há­zat. * Többszáz irodalmi talál­kozót rendeznek országszer­te a költészet napja alkal­mából: Nagyvárosokba és kis településekre, versbaráti körökbe, művelődési házak­ba egyaránt ellátogatnak a versesköteteik révén már „ismerős” költők. Például Szegeden április 9-én há­rom költő, Benjámin Lász­ló. Nagy László és Buda Fe­renc találkozik a város líra­kedvelő olvasóközönségével. Ugyancsak Szegeden a Jó­zsef Attila Tudományegye­temen emlékestet rendez­nek a névadó proletárköltő 50. születésnapja alkalmá­ból. A hódmezővásárhelyiek április 10-i lírai estjén Rá­kos Sándor költő és Szent- pál Mónika előadóművész- nő vendégszerepei. Az UNESCO — az alapí­tásának 600. évfordulóját ünneplő bécsi egyetem ja­vaslatára — az 1965. évet Semmelweis-emlékévnek — deklarálta. Az Orvos-egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete, az Akadémia Orvos- történeti Bizottsága és a Hazafias Népfront augusz­tusban ünnepélyesen emlé­kezik meg a nagy magyar orvosról. Az akadémián ün­nepi ülést rendeznek, ame­lyen felszólal majd dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi mi­niszter, Rusznyák István, az akadémia elnöke és Sós Jó­zsef akadémiai levelező tag; a Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem rektora. Az ünnepi ülés után le­leplezik a Semmelweis-ház udvarán felállított emlék­szobrot, Borsos Miklós Kos- suth-díjas szobrászunk al­kotását és átadják rendelte­tésének a Semmelweis-mú- zeumot. A szolnoki Papírgyár kol­lektívája is szocialista munkaversennyel készül a felszabadulás 20. évforduló­jára. A vállalások között az is szerepel, hogy a bal­esetek miatt kiesett mun­kanapok számát 5 Százalék­kal csökkentik. H. I. iparitanuló „nagy- kabátban segít’’ a vágógé­pen dolgozó munkásnak. — Igaz nem veszélyes helyen nyúl a forgórészek közé... de vajon legközelebb? Ez nem mellékes... A szolnoki Háziipari Szövet­kezet évzáró küldöttközgyű­lésén sok . szó esett arról, miként lehetne Szolnokon a jelenleginél is több asszony­nak, leánynak munkát biz­tosítani. A közgyűlés óta pár nap telt. el, s máris újabb terv született a gyengébb nem megfelelő foglalkoztatása érdekében. Köztudomású, hogy a szö­vetkezet jelentős mennyisé­gű leányka és bébi ruhát készít .exportra. Ezeket a ruhákat leginkább gépi hímzés díszíti. Nos, a szö­vetkezet a közeljövőben gép­hímző tanfolyamot indít. A részvétel ingyenes, csupán szorgalom kell hozzá. Hat hét alatt a résztve­vők megtanulhatják. Noha eleinte csupán párszáz fo­rint a kereseti lehetőség, később megfelelő gyakorlat­tal és ügyességgel jövedel­mük elérheti a havi 1000— 1200 forintot. Munka pedig egész évben van. Dicséretes a szolnoki Há­ziipari Szövetkezet kezde­ményezése. Reméljük, je­lentkezőben spm. lesz hiány. Elvégre jól jön majd az a „mellékes” is a konyhára. V, V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom