Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGWI A MCKVCI aAPtai7nTTcÁf. cc A Mcr.vc tauaVc iádul XVI. évfolyam, 53. szám. Ara 50 Allér 1965. március 4, csütörtök. ...... A vándormadarak visszatértek * A TECHNIKUS * Három baleset tanulságai Növénytermesztők ébresztése v Jászárokszálláson a Táncsics Termelőszövetke­zet közgyűlésén vita ke­letkezett az idén. A veze­tőség kimutatta ugyanis azt, hogy a szövetkezet többet osztott a tervezett­nél, s ez az állattenyé­szet többtermelésének kö­szönhető. — Erre álltak fel önérzetükben meg- bántottan a növényter­mesztők, hogy így, hogy úgy, Ki dolgozott többet, a növénytermesztő vagy a2 állattenyésztő, és így tovább. Végülis Garics Ferenc elnök salamoni igazságot tett. Azt mond­ta: tulajdonképpen az ál­lattenyészet sem létezhet­ne a növénytermesztés nélkül. Kölcsönös egy­másra utaltságban bizto­sítják a szövetkezet jöve­delmét Valamennyire a szövetkezet is olyan, — mint az emberi test fel- építettsége. Mitsem ér. ha akár egyik, akár a másik szerve hiányzik. Van is ebben sok igaz­ság. Növénytermesztők, állattenyésztők, segédüze­mi dolgozók és vezetők alkotják a közös gazda­ság egészét. S azok együt­tes, csak minden üzem­ág közös, jó munkálkodá­sával haladhat valamire a nagy család. Ez a va­lóság Jászárokszálláson és az egész szövetkezeti moz­galomra vonatkoztatva is megállja a helyét. Nem a növénytermesz­tők ellenére beszélek, de azért esztendők történe­tén át az volt a gyakor­lat, hogy az állattenyész­tők többletjövedelme pó­tolta a növénytermesz­tés kiesését is. Nem a nö­vénytermesztők tehettek erről, az időjárás volt kedvezőtlen most már több esztendőben egymás után is. S Ilyenkor mi­hez kapott mindig a szö­vetkezet? Az állattenyé­szethez Gyorsan feine veit terven felül pár ezer. pár tízezer baromfit. — Sürgősen ráhizlaltaK súlyban a sertésekre, a szarvasmarhákra. Szóval legtöbbnyire az állatte­nyészet alkotta szorult helyzetben a mentőövet. így volt leginkább, de nem igen lesz így az idén. Ismertek az állatte­nyészet roppant bajai, gondjai. Akárhogy lábol- ja is át állatállományunk mostani viszontagságait, az már bizonyos, hogy a közeljövőben nem tudja kisegíteni a gazdaságot. Sőt kisegítésre szorul. És csak a növénytermesztők­re számíthat a mezőgaz­dasági üzem. Itt jön a dolog lényege. Soha ennyire nem füg­gött még talán a gazdál­kodás a növénytermesz­téstől, mint az idén. Más vetületben: ekkora fele­lősségük nem igen volt még a növénytermesztők­nek, mint az idén lesz. Mert mi van akkor, ha az állattenyészet kiesései­hez még a növényter­mesztés sem teljesíti be­vételi tervét? Azt hiszem világos: legyengül a szö­vetkezet, a gazdaság. S a sikertelen esztendő végén nem lesz miből fizetni. Meglehet, hogy az eszten­dő sikere a növényter­mesztés függvénye lesz az idén. Ismétlem, hogy kira­gadni a növénytermesz­tést a gazdálkodás rend­szeréből nem lehet. Nem is erről van szó. Arról, hogy a növénytermesztési dolgozók — agronómusok, gyalogmunkások, fogato- sok és mindahányan — tudják, érezzék, most na­gyon nem mindegy ők hogyan dolgoznak és ho­gyan okoskodnak. A tiszafüredi járásban néhány esztendeje a kö­vetkezőt vezették be. A növénytermesztés kiesé­seit a növénytermesztés többletbevételeivel pótol­tatták. Vagyis: mondjuk a gabona tervezett jöve­delméből hiányzó részt a másodvetések, a tervezet­ten felüli öntözések plusz jövedelméből egyenlítet­ték ki. És ezzel a mód­szerrel tüntették el több szövetkezet krónikus mér­leghiányát. Lám, erre képes von minden megerőltetés nél­kül a növénytermesztési üzemág, ahol okos embe­rek vezették, találékony emberek variáltak vele, mint a tiszafüredi járás­ban is. Akkor pedig arra is képes lehet, és arra is készüljön, hogy segítsen az állattenyészet jövede­lemhiányait kisebbíteni vagy teljesen eltüntetni Lehetséges-e? — Akkor igen, ha az esztendő el­ső napjától az utolsóig ilyen felelősséggel dol­goznak a növénytermesz­tők. Ha már az indulás­kor ezzel a tudattal ve­szik kézbe a szerszámot. A határnak rövide­sen az időjárástól függően meg kein ele­venedni, műtrágyaszó­rókkal, tavaszi vetőkkel, gépekkel, emberekkel, fo­gatokkal napokon belül. Csak így válhatnak való­ra a szövetkezeti közössé gek reményei, amelyek a növénytermesztőkhöz fűződnek. B. L. A magyar szakszervezeti küldöttség Örményországban Moszkva (MTI) A Jerevánban tartózkodó magyar szakszervezeti kül­döttség Brutyó Jánosnak a SZOT főtitkárának veze tésével kedden megbeszc - lést folytatott az örmény Köztársaság szakszervezel vezetőivel. A megbeszélései jelen volt V. V. Grisin, az SZKP KB Elnökségének póttagja, a Szovjet Szak­szervezetek Központi Taná­csának elnöke is. Meleg hangulatú szovjet —magyar barátsági nagy­gyűlés színhelye volt a je­reváni izzólámpagyár, aho­vá a magyar küldöttség kedden délután látogatott el. R. Amirjan, a gyár igazgatója, Sz. Oganjan, az izeml bizottság elnöke üd­vözölték a magyar vendé­geket, egyben köszönetét mondtak azért a műszaki segítségért, amelyet a ma­gyar szakemberektől kap­tak. A felagobaduláal munkovr«enT hírei A vártnál jobban javult a lábbelik minősége Martfűn Martfűn a felszabadulási munkaverseny már az első hónapban a vártnál is jobb eredményt hozott. Főleg a minőségjavításban, a mű­szaki hibás cipők részará­nyának csökkentésében je­leskedtek a futószalagokon, s az előkészítő műhelyekben. A nagy versenylendület tőretlenségét februárban némileg veszélyeztette ugyan az influenzás megbetege­dések sokasága, mégis a gyár dolgozói múlt havi tervüket 99,5 százalékban teljesítették, méghozzá is­mét javuló minőséggel. Az éves munkaverseny- vállalások között az is sze­repelt, hogy a gyár dolgo­zói az idén 92,5 százalékos arányban gyártanak e’ső osztályú terméket. Január­ban a maguk szabta elő­irányzatot 0,2 százalékkal, a februárban legyártott ter­mékeket pedig 1,2 százalék­kal szárnyalták túl. A debreceni gyáregység is kitett magáért Ezen belül is a debreceni gyáregység munkásainak minőségjavító küzdelme, s annak eredménye érdekes. A debreceni gyáregység fu­tószalagjain februárban 97,2 százalék arányban gyártot­tak elsőosztályú lábbelit, míg korábban rosszabb volt az arány. A felszabadulás 20. év­fordulójára készülődő gyár­ban március első napjai­ban is új meg új vállalá­sok, kezdeményezések szü­letnek. Január elsejét?' kezdve hat műhelykollektí- va tett vállalást a szociális- in üzemrész cím elnyeré­sére. Február utolsó munka napján „beállt a sorba” a cipők gyártásában nagy szerepet játszó vasas-rész­leg is. A formagyártó mű­hely három szocialista bri gádja a szocialista üzem­rész cím elnyeréséért küzd. Vállalásaikban elsősorban a termelés műszaki, techni­kai segítését, az új gépek legjobb, leggazdaságosaob kihasználásának kikísérle­tezését. az újítások és ész- szereűsítések széleskörű el­terjesztését. valamint 10 000 forint értékű anyag és 1600 munkaóra megtakarítását határozták el­Átadták az okleveleket, jelvényeket Ugyancsak a napokban hat szocialista — a torna cipő, csizmakor és egyéb gumilábbeliket készítő — brigád értékelte az 1964. évi munka eredményeit. Sor került a szocialista brigád cím viselésére jogosító ok­levelek, jelvények átadásá­ra js. Befejeződtek a zárszámadások Március elejére az egész országban elkészültek a tériméi ősz ö vetkezeti zár­számadások. s néhány ki­vételtől eltekintve nu de- nütt megtartottiák a zar- számadó közgyűlést. I s.-ze sen 3412 termelőszövetke­zetben és termelőszövetke zeti csoportban értékelték az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit és 1 130 000 szövetkezeti családnak a közös gazdálkodásból szár­mazó jövedelmét állapítot­ták meg. A zárszámadási adatok országos összesítését csak most kezdik meg s ezért a pontos számszerű ered­mények meg nem '-simrete- sek. Az azonban mávi.s bi­zonyos, n.igy az elmúlt év­ben jelentős mértékben nőtt a termedőszöv etkezelek kö­zös vagy ma s ezen belül főként a beruházott eszkö­zök értéke. A sajat erőből történt számottevő felhal­mozás eredményeként gya­rapodott a tiszta vagyon és ennek részeként a fel nem osztható szövetkezeti alap. Nagygyűlések, baráti találkozók, műsoros estek a Nemzetközi Nőnapon Szovjet, jugoszláv, észt ás bolgár vendégek érkeznek hazánkba A Magyar Nők Országos Tanácsa rendezésében tart­ják március 8-án az 55. nemzetközi nőnap ünnepsé­geit. Országszerte nagygyű­léseken emlékeznek meg, hogy két évtizeddel ezelőtt bontotta ki zászlaját a de­mokratikus magyar nő­mozgalom, s azóta is együtt küzd a világ hala­dó asszonyaival. leányaival a békéért. Az ünnepségeken emlékezetbe idézik a 20 év alatt megtett utat, s azt a nagy változást, amely a magyar nők életé­ben bekövetkezett. A nőnapi ünnepségeket gazdagítják a hazánkba lá­togató külföldi nőküldöttsé­gek. Március 5-én a Szov­jetunióból 200 asszony és leány érkezik. A vendégek 6 napot töltenek a főváros­ban. Megismerkednek Bu­dapest nevezetességeivel, —. majd ellátogatnak Szegedre, Pécsre, Székesfehérvárra, Kecskemétre és Dunaújvá­rosba. Március 16-án a Bel­ügyminisztérium klubhelyi­ségében nagygyűlésen bú­csúznak a magyar r'■lá­nyoktól. Áprilisban 300 magyar asszony viszonozza a lá­togatást a Szovjetunió­ban. 65 tagú jugoszláv nőkül­döttséget Is üdvözölhetünk Budapesten, akik Újvidék­ről érkeznek hozzánk. A KPVDSZ meghívására 65 tagú bolgár nőküldöttség jön hazánkba. A távoli Észt SZSZK-ból, Tallinból is nővendégeket kösaöothetünik Budapesten, j A vállalat főmérnöke a belsőégésű motorok hűtésére egy új eljárást dolgozott ki, melynek lényege, hogy a motor hűtését a levegő helyett a kiszivattyúzott vis végzi. — Borbély Gábor a hűtőbetétet szereli t Budapesti Vízgépészeti Vállalat I. sz. kunhegyesi gyárrész] egének telephelye túlzsúfolt. A gyárrészleg ipari ter­melésének 15 százaléka exportra készül, mely rövi­desen többszörösére emel­kedik, s az épületek nagy­része már alkalmatlan a munka elvégzésére. Ennek következtében kénytelenek a dolgozók még télen is a szabadban dolgozni. Kész­áruraktárra] sem rendelke­zik a telep, ezért a gépek nagyrészét a szabadban tá­rolják, Jwááw Ti*é «évik m uimtm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom