Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
I9ö5i március 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pályázati felhívás Az MSZMP Szoino» ju.„- íycí Végrehajtó Bizottsága felvételi pályázatot hirdet az 1965—66-os tanévre a Marxizmus—'Leninismus Esti Egyetemre 3 éves általános, 2 éves szakosított és hároméves művész-tagozatára. 1. HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT SZOLNOKON, KARCAGON, MEZŐTÚRON, JÁSZBERÉNYBEN, TISZAFÜREDEN, KUNSZENTMÁRTONBAN ÉS TÖRÖKSZENTMIKLÖSON működik. Jelentkezés a következőképpen történik: A szolnoki esti egyetemre Szolnok városból — a szolnoki járásból. A mezőtúri kihelyezett tagozatra Mezőtúrról és Túrkevéről. A karcagi kihelyezett tagozatra Karcagról és Kisújszállásról; A jászberényi, tiszafüredi, kunszentmártoni és törökszentmiklósi kihelyezett tagozatokra a járások, illetve városok területéről. A 3 éves általános tagozat a párt, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, gazdasági vezetők, az értelmiségi dolgozók és a propagandisták marxista— leninista képzését nyújtja, egyetemi színvonalon. A felvétel feltétele: — egyetemi, főiskolai, illetve Marxizmus—Leninizmus esti középiskolai végzettség, vagy ezzel egyenértékű előképzettség; A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadik évben a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulmányozzák Ezekből félévenként vizsgát tesznek; A tagozat elvégzéséről végbizonyítványt kapnak. Az esti egyetem törvényes elismerését az 1088/1957. Korm. rendelet biztosítja. A hallgatók felvételi vizsgán vesznek neszt, az I éves marxista—leninista esti középfokú iskola anyagából. II. KÉTÉVES SZAKOSÍTOTT TANFOLYAM Működési helye: Szolnok, Vöröscsillag út 4/b. Jelentkezni lehet: FILOZÓFIA, POLITIKAI GAZDASÁGTAN, MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM tagozatokra. A szakosító célja, hogy felsőfokú ismereteket nyújtson a párt, állami, tömegszervezeti, gazdasági vezetőknek, az értelmiségi dolgozóknak és felsőfokú oktatásra szakosított pártpropagandistákat képezzen. A tagozat hallgatód a 2 év sikeres elvégzése után államvizsgát tehetnek Ha — előzetes osztályvizsgák után — a marxizmus— leninizmus másik két ágából is eredményes államvizsgát tesznek, főiskolai oklevelet nyernek. (17/1963. VII. 2. sz. Korm. rendelet alapján.) A felvételt azok kérhetik, akik elvégezték a 3 éves esti egyetemet, vagy 1 éves pártiskolai végzettséggel rendelkeznek, illetve állami, egyetemi oktatás keretében ezzel egyenértékű előképzettségre tettek szert. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a 3 éves általános tagozat választott szakágából. III. HÁROMÉVES MŰVÉSZTAGOZAT Ez a tagozat a művészeti dolgozók — művészek, kulturmunkások — számára biztosít szervezett formában, magas színvonalon marxista—leninista oktatást. A tagozat hallgatói az első tanévben dialektikus és történelmi materializmust, a második és harmadik tanévben marxista esztétikát tanulnak. A tagozat sikeres elvégzéséről végbizonyítványt kapnak.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az esti egyetemi oktatás 1965. szeptember 1-től 1966. június 30-ig tart, hetenként egyszer — azonos napokon — előadás, illetve osztályfoglalkozás van, mélyen a részvétel kötelező. A művésztagozaton havonta kétszer, meghatározott napon s időben lesz kötelező előadás illetve osztályfoglalkozás. A tandíj egy évre 170.— Ft, melyet két részletben kell kifizetni; Az esti egyetem valamennyi tagozatára jelentkezhetnek pártonkívü- fiek is. A felvételhez szükséges jelentkezési lapokat az esti egyetemtől és a területileg illetékes pártbizottságoktól lehet kérni. A munkahely párt és állami vezetőségének javaslatával ellátott kérdőívet (orvosi bizonyítványt és önéletrajzot) ugyancsak a területileg illetékes járási, városi pártbizottságoknak kell benyújtani, legkésőbb 1965. április 15-ig. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy más egyetemre, tanfolyamra jár, nem lehet az egyetem hallgatója. A felvételi vizsgákra 1965. május 10—20 között kerül sor; Bővebb felvilágosításért a területileg illetékes párt- bizottságokhoz és az esti egyetem igazgatóságához lehet fordulni; MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága A füredi ünnepi játékokat — a nyári idény meghosz- szabbításaként — ősszel rendeznék meg. A programban tudományos, művészeti és sportesemények sorozata szerepel. Eszerint minden ősszel tartanának Balaton- füreden szőlészeti-borászati tudományos kongresszust, nemzetközi borversenyt, bemutatót és borvásárt. Továbbá tógazdasági és hal- biológiai, balneológiái és kardiológiai kongresszust. A hangversenyeken, operaelőadásokon kívül a tihanyi onaona-hangversenyeket ebben az időszakban is műsorra tűzik. A régi hagyományokhoz híven — éppen úgy, mint a századforduló éveiben — ismét megtartanák a cigányzenekarok országos versenyét. A füredi játékokat a közeli Nagyvázsony hagyományos lovasjátéka egészítené ki. A programban szerepel továbbá népművészeti és képzőművészeti kiállítás, népi tánc- bemutató, vízi parádé, lovasbemutató, horgászverseny, hajókirándulás és jelmezes felvonulás. Kiállítás vizsgarendekből ADALÉK egy város történetéhez Tavaszodi'k. A város sportrepülői már megkezdték az előkészületeket, hogy az első adandó alkalommal ismét levegőbe emelkedjenek karcsú szárnyú gépeikkel. Szolnok városban csak kevesen tudják, s talán még az MHS sportrepülői közül is csak néhányan, hogy hazánkban a síkvidéki repülés Szolnokon kezdődött el éppen harminc évvel ezelőtt. A síkvidéki repülés hőskorához még hozzátartozik, hogy aiz első úttörő, Lovas István, amikor 1936-ban világrekordot akart felállítani, lezuhant. Halála után egy évig szünetelt a repülés Szolnokon. Ketten a fiatalabbak köxüi Tozonyi Kálmán ma a járműjavító mozdonyosztályának művezetője. Király Sándor pedig a vízműveknél osztályvezető. Mindketten az 1940-es évektől látogatják rendszeresen a szolnoki sportrepteret. Akkoriban rajtuk kívül még tízen-tizenöten mentek ki nap, mint nap a repülőtérre. Húzták a kötelet, bízván abban, hogy holnap ők is repülhetnek. De ezek a holnapok nagyon ritkák voltak. Mégsem csüggedtek. Kint voltak a repülőtéren akkor is, amikor bombák hullottak a városra. Amikor a harcok után éledni kezdett a város. Király Sándorék első útja a sportrepülőtérre vezetett. Akkoriban csak egy ideiglenes fahídon juthattak át a Tiszán. Siralmas kép fogadta őket: a hangár leégett, a németek pedig azokat a gépeket, amiket nem romboltak szét. bedobálták a Holt-Tiszába. Ma már nevetnek akkori első ténykedésükön, amikor- is „békaembert” játszva lemerültek a Holt-Tisza fenekére, köteleket kötöttek a gépekre, úgy húziták, kínlódtak ki a partra a Szity- tyat, a Vöcsököt. Aztán látták, hiábavaló munkát vé- gezrtek. Még komp járt a Dunán, amikor elindultak Budapestre, mert hallották, hogy a Hármashatárhegyen van egy gazdátlan agregátor. Meg is találták. Nyolc órába tellett, amíg lehozták a hegyről, aztán kiderült, hogy hiába, mert nem tudják a Dunán áthozni. Betették egy maszek sírköves udvarára. Amikor később érte mentek, már nem találták se az agregátort, se a ’ sírkövest. Sok voH a felesleges munka, amit végeztek? Lehet. Mégis, amikor 1943-ban megalakult az Országos Magyar Repülőegylet, tizenöt repülő itt már készen állt. hogy az országban először a háború után Szolnokon emelkedjenek magasba a vitorlázógépek. Mai számvetés Elnézést, ha ezután inkább a számokra bízom, hogy beszéljenek az MHS megyei repülőklubjának munkájáról. Szerintem ezek a számok, melyeket most ismertetni szeretnék, mindennél többet mondanak. Ma száz tagja van a klubnak, javarészük fiatal, tehetséges repülő. Bizonyítja ezt, hogy míg a felszabadulás előtt B-vizsgánái nagyobb teljesítményt nem repültek Szolnokon, ma két gyémántkoszorús pilótájuk van. Emel József két nemzetközi versenyen nyert már második helyezést. Szebeni Antal és Mészáros László pedig kétszemélyes vitorlázógéppel országos sebességi rekordot állított fel, amikoris 100 kilométeres céltávot 140 kilométeres óránkénti sebességgel repültek. Többmillió forintot ér ma a repülőtér felszerelése. S míg 1944 előtt egy év alatt körülbelül 300 felszállás történt a szolnoki sportrepülő- térről 3,5 óra repült idővel, addig ma egy év alatt majd hétezerszer szállnak magasba a gépek 750—800 óra repült idővel. Hosszan és mégis csak dióhéjban szóltam a szolnoki sportrepülők munkájáról, a repülés szolnoki történetéről. Számtalan epizódot, történetet, történelmi adatot lehetne még e tekintetben is elmondani. Azok feldolgozása azonban azokra vár, akik vállalkoznak arra majd, hogy összegyűjt- sék, rendszerezzék a szolnoki sportrepülés történetét. Én írásommal csupán néhány adalékkal akartam szolgálni egy város történetéhez. Varga Viktória A KISZ Központi Bizottsága — több minisztériummal együtt — április 2-tól nagyszabásúnak ígérkező kiállításon mutatja be Budapesten a különböző szakmák legügyesebb ifjú mestereinek remekeit. A gyűjtemény összeállítását megyei tárlatok sorozata előzte meg; csaknem 3000 kezdő szakmunkás, valamint szakközépiskolás és a középiskolák természettudományi illetve technikai szakköreiben tevékenykedő fiatal alkotásaiból válogatták ki azokat a műszereket, berendezéseket, — és más mestermunkákat, amelyek egy-egy szakma képviseletében a fővárosban is közönség elé kerülnek A favágástól a műtőasztalig Hányszor elmondjuk, milyen sokszor tanítják az iskolában, és mégis — nincs olyan hét, hogy valaki fel ne kiáltana: jaj, a szemem! Igen, a szem, mely a külvilággal összekötő hídnak egyik fő pillére. Vannak veA megyei kórház szemészeti osztályának főorvosa kalauzol végig a kórtermeken. — A legkülönbözőbb szemsérülésekkel kerülnek hozzánk a betegek. Kinek favágás közben pattan szilánk a szemébe, kinek mész fröccsen bele. Szerencsére kevés baleset végződik vaksággal. Azonban elég gyakori, hogy a szemet el kell távolítani, vagy a halasét, után a sérült csökkent látóképességűvé válik. — Az idejében érkezett betegeket is néha csak komoly műtéttel tudjuk megmenteni a vakságtól. Egy- részük azonban későn fordul orvoshoz, késve kerül a kórházba. Ilyenkor azután a szakszerű kezelés ellenére is szövődmények léphetnek fel, másodlagos zöldhályog, torzító hegek csökkenthetik a látóképességet. — Menjünk be a szobába, és nézzük meg a naplót — javasolja a főorvos. Lapozgatom a vastag könyvet. — Nézze meg ezt az esetet — mutat az egyik névre. J. J. 14 éves tanuló játék közben oltatlan meszet rakott egy üvegbe, majd vizet öntött rá A forrásban levő mész szétvágta az üveget és elborította a kisfiú arcát. Száz napig feküdt a szemészeten. Most már ismét iskolába jár, de vaksággal is végződhetett volna a játék; Az ittas emberek nemcsak a baleseti, _ hanem a szemészeti osztály munkáját is megnehezítik. Volt már olyan betegük is, akinek a sógora szúrta ki a szemét a vita hevében. Ilyen esetben már nem tudnak segíteni, csak annyiban, hogy a sérült szemet eltávolítják. Bekötött szemmel fekszik 4M ms Tenkes kapitánya" A szemészet harminc ágya kevésnek bizonyul. A folyosókon is fekszenek. És sajnos, a reménykedő emberek között sok a gyerek is. — A komoly gondolkodású felnőttek sem tudnak eléggé vigyázni magukra, a gyerekek pedig fel sem fogják a vészéi v nagysága^ saélyes munkahelyek, aho? nagyon kell vigyázni s szemre. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy nem az objektív veszélyforrás, hanem a meggondolatlanság a látás fő ellensége. Éppen tegnap hoztak be egy kisfiút. Az új kis beteg lecsukott szemmel fekszik. De csak szundikál, mert az első szóra felnyitja jobb szemét. — Mi történt a szemeddel? — Az öcsém egy íjjal fabrikált a konyhában. Véletlenül kicsúszott a kezéből a megfeszített húr és a nyílvessző a szememnek repült. — Csak kettőtöknek voü nyila? — Nem. Volt a többieknek is az utcában. Éppen most látogatott meg anyukám, ő mondta, hogy mindenkitől elvették? Visszafelé mondom el, — mert így jobban érthető az eleje. Azzal végződött, hogy megkérdeztem: — Mennyi idejük jutotthon a tanulásra? Kocsis László tanár válaszol a hallgatók helyett: — Ninos idő, nincs mód az otthoni tanulásra, itt kérgeskezű fizikai munkások vannak, akik a munkában elfáradnak. Kálmán elvtárs, mutassa a tenyerét! Kálmán József még fiatal ember. Mégis elmaradt néhány évet az általános iskola elvégzésével. Most pótolja itt a szolnoki járműjavítóban, délután végzi a nyolcadik osztályt. — Neki is, mint az ugyancsak fiatal Tóth M. Sándor kazánkovácsnak az lesz a közvetlen haszna belőle, hogy szakmunkás vizsgát tehet. De miért vannak csak tizennégyen? Ez volt az utolsó előtti kérdésem. — Most már, kicsit megbarátkozva, elmondották, — hogy rossz volt a szervezés, György Károly, az üzemi szakoktatásfelelős elhanyagolta ezt az ügyet, így történt, hogy a huszonöt jelentkezőből már csak ennyien vannak. A lemaradás közvetlen okai: vidékről bejárás; nehezebbnek találták a tanulást, mint gondolták; nem látják közvetlenül hasznát Jobb félsti> mint megijedni Elvették a veszedelmes játékszert, csak az a baj, hogy későn: — Ez az egy szó — kése — egészséges ember, családfenntartó apa, fiatal gye- rek reményét rombolhatja szét. A fehér kórterem ágyain fekvők százszor is megbánják gondatlanságukat, sajnos, a megbánás sokukon nem segít. Mégis, mikor a köszörűs szemüveg nélkül hajol a köszörűkő fölé, nem gondol arra, lehet, hogy egy nap múlva már nem láthatja családját és embertársait. A főorvos végigkísér a folyosón. Betegek fordulnak utánunk sajátos fejtartással, hiszen csak egyik szemükre látnak; Mozdulatul; mindennél ékesebb figye - meztetés; Tóth László De mikor ezt mondták el, már tudtam, hogy mégis lehet jól szervezni, mert felállt Szabados Antal és azt mondta: — Három évvel ezeiői' kezdtük a hatodik osztályt. Mindenkit rábeszéltem, eljöttek húszán, a végén azonban láttam, hogy baj lesz, mert azt mondták: — „Tóni bácsi, maga toborzott minket, maga meg nem gyün?” Hát így én is rászántam magamat, hogy a többiek ne maradjanak ie. Egy ideig most én is kimaradtam — a túlórázások miatt. Elvesztettem volna havi 250 forintot. Barta Ferenc kazánfűtő beszélt először, ö mondta, hogy anyagilag ez neki nem jelent semmi hasznot: De a család, a gyerekek... Mit kell ezt magyarázni? Tulajdonképpen ezt egyáltalán nem is kellene magyarázni. Hiányzik az az. alap, aminek mindenkinek meg kellene lennie. Ezzel kezdtük a beszélgetést. És a meggondolásokat is úgy hisszük ezzel kellene kezdeni; De azért jobban kellene szervezni, hogy ne legyen ilyen kiáltó lemaradás. — Mert szervezés nélkül nem sikerülhet. — Mert ha meg is volna a hajlandóság, azért elkel a biztatás. Az olyasforma közvetlen, mint a Szabados Antalé. Felrobbant a „házi” kézigránát Ki miérf fanul — és miérf nem fanul? Dolgozók iskolája a járműjavítóban k i
