Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-10 / 34. szám

osztottjaira kellene bíz­nia. A döntéseknek és a felelősségnek ez az áthá­rítása, a belső erőforrá­sok feltárásának háttér­be szorulása talán elfo­gadható volt akkor ami­kor azt gondoltuk: — a népgazdaság tervszerű arányos fejlődéséhez nem kell más, mint egy rész­letes, felülről előírt terv, s a vállalatoknak nincs más feladatuk, mint e tervet végrehajtani. A szocialista gazdaság azonban bonyolult, szer­teágazó, változékony s en­nek fejlődését minden részletében előre látni aligha lehet. Minden út­közbe támadt problémá­val és azok megoldási lehetőségeivel még a leg­gondosabban elkészített terv sem számolhat, s ép­pen ezért — a tervek mellett — egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a közvetlen gazdasági kapcsolatoknak, a helyi lehetőségek és erőforrá­sok feltárásának, s moz­gósításának. A döntések és a felelősségvállalás, valamint a belső tartalé­kok feltárása azért nem választható el egymástól, mert az öntevékeny vál­lalati munkának talán ez a legkönnyebben megold­ható eleme, s azok a vál­lalati vezetők, akik ezzel sem élnek, még kevésbé képesek feltárni a nehe­zebben mozgósítható bel­ső erőforrásokat, tartalé­kokat. Az üzemi tartalékok feltárásának természete­sen már a múltban is igen jelentős eredményei voltak. Ennek csupán az volt a szépséghibája, hogy erre a vállalatokat igen gyakran valamilyen külső kényszer inspirálta. Az egyik textilvállalat például a termelési fel­adatainak bővüléséhez meglehetősen magas be­ruházási keretet igényelt. A beruházási összeget meg is kaphatta volna, azonban kiderült: új üzemrész építésére nincs mód, mert a vállalat te­rületén nincs hely. S csak miután a fejlesztésnek ez a külterjes módja megfe­neklett, akkor ültek össze a vállalatvezetők, hogy felkutassák a termelés bővítésének olyan lehető­ségét, amely az eredeti megoldásnál lényegesen olcsóbban produkálja ugyanazt az eredményt Minthogy a népgazda­ság teherbíró képessége korlátozott, s ugyanakkor az üzemekben a „kapun belül” még igen sok tar­talék lelhető fel, helyes lenne olyan munkamód­szert kialakítani és állan­dósítani, hogy a vállala­tok csak abban az eset­ben forduljanak a külső segítséghez, amikor már a saját lehetőségeiket va­lóban kimerítették. A „se­gíts magadon...” köz­mondást tehát közgazda- sági nyelvre így lehetne „lefordítani”: a vállalat fejlesztése érdekében „tedd meg saját erődből mindazt, amit megtehetsz és akkor — de csak ak­kor — joggal elvárhatod az álkim segítségét is”. Viltíq proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK MEgffil XVI. évfolyam, 34. szám. Ara: 50 fillér 1965. február 1<U szerda. Segíts magadon Eővld@n a zárszámadásokról A tiszaigariak 15. zárszámadása A tiszaigari Petőfi Tsz 15 évvel ezelőtt huszonegy taggal alakult. Év végére már 93 csalód dolgozott a közösben, összes vagyonuk értéke 140 000 forint volt. Ma már a háromszáz­nyolc család 3775 hold föl­dön gazdálkodik. A közös vagyon meghaladja a 15 millió forintot Mo6t a ju­bileumnak számító zár­számadó közgyűlésen Póka János elnök arról adhatott számot, hogy a szövetkeze­ti gazdák bíznak a közös­ben, többségük becsülettel, szorgalmasan dolgozik és meg is találja számítását. A százötven nyugdíjas kö­zül is sokan részt kértek a munkából. Negyvenöt csa­ládtag rendszeresen, bese­gítőként pedig nagyon so­kan dolgoztak, Ennek eredménye, hogy bár tavaly is kemény mun­kával kellett kicsikarni a természettől mindent, még­is sikeresen zárták azévet. A közös vagyon 1 222 000 forinttal nőtt. S mintegy 1000 forinttal lett maga­sabb 1963-hoz viszonyítva az egy dolgozó tagra eső jövedelem. Míg 1963-ban 23 forint volt egy munka­egység értéke, most 28.28 forint. A prémiumokkal együtt pedig meghaladja a 31 forintot Egész évben 10 forint előleget osztottak a mun­kaegységre, de jutott pénz a zárszámadásra Is. Csak példaként említjük, hogy Bertók Imre állattenyésztő évi jövedelme a prémium­mal együtt eléri a 30 000 forintot. Csorba Lajos fo- gatos, aki mindig kézsége- sen végzi a rábízott mun­kát, 16 és félezer forintot keresett. Idős Mohácsi Sán­dor a növendék szarvas- marhák lelkiismeretes gon­dozója több mint 20 000 forint jövedelemre tett szert. Császár Sándor do­hányos jövedelme 19 000 forint, Nagy István és idős LóiUib Dániel a sövény-ter­mesztésben 14, illetve 16 ezer forintot keresett. Ifj. Csorba Dániel, az abrakta karmányokat szállító foga­ta« havi 2000 forintos fi­zetésnek megfelelő jövedel­met könyvelhet el. S még ehhez jön a háztáji jöve­delme. A zárszámadás napján délután megtörtént a já­A jászíényszarui Lehel­kürt Tsz-ben egy esztendő­vel ezelőtt az volt a legna­gyobb gond, hogy megren­dült a tagok bizalma a kö­zösben. Nem igen hitték, hogy az új vezetés irányí­tásával leküzdhetik a ne­hézségeket és biztosíthat­ják a közös megerősödését, saját jövedelmük gyarapo­dását. A napokban tartott zár- számadó közgyűlésen öröm­mel nyugtázhatták, hogy a gondokkal-bajokkal kezdő­dő évet sikeresen zárták. — Az egy munkaegységre ter­vezett 25 forintot kioszt­hatták, s az 1963. évi 8170 forint helyett 11 370 forint jut egy dolgozó tagra, a közösből származó jövede­randóságok kifizetése. — S néhány órával később már három szövetkezeti gazda felesége próbálta ki az új mosógépét, sok tag pedig az új kerékpárját. — Ifjú Unicsovics Ferenc, aki fe­leségével együtt dolgozik a közösben, házat vesz. — Olyan tag is van, aki autó­nyeremény betétkönyvet váltott. A tavaly villamosí­tott utcák sok-sok házá­ban pedig a zárszámadási járandóságból kigyullad a fény, lemként. A tiszta vagyon egy év eredményes munká­ja, gazdálkodása által több mint 1 millió forinttal nőtt, a fel nem osztható szövet­kezeti alap pedig mintegy félmillió forinttal. A ter­melési alap 59.8 százalék­kal gyarapodott 1964-ben. S erre az esztendőre kész­pénzben 257 000 forintot tartalékoltak. Érthető, hogy elégedett, jó hangulat uralkodott a zárszámadó közgyűlésen, amit csak még növelt an­nak ismertetése, hogy a szorgalmasan dolgozó ta­gok keresete hogyan ala­kult. Zsámboki Sándor nö­vénytermesztő jövedelme (Folytatás a 3. oldalon) Levonul a tiszai árhullám A megduzzadt, zajló Ti sza 534 centiméteres vízál­lással tetőzött Szegednél és most, hogy hidegre fordult az idő, megkezdődött a las­sú apadás. Huszonnégy óra alatt a magyarországi leg­délibb szakaszon 14 centi­méterrel csökkent a víz­szint. Mivel — a Meteoro­lógiai Intézet jelentése sze­rint — napokon belül nem várható lényeges enyhülés, a téli, szokatlanul nagy ár símán, minden különösebb kártétel nélkül levonulj — (MTI) Vietnamon a világ szeme A VNA — a Vietnami Tájékoztató Iroda — leg­újabb jelentése szerint a vietnami néphadsereg egy­ségei vasárnap és hétfőn nem tíz, hanem tizenkettő amerikai repülőgépet lőt­tek le. Az AP és az AFP jelentése szerint hétfőn délután az amerikaiak fényképezés céljából felde­rítő repülőgépeket küldtek Dong Hói körzete fölé. A felderítőgépeket kísérő va­dászok tüzet nyitottak az észak-vietnami légvédelem egységeire. Az AP jelenté­se szerint megkezdődött Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonák család­tagjainak hazaszállítása a2 Egyesült Államokba. — A tervek szerint majdnem kétezer személyt kell leg­feljebb tíz nap alatt el­szállítani Dél-Vietnamból. Az AFP és az AP ielentése szerint Westmoreland tá­bornok, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapa­tok főparancsnoka elren­delte, hogy az amerikaiak tegyenek meg minden elő­készületet az esetleges újabb meglepetésszerű parti zán­(Folytatát a 8. oldalon) TEGNAP HALLOTTUK... Folyik már a víz a mezőtúri strand kútjából Mezőtúrról kaptuk a helyi lakosság által rég- várt s nagy örömmel fogadott hírt. December közepén kezdték a strandon az új kút fúrási munkálatait. — másfélmilliós költséggel, melynek egyharmadát köz­ségfejlesztési alapból fedezték. Szorgos, hozzáértő kezek dolgoztak rajta, két réteget már bekapcsoltak, s most folyik a harmadik réteg bekötése. De folyik már a víz is! Mégpedig 350 liter szabadon, kompresz- szor segítségével pedig 700 liter percenként. Ügy ter­vezik a szakemberek, hogy a jövő héten már sor ke­rülhet a végleges átadásra* Nőtt a közös vagyon és a gazdák jövedelme Mástól segítséget csak az várhat, aki saját ma­ga mindent megtett az ügy érdekében. Érdemes ezen elgondolkodni Idei gazdasági feladataink számbavételekor és vég­rehajtásakor. Mert bár kétségtelen, általánosság­ban a terv nem tartalmaz feszített mennyiségi elő­irányzatokat, célkitűzé­seink végrehajtása még­sem könnyű. Hiszen a tervezett gazdasági előre­haladást a tavalyinál nem több beruházással és alig több munkáslét­számmal kell megvalósí­tanunk. Nem is szólva arról, hogy külkereske­delmünk, nemzetközi fi­zetési mérlegünk javítá­sa miatt az ipari export­nak lényegesen gyorsab­ban kell növekednie, — mint a termelésnek és az importnak. A múltban szinte gya­korlattá vált egyes válla­latainknál, hogy a terme­lésnövekedést csak több beruházással, — illetve megnövelt munkáslét­számmal, a többletexpor­tot növekvő importtal tel­jesítették. Ez az út hova­tovább járhatatlanná vált. Az idei feladatok csak akkor oldhatók meg, ha a vállalatok maximá­lisan és öntevékenyen feltárják, s kihasználják belső erőforrásaikat, le­hetőségeiket. Az öntevékenység foko­zásának fontos feltételét, a vállalati vezetőknek a korábbinál nagyobb ön­állóságát a közelmúltban kiadott felsőszintű ren­delkezések biztosították. Például az új munkaügyi rendelkezések növelték a vállalatvezetők hatáskö­rét Lehetővé vált, hogy a problémákat azon a lépcsőfokon döntsék el, ahol felmerülnek, s ahol azok helyes elintézésé­nek minden feltétele ad­va van; A nagyobb önállóság azonban nemcsak na­gyobb hatáskört, de na­gyobb felelősséget is je­lent. Olyan értelemben is, hogy a központi ha­tározatokban rögzített el­veket miként váltják át a mindennapok gyakor­latává. Korábban sok pa­nasz hangzott el amiatt, hogy a vállalatok veze­tőinek gyakran apróbb kérdésekben is megkötik a kezét, s a minisztériu­mok olyan kérdésekben is maguknak tartották fenn a döntés jogát, — amely bőven belefért vol­na a vállalati igazgató hatáskörébe. Ezekben a bírálatokban kétségtele­nül sok igazság volt. De az utóbbi időben ezzel éppen ellentétes jelensé- ,?ek tapasztalhatók. A vállalati igazgatók egy ré­sze nem számol a meg­változott helyzettel, nem él a kibővült hatáskörrel, és olyan kis jelentőségű — néhány száz vagy ezer forintos — ügyek­ben Is a minisztériumhoz fordul döntésért, mellyel tulajdonképpen még neki sem szabadna foglalkoz­ni* bnnaro **z illetékes be­Ma: Erőre kaptunk, egyre több a reményünk Még több segítséget adhatna a múzeum az iskoláknak A szerkesztőség postájából Küzdelem egy népbetegség ellen Bontják Szolnokon a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjának épületét. Kibont»* kozik Szolnok új városkép«

Next

/
Oldalképek
Tartalom