Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

február §, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ÖNERŐBŐL VAGY „IMPORT BO L"? Klem gazdasági, hanem. * ” a címmel látszólag ellentmondóan, kulturális problémával szeretnék fog­lalkozni. Egy vitához aka­rok a magam részérő) hozzászólni, amely vita néha, a különböző fóru­mokon hangosan kimond­va tör utat magának, más­kor csak méltatlankod ás- ban, sértődöttségben jelzi állandó jelenlétét. Mi kö­rül is gyűrűznék voltaképp pró és contra, az indula­tok, az érzelmek? Városunkban működik egy állandó színház, amelynek tagjai itt élnek közöttünk és a legjobb akaratuk és képességük szerint szolgálják a város és az egész megye kultu­rális fejlődését. — Tételez­zük fed, hogy a legjobb akaratuk és képességük szerint! itt vannak hétköznap­jainkon, az ünnepeinkre mégis fővárosi művészekei hívunk. Az irodalmi és egyéb művészeti rendezvé­nyeink közreműködői nagyrészt fővárosi művé­szek. Ezt sérelmezik tehát mindazok, akik a kultu­rális „önellátás” hívei, vagyis amellett kardoskod­nak, hogy ezekbe a ren­dezvényekbe helyi közre­működőket vonjanak be, ne „importáljunk” olyas­mit, ami nekünk is van. Az ellentábor példákkal érvelve természetesen védi a maga igazát A műso­rok színvonala érdekében kell fővárosi művészeket hívnunk — mondják. A helyi közreműködők foglalkoztatása, mint elv. látszólag kétségtelenül a helyesebb nézet. A szol­noki színészek között i* vannak olyanok, akik ké­pességeiket, tehetségüket tekintve a legigényesebb előadóművészi feladatokat te meg tudják oldani, bár úgy hiszem, abban min­denki egyetért velem, hogy s* merőben más műfaj, mint a színpadi művészet Ml az oka akkor mégis hogy az ellentábor tagjai a műsorok színvonalának érdekében találják szüksé­gesnek fővárosi művészek meghívásét? A fővárosiak csak „hak­ninak” tekintik a szolnoki szereplést. — Mondják a helyi közreműködők hívei, zömmel a színházhoz tar­tozók. Sajnos azonban, a szolnoki színészek sem te­kintik szívügyüknek az ilyen szerepléseket. Sokszor készületlenül álltak közön­ség elé, és nem mindig szolgái mentségükre az sem, hogy későn kapták kézhez az anyagot, hiszen olyankor is megtörtént ez. amikor bizonyíthatóan elég idejük lett volna a felké­szülésre. C lhangzottak olyan vé- *“* leményefk is. hogy a fővárosi művészek szere­peltetésének forrása a sznobizmus. Vajon ugyan­ez lenne az indítéka fő­városi előadóművészek, a színház felügyelete alatt álló irodalmi kávéházban történő meghívásának is? Neves, budapesti előadó- művésziek vendégszereplé­seiről semmiképpen sem mondhatunk le, hiszen az hogy valaki jó színpadi színész, arra még nem biztosíték, hogy mint elő­adóművész is helyt tud állni. Csupán csak arról lehet szó. hoev megkeres­sük a helyes arányt a helyi erők és az „impor­tált” művésziek foglalkoz­tatásában. A megoldás egyik leg­lényegesebb fel tétele, vé­leményem szerint az len­ne, ha a színház vezetői vállalnák az erkölcsi és művészi felelősséget a szó­ba kerülő műsorok szín­vonaláért, ha gondoskod­nának arról, hogy ezek a műsorok ne a színház le­járatásai legyenek, ha igényesen, képességeik, te­hetségük teües odaadásá­val működnének közre a helyiek, akkor joggal vár­hatnák d az illetékesektől, hogy ' mérsékeljék az „im­portot” és ugyanakkor megkövetelhetnék azt is, hogy elegendő időt bizto­sítsanak számukra a fel­készülésre. Legyen felelőse a színház részéről is az ilyen rendezvényelmek, aki mind a helyi közre­működők. mind a műsorok érdekeit kellő súllyal kép­viselni tudja. A vita most a n. Szol­noki Kulturális Hetek rendezvényei kapcsán lán­golt fel újra. Érthető és méltánylandó az igény, hogy a szolnoki jelleg hangsúlyozásával eveknél a rendezvényeknél elsősor­ban a szolnoki színház tagjaira támaszkodjanak. Ö ízünk abban, hogy a két ellentábor hívei között egészséges egyezség jön majd létre és az iro­dalmi műsorokban közre­működők helyes arányának megtalálása egyben majd i e műsorok hasznára is szolgák Rideg Gábor ITT AZ IBUSZ NYÁRI PROGRAMJA Az IBUSZ jóváhagyott nyári útitervei között isméi sok érdekesnek ígérkező ki­rándulást találunk­A sportrajongók figyelmébe ajánljuk a május 20-án Lip­csébe induló külonvonatot. melynek utasai az NDK—Ma­gyarország labdarúgó világ- bajnoki selejtezőmérkőzési tekintik meg. A lipcsei vásár is sok látnivalót ígér. Lesz gyógyüdülés Karlovy Vary- ban, utazhatunk az NDK-ba. Csehszlovákiába, Romániába, láthatunk zergéket a Tátrá­ban, vitorlázhatunk a len­gyelországi Mazuri tavakon, egy-egy körutazás keretében­A „világ fővárosában”, Pá­rizsban egy hetet tölthetnek a szerencsések, eljuthatnak Velencébe, — fürödhetnek a Jesolo-i lidón, — ugyancsak Olaszországban. Lesznek egy- kéthetes üdülések Jugoszlá­viában, az Adriai tenger part­ján, s május végén különvo- natot indítanak Abbáziába. Végezetül egy jó hír a Szol­nok megyeieknek: a ME­SZÖV-vel történt megállapo­dás értelmében a vidékiek 12 körzeti FMSZ-nél is jelent­kezhetnek az IBUSZ-társas- utazásokra­Madridban is van ferde torony Nemcsak Pisáiban, Mad­ridban is van ferde to­rony, éspedig a mór stí­lusban épült Szénit Pétét székesegyházon. A XIV században épült torony tengelyelhajlása 0,5 méter Építészek szakvéieménye szerint még legalább 50(1 évbe telik, míg a torony dőlése a pisai toronyéval felveheti a versenyt. Nemzetközi rádiójáték fesztivál Felszabadulásunk husza­dik évfrodulójánalc megün­neplésében a Rádiószínház a korábbi hasonlóknál na- gyobbszabású vállalkozás­sal, az 1965. évi Nemzetkö­zi Rádiójáték Fesztivál meg­rendezésével vesz részt. A műsorra tűzött tíz hangjá­ték legtöbbjét szocialista or­szágok rádióitól vették át, de a magyar, szovjet, cseh­szlovák, jugoszláv, lengyel, NDK darabok mellett he­lyet kap egy-egy művével a nyugatnémet Günter Eich, a svájci Friedrich Dürren­mat és a francia Albert Ca­mus is. Az 1965. évi Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál első bemutatója február 12-én, az utolsó április 3-án lesz. Hubay Miklós: Szüless újra, kedves című művében Schőnherz Zoltán áldozatos életének állít emléket az író (február 13.) — Gerhard Rentzsch fiatal német író 1961-ben a „Biztonság, okéP’ című szatírájával sze­repelt a magyar rádióban. Február 19-én az „Éjszakai vonat” című rádiójátékát hallhatjuk. Február 22-én kerül be­mutatásra Stanislaw Gro- chowiak műve: Partita sze- kercére és fűrészre, amely a Lengyel Egyesült Mun­káspárt megalapításának 20. évfordulójára kiírt rádiójá­tékpályázaton első díjat nyert. Zeneműhöz hasonló felépítésben, öt költői tétel­ben mondja el a „Partita” Weych ácsmester balladá­ját. Milan Uhde: Lót komé­diája. Lót úr egészen hét­köznapi polgár. Bibliai ősé­vel nagyon kevés közös vo­nása van, sőt tulajdonkép­pen vele ellentétes jellem. Nem vét ugyan a törvények ellen, embertársait sem bántja meg, csupán nincs köze hozzájuk. Magának élő ember, aki házának mélvé- re húzódva él, közönyösen véve tudomásul korfordu­lókat és tragédiákat, (már­cius 5.) A „Párizs csendjei” Ca­mus egyetlen rádiójátéka. Az írónak az a filozófiája, hogy a világ elviselhefet- lenségével csupán az em­beri méltóságot és helytál­lást lehet szem beszerezni, itt is szóhoz jut, de az áb­rázolt történelmi helyzet­ben pozitívabb hangsúlyt kap, (március 7.) Günter Eich: A viterbói lányok című művében egy korról vall a szerző, amely­ben minden emberi foga­lom más értelmet nyert, (március 9.) Mirko Bozic: Az igazságtevő című hang­játéka március 19-én kerül sorra a fesztivál műsorá­ban. Drámáját 1961-ben ír­ta Bozic, tizenhat évvel a háború befejezés után, ami­kor tehát már nem a té­nyek krőnikaszerű feltárá­sa, a részletek hitelessége volt az érdekes, hanem a történtek belső értelmének megvilágítása, egv-egv új vonás megrój Hsa a fasiz­mus arcképén* A fesztiválon bemutatás­ra kerülő Stravintzky és a nemzeti hős c. rádiójátékot Friedrich Dürrenmatt 1959- ben írta. A rá annyira jel­lemző fölényes ironikus hangvétel itt háttérbe szo­rul, és megszólal mellette az emberszeretet, a szána­lom és a felháborodás hangja is, (március 22.) Alekszandr Trifonovics Tvardovszkij: Vaszilij Tyor- kin. Tyorkin tapasztalt kato­na, vidám, bátor, eszes le­gény, aki „mindennapiságá- ban” is igazi realista hős, (március 29.) Sós György: Köznapi le­genda című művével zárul a nemzetközi rádiójáték fesztivál. A szerző 1927-ben született Mezőtúron. Erede­ti foglalkozása orvos, de első színművének a „Pety- tyes” című víg játékának előbb miskolci (1954), majd Budapesten és az ország többi vidéki színházában elért sikere után az író hi­vatást választotta. További színpadi művei. „Három kí­vánság”, „A pék”, „Kati”, melyeket budapesti és vi­déki színházak mutattak be. Az „Igaz legenda” 1960- ban nemzetközi pályázaton díjat nyert, s azóta több külföldi rádió is műsorára tűzte. — A „Köznapi legenda” egy különös válóper törté­nete — mondja művéről a szerző —, magja egy bíró­sági tárgyalás, amelynek egyik népi ülnöke voltom, írók előszókban gyakran le­írták már, hogy ami követ­kezik, az maga az élet, nem kellett hozzáadni semmit. Nos, jelen esetben ez nem így van, mint ahogy a le­gendáknak is csak a mag­ját adja az élet, a többit az elbeszélők szép és emberi történet utáni vágya teszi hozzá* Rekordok a nyelvtudomány világában A legtöbb ember a vilá­gon a kínai nyelvet be­széli, utána következik az angol, A legtöbb mássalhangzó­ja az egyik kaukázusi nyelvjárásnak van: 7Í mássalhangzó. A legtöbb magánhang­zója a brazíliai caxinns nyelvjárásinak vám A legbonyolultabb nyelv­tana a délkaukázusá taba- szarán nyelvnek van: 52 eset van a ragozásában. A legrövidebb ábécéje a hawaii nyelvnek van — mindössze 13 betű. Felszabadulási gyorsíró- és gépíróverseny Az Országos Gyorsírd* és Gépíró Versenybi­zottság elnöksége az aláb­bi versenykiírásban felsza­badulási gyorsíró- és gép­íróversenyein való részvé­telre hívja fel az ország gyors- és gépíróit, a ta­nulók számára pedig ké­sőbbi Időpontban rendez felszabadulási gyors- és gépíróversenyt. Orvosi rendelő és lakás építését kezdték meg február elején Kétpón. Előrelátha­tó lag augusztusban adják át A félszabadulási verse­nyeket a megyeszékhelye­ken (Komárom megyében Komáromban) március 7-én a gépíró és gyorsíró iskolák rendezik meg; azo­kon a helyeken, ahol a Magyar Gyorsírók és Gép­írók Országos Szövetségé­nek helyi csoportja mű­ködik, a helyi csoporttal közösen. A budapesti és a P®^ megyei felszabadulási gép- vábbá a versenybizottság szombaton rendezik meg legalább 20 jelentkező ese­tén a munkahelyeken, to­vábbá a Versenybizottság központi helyiségében. A budapesti és a Pest megyei felszabadulási gyorsíróver­seny március 14-én lesz a Budapest, V., Alkotmány u. 9—11. sz., a közgazda- sági technikumban. A versenyzők nevezésük alap­ján értesítést kapnak be­osztásukról. A nevezéseket a munka­helyekről csoportosan — február 20-ig két példány­ban kell beküldeni Buda­pest és Pest megye terü­letéről az Országos Gyors­író- és Gépíró Versenybi­zottság (Budapest. V., Bág. tya u. 5.), egyéb helysé­gekből a megyeszékhelven (Komárom megyében Ko­máromban) működő gépíró és gyorsíró iskola verseny­ül eWe címére (a felsza­badulási versenyen neve­zési díj nincs). Verseny­ügyekben felvilágosítást ad a köznontl versenyiroda (165—002), vidéken a me­gyeszékhelyen működé gépíró és gyorsíró iskola versenyfelelőse. Hány felmiinek van igaz jóbarátja? Az NSZK-ban közvéle- | ménykutatást tartottak és megkérdezték a felnőtt la­kosság egy részétől: van-e igaz jőbarátjuk? A meg­kérdezett felnőttek 56 szá­zaléka válaszolt „nemmel" és csupán 44 százaléka „igennél”. A körkérdést az Allensbach-1 néprajzi in­tézet rendezte. Az ada- i tokból érdekes módon az derült ki, hogy a házas­emberek és az egyedülál­lók között az arány for­dított: a magányos embe­rek 60 százalékának van jóbarátja, míg a házasok csupán 40 százalékának. A kor szerinti megoszlás alapján a legtöbb igaz jó baráttal a 16—29 évesek korosztálya dicsekedhet MHS-küldöttértekez!et Karcagon Szombaton városi MHS­küldöttértekezletet tartot­tak Karcagon. A beszámo­lót Csordás Imre városi MHS-elnök tartotta. Elhatározták, hogy to­vább kell erősíteni az alapszervezetek tevékeny­ségét, s javítani az agitá­ció® és propagandamun­kát. A kiképzés vonatko­zásában elsősorban a te­hergépkocsi vezetőképzés színvonalának tartására tö­rekednek. Mint ismeretes. 1964-ben a karcagiak nyerték el a tehergépko­csi veze+ők e.'-‘-'ása terén legjobb eredményt elérő körnek felajánlott vándor- serleget. Minden téren igyekeznek javítani a ki­képzés minőségét, s mara­déktalanul teljesíteni fel­adataikat az elő- és utó­képzésben. Ezután megválasztották az új elnökséget, s az el­lenőrző bizo^'sáaot (elnöke L. Nagy Lőrinc lett). — Egyúttal megválasztották a hét megyei küldöttet is, többek köpött Pallai Sán- domét, a HNF megyei tit­kárát és Kiss Józsefnétj a Megyei Nőtanács Itt« kárát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom