Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
1365. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP SSBS A barátság levelei £ Qy idős szovjet házaspár közel két évtized után sem tudott belenyugodni abba, hogy nem ismerik a sírt, amelyben a második világháborúban hősi halált halt fiuk, Szem- jonov kapitány pihen. A száluk Szolnokra vezettek. S a megbizonyosodásban a Rákóczi úti iskola úttörői segítettek. 1959 őszén még hiába, jöttek a fiuk sírját kereső öregek. Hamarosan azonban újból itt voltak, s a Rákóczi úti iskola úttörői elvezették őket fiuk síremlékéhez, a hősök temetőjébe. Ezer más gyermek között sem lehet felejteni az egyetlen fiút, aki olyan kedves, drága még holtan is a szülői szívnek. A szolnoki úttörők kedvessége, szeret sie azonban meghatotta a A mezőgazdász tanácsolj a n m f l « •• I» r • r hzaj- es koromfajos állatok takarmányozása A száj- és körömfájásba! megbetegedett állatok gyó gyulása és későbbi termelésük attól is függ, hogy betegségük idején milyen takarmányozásban részesülnek. Az ilyen állatok etetésénél a fő gondot az okozza, hogy — a lábvégek és a tőgy megbetegedése mellett — a száj nyálkahártyáján borsó- és diónagyságú hólyagok keletkeznek, amelyeknek felfakadása után is nagyon érzékeny marad a száj. Emiatt áz állat nem szívesen eszik. Ezen az állapoton a teljes gyógyulás befejezése előtt nem lehet gyökeresen változtatni, de megfelelő takarmányozás. sál mérsékelhető a beteg állatok leromlásai A gazdaságban fellelhető íegjobbminőségű, nagy táp- értékű és vitamindús takarmányokat keli etetni: Ha ezekbői keveset fogyaszt is az állat — érthetően — több táplálóanyaghoz jut, mint a gyengébb minőségű takarmányokból; Arca is ügyelni kell. hogy az etetett 1 takarmány feltétlenül ízes, egészséges, puha legyen, vagyis olyan, ami nem sérti az állatok száját és nyelvét. Ez elsősorban azt jelenti, hogy szénát, szalmát, kuko- ricaszárat ég különösen a nagyon „éles” töreket szájéi körömfájós állatokkal nem szabad etetni. A gyakorolt gazdák jói tudják, hogy ezeket amúgysem színesen fogyasztja él a beteg jószág — tehát csak kárba veszne ez a később nagyon jól hasznosítható takarmány. Az abrakfélék közül mellőzni kell a darálás után_ síár érdes héj- részt tartalmazó árpát, ra- oot, drokot és egyes olajipari melléktermékeket. Viszont jótékony hatású lehet a lédústakarmányok közül -* jóminőségű, egészséges kukoricáséi láss és különösen a jói megtisztított takarmány- és cukorrépa, de kis mennyiségben a nem romlott cukorgyári répaszelet etetése is. Az abrakfélék közül a hígra, „ivósra” zl- készített búzakorpával, vagy finomra őrölt kukoricadarával, esetleg e kettő keverékével érdemes az állatokat kínálni. ízletessége és előnyös tápláióanyagtartalma miatt a melasz is jól felhasználható a száj. és körömfájós állatok takarmányozásához: A ^ sertéseknél inkább a lábvégeken jelentkezik a betegség ég viszonylag ritkábban mutatkoznak a szájban a már említett hólyagok. Ha viszont a szájfájás is mutatkoznék a sertések között, akkor takarmányozásuk során ugyancsak a Nylon beton Beton, vasbeton, bambusz- beton. Nos, van már nylon- beton is. Szilárdsága 30- szorosan meghaladja a közönséges beton szilárdságát. Ezenkívül igen rugalmas és hajlékony, ami a betonról nem mondható el. Mindez annak köszönhető, hogy a fémarmatúra helyett 2.5— 7.5 cm hosszú nylonrostokat ÍBHBsnáinak, puhább, ízletesebb, nagy energia- és vitamintartalmú takarmányok etetésére kell törekedni. A beteg állatok takarmányozásánál alapelv legyen: naponta inkább többször, de egy-egy alkalommal csak keveset kapjanak enni. Az adag nagyságát — étvágyuk szemmeltartásával — maguk az állatok „határozzák meg”. Huzamosabb ideig ne maradjon előttük takarmány, mert akkor azt csak otthagyják, összenyálazzá'.c. S mivel más állatokkal megetetni tilos, csak kárba veszne; A beteg, lázas állatok kívánják a folyadékot. Lehetőség van arra, hogy — mivel egyébként sem kerül forgalomba — tejüket maguk a beteg tehenek fogyasszák el. Ily módon nemcsak folyadékhoz, hanem sok biológiailag értékes tápanyaghoz, továbbá vitaminokhoz és ásványi- anyagokhoz jutnak a legyengült állatok. Gondoskodni kell a jószágok zavartalan ivóvíz ellátásáról is. Itt két dolgot lényeges szetn előtt tartani: az ivóvíz semmi esetre sem legyen hideg és — az etetéshez hasonlóan — naponta többször, de egyszerre csak kevés vizet adjanak a száj- ép körömfájós állatoknak: (F. K.) hzemjonov szülőket: az iskola úttörőcsapata felvette a kapitány nevét. A barátság pedig tovább szövődött. A szülőváros, Kulinyin csaknem minden iskolájába leveleznek már a szolnokiak. pásztor József né, az is- * kóla orosz-szakos tanára a levelezők legfőbb segítője, albumok sokaságát mutatja. Levelek* városrészletek fényképe Kali- nyinből, színes üdvözlőlapok gondosan albumba rakva. A másikban képek ue- ninről. A harmadikban aprócska levelek, ceruzás írások, parányi kis rajzokkal, amelyeknek minden színe, minden vonása a barátság egy-egy szála. Kalinyin után újabb leveleket vitt a posta a Rákóczi útról Moszkvába, később még több város felé. Az érkező levelekkel már szinte a fél világ érkezik. A közeli belga, csehszlovák, francia, jugoszláv, lengyzl, német, román, szovjet és a távoli amerikai indiai fiatalok levelét izgatottan várja az iskola másfélszáz tanulója, több mint kétszáz külföldi pajtásától. fx tthon pedig sokasodnak ** a messziről jött apró ajándékok. Parányi babó.k, apró dísztárgyak, gyermekkéz faragta, rágta figurák, képeslapok, megfestett mesealakok, zsebkendők, nyakkendők és ki tudná felsorolni, mi mindem ... Egy hősi halált halt ifjú katona sírja keresésével kezdődött, s a sír fölött szövődött ez a fél világot bejáró iskolás-levelezés. Az lett belőle, amiért Szemjo- nov kapitány 20 évvel ezelőtt ifjú életét áldozta: Barátság, amely minden földrész ifjúinak kedves, féltett érzése. 4 levelek százai között is egyet várnak most újból nagyon a szolnoki Rákóczi üti iskola úttörői. A Szemjonov szülőkét. Választ a meghívásra: Töltsenek a körükben nagy nemzeti ünnepünk, ápnilis 4 alkalmával néhány napot. S most nagy a készülődés, hogy méltón fogadják azokat akik legdrágábbat, fiukat adták a mi igazi ünnepeinkért. CIKKÜNK NYOMÁN Á jászberényi tájlaboratórium nem csupán a Jászság ügye Nem. menthető azoknak a hibája, akik két év óta porosodni hagyják a felszámolt gépállomás! kisla- bora tóriumok felszereléseit. Még akkor sem, ha az eszközöknek csak egy része használható. örvendetes jelenség ellenben, hogy a Szolnok megyei termelőszövetkezetek mind nagyobb számban tartanak igényt gazdálkodásuk tudományos megalapozásához szükséges olyan vizsgálati eredményekre, amelyeket jól felszerelt laboratórium és megfelelő szakemberek nélkül kidolgozni nem lehet. Ezek a közelmúltban felszámolt, egymástól elszigetelt kis laboratóriumok a követelményeknek helyzetükből adódóan nem tudtak és nem tudnának a jövőben sem megfelelni. Helyénvaló volt tehát fe1- számolásuk és nem helyes semmilyen formában az ezekhez hasonló lris laboratóriumok felállításának a gondolatával foglalkozni. — Nyilvánvaló, hogy a megye mezőgazdaságának összes talajtani és egyéb vizsgálati igényeit tájegységenként 2—3 laboratóriummal csak lényegesen több kiadás, magasabb fenntartási költségek árán lehetne megoldani. Szeretném felhívni az ezzel fáradozó, a helyes utat kereső érdekeltek figyelmét, hogy a felszámolt kis laboratóriumok felszerelésével ezt a problémát megoldani nem lehet. — Jelenleg porosodó felszerelésük egy részét fel lehet és fel is kell használni, de ezek értékének többszörösét kellene különböző felszerelési tárgyakra, műszerekre fordítani ahhoz, hogy a munkát egyátalán meg lehessen kezdeni. Ugyanezt a feladatot egy intézmény keretében kevesebb beruházással, kisebb fenntartási költséggel, szakszerűbben, termelékenyebben lehet elvégezni. Személyes tapasztalataim indítanak elsősorban arra, hogy felhívjam a laboratóriumok felállításának gondolatával foglalkozó termelőszövetkezeti vezetők figyelmét. Sok felesleges kiadás és elveszett idő igazolná a következő években ennek a legkevésbé sem korszerű megoldásnak a célszerűtlenségét. A vitára ösztönző cikk írója megemlíti az alesí- szigeti laboratóriumot, — amely az állami gazdaságoknak nyújt segítséget feladataik megoldásához. Megjegyzem, hogy a megye területének egyhatod részén működő állami gazdaságok laboratóriuma mellett van még egy, a zömmel termelőszövetkezetekből álló öthatod rész igényeinek kielégítése mellett az állami gazdaságoknak is dolgozó Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet mezőtúri talajtani osztálya. Ez az osztály 1964-ben például 80 ezer holdon végzett a megye területén talajjavítással, üzemi talajtérkép készítéssel, szőlő- és gyümölcstelepítéssel, öntözéssel, öntözővíz minősítésével kapcsolatos vizsgálatokat. Évente 20—25 ezer holdra készít olyan részletes üzemi talajtérképet, amelyekhez a tápanyagellátottságra vonatkozóan — az agronó- miailag jelentős egyéb ada- tök mellett — külön térképlapot készít. Igaz, hogy ez a 25 ezer holdas teljesítmény, aminél többet nyújtani a jelenlegi feltételek és egyéb feladatok mellett az intézet nem tud, az 1965-re is bejelentett 100 ezer holdas igényhez képest kevésnek látszik. Ezenkívül vannak az OMMI-nak olyan osztályai is, amelyek takarmány, műtrágya, szervestrágya vizsgálatával foglalkoznak. A termelőszövetkezetek és más illetékes megyei vezetőszervek türelmetlenségét a már adott lehetőségek felhasználása, az igények gyorsabb, korszerű tudományos eredményekre alapozott kielégítése tekintetében teljesen indokoltnak tartom. Noha nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy van két megfelelő tapasztalatokkal rendelkező intézmény a megyében. Az új tájlaboratóriumokra számításba vehető költség és létszám igénynek csak egy részét kellene a jelenleg használaton kívül lévő felszerelésekkel együtt a már meglévő intézmények egyikének rendelkezésére bocsátani. Ezzel gyorsabban, takarékosabban és jobban tudnánk nemcsak a jászsági termelőszövetkezetek, de a megye egész mezőgazdaságának indokolt igényeinek megfelelni. Dr. Ferenc Kálmán Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet mezőtúri talajtani osztályának vezetője Egy birkatenyésztő festőművész kiállítása Londonban A londoni Grosvonor Galériában nagy sikerrel mutatták be a 67 esztendős dél-franciaországi birkatenyésztő, Paul Dufau festményeit Dufau, aki birkapásztorként kezdte pályafutását és feleségével és fiával mindmáig birkatenyésztésből él, gyermekkora óta kedvtelésből festeget, soha művészi oktatásban nem részesült. Néhány évvel ezelőtt Fleur Cowles amerikai írónő fedezte fel rendkívüli tehetségét. Londoni kiállítását és egyben a birka tenyésztő első külföldi utazását is Cowles asszony szervezte meg. ötven művét mutatják be az angol fővárosban; nem csupán festményeket, hanem különleges szépségű domborműveket is, amiket saját találmányéi agyagfesték-keverékből készít. Úc&Öd Bordács Albert köztiszteletben álló nyugdíjas öcso- di, azt mesélte nekem. — Elsőnek 12 család ülte meg Öcsödöt, kérem. Szerinte a XIII. században történt ez. Azóta kétszer elpusztult már a község, s ilyenformán éppen a harmadik helyen áll most. De a harmadik, a mostani település egyben megegyezik elődeivel: mind a Körös partjára épült. Öcsöd nem létezne a Körös nélkül, s a Körös mivé lenne Öcsöd híján; Öcsöd a Körös gyermeke. Szülötte, neveltje és egy kissé eltartottja is. De Öcsöd a XX. század Magyarországának falva is. Mennyire? íme: A fekete lobogó Gyászlobogót csattogtat a szél a Kossuth Tsz székháza felett. És sehol másutt a falu középületein. Eszerint a Kossuth saját halottjától búcsúzik. — Ki halt meg? — A Kovács-gyerek — Tagjuk volt? — Nem volt az. —' A szülei tsz-tagok? — Á. Még azok sem. Különös történet. A 21 *ves Kovács Ferenc sorsa " nőtt össze a szövetkezettel, hogy mint talajja- vítós került oda dolgozni. Fiatalember volt, de nagyon egyedül érezte magát. A szövetkezet kiszesei maguk közé fogadták. Belépett még a szervezetükbe is. Éa olyan jól érezte magát velük, hogy a munka befejeztével hiába vonult el a talajjavító _ vállalat, Kovács Feri továbbra is hűséges maradt a szövetkezeti KISZ szervezethez. Ragaszkodott hozzájuk, kapaszkodott beléjük. Egészen haláláig. A fiatal munkásembert az egész szövetkezet — amelynek tagja sem volt, de melegében részesült — gyászolta meg. Történész patrióták Régi históriák után érdeklődtem a községi tanácsházán, amely környékre szólóan kiemelkedően szép épület. Szikszai Péter, a tanácstitkár egy monográfiát tett elém. Géppel írták, házi kötésű példány. De igen szakszerűnek mondható, részletes, megbízható forrásmunka. Szerzői még a község folklór anyagát is feldolgozták. írásos dokumentációk és a szájhagyomány alapján munkálkodtak, megjelölve kútfőiket. — Kik ezek a történészek?;— kérdezem meglepetten. — Á — tagadja a titkár —, dehogy történészek. Két tanács-dolgozónk, az Öze Kati és Rencsárné Kerekes Julika csinálta. ■ A két tanácsi tisztviselő érettségi után került a községházára. Ki tudja, milyen indítékból kifolyóan, neki kezdtek szülőfalujuk története megírásához. A szakértelem hiányát pótolta a becsvágy, a belső fűtöttség. Azt mondja a titkár, legalább két évig szorgoskodtak vele. Felhajszoltak minden meglelhető írásos emléket, kifaggatták a falu bölcseit, s egy igazán jól hasznosítható. napjainkig terjedő Öcsöd történetet tettek az asztalra: Csupán a szülőföld sze- retetétől vezéreltetve. •* Onajándék önmaguknak Tolnai Juliannát, a Szabadság Termelőszövetkezet nőtanácsának titkárát hiába kerestem egész nap. Járta az utcákat, bekopogtatott társával az öcsödi. többnyire náddal fedett kis házikók kapuján. A nőnapi ajándékokat hordták szét. A Szabadság szövetkezeti gazdaság ötvenkilenc asz- szonyt és lányt jutalmazott meg a nőnapon. Kinek harisnya, kinek törülköző, másnak meg fejkendő, szalvéta, vagy zsebkendő jutott. Nem is az értéke a fő. hanem az, hogy a szövetkezet megemlékezett .az isz- szonyokról. Gondolt az olyan idő9, magányos nénikékre is, akiknek alig van valakijük. Nekik vitték az őket illető ajándékokat Tolnai Juliannáéit. A szövetkezetben évek óta így szokás ez, A dolog első része igazán szép. Az viszont már senkinek nem jut eszébe, hogy a nőnapi ajándékokat a nők viszik el a nőknek? Zárás az akadémián Több községet bejártam a Tiszazugban. Szolnokon jelölték meg, hogy ott találok szövetkezeti akadémiákat. Kerestem is. Végre Öcsödön valóban úgy van, mint a megyeszékhelyen tudják, működik a tsz-aka- démia. Köszönhetően egy igen aktív fiatal lány, Nagy Júlia művelődési otthon vezetőnek, de elsősorban az öcsödi parasztemberek nagy érdeklődésének. Nyolc előadásból álló sorozatot állítottak össze. Többnyire a faluban élő előadókra számítottak. Azt tapasztalták, a legnagyobb -skintélyük és vonzásuk nekik van. Ha a községben lakó értelmiségi tart előadást akár kisebb jelentőségű témáról is, száz ember ott tolong a kultúrházban; Nagyobb név. nagyobb téma, de idegen helyről már kisebb látogatottságnak örvend. A szövetkezeti akadémia előadásain állagban megjelent hatvan ember. Nagy szó. Fémjelzi, hogy az öcsö- diek mennyire állítják a tudást, ismereteik bővülését. Most készülnek a záró- előadásra. Bagolyvár a falu szélén A szántóföldek egyenesen község legszélső házainak tartanának, ha elébük nem állna a Bagolyvár, ahogy lakói nevezik. Az utcákból kiesőén, különállóan roskatagságával is magára hívja figyelmét a település utolsó épülete, amelynek rangja mégis elsőszámú. Itt él és dolgozik Budai Gabriella, &« írónő. Csak nemrégen költöztek haza Budapestről, de Öcsöd legapróbbja is megmutatná, hol laknak. A falu büszke rá. S ő mégis társadalmi elszigeteltségre panaszkodik: Megsértődtek írásai őszinteségén. Biztosan lehet ebben valami. Ám azért dolgozik, töretlen munkakedvvel. * Öcsöd ilyen falu. Szépségekben és rút vonásokban; győzelmekben és bukásokban is bővelkedve, jő emberekkel és rosszakkal is megáldva az Alföld közepén, a Kőrös partján. Borzát La*
