Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-19 / 66. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. március M­Gromiko és A Biztonsági Tanács ülése KÉT ÉVTIZED találkozása London — (TASZSZ) Gromiko szovjet külügy­miniszter csütörtökön ta­lálkozott Douglas-Homeval. az angol konzervatív párt vezetőjével. A beszélgetés során számos nemzetközi kérdést érintettek és fog­lalkoztak a szovjet-an­gol kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdésével. * Az angol parlament bi­zottsági nagytermében az Interp;V'amentáris Unió brit—szovjet tagozatának vendégeként Gromiko szov­jet külügyminiszter kifej­tette nézeteit néhány égető nemeztközi problémáról. Gromiko kitűnő angolság­gal fejtette ki: a Szovjet­unió kész tevékenyen elő­mozdítani nemzetközi érte­kezlet összehívását a viet­nami helyzet békés rende­zésére, mihelyt az ameri­kaiak beszüntetik nyílt ag­ressziójukat a demokratikus Vietnam ellen. A szovjet külügyminiszter nem ha­gyott kétséget afelől, hogy az indokínai egyezmé­nyekkel kapcsolatos brit társetaöki felelősség ősz- szeegyezteíhetetllen az Egyesült Államok agresszió­jához nyújtott angol kor­mánytámogatással. Ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány társelnöki minőségben kész a brit kor­mánnyal együtt olyan érte­kezletet kezdeményezni, — amelyen „van miről tár­gyalni”. Másszóval 1— s ezt a képviselők láthatólag megértették — a szovjet kormány nem kíván csatla­kozni olyan látszatkezde­ményezésekhez, — amelyek csupán a brit kormány viet­nami politikája miatt lá­zongó munkáspárti bal­szárny megnyugtatását cé­lozzák. Gromiko a német kérdés­sel kapcsolatban rámuta­tott, hogy a megosztottság minden napja növeli a kü­lönbségeket a két Német­ország között, s minél ké­sőbb szánják el magukat a nyugati hatalmak, hogy szembenézzenek a két Németország realitásá­val, annál nehezebb lesz az ország újraegyesítését megvalósítani. Ebben a te­kintetben gyökeresen új helyzetet teremtene Nyu- gat-Németorszég bevonása az atlanti ..ukleáris fegy­verkezésbe. Gromiko rá­mutatott, hogy a szovjet kormány az angol „atlanti nukleáris haderő” (ANF) tervét csupán az amerikai MLF változatának tekinti. A nyugati hatalmak egy­másközti megállapodása alapján lefektetett úgy­nevezett „biztosítékokat” a szovjet kormány nem te­kinti kielégítőnek annak szavatolására, hogy a né­met militaristák ne tehes­sék rá ujjúkat az atom­fegyverek ravaszára. Bonyolódik Bonn—Kairó vitája Werner kereszténydemok­rata képviselő a nyugat­német parlament fejleszté­si segély bizottságának al- elnöke — mint Bonnban közölték —, jelenleg Kai­róban tartózkodik, hogy kifejtse a bonni kormány közelkeleti politikáját. * Algéria és Jordánia ele­get tesz az Arab Liga ha­tározatainak és megszakít­Hohlor sajtóértekezlete Az a több mint száz új­ságíró, aki két nappal ez­előtt a seremetyevoi-repülő- téren fogadta a Kongóból visszatérő Nyikolaj Hohlo- vot, tegnap az Izvesztyija szerkesztőségében rendezett sajtókonferencián értesült a szovjet újságíró meghur­coltatásának és szabadulá­sának kalandos történetéről és ugyanakkor a Voszhod- kcttö sikeres felbocsátásá­ról. Nyikolaj Hohlov, aki 46 napot töltött Csőmbe börtö­neiben, szakállától megsza­badulva, feleségének és az Izvesztyija főszerkesztőjé­nek társaságában jelent meg a sajtóértekezleten. — Vlagyimir Sztyepakov fő- szerkesztő rövid bevezetője után óriási érdeklődés kö­zepette emelkedett szólásra Nyikolaj Hohlov, az Izvesz­tyija volt leopoldvillei tu­dósítója; — Az önkény minden nyelven önkény — jegyezte meg, beszámolva arról a hatalmas arányú nemzet­közi szolidaritási mozgalom­ról, amely kiszabadítása ér­dekében indult. Hohlov elmondotta, ho­gyan fogták el a leopoldvil­lei távírdán angol, francia és amerikai újságírók je­lenlétében. Beszámolt a lufumgulai koncentrációs tábor és a mahalai börtön szörnyűségeiről, az éhezés­ről, az ellene elkövetett po­litikai provokációkról. Hálás szavakkal emléke­zett meg Csehszlovákia, In­dia és Nigéria leopoldvillei diplomáciai képviselőinek bátor közbelépéséről, Hajié Szelasszié etióp császár köz­vetítő akciójáról. Sorra el­mondotta, hogyan omlottak össze az ellene emelt koholt vádak: hogy nincs érvényes útlevele, — hogy korábban diplomataként már kiutasí­tották Kongóból, hogy kém­kedett, hogy együttműkö­dött a kongói felkelőkkel. — Személyes ügyem ta­lán segít felhívni a figyel­met arra az elképesztő ter­rorra, önkényre, — amely Kongóban évek óta uralko­dik. A börtönökben a kon­gói hazafiak mellett kongói újságírók, tisztviselők, sőt Mobutu hadseregének ma­gasrangú tisztjei is megta­lálhatók. Abban az ország­ban, ahol még mindig nem dwrillt fény Lumumba gyil­kosainak személyére, rósz. szabbul is végződhetett vol­na a dolog — jegyezte-meg Hohlov. A vallatásokra, amelye­ket Csőmbe csendőreinek brutalitása kísért, nem is emlékezett vissza olyan le- verten, mint arra, hogy a kongói hatóságok elkoboz­ták 12 jegyzetfüzetét, ame­lyek afrikai utazásainak anyagát tartalmazták. „Egy újságíró számára ez a leg­nagyobb veszteség”. — De azért közölte, hogy leopold­villei feljegyzései megma­radtak, leveleket hozott a börtönből és ezek alapján cikksorozatot készül írni az Izvesztyijában. „Egyhamar nem szándé­kozom visszatérni Kongóba — válaszolta Nyikolaj Hohlov egy nyugatnémet újságíró kérdésére —, de Afrika rendkívül , érdekes terület, az afrikai vezetők igen színes egyéniségek, eredeti elgondolásokkal, úgy hogy nem idegenkedem az . afrikai tudósítói munkától^ | bodotL ja a dipolmáciai kapcsola­tokat a Német Szövetségi Köztársasággal, amint a bonni kormány elsimeri Izraelt. * Krone államminiszter, a Nyugatnémet Szövetségi Védelmi Tanács elnöke, — a'ki kéthónapos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik, szerdán este Rusk külügyminiszterrel _ folytatott megbeszélést. — Krone később az újságírók­nak kijelentette, hogy a külügyminiszter nagy ér­deklődést tanúsított Nyu- gat-Németország közel-ke­leti politikája iránt. Krone viszont biztosította Ruskot arról, hogy Nyugat-Német- ország megérti az Egyesült Államok Vietnammal kap­csolatos álláspontját. Orvosi jelentés Güeorgäiu Dej egészségi állapotáról Bukarest (MTI) A csütörtöki romáin la­pok az alábbi orvosi jelen­tést közük: „Gheorghe Gheorghiu-Dej élvtárs, a Román Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Román Népköztársaság államtaná­csának elnöke tüdő megbe­tegedésben szenved. A be­tegség aiz utóbbi időben sárgaság nyomán fellépett májszövődményekkel és májelégitelenséggiel súlyos­Johnson hét arca CLouisville Gourier-Journal karikatúrája) 4 rombadőlf ország, a földosztás New York (MTI) A Biztonsági Tanács szerdai ülésén megkezdte a ciprusi ENSZ-akciók decem. bér 13-tól március 10-ig le­zajlott fejleményeiről szóló főtitkári jelentés megvitatá­sát. U Thant beszámolója „ingatag fegyverszünetként” jellemzi a szigetország hely­zetét és javasolja a tanács­nak, újabb három hónap­pal hosszabbítsa meg az ENSZ-erők megbízatását. Az ülésen felszólalt Kip- rianu ciprusi, Bdciosz görög és Eralp török megbízott. Elvben egyikük sem elle­nezte a főtitkár javaslatát. Összeült az új román parlament Csütörtökön délelőtt Bu­karestben megkezdődött a március 7-én megválasztott új román nagy nemzetgyű­lés első ülésszaka. Az ülésteremben meg­jelentek a párt és a kormány vezetői Ion Ghe­orghe Maurer miniszterel­nökkel 'az élükön. — MAGYARORSZÁGON minden változásért és újért kiáltott 1945-ben. — És az örökség: a rombadőlt or­szág, háború pusztította, el­csigázott, kétségbeesett nép, ínség. A gazdasági kár min­dent összevetve 22 mil- miárd aranypengő, — azaz mintegy 250 milliárd fo­rint volt, nemzeti vagyo­nunk 40 százaléka, min­den magyar dolgozó 4—5 esztendei munkájának ered­ménye. A legnagyobb kárt az ország ipara szenvedte, az ipari üzemek kapacitá­suknak csaknem a felét el­vesztették. De jelentős kár érte a mezőgazdaságot is, elhurcoltak vagy elpusztí­tottak majdnem 7 millió állatot Szinte teljesen megbénult a közlekedés, az országban lakhatatlanná vált 120 ezer ház, az összes épü­letnek 7 százaléka. — A magyar kommunisták 1944. november 30-án Debrecen­ben közétették „Magyaror­szág újjáépítésének és felemelkedésének prog­ramját”, melyben kimond­ták, hogy Mohács óta néni volt ilyen súlyos helyzet­ben az ország. Fegyvert kell ragadni a németek és a nyilasok ellen! Ha a nép veszi kezébe az ország ve­zetését, akkor Magyaror­szág nem volt, — hanem lesz. És a magyar kommu­nisták mozgósítani tudták a Nemzeti Függetlenségi Frontban újjászervezett haladó, hazafias erőket. A nehézségek leküzdésében a munkásosztály haladt az élen,. 1935-ben 84 volt a tíz­ezer holdnál nagyobb bir­tokosok száma, s mellet­tük élt 3 millió koldus. — 1944. december 22-én pe­dig az ideiglenes nemzeti kormány meghirdette az úri és egyházi nagybirto­kok felosztását. A félfeudá­lis nagybirtokos osztály; mint osztály — megszűnt. A földosztás során 5.6 mil­lió katasztrális hold terü­letet sajátítottunk ki, s a föld azé lett, aki megmű­veli! , BombaSámadás egy vietnami falusi iskola ellen A Dél-Vietnamban és különösen a Da Nang-i ame­rikai támaszponton elren­delt részleges hírzárlat na­gyon megnehezítette a helyszínen tevékenykedő sajtótudósítók munkáját. Az AP rámutat, hogy a hivatalos korlátozások miatt a haditudósítók most nehezebb helyzetben van­nak, mint a „nagyobb ará­nyú” amerikai beavatkozás kezdete, azaz 1961 óta bár­mikor. Az amerikai hír- ügynökség példákat sorol fel arra nézve, hogyan kor­látozzák Dél-Vietnamban — az amerikai Hadügyminisz­térium utasítására — az új­ságírók tevékenységét. — Elmondja, hogy a Da Nang-i támaszponton öt újságírót őrizetbe vettek, majd szabadonbocsátásuk- kor közölték velük, hogy „félreértés’’ történt. — A támaszponton tudósítók csak kijelölt katonatisztek kí­séretében tartózkodhatnak. A támaszpont és Da Nang város katonai klubjaiból és éttermeiből kitiltották a sajtó képviselőit. — A bombázásokban részvevő pilóták utasítást kaptak, — hogy „ne álljanak szóba senkivel”; New Yorkban Wess Gal- lagher, az AP vezérigazga­tója nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben tiltakozik a hírközlés szabadságának korlátozása ellen. — Hangoztatja, hogy „a most elrendelt ellenőrzés túlszárnyalja a második vi­lágháború legsötétebb nap­jainak hasonló intézkedé­seit is. A washingtoni Külügy­minisztériumban befejező­dött a kormánytól függet­len szervezetek képviselői­nek kétnapos értekezlete. A konferencia zárószónoka a program szerint Rusk külügyminiszter volt, de a nyugati hírügynökségek megjegyzik, hogy az újon­nan bevezetett hírzárlat értelmében a sajtó szervek névszerint közvetlenül nem idézhetik sem az ő, sem a többi hivatalos felszólaló szavait. Ezért csak általánosság­ban számolnak be az ér­tekezlet lefolyásáról. A jelenlevőkkel közölték, — hogy az Egyesült Államok „az adott körülmények kö­zött” nem szándékozik le­ülni a tárgyalóasztalhoz. — De ha a „dél ellen folytatott északi agresszió megszűn­nék, cserében az Egyesült Államok is végetvetne Észak-Vietnam bombázásá­nak”. A New York-állambeii Ithacából jelenti az AP, hogy Jean-Paul Sartre, az Egyesült Államok vietnami akciói miatt lemondta a Comell-Egyetemen április 7-től—14-ig tervezett elő­adás-sorozatát. James A; Perkins, az egyetem el­nöke nyilvánosságra hozta Sartre táviratát. Ebben a francia író és filozófus hangoztatja: az Egyesült Államok kormányának Vi­etnamban követett erősza­kos politikája miatt nem kíván az Egyesült Álla­mokba utazni és kényte­len felbontani az előadás- sorozat tekintetében vál­lalt kötelezettségét. A délvietnami háború vé­res történetében is szinte példátlan gaztettről szá­molnak be a nyugati hír- szolgálati irodák. A Reuter katonai forrásból szerzett értesülése szerint a dél­vietnami hadsereg repülő­gépei szerdán bombatáma­dást intéztek egy falusi is­kola ellen és 37 iskolás­gyermeket gyilkoltak meg. Az eset a Da Nang-i tá­maszponttól alig nyolc ki­lométernyire levő Man Quang faluban történt. A faluból állítólag lövést ad­tak le egy arra haladó fel­derítő repülőgépre. Rövid- dél utána Skyraider bom­bázók jelentek meg a köz­ség felett és szétbombázták az iskolát és több lakóhá­zat. A támadásnak az is­kolásgyermekeken kívül több polgári lakos is áldo­zatul esett. Az első jelen­tések negyvenötre becsülik a halottak számát. A falu lakói a holttestek koporsói­val a Da Nang-i támasz­ponthoz vonultak, de a délvietnami kormánycsapa­tok visszaűzték őket. Vietnam Harci Napja Tizenöt esztendővel ez­előtt, 1950. március 18-án, két amerikai hadihajó kö­tött ki Saigon kikötőjében. Maga a flotta főparancsno­ka jelent meg akkor Viet­namban, hogy támogassa a francia expedíciós hadsere­get. Válaszként az USA hadihajók jelenléte ellen 300 000 saigoni hazafi ren­dezett elemi erejű tünte­tést. „Le az amerikai im­perializmussal!’’ — tiltako­zott Saigon népe. — Jen­kik, hagyjátok el Dél- Vietnamot!” A francia rendőrök em­beri mivoltukból kivetkőz­ve rontottak a tüntetőkre: hasztalan. A nép jogos ha­ragját nem tudták elfojta­ni s az USA két hadihajó­ja még másnap, 1950. már­cius 19-én dicstelen visz- szavonulásra kényszerült. Ez a nap azóta Vietnam népének Harci Napja — északtól-délig, s kivétel nélkül minden esztendő­ben harci riadó az ameri­kai imperializmus ellen. Amikor a francia expe­díciósokat kiverte a nép Vietnamból, az amerikaiak léptek a helyükbe. Azóta mindent elkövetnek, hogy Vietnamot katonai támasz­pontjukká és újtípusú gyar­mattá alakítsák, E céljuk érdekében durván megsért- tették az 1954-es genfi egyezmény szellemét és rendelkezéseit. Sőt, 1961 óta Dél-Vietnamban „kü­lönleges háborút” folytat­nak, amelyet napjainkban Észak-Vietnamra, és más szomszédos országokra is igyekeznek kiterjeszteni. 1965. február 7-óta, — egymásután intéztek légi­támadásokat a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen Többszáz repülőgé­pet küldtek rohamra bé­kés falvak és városok el­len. Olyan gaztett ez, amely ellen az egész világon til­takoznak a tisztességes emberek, a világbéke tö­retlen hívei. És egész Viet­nam népe — Északtól Délig — szilárdabban, mint va­laha, eltökélte, hogy to­vábbfejleszti az 1950-ben Saigonban lezajlott USA- ellenes népi megnyilvánu­lás szellemét. A vietnami hazafiak azt követelik, hogy az USé vessen véget agresszív há­borújának, vonja vissza a csapatait és tart­sa tiszteletben a Vietnam­ról szóló 1954-es genfi egyezményt. A vietnami nép maga akar dönteni belügyeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom