Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
% SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965, február Iá, Egy hét a világpolitikában Délkelet-Ázsia hete Bombák a demokratikus Vietnamra -ífc- Koszigin körútja ■))£• Bonn, Madrid, Kairó A z elmúlt napok gyúj- tópontjában kétségtelenül Délkelet-Ázsia és a Távol-Kelet állott. Elsősorban Vietnam, amely körül — az imperialista politika egyenes következményeként — veszélyesen fokozódott a feszültség. A kiinduló pont, amit az elmúlt hét csupán megerősített; hogy az amerikaiak dél-vietnami háborúja egyre reménytelenebbé váliJc. Mcnamara hadügyminiszter másfél évvel ezelőtt még 1965-öt harangozta be a győzelem — természetesen az amerikai győzelem — esztendejeként. Ma már ^optimista” amerikai körök is _ nyolc-kilenc éves nehéz időszakról beszélnek. A beavatkozókat egyik csata- vesztés a másik után éri. A háború mind több amerikai katona életét és egészségét követeli. Amint a franciák éllen viselt felszabadító harc eljutott Dien Phűig, úgy ma a délvietnami partizánok is mindinkább rajtaütésszerű támadásokat intéznek a megerősített támaszpontok ellen, sőt többnapos reguláris egységekkel vívott ütközetekre is sor került. Amerikai forrás, az Associated Press összegezése szerint, öt nap alatt kétszáznál több embert vesztettek az amerikaiak. Ez a viszonylag magas szám jogosan hívhatta fel magára a figyelmet, hiszen 1961 kezdetétől a mostani hét elejéig a te1' - veszteség- létszám mindössze 360 na- katt és 1100 sebesült volt. A dél-vietnami vereségek kettős hatást váltottak ki az Egyesült Államokban. Egyrészt fokozzák azt a mozgalmat, amely a beavató s me * '■*■*-* "~e és a békés rendezés kivívására irányul. Másrészt viszont, a szélsőségeik; körében. a háború kiterjesztésének és a Vietnami Demokratikus Köztársaság nyílt megroh állásán ak sürgetését váltották ká. A washingtoni kormányon, s különösen a hadügyminisztériumon ui megerősödött a „kemény” irányzat. Igaz, a Fehér Ház hivatalos közleményei, farizeus módon, ellenzik a háború ki törlesztését Az Egyesült Államok ugyanakkor lehetségesnek tartotta, hogy „válaszként” a partizának- ciökra, sorozatos bombatá- madásokat hajtson végre egy másik ország, a harcokban részt nem vevő VDK ellen. Av----’’ elha talmasodott a háborús hisztéria, a szélsőségesek kórusa elnyomta a józanokét, ennek következménye volt a három íz»' ** végrehajtott nyílt agresszió, a bombázások sorozata. Az amerikai imnerializ- mus azonban szelet vetett és vihart aratott. Világszerte minden eddiginél határozottabban ítélték el veszélyes, békeellenes lépéseit. Amint angol lapokból kiszivárogtatták, Washington tudatosan s tervszerűen készült a provokációra. Három repülő«énanya- hajóia állt készenlétben a vietnami vizeken, a repülőgép-támaszpontok parancsnoki trezerjaihan felbontásra várt az északi támadásra utasító parancs. Az amerikai támadásokat olyan ídőnontra időzítették, amikor Hanoiban különösen fontos tanácskozások folv'nk. Kosziéin miniszterét nők személvében először járt szovjet kormányfő a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A megbeszélek eredményesen zárultak, megerősítették a két szocialista ország _ ba- j jdtsávát és szoltópruását. I A*B*snnyiben az amerikaiak I azt szerették volna... „kitapogatni” támadásaikkal, hogy mennyire teherbíró a szocialista államok együttműködése, megkaphatták a választ. A Szovjetunió kijelentette, hogy nem néz tétlenül egy szocialista ország ellen intézett támadást, s ugyanakkor minden ereiével ti^-^atja a békés kibontakozást. A szovjet miniszterelnök látogatása időközben valóságos kőrúttá vált. Hanoi után Phenjan következett, ahol a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőivel került sor gyümölcsöző eszmecserére. Az átutazások során személyes érintkezés történt a szovjet és a kínai vezetők között is Pekingben. A koreai látogatás fontosságát emeli, hogy az imperialisták éppen az elmúlt hetekben tettek kísérletet Dél-Korea bevonására — a dél-vetnami háborúba. Korea népe is nehéz harcot vív az ország újraegyesítéséért, az amerikai csapatok kivonásáért, s ebben tovább erősíti a Szovejtunió szolidaritása. 3 _ Noha a figyelem Délkelet-Ázsiára összpontosul, a többi kontinenseken sem „panaszkodhatnak” ese- ménytelenségről. Nyugat- Európát fokozódó angol belpolitikai viharok, valamint a nyugati szövetség újabb belső ellentétei jellemezték, — Adenauer ex- kancellár másfél évtized óta, talán először, nyíltan támadta az amerikai politikát. Bonnban azonban más okozta a legfőbb gondot: az NDK államfőjének, Walter Ulbrichtnak Közelgő kairói látogatása. Tulajdonképpen ebben az utazásban nincs különösebb „szenzáció”, legalábbis abban az értelemben, hogy két baráti ország megszokottá vált személyes érintkezéséről van szó. Bonn azonban foglya a Hallstein-doktrinának, a saját maga teremtette korlátok közé szorult, s most tart a következményektől. Irreális álláspontiából, az NDK „el nem ismeréséből” ugyanis olyan mértékben csinált presztízskérdést, hogy a kairói utazás — jellehet ez nem jelenti még magában a diplomáciai kapcsolatok felvételét az NDK és az EAK között — mindenképpen csapás a nyugatnémet politika tekintélyére. A hét során Bonn különböző diplomáciai játékokkal igyekezett a lehető legkisebb presztizsvereség- gel járó visszavonulás útját megteremteni. Madridi közvetítést kért, majd kilátásba helyezte az Izraelbe irányuló nyugatnémet fegyverszállítások leállítását, nehogy elzárja magát az arab világtól. De vajon nem lenne-e célszerűbb aiz elején kezdeni az ábécét, s a nyugatnémet politika alapját képező F-’klán- doktrinát felülvizsgálni? Réti Ervin Csőmbe Brazzaville-i Kongó annektálá'sára készül Brazzaville (TASZSZ) Pascal Lissouba, a Kongói Köztársaság (B.'azza- villét. miniszterelnöke rádióbeszédében bejelentette, hogy a köztársaság ellen nemzetközi összeesküvés készül, azzal a céllal, hogy megszüntessék függetlenségét és szuverenitását a Leopoldville-i Kongóhoz csatolják. Az összeesíövők a megbukott Brazzaville-i elnököt, Youlou abbét szeretnék uralomra juttatni. A fő irányitó természetesen Csőmbe, akinek az az álma, hogy a Brazzaville-i Kongó bekebelezésével energiát szolgáltasson a Pointe Noir-i ipari komplexumnak Katanga természeti kincsei feldolgozására. Az összeesküvés mögött belga, angol, francia és amerikai pénztrösztök állnak, amelyeknek az a re ményük, hogy így folytatni tudják a kongói természeti kincsek kizsákmányolását. A terv részletes kidolgozását Csőmbe műit év novemberi európai útja alkalmával fejezték be, amikor bizonyos, — Brüsz- szellel, Londonnal és Lisz- szabonnai kapcsolatban álló — magán, sőt hivatalos körök megállapodtak a Csombénak nyújtandó „kézzelfogható” segítségben. A damaszkuszi rádió az NSZK-rót Damaszkusz (MTI) A damaszkuszi rádió pénteki adásában gyökeres változást sürgetett Nyugat-Németorszag középkeleti politikájában. A rádió kommentár élesen bírálta a szövetségi kormányt, amely — mint mondotta — az izraeli fegyverszállításra vonatkozó legutóbbi bejelentésével is csak arra törekedett, hogy megtévessze az arabokat és salát országának közvéleményét. Fogadás a phenjan! szovjet nagykövetségen Phenjan (TASZSZ) Szombaton Moszkovszkij, a Szovjetunió phenjani nagykövete fogadást adott a szovjet küldöttség tiszteletére, amely Alekszej Koszigin, az SZKP elnökségi tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke vezetésével tartózkodik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A fogadásom, megjelent Kim ír Szán, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, s KNDK minisztertanácsának elnöke, Coj Jen Gén, a KNDK Legfelső Népi Gyűlése Elnökségének elnöke és több más hivatalos koreai személyiség. Gyűlés Moszkvában a szovjet—kínai szerződés aláírásának 15, évfordulója alkalmából A Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában szombaton gyűlést tartottak a Szovjet—Kínai Barátsági, Szövetségi és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Borisz Bescsev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, közlekedésügyi miniszter mondotta. — Hangsúlyozta; „A szovjet kormány és az SZKP mindig a harcos küzdőtársak, a szocialista országok szoros kapcsolatainak kifejlesztését kívánta és kívánja ma is”. Felszólalt a gyűlésen Pan Ce-li, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete is. Hangsúlyozta, hogy a kínai nép a nagy szovjet népet testvérének és megbízható szövetségesének tekinti. Ho Vej miniszter, a gyűlésen részt vevő kínai küldöttség vezetője kijelentette, hogy ha az imperialisták meg mernék támadni a Szovjetuniót, akkor a kínai nép pillanatnyi habozás nélkül teljesítené szövetsé- gesi kötelességét. —■ A kínai nép minden körülmények között megőrzi bizalmát a szovjet nép iránt és testvérének tekinti a szovjet népet. „Örömmel látjuk, hogy a szovjet nép szintén testvérének tartja a kinai népet” — mondotta befejezésül Ho Vej. 1961 január — 1965 február: 394 halott 1752 sebesült ameri ai katona Dél-vietnami helyzetkép A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai haderők szóvivője közölte, hogy a partizánok szombatra virradó éjszaka hét gránátot Ez a feltevés a címe egyúttal a Neue Berliner Illustrierte c. képes NDK-folyó- irat nagy cikkének, melyhez megrázó képeket is bemutat. Az írás ama szörnyű éjszaka körülményeiről szól — húsz esztendeje, február 13—14-én történt—, melyen Drezdát lebombázták. Egyben felveti a kérdést: mi lenne most, ha azon az éjszakán A-bomba hullott volna az égből? Bonnban, úgy látszik, erre akarnak szomorú választ kapni, hiszen új fenyegető atomveszélyt készítenek elő. A képek figyelmeztetnek; Hiroshima helyett Drezdára is eshetett volna az atombomba Nem szabad a tűzzel játszani, a szörnyű pusztítást újra rászabadítani a német városokra. De mi történt tulajdonképpen 1945. február 13-án? Este fél hatkor 244 Lancas- ter-bombázó indult útnak baljós terhével Angliából. Körülbelül ugyanebben az 1 ^<s időben másik 529 bombázót is bevetettek. Február 14-én 12.12 perckor pedig az US Air Force számos Mustang- vadászgépe és 310 „Repülő erőd” elnevezésű bombázó, azaz a „harmadik lépcső” is Drezdára zúdult. Közben a Vörös Hadsereg diadalmasan tört előre. Ebből kiviláglik a drezdai bombázás mögött rejlő ok; ne a szovjet csapatok legyenek az egyedüli győzők Németországban. A kritikus nap előtt Drezda a világkultúra egyik drága ékszere volt, számtalan felbecsülhetetlen értékű műemlékkel. Utána pedig — két fényképünk hűen tükrözi — az értelmetlen pusztulás színtere. És húsz év múlva, 1965. február 14-én — bár a gyógyult sebek is fájnak — Drezda ismét az, ami valaha volt; virágzó nagyváros. 3rezda húsz évvel ezelőtt, a bombázás után. 4s ma: az újjáépült Drezda. lőttek a Saigontól 480 kilométerrel észak-keletre fekvő Bong Són melletti dél-vietnami katonai repülőtérié. A dél-vietnami légierőket egy újabb amerikai vadászbombázó egységgel erősítik meg. Egy amerikai szóvivő szer nt a döntést még a vietnami helyzet kiéleződése előtt hozta m amerikai parancsnokság. Az amerikai Hadügyminisztérium pénteki közlése szerint 1961. január 1 óta 274 amerikai vesztette életét a partizánok ellen folytatott hadműveletekben. — További 120 katona ,.£> hadműveletekkel közvetlenül kapcsolatban nem álló okok következtében” vesztette életét. Az amerikai hadseregnek 1752 sebesültje volt ebben az időszakban. Tizennégv katona eltűnt, 12 pedig fogságba esett. A Vietnami Tájékoztató Iroda pénteki jelentése szerint a dél-vietnami szabadságharcosok januárban az amerikai katonai misz- szió paigoni főhadiszállása elleni bombatámadás során 55 amerikait öltek meg, köztük két tábornokot. Dirksen szenátor, a republikánusok szenátusi csoportjának vezetője pénteken Johnson elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után adott rádió-nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak minden egyes partizántámadásra egvre erősebb „megtorlással” kell válaszolnia. A szenátor szerint lehetséges, hogy a Dél- Vietnamban jelenleg tartózkodó 23 000 amerikai „katonai tanácsadó” helyzetét újabb amerikai csapatok küldésével erősítik meg. Benn Bella fogadta a jugoszláv külügyminisztert Algír (Tanjug) Achmed Ben Bella algp riaá köztársasági elnök szombaton fogadta Kocsa Popovi cs jugoszláv Külügyminisztert, aki péntek óla hivatalos látogatáson ét gírban tartózkodik»
