Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-09 / 33. szám
IMS. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á tiszafürediek kezdeményezése M kosos gazdaságokban helyileg kell megtermelni a szükséges abraktakarmányt A tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiben az utóbbi négy év alatt az állattenyésztés erőteljes fejlődésnek indult. A közös gazdaságok 1981-ben 45, tavaly már 63 mázsa húst értékesítettek 100 kát. hold szántóra vetítve. Bár a növénytermelés is változott, fejlődése mégis elmarad az állattenyésztés mögött. Az abraktakarmány hiány kezd krónikussá válni, s ez előbb-utóbb akadályozná, visszavetné az állattenyésztés előrehaladását. A kukorica holdsukén ti átlagtermése 1961- ben 7 mázsa volt, ugyanakkor az abraktakarmány hiány 300 vagon körül mozgott. A kukoricatermés tavaly már megduplázódott (14,3 mázsa/kh) az abrakhiány mégis 380 vagon lett. Súlyos gond ez a termelő- szövetkezetekben, kihatással van a gazdaságok pénzügyi helyzetére. A most folyó zárszámadásokon hat millió forintot kell tartalékoltok az abrakhiány pót- lására. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Nem szabad megtűrni a két fő termelési ágazat közötti aránytalanságot. A járási párt végrehajtó bizottság több év tapasztalata nyomán elemezte a takarmánytermelés helyzetét Mérlegelte az eredményeket, feltárta a fejlődést gátló akadályokat és intézkedési tervet dolgozott ki a szemestakarmány, különösen a kukoricatermelés fejlesztésére. A terv célja az, hogy a hozamok növelésével a járáson belül megoldódjon a takarmány prob, léma Az intézkedési terv helyesen állapítja meg: a takarmánytermesztés elmaradása elsősorban termeléstechnikai hibákra vezet, hető vissza. Ehhez kapcsolódnak a jövedelemelosztásban és az anyagi ösztönzésben meglévő aránytalanságok te, A járás közös kukorica területének 75 százalékát részes, 17 százalékát munkaegység és az össztermésből való részesedés, 8 százalékát pedig a hagyományos munkaegységrésze- eedés alapján művelték. Az adatokból kitűnik, hogy a közös kukorica termésének több mint egynegyede — a háztájival együtt 60 százaléka — vándorolt a tagok magtáraiba. Ugyanakkor, a háztáji gazdaságokból arányosan jóval kevesebb sertést vásárolt fel az állami vállalat. A részesművelés bevezetése helyes volt, ösztönzött a hozamok emelésére. Jelenleg azonban — előnyei mellett — gyakran gátolja a termelés irányítását, A tsz-ekben nehézkessé vált a kéri művelés irányítása, akadályokba ütközik a korszerűbb termelési eljárások — gépi kapálás, öntözési előkészületek, barázda kihúzás, vegyszerezés — elterjesztése. A részesművelők nagyobb jövedelmet szereznek az öntözéssel, — mely nem áll arányban a végzett munkájukkal. Természetesen hiba lenne egy- csapásra megszüntetni a részesművelést. Nyilvánvaló azonban, hogy arányain változtatni kell. A tsz tagsággal egyetértésben egyéb ösztönző módszerek bevezetésével csökkenteni lehet a részesülővel és területét. A tiszafüredi intézkedési terv a kukoricatermesztés fejlesztésében két fő feladatot rögzít: 1. javítani a termelés technikáját: 2. megváltoztatni a jövedelemelosztás és az anyagi ösztönzés módszereit. A korszerű termelés- technikai módszerek magukban foglalják a talajelőkészítéstől a növény betakarításáig terjedő feladatokat. A tiszafüredi járásban a kedvezőtlen ősz ellenét« nem maradt szántatlan terület. Törkedtek az istállótrágya kihordására, alászántására is. Tehát tavaszi szántásba az idén nem vetnek kukoricát. A következő években az a törekvésük, hogy tsz-ek a közös kukorica terült 40— 45 százalékát — főként az öntözésre kijelölt táblákat — szervestrágyázzák. Nem feledkeznek meg az öntözött földek fej trágyázásáról sem. A kukoricatáblákat előre kijelölik. Megszüntetik azt a gyakorlatot, hogy oda vessenek, ami egyéb növények elvetése után megmaradt. Ügyelnek arra is, hogy gyomtalan, porhanyós földbe, 8—12 centiméter mélyen vessék a kukoricát A terv meghatározza, hogy a kukoricát legalább kétszer kézzel és háromszor géppel is megkapálják. Az első kapálást 3—4 leveles állapotban, egy hét alatt — függetlenül a gyomosodás- tól — el kell végezni. Igen nagy gondot fordítanak a megfelelő tőállomány biztosítására. Szárazművelésben holdanként 15—18 ezres, — öntözés esetén 20—22 ezres állományt hagynak. Ahol munkaerőhiány van, jobban szorgalmazzák a vegyszeres (dikonirt) gyomirtást. Az utóbbi években szorgalmasan — s a megyei átlagnál nagyobb területet — öntöztek a járásban. Mintegy ezer-ezerkétszáz hold kukorica kapott mesterséges csapadékot. Az idén 1800 holdra növelik az öntözött kukorica arányát. Am a terület növelésénél is fontosabbnak tartják az öntözés minőségének javítását, Köztudomású, hogy az őszi munkacsúcs sok gondot okoz a kukorica betakarításában is. A járási párt-vb azt javasolja, hogy a munkacsúcs és a termelés önköltségének csökkentése érdekében négy-öt tsz vásároljon kukorica betakarító kombájnt. A járási tanács mezőgazdasági osztálya segítséget nyújt a hitel biztosításához. A kombájnnal rendelkező tsz-ekben megszervezik a komplex kukoricatermesztő munkacsapatokat. A ©árt vb terve javasolja, hogy azokban a tsz- ekben, ahol a feltételek adottak, vizsgálják felül a részes művelést, alakítsák ki a jövedelemelosztásnak és az anyagi ösztönzésnek egy fejlettebb formáját. — A tsz-ekben Is helyesnek tartják ezt, több elnök járt Nádudvaron, hogy tanulmányozza a jövedelemelosztás és premizálás módszereit. A járási tanács mezőgazdasági osztálya részletesen kidolgozza a premizá- j lási tervet, melyet javaslat- ? ként a tsz-ek rendelkezésére bocsát. A járási párt-vb intézkedési terve helvesen elemzi, rögzíti a kukoricatermesztés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A közeli napokban a tsz-ek elnökeivel, agronómusaival is megtárgyalják az abban foglaltakat. A tsz-ek párttá ggyűlésein a tervezett önálló naplrepdi pontképt szerepel és fontos helvet kap a pártszervezetek éve' j politikai intézt-edési tervé- j ben is. Az idei munkaver- senyek alapját képezi a kukoricatermesztés fellen- dftése. A járásban négv-öt- ezer tsz-tag foglalkozik a kukorica termesztésével. — Épp ezért az emberek meggyőzésére, mozgósítására a pártszervezeteknek igen nagy gondot kell fordítaniuk. A tiszafüredi járási párt- vb rendkívül fontos kérdés megoldását tűzte napirendre. Helyes lenne, ha kezdeményezésük — nagyobb visszhangra és követőkre találna a megyében. .üáthé László A szolnoki AKÜV jászberényi üzemegységének al- katrcszjavító részlegében a kereskedelemben nem kapható alkatrészeket készítik vagy felújítják. A fékdobfelnjítás precíz munkát követel. — Babics Károlynak nem is jelent nehézséget. Az elnökasszony első zárszámadása Kerékgyártó Mihályné már napokkal ezelőtt állandó izgalomban élt. Újra és újra végiggondolta: vajon minden fontosabb dolgot bevettek-e a beszámolóba, van-e, amiről megfeledkeztek? S eközben filmszerűen pergett emlékezetében mindaz, ami elnökösködése első esztendejében történt. Szavakkal nem igen lehet érzékeltetni azt a sok küzdelmet, töprengést, amit átélt. Ahogyan váltogatta egymást a csüggedés és a nekibuzdulás. Nem titkolja, hogy sokszor kedvét vesztette, s úgy érezte: erejét meghaladó feladatra vállalkozott. Mindezt most már feledteti vele az a jó érzés, hogv sikeresen zárták az évet. S a szombaton tartott zárszámadó közgyűlésen arról számolhatott be, hogy gyarapodott a közös vagyon és a gazdák jövedelme is, hiszen a tervezett 25 forint helyett, 27,68 forintot ér egy munkaegység. Ha nem Is szeretik a sok számot az emberek, néhányat érdemes megjegyezniük. Mert önmagáért beszél például az, hogy a termelőszövetkezet tiszta vagyona tavaly 2 845 000 forinttal növekedett, az állóeszközök értéke 20 314 000 forint. A fel nem osztható szövetkezeti alap pedig mintegy kétmillió forinttal szaporodott és meghaladia a tízmillió forintot. A hitelek visszafizetése, az állam Iránti kötelezettség teljesítése is időben megtörtént. S most több mint 600 000 forint tartalékkal kezdik az évet. A jelentős gazdasági eredménynél számottevőbb az. hogy most már azok is másként vélekednek, akik korábban kételkedtek. Voltak ugvanis olyanok, akik nem bíztak benne hegy a két tsz egyesülésével létrejött 6000 holdas gazdaságban rendben mennek majd a dolgok, mások pedig amiatt tamáskodtak, hogy asszony kezébe került a vezetés. De utólag el kell ismerniük — mert a tények is ezt bizonyítiák, hogy Ke- rékeyártóné megállta a helyét. S vele együtt a vezetők, a dolgos szövetkezeti gazdák is jól vizsgáztak Azok. akik társaik bizalmából tisztséget viselnek, ar ra törekedtek, hogv egy nvelven beszél lenek, és va lóban kollektíván vezessenek« Az elnökasszony mindig kérte, igényelte a vezetők és a gazdák segítségét. A tsz-demokrácia érvényesítésével, a vezetőségi ülések, brigádértekezletek, közgyűlések rendszeres megtartásával lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy a tagok véleményt nyilvánítsanak gazdálkodásukról. A vezetők és a gazdák számára is jó iskola volt a tavalyi esztendő. Megtanulták, hogy csak közös erővel, egy irányba húzva juthatnak előbbre. S úgy, ha kölcsönös a bizalom és olyan a közszellem, amely elítéli a fegyelmezetlenséget, a hanyag munkát, a lő kezdeményezést, a helyes intézkedést viszont következetesen támogatja. Nincs annak akadálya, hogy ezt megvalósítsák a jászjákóhalmi Béke Tsz- ben, s az első év eredményeit meghatványozzák. N. K. Hogyan lehet gyorsabban hasznosítani a kutatási eredményeket ? A Vasas Szakszervezet műszaki és gazdasági tanácsa több kutató intézet és iparvállalat munkáját tanulmányozta, hogy választ kapjon: miért húzódik el egyes kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása. Megállapította, hogy a népgazdaság jelentős anyagi eszközökkel támogatja a kutató és fejlesztő intézeteket, gyakorlati eredményeik azonban nem mindig felelnek meg a várakozásnak. Néha több év telik el, amíg egy-egy kidolgozott új módszert, vagy gyártmányt hasznosít az ipar. A legfőbb hibát a szak- szervezet abban látja, hogy a kutató intézetek és az üzemek között nincs megfelelő összhang. A minisztériumnak . kellene gondoskodnia arról, hogy a kutató intézetek által kidolgozott tehcnoló- giáit, konnstrukcáót az intézet írásbeli engedélye nélkül ne változtathassa meg az üzem, mert ebből igen sok kár származik. Végül * szakszervezet javasolja, hogy az arra hivatott szervek gondoskodjanak a kutatási eredmények széleskörű pvi Iván rútságáról. JA VUL A „KISTESTVÉR” (Tudósítónktól) Grosz István, a martfűi Tisza Cipőgyár vezér- igazgatója elmondotta, hogy a debreceni gyáregység négy százalékkal jobb minőséggel dolgozott januárban, mint amit számukra beterveztek. Stanga István, a debreceni üzem vezetője beismeri: ^ ebben a minőségjavításban tevékeny része van az anyavállalatnak, — Martfűnek. — 1963 áprilisáig mi, itt Debrecenben a bőrgyárhoz tartoztunk. Kénytelenek voltunk kooperálni, — sajnos nem a szó nemes értelmében. A legrosszabb minőségű bőrt kaptuk tőlük, s meglehetősen rossz minőségű cipőket készítettünk. A Tisza Cipőgyárhoz kerülvén meglehetősen javult az anyagok minősége, s az is sokat jelent, hogy a Martfűn kiszabott alkatrészekből dolgozunk. Foglalkozhatunk a gyártmányHatárviták a textiliparban A textiliparban tért hódító új technológiák, a szövésnélküli kelmék gyártása, a ragasztásos eljárás stb. érdekes, új problémát vetett fel, szinte iparági határvitát keltett. Nem holmi féltékenykedés szülte a vitát, amelyet kerekasztal- konferenciaként mintegy 100 szakember részvételével rendeztek, hanem az a törekvés, hogy hol a legcélszerűbb, leggazdaságosabb az új módszerek bevezetése. Felvetődött a kérdés, ren- delkezzék-e a kötszövőgép- pel a gyapjúszövetgyártó ipar. Legyenek-e Malimo, vagy Malivatt gépek a rövidiparon kívül a textilipar más ágában. Eddig ugyanis a szövésnélküli, tűzött, vagy ragasztott kelme gyártásával csupán a rövidáruipar s annak is egyetlen üzeme, a Lőrinci Vattagyár foglalkozott. A „profil” úgy került hozzájuk, hogy a korábban is ott gyártott vatelint tűzéssel kezdték előállítani. A tűzött textil azonban már sokféle célra használatos, törülközőtől a szőnyegig a kabátanyagtól a bútorszövetig különféle textilanyag készíthető ezzel a módszerrel a Malimo, vagy Malivatt gépeken. A szőnyeg. a takaró, vagy akár a bútorszövet gyártása egyébként nem a rövidáruipar hanem más iparág feladata és hogy hol, melyik üzem rendezkedjék be egy- egy újfajta termék gyártására, annak eldöntése most a szakértők feladata. A vásárlóknak tulajdon, képpen tökéletesen mindegy lenne, hol kapnak helyet az új technológiák, csak az a fontos, hogy minél hamarabb forgalomba kerüljenek az új gyártmányok. Az viszont a vásárlóknak sem, sem a népgazdaságnak nem mindegy, hogy milyen gazdaságosan tudiák bevezetni az új eljárásokat — ezért ez esetben nem elítélendők ezek az iparági határviták. fejlesztéssel, a technológia fejlett formáinak alkalmazásával. — Azt hiszem, talán mindennél fontosabb, hogy a martfűi műszaki irányítás segítőszándékú, a mi problémáink megoldásán éppen olyan energiával dolgozik, mint a sajátján. — Januárban, további javulást is ígérő kibontakozás hozta a jó minőségi eredményt. Elsősorban sokat javult nálunk a munkafegyelem — s ebben jelentős része van a már közös munkában töltött évek eredményeinek. — 1963-as munkánk jutalmául 10.8 nap keresetnek megfelel 1 nyereségrészeseaest kaptunk. Azért kevesebbet, mint a martfűiek, mert nem év elején, a második negyedévben történt a vállalati összevonás. 1964-ben jól dolgoztunk, s most már mi is 18—20 nap körüli nyereséget várunk, — Martfűn nem igen vált be a minőségi bérezés. — Nálunk könnyebb megtalálni a rontó, felületes munkást — s meg Is keressük, elég kevesen vagyunk hozzá, hogy megleljük... Hát, ha vékonyabb a boríték —• hogyne igyekezne mindenki? — Nálunk eddig éppen hogy dolgoztak brigádok. Most tiz munkabrigádunk van, s éppen a B műszak napokban lezajlott termelési tanácskozásán 'félték oda a szocialista munka brigádja címet Kótl József- né tüződei brigádjának. — Debrecen tehát nem panaszkodik Martfűre, sőt! 6s a jelek szerint Martfű Is egyre jobban bízhat • »kistestvérben”.
