Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

Viláq proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrc ' *pia XVI. évfolyam, 33. szám. Ara SO iUlér 1965. február 9„ kedd. ECVRE TÖBBET OLCSÓBBAN Kénsav exportra ? — Gázt pipál a kémény — Kérünk még egy új gyárat! A Tiszamenti Vegyimé vekben tizenkét esztendő­vel ezelőtt 1953 januárjában kezdődött a folyamatos kénsav termelés. Ma az akkorinál évente kétszázhúsz­ezer tonnával több készük Az utolsó három évben, amikor már részben a má­sodik gyáregység, a kén­alapú üzem is termein» kezdett, a gyártmány önköltsége és termelékenysége a kí­vánt módon alakult. 1962-ben 1 tonna kénsav előállftási költsége 961.70, egy évvel később 891.01, ta­valy pedig 836.60 forint volt. Legjobb volt azonban az elmúlt esztendő utolsó negyedévi eredménye, —- amely 801.25 forint önkölt­séget hozott. A kénsav a szuperfoszfát műtrágyagyártás második legfontosabb kelléke, El­képzelhető, hogy a kénsav örvendetesen csökkenő költségei jé itatással voltak a szuper­foszfát önköltségére is. A termelékenység és • gyártási költségek alakulá­sát figyelemmel kísérve főleg a tavalyi év utolsó negyedéve emelkedik kJ nagyszerű, minden eddigi­nél jobb eredményeivel. Sajnos vannak még olyan hiányosságok (főleg a pro­totípusként épült „B” kén. savgyámál), amelyek ront­ják az említett két muta­tót, azaz ha a hibákat sikerül meg­szüntetni a termelékeny­ségi és önköltségi szint jelentősen javulni fog. Ilyen: a „B” kénsavgyéi még mindig csali 98 száza­lékos hatásfokkal dolgozik. A kéményen keresztül két százalék gáz szökik a leve­gőbe, ami bizony jelenté­keny kénsav veszteséget okoz. A másik hiba az. hogy a berendezés hőhasz­nosítása nem olyan, mini amilyennek lenni kellene. A bevált gyakorlat ugyanis az, hogy a gazdaságos üzemmenetnél 1 tonna kén­sav előállításánál 1 vagy 1,1 tonna gőznek kell fej­lődni, amit azután villa­mos energiává alakítanak A gyenge — 0,85 tonnás — hőhasznosítást a nagy felületű hőt kisugárzó testek nem megfelelő szi­getelése okozza. Tavaly a Tiszamenti Ve­gyiművek erőműve közel 17 millió kilowattóra vil­lamos energiát termelt, ami a vállalat teljes szükség­letét még nem fedezi. Au idén a tervek sze­rint kevesebb kénsavat gyártanak, mint ameny- nyit maximálisan gyárt­hatnának, azonban ez az elemi kénnel való gyen­gébb ellátás velejárója. A vállalat vezetői abban bíznak, hogy sikerrel jár­nak a CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat tárgyalásai. Ekkor a ve­gyiművek 20—30 tonna kénsav készítésére kap megbízást, amelyet nyugati országokba exportálunk. — Ez a többtermelés vállalati és népgazdasági haszonnal is járna. Először is « kén- savgyártó berendezések tel­jes leterhelését, másodszor a belföldön e pillanatban nem szükséges árunak jó valutahozammal való értékesítését jelentené. Szup jrfoszfátból 290 ezer tonna az előirányzat. Ez a mennyiség olyannyira le­gyártható, hogy árgus sze­mekkel figyelik a Budapes­ti Vegyiművek műtrágya termelését, mert a szakem­berek szerint a 240 ezer tonna elkészítésére a buda­pesti üzem képtelen lesz. Akkor pedig a megszorult gyár termeléséből bizonyos mennyiséget magukra vál­lalnak. Ez segítség is, de egyúttal a tervteljesítés le­gális lehetősége tej Arról Is értesültünk, hogy a kénsavszükséglet távlati kielégítésére valahol még egy kénsavgyárat kellene építeni. Ha a leggazdasá­gosabban, a legolcsóbban üzembe lehetne helyezni, akkor az feltétlenül csak Szolnok lehet Itt a Tiszamenti Vegyimű­vekben ugyanis olyan be­fogadóképességű kéntáro­ló van. melyben még egy új gyárhoz szükséges nyersanyag helyet kap­hat. A második beruházási ösz­szeget csökkentő tényező az erőmű. Az erőmű akkor lenne teljesen kihasználva, ha egy újabb kénsavüzem gőzét te a gépegységekbe táplálnák. Mindent össze­vetve, óvatos számítások szerint a Szolnokon felépí­tendő kénsavgyár körülbe­lül 30 százalékkal kerülne kevesebbe, minthá azt bár­hol máshol építenék. — bognár — Női és kamasz kabát, bundacipő térti zakó\ szövetruha a téli vásár slágere Kétezer mő a 33-asban — rétmillió forint az állami áruházban — Meg izszerezódött forgalom a női készrubaboltban Csúcsforgalom és még egy kis ráadás. Így jelle­mezhetnénk a tegnapi for­galmat Szolnok ruházati szaküzleteiben és az Alföl­di Állami Áruházban. — Hiába. megkezdődött a téli vásár és a harminc- negyven százalékos áren­gedmény — no persze a sok szép áru is — von­zotta a vásárlókat. Az állami áruház előtt már nyitáskor sorban áll­tak az emberek. Nyolc órakor pedig valósággal elözönlötték az eladóteret. Hogy mit kerestek? Mi volt a sláger? Könnyű a felelet: minden. Egyformán keresték a bundacipőt, a női kötöttárut, férfi zakót, női és kamasz kabátokat. A legnagyobb forgalom a divat és kötöttáru részle­gen volt. Délután három óráig több min+ 600 vásár­lót szolgáltak ki. A cipő­osztályon sem engedték pihenni az eladókat. Az el­vitt négyszáz pár cipő túl tett a csúcsforgalmon is. Akadt olyan vevő, alü 3—4 párat vett meg. Az áruházban egyébként valamennyi osztályon na­gyobb volt a forgalom a szokottnál. KasszoBáráskoi megközelítette a fél mi Ilii forintot a napi bevétel.­Az 58-as női készruha- bolt slágere a flanel- és szövetruha volt. A napi tfe-lfgeböt vevő ellenibe a téli vásár első napján 150-en keresték fel a bol­tot. A vásárlók 70—80 szá­zaléka ruhát választót) magának. A karácsonyi ünnepek előtt nem vártak annyian a 33-as ruházati boltban a kötött osztályon, mini most. Délután 4 óráig meghaladta a kétezret ■ kiszolgált vevők száma Már most észre lehetett venni a készleten a téli vásárt. Persze azért aggo­dalomra nincs ok, hiszen s boltban dolgozók több mint egy millió forint értékű áruval szolgálhatják M s vevőket február 20-ig. A 33-as üzletben egyéb­ként a kötöttáru után s női kabátokat keresték a legtöbben. Száznál többel adtak el. A felnőtt kabátok, kon- fékci óáruk. cipők mellett a gyermekholmik sem sok­kal maradtak le. Az 57-es gyermekruházati boltban a lányka szövetruhák és fiú nadrágok eladóinak kel­lett sokat dolgoztniok. — Máskor hetekig nem fo­gyott el annyi áru, mint hétfőn. Szövetruhából pél­dául hatvannál többet, fiú- nadrágból pedig csaknem 50-et adtak el. A nap! for­galom itt Is megközelítet­te M 50 ezer forintot - mi ­Ma: A tiszafürediek kezdeménye- zése Javul a„kistestvér“ • • Önerőből vagy „importból“? Provokációs támadás a Vietnami Demokratikus Köztársaság elten Vasárnap négy, hétfőn hat támadó gépet lelőttek Vasárnap délután 14.00 órakor — mint az ADN jelenti — a tenger felől lökhajtásos repülőgépek több hullámban behatoltak a Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterébe és húsz percen át bombáztak falvakat Dong Hol mellett Guang Binh tartományban, A támadás Dong Hoi-ban nem kímélte a helyi kór­házat és a nemzetközi fel- (Folytatás a 2. oldalon) ÄZ építők türelmet (?) kérnek Zagyva híd hossza 48,5 méter. Erzsébet híd hossza 374,4 méter, elkészült: körülbelül 3 év alatt A szolnoki Zagyva-hid építése 1964. május 12-én kezdődött meg. A jelenlegi helyzet: a pillérek és az előregyártott vasbeton szer­kezeti darabok elkészültek. Ha pontosak akarunk len ni,, akkor el kelj monda­nunk, tavaly, október 14-én már írtunk arról, hegy egy hónapja készen állnak az előregyártott elemek. A Hídépítő Vállalat vezetői akkor azt mondták, hogy: „még e héten megkezdik a Herbert-féle beemelő szer­kezet összeszerelését, s a jövő héten megindulhat az utófeszített elemek beeme­lése”. Még hozzátették, le­hetséges, hogy az előre­gyártóit elemek felét még az év végéig beemelik. Nos, nem emelték be. Sőt egyetlen darabot sem emel­tek be. Az igaz, hogy a na­pokban befejezték a Her- bert-féle szerkezet összeál­lítását, sőt már a házi pró­baterhelést is elvégezték és február 9-én sor kerülhet a hivatalos terheléspróbara is Tehát, a híd építése nyú­lik, mint a rétestészta. Feb­ruár 8-án például egy te­remtett lélek sem dolgozott a hídon, de még a környé­ken sem. Az építésvezető szerint 15 vagonból ürítik az összefagyott sódert. A Hídépítő Vállalat helyi építésvezetőségét már több­ször bíráltuk a túlságo­san lassú munkáért. A hely­zet azonban mit sem válto­zott Lehet, hogy az általuk elkészül: ? felhozott kifogások között több helytálló is van, ami azután a határidő elcsúszá­sokat okozza és amit saját hatáskörükön belül, megol­dani nem képesek A kifogások sorrendjében első helyen szerepel a mennyiségileg ég minőségi­leg sem megfelelő létszám­helyzet. Az építésvezetőség . .árom létesítményed dol­gozik. Szolnokon a vasúti rekonstrukciónál négy he­lyen dolgoznak, ezenkívül építik a Zagyva-hidat, va­lamint Szajoíban a vasúti felüljárót. Mindehhez ösz- szesen 125 munkás áll ren­delkezésükre. Tavaly átlag­ban százan dolgoztak, de háromszáz ember fordult meg a vállalatnál. Ilyen óriási fluktuációról egyet­len építővállalatnál sem hallottunk A meglévő munkások ös­szetétele is rossz. Nagyon kevés szakmunkással ren­delkeznek. A téliesítéshez 3 gőzkazánt akartak üzemel­tetni, ám vizsgázott fűtő­ket nem tudnak alkalmaz­ni. Nincs jelentkező. Nyug­díjas fűtő lenne, azt azon­ban nem lehet felvenni. Tiltja a felsőbb vezetés. In­kább kihasználatlanul áll­nak a kazánok. Az építésvezetőség szerint a városi tanács sem támo­gatja kellőképpen a mun­kájukat. Ezt főleg az útépí­tést gátló épület szanálása és az új úttest alatt húzó­dó közművek sorsa fölötti közömbösségük te mutatja. Nem megfelelőek, nem biztonságosak az olyan kor­szerű technológiának, mint az utófeszített hídnak kivi­telezésére szolgáló berende­zések sem. Az építésvezetőség sze­rint ezek az objektív ne­hézségek gátolják a jó és a határidő eltolódás nélküli munkát A Hídépítő Vállalat épí­tésvezetősége számbavéve a rendelkezésére álló lehetősé­geket, ígéri, hogy körülbe­lül szeptemberben átadja a forgalomnak a hidat. Bár­milyen humorosan is hang­zik, a szolnoki Zagyva híd: majdnem ugyanannyi idő alatt készül el, mint a bu­dapesti Erzsébet-híd — ha- minden jól megy. — bognár — Egymillió hold gyengén termő talajt javítottak meg hazánkban 1960-ig összesen 578 300 holdnyi silány minőségű területet tettek jó termővé, az utóbbi négy év alatt pedig ezt megkétszerezték. A múlt év végéig 1 185 000 holdat javítottak meg. Bán Mihály, a Földművelésügyi Minisztérium talajerőgaz­dálkodási szakértője elmon­dotta, hogy az évi 175 000 holdnyi talajjavítási telje­sítményből több mint 13 ezer hold volt a savanyú talajok részesedési aránya. Mindezeken felül 27 000 holdon úgynevezett mész- trágyázással serkentették a savanyú talajokat fokozot­tabb tevékenységre. A talajjavítások eddigi gazdaságossági mutatói ked­vezőek voltak. Bár a sa­vanyú talajokon — népgaz­dasági szinten számolva — átlagosan 1800, a szikese­ken 3400, s a homoktala­jokon 5000 forintba kerül egy-egy hold megjavítása, a befektetés rendszerint már az első három-négy évben teljesen megtérül. — Viszont a javítás termésfo­kozó hatása a homoktala­jokon legalább 4—8 évig számítható teljes értékű­nek, s a savanyú talajokon W—X éri« a trikesekwi pedig 25 évig, — s való­színű, még további évtize­dekig — egyfolytában tart a javítás hatása. Az összehasonlító kísér­letek, s a legutóbb gyűjtött nyilvántartási adatok sze­rint a megjavított savanyú talajokon 15—20, a homok­talajokon 15—30 és a szike­seken 20—30 százalékkal növekszik a terméshozam. Egyes növényfélék eseté­ben azonban — főleg a burgonyánál és a silókuko­ricánál — a terméshozam­növekedés átlaga az 50 szá­zalékot is meghaladja. Az idei tervek 200 000 hold Javítását irányozzák eló. Az idei enyhe télben többhelyütt máris hozzá­fogtak a talajegyengetés- hez, illetve forgatáshoz, — vagy a javítóanyagok szét­terítéséhez. Ez évben nagy területek kerülnek javítás alá az ország északi és nyu­gati tájain, a savanyú er­dőtalajok körzetében, to­vábbá a Duna—Tisza közi futóhomokos vidékeken, valamint Szolnok és Békés megyében a szikes laposo­kon, ahol — még mindig nagy területeken — a csapadékvízzel fölszivárgó sziksó ^megöli” • termés Jávái,

Next

/
Oldalképek
Tartalom