Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-06 / 31. szám

1985, február 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Százezer kép A Magyar Nemzeti Mú­zeumban szakipari munká­sok dolgoznak az április­ban nyíló felszabadulási emlékkiállítás helyiségei­ben. — Hat teremben rendez­zük meg a kiállítást — mondotta Gerelyés Ede mú­zeumigazgató az MTI mun­katársának. — Három te­remben a felszabadulás előtti és az azt követő évek politikai történetével fog­lalkozó anyagokat sorakoz­tatjuk fel- A többiekben pedig az iparban, a mező- gazdaságban, a kulturális és szociális területen elért eredményeket mutatjuk be. — A tárlaton intézmé­nyünk és a Magyar Távira­ti Iroda több mint százezer darabos képanyagának leg­kevésbé ismert példányait mutatjuk be, valamint a fajüldözéssel és a német fasiszták magyarországi te­vékenységével összefüggő nyugati publikációkat, ha­zai dokumentumokat. — Nagy dokumentációs anyaggal nyitjuk meg 1965. április 15-én a magyar em­lékkiállítást Auschwitzban. A haláltábor felszabadulá­sának huszadik évforduló­jára nemzetközi kiállítást rendeznek Auschvitzban, Versenyben Szolnok üzemeivel (Tudósítónktól) Január 25-én a Szolnok megyei tanács Vasipari Vál­lalatánál küldöttértekezlet volt, ahol megválasztották az új szakszervezeti bizott­ságot, és meghatározták azokat a feladatokat, ame­lyek az 1965. évi tervfel­adat teljesítése közben a szakszervezeti bizottságra hárulnak. A küldöttértekezleten a hozzászólók részletesen bí­rálták a szakszervezeti bi­zottság munkáját, a mun­kaverseny szervezést, vala­mint a termelés, szervezés és a gazdasági feladatok el­látását. A hozzászólók rész­letesen foglalkoztak az el­múlt két év gazdasági ered­ményeivel, a termelékeny­ség növekedésével és az ön­költség csökkentésével, va­lamint azokkal a hiányos­ságokkal, amelyek gátolják a további fejlődést. Az idei Vezetőségválasztó taggyűlések, készülődés a díszszemlére Január közepén a Kilián György Repülő Tiszti Isko­lán is megkezdődött a KISZ-veze tőségek újravá­lasztása. A taggyűléssorozat február végén, az iskola KISZ-küldöttválasztó köz­gyűlésével fejeződik be. Leszerelés és egyéb kö­rülményeik folytán sok fia­tal elkerült a tisztiiskolá­ról, § a helyükbe jött új vezetőségi tagok a VI. KlSZ-kongresszus határoza­tainak szellemében igye­keznek megvalósítani fel­adataikat, az iskola sajátos visszonyai között. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a katonafiatalok kiveszik részüket a célkitűzések megvalósításában rájuk eső feladatokból. Számos felajánlás, válla­lás született hazánk felsza­badulásának 20. évforduló­ja tiszteletére. Már eddig is az állomány 75 százaléka ténykedik az ISZM-ben, és a szocialista versenymozga­lomban. A repülőtiszti is­kola fiataljai lelkiismeretes munkával készülnek többek között az április 4-i buda­pesti és szolnoki díszszem lére. A taggyűlések, küldöttér­tekezletek határozatai és azok végrehajtása a Kilián György Repülő Tiszti Isko­la KISZ-szervezeteinek megerősödését eredménve- zik, és tanúsítják a repülő­téren végzett KISZ-munka színvonalának folyamatos javulásál Jászberényben is megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot (Tudósítónktól) A mezőgazdasági könyv­hónap jászberényi megnyi­tója február 4-én volt a Lehel klubban. Erre az alkalomra dr. Tresser Pál, a Földműve­lésügyi Minisztérium főosz­tályvezető helyettese és Gyémánt Gyula, az FM te­rületi felelőse érkezett a városba. A vendégek dél­előtt a városi tanács veze­tői kíséretében két tsz-ben tettek látogatást, majd este 6 órakor találkoztak a gaz­daságvezetőkkel, agronómu- aokkal, főkönyvelőkkel. Az estet Muhart Sándor vb-elnökhelyettes nyitotta meg. Beszélt a mezőgazda- sági könyvhónap céljáról, jelentőségéről, — majd dr. Tresser Pál tartott előadást a tsz-ek jövedelemelosztá­sáról. Előadásában a látottak alapján helyi példákkal bi­zonyította megállapításait. Az est második felében a kérdésekre adott választ. A jelenlevők sok fontos prob­lémára — így például a tartalékolásra, a részesmű­velés és föld járadékra, az elvándorlás megakadályozá­sára kaptak választ. Az est végén a jelenlevők közül an vásároltak a helyi fmsz bolt könyvárusítással egybekötött kiállításáról az előadó most megjelent új művéből. Hat kisfilm Február 21—27. között tartják az Oberhauseni nemzetközi rövidfilm-fesz- tivált. A közelmúltban Ma­gyarországon járt Will Wehling, a fesztivál igazga­tóhelyettese, aki megnézte a magyar filmművészek legújabb kis- és rajzfilm­jeit, s ezek közül hat alko­tást választott ki a verseny­ben való részvételre. Be­mutatják az NSZK-ban Cseh András Tapéta című rajzfilmjét, valamint Kis József rendező: Temp­lom című dokumentum­filmjét. Két filmmel képviselteti magát a fiatalok Balázs Béla stúdiója. Bemutatják Oberhausenben Kardos Fe­renc rendező „Levelek Jú­liához” című kisfilmjét, és Novák Márk rendező „Kedd” című alkotását. A fesztiválon versenyen kívül levetítik Kovács Nán­dor „Képek és emberek” című érdekes szatirikus rö­vidfilmjét is. feladatok részletes megtár­gyalása során a küldöttér­tekezlet határozati javasla­tot fogadott el: A dolgozók vállalták, hogy hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára ver­senyre hívják ki a gyáregy­ségek és üzemek dolgozóit. A munkaverseny feladata, hogy az egy főre eső ter­melést 1964-hez viszonyítva 26 százalékkal emelje, — ugyanakkor a költséghá­nyadot 1 százalékkal csök­kentse. A határozat részle­tesen foglalkozik a szocia­lista brigádmozgalommal és azzal, hogy a havi érté­kelésekkel, valamint a bri- gád-patronálási mozgalom­mal fokozzák a versenylen­dületet, ezzel megalapozzák a tervek teljesítését. A küldöttértekezlet meg­választotta az új szakszer­vezeti bizottságot és Szol­nok város üzemeit, vállala­tait hazánk felszabadulá­sának huszadik évfordulója tiszteletére munkaverseny­re hívta ki. A körültekintés hiányzott Egy vállalati létszámcsökkentési intézkedés margójára A szolnoki Ruházati Vál­lalatnál tavaly egész évben a tervezettnél nagyobb lét­számot foglalkoztattak. E szabálytalanság rendezésé­vel, felszámolásával egybe­esett az idei tervcsökken­tés. A tavalyinál öt millió forinttal kevesebb termel- vényükre tart most igényi a kereskedelem. A vállalattól szigorú létszámgazdálkodás köve­telményei alapján több munkást elbocsátottak. — Hogy kiket, arról a válla­latvezető, a szakszervezeti- és a párttitkár, valamint a műszaki vezető döntött. Nem volt könnyű dolguk. Az esetek többségét tekint­ve azonban a vállalat ér­dekeit sikerült érvényre- juttatni anélkül, hogy ez az érintett dolgozókat külö­nösen sújtotta volna. Fi­gyelembe vették a szak- képzettséget, a munkához való viszonyt, a vállalat­nál eltöltött éveket stb. S a döntéssel egyidőben né­hány embernek az újabb elhelyezkedését is segítet­ték. Az elbocsájtások után azonban többen fellebbez­tek. S ez jelzi, hogy a kö­rültekintés, az alapos mér­legelés, a jó emberismeret és megértés nem minden döntésnél kísérte a négy­tagú bizottság munkáját. Ezzel magyarázható pél­dául, hogy hat dolgozónak betegágyához vagy leg­alábbis táppénzes állomány­ba kézbesítették a felmondó levelet, ami törvény sze­rint is szabálytalan. Ezek helyzete egyértelmű: a fel­mondás érvénytelen. Voltak viszont, akik munka közben kapták meg a felmondó levelet, s mini családfenntartók igazság­talannak tartják az eljá­rást. Fellebbeztek a válla­lati egyeztető bizottsághoz. A vállalati egyeztető bi­zottság ezeket a három- négy tagú családot fenntar­tó munkásokat visszahe­lyezte munkakörükbe. A2 eset azonban nagyon fel­rázta a vállalat munkásai­nak hangulatát és a hely­ben hagyott döntések mel­lett is csak ezekről az ese­Télvégi munkák A GYÜMÖLCSÖSBEN A szántóföldeken csak az őszi szárletakarítással és mélyszántással elmaradt gazdaságokban dolgoznak. Ám a gyümlcsösüket télen is rendszeresen benépesítik­A jászszentandrási Hala­dás Tsz inkább szőlő, mint gyümölcstermelő gazdaság. A fák zömét nem összefüg­gően, hanem szétszórtan ül­tették még egyénigazda ko­rukban a szőlőkben. De van nagyüzemi gyümölcsö­sük is. 1960—61-ben tíz—tíz holdon almát és kajsziba­rackot 15 holdon pedig meggyet telepítettek. Az utóbbi két fajta tavaly kez­dett először teremni, 43 000 forint árbevételt hozott. Az idén már a termelési terv is számol a hozamukkal. A szövetkezeti gazdák ja­nuárban hozzáfogtak a gyü­mölcsfák ápolásához. Gábor Albin nyolctagú munka­csapata mechanikailag vé­dekezik a kártevők ellen. Drótkefével távolítják el a törzs hasadékaiban meg­búvó férgeket. Sorra járják a fákat, visszavágják az ágakat és kialakítják azok koronáját. A napokban fe­jeződik be a mechanikai védekezés, azután perme­teznek. Medveczki László főagro- nómus elmondotta, hogy megérkeztek — az időben megrendelt — vegyszerek. A gyümölcsös munikacsapat megkezdi a törzsoldat főzé­sét és mészkénlével perme­tezik a fák törzsét­Ezt a munkát természe­tesen csak a fagymentes napokban végezhetik. De akkor teljes erővel, mert az időbeni és szakszerű per­metezés alapja a jó minő­ségű, féregmentes termés­nek. A Haladás Tsz évek óta foglalkozik a szőlővessző gyökereztetésével. Tavaly a 12 holdas vesszőtelep 400 ezer helyett 627 ezer forint árbevételt hozott. Az Ültet­vénytervező Vállalattal most 15 hold szőlővessző gyökereztetésére szerződ­tek. A szőlőtermelő munka­csapatok hetek óta dolgoz­nak a határban. Vágják és összegyűjtik a sima vesz- szőt. Az idén olasz rizling, piros szlanka, kövidinka és ezerjó fajtákat gyökerez- tetnek. Eddig mintegy más- félmillió sima vesszőt gyűj­töttek össze. A szövetkezet kertészei is tevékenykednek. Hord­ják az istállótrágyát a me­legágyakhoz, előkészítik a palánták helyeit. Amint az idő megengedi elvetik a 300 hold palántázáshoz szüksé­ges növények magvait — m- 1. — Egy remelí mű története télén volnék feldolgozni. Jó volna, ha maga foglalkoz­na vele. Ismerve beállított­ságát, bizonyos vagyok benne, hogy nagyszerűt al­kotna. Hogy mi volt az öt­let? Néhány szó csupán, amelynek alapján Gogol megírta A holt lelkeket. André Gide, az írói öt­letek sajátos történetéről szólva, mondotta el a kö­vetkező irodalmi anekdó- tát: Puskin egy ízben találko­zott Gogollal és így szól hozzá: a napokban nagy­szerű ötletem támadt, de úgy érzem, én magam kép­tekről szólnak, beszélnek. Mindezt azonban keve­sebb bonyodalommal el le­hetett volna intézni. „Hogy ki ne szivárogjon előre va­lami” valakiktől, a párt­vezetőség, az üzemi bízottá ság előzetes megkérdezése nélkül, az egyes emberek körülményeinek alapos is­merete, mérlegelése nél­kül döntöttek. — Ez nekünk csak jó — mondják a pártvezetőség tagjai, legalább nekünk nem tehet senki szemrehá­nyást. S igazuk van, ha csak saját kényelmüket nézik. De ha azt veszik, hogy másoknak a keleseté­ről van szó, már nem örül­hetnek úgy véleményük mellőzésének. A gazdaságvezetók nem kérdezték meg a csoport- vezetőket sem, akik pedig általában legjobban isme­rik minden ember anyagi helyzetét, körülményét, ök is tudtak- volna -jó taná­csot adni. Olyan tanácsot, amelyben benne van az embernek az emberért ér­zett felelőssége. Egyik cso­portvezető például, akinek a csoportjából egy három és egy négytagú család fenntartóját bocsájtották el, azt mondja: — A feleségem is itt dol­gozik, öttagú a családunk. Kellene a kereset, de ha nekem kellett volna vala­kit javasolni, inkább őt veszem ki ebből a munká­ból, minthogy a család- fenntartók elbocsájtására tegyek javaslatot. Az ő embersége viszont csak akkor ér valamit, há minden vezető hasonló tár­gyilagossággal gondolkozik. A tény, tény. A szűkkörű vezetőgárda nem volt, nem is lehetett elég körültekintő. A melléfogásoktól megóv­ta volna viszont őket az, ha a választott szervek, vagy legalább néhány csoportvei zető segítségét kérik. Ak­kor most többen vállalnák azt is, hogy kiálljanak az igazság mellett és ne sze­mélyes rosszindulatokat fel­tételezzenek, hanem azt lássák, ami valójában tör­tént: Azt, hogy évek óta a rendezetlen létszámgazdál­kodásuk nehezítette így meg a vállalat helyzetét. — Ha minderre előbb gondol­nak elkerülhetik, vagy csökkenthetik az utólagos fellebbezéseket, a vállalati, illetve a területi egyeztető bizottságokkal így most már elkerülhetetlen vitáju­kat. Borsi Eszter Az ÉM. 41. sz. Állami Építőipari Vállalat bu­dapesti munkahelyeire felvesz azonnali belé­péssel kőműves, ács-állvá­nyozó szaV munkáso­kat. férfi és női se­gédmunkásokat, férfi mezőgzzdrtságl tsz- tagokat. brigádokat (tsz vezetőség által meghatározott időre) — földkiterme!ési mun­kára. A jelentkezőknek mun­kakönyvét és munka vállalási engedélyt ke1'- hozniuk Telentkozni le­het: Budapest. V.. Jó zsef Attila u. 18 sz. A CIFRÁKÉRT ÚJ LAKÓI Nem is kert, hanem egy kis akácerdő öleli körül a hosszú, új épületet és a kö­ré kerített területet. A helybeliek közül sokan sze­retnének az épületben is szétnézni, de oda egyelőre csak két ember: Tánczos Alajos telepvezető és Futó Mihályné léphet be. Milyen titkot őriz a cifra­kerti épület? — Nem titkot, hanem messziről érkezett tapsifü­leseket — válaszol moso­lyogva Banka Béla, a jász- kiséri fmsz igazgatóságának elnöke. — Régen érlelődön már a nyúlteoyésztő telep létesítésének terve. Ezzel is a háztáji és kisegítő gazda­ságok árutermelését kíván­juk segíteni. Törzsállatot juttatunk azoknak, akik megpróbálkoznak a házi- nyúl tenyésztéssel. — Mennyibe került a te­lep? — A beruházási költség 530 ezer forint. A 200 négy­zetméter alapterületű, ho­j fehér falú. melegpadló« I épületet a jászberényi T<”>- VÁLL készítette. Kapaci­táshiány és anyagbeszerzési gondok miatt elhúzódott az építkezés, s csak december végén népesíthettük be s telepet. Nem dicsekvésből mondom, de valóban kor­szerű és olyan tiszta az egész épület, akár egy sza­natórium. A két nagyte­rem mellett helyet kapott a dolgozók szobája, a be­teg nyuszik elkülönítésére szolgáló helyiség és a ta- karmányos az abrak táro­lására. A szálastakarmányt fedett s.zin alaU tartjuk a telephelyen. A ketrecek vasvázból és farostlemez­ből készültek. A gondos precíz munkáért a iászki- séri Alkotmány Tsz segéd­üzemében dolgozóknak jár elismerés. A községi ta­nácsnak pedig azért, hogy a négy holdas telephely át­adásával azt is lehetővé tette: takarmányt, sárgaré­pát és csicsókát termel­jünk. — A nyuszikról mit mondhat? — A jelenlegi állomány 66 nö«,Äny 4s 3? bak. Falta szerint bécsikék és német óriás. Az NDK-ból utaztak Jászkisérig, s amint a te­lepvezető tájékoztatott, egészségesek, szépen fej­lődnek. Szaporulatukig] már júniusban vásárolhat­nak süldőnyulat, elsősorban is a megyénkbeli háztáji te­nyésztők. — Ezt miért, hangsúlyoz­za? — Mert az a célunk, hogy főként megyénkben segít­sük a háztáji törzs kialakí­tását. S olyanokkal is meg- kedveltessük a házinyúl te­nyésztést, akik eddig nem foglalkoztak ezzel. Viszont már az ország különböző részéből kaptunk érdeklődő leveleket, például Nagyka­nizsáról, Szombathelyről, Kecskemétről, még sorol­hatnám. Ezekre egyelőre csupán csak udvarias vá­laszt küldhetünk, de már most foglalkozunk a telep bővítésének gondolatával. Egy 60 méteres süldőszál­lás építését tervezzük. Sza­porítjuk a nőstények szá­mát is, őszre száz anyanyúl lesz a telepen — mondotta befejezésül informá'arinki N. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom