Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

im. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A gyártmányfejlesztés többszáz önkéntese A CÉL: a világ elérése Párt vb ülés bel- és külföldi kereskedelmi szakemberek részvételével (Martfűi tudósítónk jelenti) A martfűi Tisza Cipőgyár kommunistái minden­napos munkájukban is állandóan találkoztak a mi­nőség javításának és a választék bővítésének követel­ményeivel. A minőség javításáért, a termékek világ- színvonalra emeléséért következetes harcot is vívtak — különösen az 1963—64-es gazdasági években. Használt autógumikból műút Több tízezer munkaóra műszak után A KISZ szervezi a 24 gépből álló sor elkészítését Február 3-án ifjúsági exportbrigádokat tüntetett ki a KISZ Szolnok megyei bizottsága, — Ugyanekkor megbírálták a jászberényi Aprítógépgyár fiataljait, — mert egyetlen brigádjuk sem vett részt az 1964. évi versenyben. Igaz. Ifjúsági brigádok nem neveztek e versenybe, de versenyen ki vül viszont nagyon sokat tettek az export termelésért. Azt a nagy áldozatot pe­dig, amit most a gyártmányfejlesztés érdekében hoz­nak, nemcsak elismerni, hanem dicsérni kelL Az Aprítógépgyárban sok szó esik mostanában a fia­talok nagyszerű vállalásá­ról. Munkaidő után nap mint nap sokan áldozzák szabadidejüket egy óriási gépsor elkészítésére. Vajon milyen gép lehet az, amelyet a gépgyárban munkaidő után kell meg­csinálni? Benke Sándor üzemi KISZ-titkárral beszélget­tünk, aki elmondotta, hogy a vállalat műszaki fejlesz­tési tervében szereplő 24 gépből álló hulladék gumi­őrlő gépsort, a fejlesztési osztályhoz tartozó és öt fő­ből álló szerelő csoport évek múlva sem tudta vol­na elkészíteni. Ezért a vál­lalat vezetői ismertették a dolgozókkal, milyen fontos vállalati és népgazdasági érdek, hogy a lehető legrö­videbb idő alatt kész le­gyen a gépsor. A határidő július vége. Tavaly október közepén kapcsolódott be a fiatalság a munkába. Természetesen az idősebb szaktársak, — KISZ korosztályba már nem tartozók is segítenek. A gumihulladékőrlő gépsor szerkesztésének kivételével mindent, — forgácsolást, lemezmunkát és szerelést, valamint a technológia ki­dolgozását — a körülbelül száznegyven főből álló KISZ szervezet készít, — jobban mondva az ő szervezésük­kel készül. A KISZ titkár beszélt ar­ról is, hogy az első sza­kasszal — tíz gép — már­cius közepére kell elkészül­ni. A túlmunkáért termé­szetesen mindenki megkap­ja bérét. A fiatalok ezt a szervezet közös kasszájában gyűjtik és szórakozások, ki­rándulások költségeinek fe­dezésére használják. A vállalást mindenki szorgalmasan teljesíti — mondotta Benke Sándor. — A KISZ vezetőség öt tag­ja két gép összeszerelését, a TMK fiatalok két gép komplett elkészítését vállal­ták. A lemezműhely ifjúsá­gi szocialista brigádja, va­lamint a többi szocialista brigád két-háromszáz mun­kaórát vállalt. A lemez­munkát határidőre be is fe­jezték, s most várják a kö­vetkező feladatokat. Az Aprítógépgyár mun­kásai a fiatalok lendületes vezetésével tudatosan segí­tik a gyártmányfejlesztést. • Lestár Mihály, a gyár fő­mérnöke elmondotta, hogy a gumihulladékőrlő gépsor magyar szabadalom. Triska Ernőnek, a Palma Gumi­gyár gyáregységvezetőjének szabadalma. Csepelen már elkészült egy kísérleti gép­sor, amely igazolta az el­képzeléseket. Ezek szerint a gépsor a használt autógumikat meg- őrli, az őrleményből külön válassza a gumi és a textil anyagokat. A gumiőrlemény újabb köpenyek gyártására alkalmas, míg a visszanyert textilanyagból ipari vaíta és ipari textil készíthető. A nagymennyiségű egyéb hul­ladékot műutak burkolásá­ra hasznosítják. Az autógu­mi hulladékkal burkolt út esős időben nem csúszós. A gépsor, amely 20 féle gépből, összesen 24 egységből áll, mint gumiipari gép jól beillik az Aprítógépgyár profiljába. Külföldön, úgy nyugaton, mint keleten tü­relmetlenül várják a gépsor elkészülését és a külkeres­kedelmi szakemberek sze­rint már eddig is sok meg­rendelést kapott a magyar ipar. A gépsor — mint a gyár gyártmányfejlesztés! témá­ja — a KISZ védnöksége alatt, a fiataloknak és az idősebb szakmunkásoknak közös munkájaként készül, amelyre július végéig több tízezer munkaórát fordí­tanak. Az egész vezérkar együtt ült, s papírt, ceruzát hasz­nálva számolgattak, tanács­koztak. Az elmélyedt mun­ka közben még arról is megfeledkeztek, hogy el­húzták a levesnótát. S amikor valamelyikük tás­kájából előkerült a hideg ebéd, a többiek is előszed­ték az ennivalót. Ki ér rá ilyenkor hazamenni? Majd este megtalálják a főtt ételt. — A zárszámadás óta egyebet sem csinálunk, minthogy arról beszélge­tünk, azt tervezgetjük: ho­gyan tovább. Ma az ará­nyosabb jövedelemelosztás és a premizálás mikéntjén töprengünk. Számolunk, vi­tatkozunk, aztán megint számolunk — tájékoztat Dem« János tsz-elnök. — Ez már az idei terve­zéshez tartozó gond. S ha már szó esett erről, talán többet is mondhatnak. Mi­ben történik változás? Ho­gyan formálódik a készülő terv? — Nem lehet még erről túl sokat mondani. A kezdetén vagyunk ’ munkának — szabódik az elnöki Sok és változatos for­máját alkalmazták a párt segítő, szervező tevékeny­ségének: felkarolták, s ki­terjesztették a ne add to­vább a selejtes munkada­rabot mozgalmat, életrehív- ták a szocialista brigádo­kat, minőségi őrjáratokat szerveztek az alapszerve­zetek legkiválóbb szakem­bereiből, vezetőségi ülései­ken beszámoltatták egy- egy fontos terület vezetőit, De aztán a jelenlévő ve­zetők szavaiból mégis kide­rül, hogy már több min­denben megállapodtak. Ab­ban például, hogy a már hagyományossá vált liba te­nyésztésüket az idén tovább fejlesztik. Ennek már meg­vetették az alapját, hiszen a korábbi ezres törzset ezer­nyolcszázra szaporították. Ipacs István és Fürdős Pál- né gondozza az értékes rajnai ludakat Arról is szó volt már, csak még a személyekben nem egyeztek meg, hogy néhány libásukat elküldik a gödöl­lői szaktanfolyamra. Van választék, mert például a három Sándor — Muhart, Molnár, Tamasi — évek óta szép eredményt ér el a libatnmésben. hizlalásban. Igaz. hogy Pe*ő Marika,. Pann Erzsi. Szőke Marika és Bús Sándorné veszélyez­teti a férfiak elsőbbségét. Először tömtek tavaly, de máris elismerésre méltó eredmőprtvel. a tömésnél is egyre inkább tért hódit a génesítég — ielenleg há- dnm tömőgépük van — s nem is lehet ez másként, hiszen az idén 3600 libát kommunistáit, tanácsoltak, s ha kellett figyelmeztet­tek is... A Tisza Cipőgyár ter­mékeinek minősége 1963- ban 89.5, 1964-ben pedig 92 százalékban elsőosztályú volt. A jelentős javulás azonban nemcsak a két év számszerű eredményeinek összehasonlításával mérhe­tő le. A legutóbbi nyugati piacfelmérés bizonyítja: a gyár néhány fontos termé­terveznek meghizlalni; Ez 1200-ai több a tavalyinál. A jászberényi Kossuth Tsz eladó sorba került lá­nyainak nem gond, hogy honnan szerezzék be a ke­lengyéhez szükséges tollat. Évente 10—15 mázsa tollat ad el a tsz. Saját nevelű pulykájuk­ból 600-at törzsnek válo­gattak ki, s már leszerződ­tek 7000 pulyka értékesí­tésére. Az állattenyésztés fej­lesztése nemcsak tenyészál­latokat, férőhelyet kíván, nanem biztos takarmánybázist, s nem utolsó sorban jó gon­dozókat is. A gazdálkodás­ban meg kell tehát keresni, találni a helyes arányokat, s a gazdák közül is a leg­megfelelőbbeket állatte­nyésztőknek. Van tehát mit megfontolni, megvitatni. S nem csoda, ha ezekben a napokban maidcsakhegv az ebédelésről is elfeledkez­nek a jászberényi Kossuth Tsz vezetői. Sok töprengés, vitatkozás árán készül, for­málódik az idei terv. Nagy Katalin ke már eléri a világszín­vonalat. Az 1964. évi jó termelési, gazdasági eredmények még­sem jelentenek számukra nyugalmat. Ezt bizonyítja az a vég­rehajtó bizottsági ülés is, amelyet nemcsak a párt és gazdasági élet vezetői, az alapszervezeti titkárok, ha­nem a minőség alakulásá­ban döntően közreműködő osztályok, főosztályok ve­zetői, gyár- és műszakveze­tők részvételével tartottak a napokban. Meghívták a kibővített ülésre a gyárban dolgozó, a gyár termékeit átvevő bel- és külföldi ke­reskedelmi szakembere­ket is. A tanácskozás anyaga alapján a párt, mozgalmi és gazdasági vezetés, intéz­kedési tervet dolgoz ki — a martfűi márka jóhírének növelése, a világszínvonal sokirányú elérése érdeké­ben. Mennyit iszunk télen? — Nem vízből I Az első negyedévben ed­dig 6 ezer hektoliter bort forgalmazott a Pest—Szol­nok megyei Állami Pince- gazdaság szolnoki értékesí­tő pincészete. Ez a meny- nyiség jóval meghaladja az elmúlt évek hasonló idő­szakainak átlagát. Kereset­tek a II fokos pecsenye édes és száraz fehérbor- fajták Tekintélyes meny- nyiseg fogyott el 10 fokc* fehér és vörös borokból, forralva. A vendéglátóipa­ri egységek igen kedvelt árucikke a Pusztamérges* és Badacsonyi rizling. — Ugyanitt keresettek a me­cseki és a gyöngyösi faj­ták, így ezekből a héten további 600 hektót rendelt a pincészet. Az igen kemény tél visszatérte is oka annak, hogy e hónapban a megyé­ben 1000 hektoliter bor fo­gyott el. Ugyancsak magas a fo­gyasztás sörből is. A Kő­bányai Sör és Malátagyár szolnoki kirendeltsége ja­nuárban 4200 hektót érté­kesített. A palackozott árut Kőbányáról, Berety- tyóúi faluról és Ceglédről kapják. Mit kapnak az idén a megye autósai ? Az Autó és Alkatrészke­reskedelmi Vállalat szol­noki fiókja elküldte ezévi alkatrészmegrendelését bu­dapesti központjának. A listán négyezer féle áru­cikk szerepel. A szolnoki _ fiókot közií- letek és magángépkocsi tu­lajdonosok látogatják. Ke­resettek a megszakítók, kondenzátorok, keréktár­csák, izzók és ékszíjak. Izzóból eddig nem volt ki­elégítő az ellátás: a meg- ren de’ősben így többet igé­nyeltek. Elegendő és jóminőségű, nagvobbrészt külföldi gyártmányú ékszíiak bőven állnak a vásárlók rendel­kezésére. A vállalathoz havonta 30 tonna áru érkezik. Félmilliárd tonnás íignitkészlct a Búkkalján Százmillió tonnával növekedett a visontai szénvagyon A* évről évre tervsze­rűen folytatódó hazai kő­szénkutatások igen eredmé­nyes tavalyi időszakáról tartott tájékoztató Lőrincz János, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat igazgatója, valamint dr. Al­földi László főgeológus. Egyik legfontosabb kuta­tási területként kezelték 1964-ben is az ország feke­teszén vidékét, a Mecsek hegységet Itt a több mint egy évtizede tartó erőteljes- kutatási tevékenység befe­jezéshez közeledik. A múit- évi fúrások újabb négymil­lió tonnával növelték a fel­derített feketeszén-készle­tet. Ugyancsak tíz éves idő­szakra tekinthet vissza a Ralinka-környéki kutatás. Az első „tisztújítás66 Megtartották a szövet­kezeti nőbizottságot újjá­választó gyűlést a tiszasülyi Rákóczi Tsz-ben. Ez volt a szolnoki iárásban az első nőgyűlés, ahol a mozgalom Irányítóinak újjáválasztá- sát’ lebonyolították. A já­rásban összesen közel 30 helyen választják újjá a nőtanácsokat, aőbizottságo- tttt Ennek a hosszabb időszak­nak eredményei alapjár. most már kétségtelen, hogy az itteni régi bánya szom­szédságában új barnakő­szén-területet találtak, 30 millió tonna szénnel. Ebből a készletből a tavalyi kuta­tás hatmillió tonnát derí­tett fd. A tekintélyes kész­let elegendő új bánya tele­pítésére. Sokatígérő kutatások kez­dődtek a Tatabánya—Dorog közötti területen, Csorda- kút és Mány környékén. Itt a tatabányaival azonos ko­rú földtani rétegekben ed­dig 12 millió tonna új bar­nakőszén készletet sikerült találni. Nagy jelentőségű úi felfedezésként értékelik p szakemberek, hogy ezenkí­vül újabb széntelepet is fel tártak ezen a vidéken. Ed­dig 32 millió tonna kész­lettel. A majd egy évtizede megkezdett mátraaljai lig­nitkutatásokra ugyancsak nagy erőt összpontosítottak tavaly is. A környéken foly­tatott kutatások tavalyi eredményei most már két­ségtelenné teszik, hogy a 2 számmal jelölt visontai rész, valamint a kelet felé hoz- zácsatlakozó halmajugral. detki, tódebrői, nem külön­ben a nyugatra fekvő nagvrédei terület újabb 10C millió tonna lignittel erősíti az erőmű tüzelőanyag-bázi­sát, — bognár — ZAJUK A TISZA Késiül, formálódik az idei terv Növelik a törzsállományt, s több állatot értékesítenek a tavalyinál

Next

/
Oldalképek
Tartalom