Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
m február s. ft 4z arany diplomás Isz-faa Papucs az „asztalon" Nem kell „besózni” a kockás posztót? A házicipő divat is változik Ezerkilencszáztázeneégy nyarán fiatal tanítónő érkezett Vezsenyre. Hazajött, hiszen tősgyökeres vezsenyi családból származott. Ahogy elmúlt a nyár benépsültek az iskola padjai. Először állt a kis elsőosztályosok elé. Maga sem gondolta, hogy negyvenhét éven keresztül minden ősszel 6 tanítja meg az első betűt a kis nebulókkal. Nyaralásból házasság Egyik nyáron egy budapesti festőművész érkezett a faluba barátjához. Az utcán sétálva meglátta a csinos tanítónőt. Ettől kezdve gyakrabban látogatott Vezsenyre és egy szép napon Gálik Katalin tanítónő Cze- caei Szűcs Sándorné lett Itt ül mellettem a ve- zsenmyiak Kató nénije, közel a hetvenhez, de hihetetlenül fiatalosan. — Sokan kérdezték tőlem, hogy mi számomra a legnagyobb jutalom. Én mindenkinek azt mondtam: az, hogy az egész falut tanítottam. Aki itt kezdte az iskoláit, mind tanítványom volt. Az elsőosztályosokat mindig ő vezette a tanterembe. Magánúton magyar—történelem szakos tanári diplomát szerzett. És mikor egy- egy ismerőse a tanár néni megszólításra illesztgette nyelvét, ő maga mondta: ».mondd csak fiam nyugodtan, hogy tanító néni”. A szerelem mindent legyőz. Ezt vallották már a rómaiak is. És századok múltával is beigazolódott helyessége. — A fővárosi művészélethez szokott férjem annyira megszerette a tiszai tájat, hogy életének nagy részét itt töltötte a faluban. Többször kilátogattak külföldre, de a Tisza-táj varázsát semmi sem pótolhatta. A háború megpróbáltatásait az érzékeny lelkivilágé festőművész nem bírta elviselni és még a háború befejezése előtt meghalt. Egyedül, de töretlenül Egyedül maradt a falu tanító nénije. Illetve családja körében, hiszen itt élt testvére Jóba Józsefné is, a helybeli református lelkész felesége. A szobában a falakat képek borítják. — tátja, ezek adtak erőt, ha csüggedtem valami miatt A férjem ecsettel fogalmazta meg mondanivalóját. Hírnevet szerzett, ennek a kis falunak, belopta az emberek szívébe a Tisza varázsát. Én őt követtem, a szó és a betű eszközével. Ügy érezm, én is megkaptam azt a megbecsülést, amit ő. Tudja, ez az érzés A legszebb. Aki nem kapott megbecsülést meg sem érti. Hulladék- anyagból — háztartási cikkek A vasipari vállalat fiataljai a napokban elhatározták, hogy április 4 tiszteletére kiváló ifjú mérnök, kiváló ifjú technikus és kiváló ifjú közgazdász mozgalmat indítanak. Amíg a kellő szervezeti kereteket is kialakítják, addig is találtak maguknak elfoglaltságot a fiatalok. 4 Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat ugyanis a közelmúltban kéréssel fordult a vaslparosokhoz: kevés az üzletekben a tepsi, a kenyérpirító és még több más apró háztartási felszerelés. A fiatalok vállalkoztak, hogy hullsdék- anyagokból mindezeket a háztartási cikkeket elkésziAzon a nyáron jött a faluba, mikor kitört az első világháború. Azóta nagyot fordult a történelem kereke.. Kormányok, rendszerek váltogatták egymást. És ő csak tanított, egy céltól vezérelve: minél több tudást töltsön az egyszeri, de tudnivágyó emberkék fejébe. A tanítónő, mint tejkezelő A gyökeres átalakulás, a szocialista átszervezés a Tisza-parti községet sem kerülte el. Az emberek egymást kérdezgették, mindenki a helyi vezetőket figyelte. A tanító néni négy éve fejezte be a tanítást. Az emberek egy része pletykál- kodott: „persze, 6 csak beszél, ő bezzeg nem lép be' — Mivel már nem kellett iskolába menni, elhatároztam, hogy belépek a tsz-be. Higgye el, elvből tettem, nem feltű nésvágyból. Azt tapasztaltam, hogy az emberek is megértették ezt, mert továbbra Is tisztelet övezett. Mint tej kezelő dolgoztam három évig, majd idős koromra való tekintettel abbahagytam a munkát Most mint nyugdíjas tanítónő és tsz-tag testvérével együtt élve tölti napjait. Poharat hoz be, bort tölt — Kedves egészségére Kató néni, éljen még vagy hetven évig. — Oh, az nagyon sok lenne — mondja nevetve. Pedig ilyen akaraterővel, ilyen tettrekészséggel még sok mindent csinálhatna az el következendő évtizedekben. T. L. Nem mondunk valótlant azzal, hogy a jászberényi Ruházati Vállalatnál az utóbbi időben állandóan az asztalon van a papucs. Jobban mondva a papucs-ügy, amely a második negyedéves börzén kezdődött A történet — amely után egyre jobban fő a vállalat vezetőinek a feje — a következő: A minisztérium ruházati főigazgatósága ebben az évben 125 ezer férfi és női kockás házicipő gyártására jelölte ki a jászberényi vállalatot. Az első negyedéves termelés azóta szépen halad a papucsgyárban. Ez eddig rendben is volna. A második negyedévet megelőző börzén azonban — ahol a kereskedelem kiválasztja a gyár termékei közül azt. amit üzleti szempontból jónak lát — gyermek háziclpőre is kaptak rendelést De nemcsak ettől Segítség a brácsással — Húsz forint a konyhapénzből ,— A rugalmas felszolgáló — Áldozati asztal Az „apák napja” hősei ők. Mondhatnám úgy is, hogy mindennapi hősök. De szombaton mindenesetre főszerepet játszanak. Ki mér. gelődik rajtuk, ki megmosolyogja őket. Egy hétvégi napon látogattuk meg Szolnok néhány vendéglátó egységét. Mindenütt példás rend már ami a falakra felfüggesztett táblákat illeti» „Tizennyolc éven aluliakat szeszesitallal nem szolgálunk ki”, „Ügyeljünk a tisztaságra!", „Ittas embereket nem szolgálunk ki!” Valóban? Aki mentőangyalával váltat blokkot Szombat délután. Az állomási peron tele emberekkel. Vagy tizen a büfé pénztáránál sorakoznak. Köztük áll — pardon — lm- bolyog ö is, Igazi űrhajós állapotban van, súlytalannak érzi magát. Embertársaihoz támaszkodva szerencsésen eljut a pénztárhoz. „Efféldeci pálinkát” — re- begl. A markában szorongatott 10 forintost hanyag elegánciával a tányérra dobja. „Nem adok semmit” — hallatszik a pénztárosnő hangja. Mintha a jerikói harsonákat hallaná. úgy csodálkozik. Szemével mélyen a pénztárosnő szemébe néz — a lélek mélyén szunnyadó szína1 mát keresi — . ajd tétován a pénz után nyúl, és eljön a pénztártól. Néhány lépésre tőle három fiatal poharazgat. Hozzájuk lép és kifogástalan udvariassággal szívességüket kéri. „Nem ingyen akarom. van énnekem pénzem” mutatja önérzetesen. „Vegyél neki egyet” mondiák a társaság tagjai az egyik fiúnak és a borosta* arcú, k*> Megbotlik a dobogó peremében, a brácsás karja után kap és most már együttes erővel húzzák a vonót. Később leül a zenekar melletti asztalhoz. Teljes odaadással figyeli a zenészek játékát Hozzáértését muzépkorú férfi boldog mosollyal nézi a pénztárhoz lépőt így mulat egy magyar úr A halászcsárda egyik asztalánál ül. A fehér abroszon színes foltok. Valószínűleg a bor istenének áldozva löttyintget egy-egy kortyot az „áldozati” asztalra. Félig lecsúszva ül a székben, lába átnyúlik nz asztal alatt. Boldog elégedettséggel néz maga elé. A prímás az „Akácos út...” kezdetű dalt játssza. Eszébe jut a régi szép emlék» Előredűl az asztalon. Ujjai között cigaretta, melynek vége az előtte álló konyakba ér. Egy nagyot sóhajt» majd egyhajtásra kiissza. Szeme elhomályosodik, nem tudni, hogy a szesz, a boldog érzések vagy az oldott nikotin hatására. Bárgyú tekintettel még egy jódarabig ott ül. megjegyzéseket téve az érkező és induló vendégekre. 4z egyil: felszolgáló végül megelégeli ittlétét. Hóna alá nyúl, kivonszolja az előszobába. Előzőleg ugyan talpraállította. de a vendég „visszaült" a székbe. Nem lett volna jobb már előbb kivezetni? Az alkalmi karmester Félrészegen lép be a „Béke” étterembe. Kifinomult érzékével azonnal meghallja, hogy a zenekar hamisan játszik. Lekezel a prímással, mint régi Ismerősével 6s igsiungj utasításokat só tatja, hogy még a nóta közepén oda-oda kiált a prímásnak, hogy melyik dalt játsszák ezután. Szerelem ellen nincs orvosság A Fenyőben telt ház. Négy férfi ül egy asztalnál. Hárman éppen az isteni relativitást vitatják az űrhajózás tükrében (és micsoda hozzáértéssel). A negyedik magábaroskadva ül az asztal sarkán. „Szerelmi bánata van” — kacsint felénk szomszédja, mikor észreveszi, hogy figyeljük. A vérző szívű ember nyomdafestéket nem tűrő szavakkal emlékezik élettársáról. Ahogy a zajban érteni lehet, anyagi síkon érintette a csapás, mert az asszony elvitt 300 forintot A ».konyhapénz” maradéka zsebébe gyűrve. Egy huszas ki is kandikál. Egymásután issza a fröccsöket. Papírpénzzel fizet, a visszajáró aprópénzt fejedelmi kézlegyintéssel a felszolgáló zsebébe irányítja» Nem kellett véralkoholvizsgálat ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel részegnek tituláljuk őket. Legtöbb helyen ott csüng a tábla a falon és ők mégis ittak. Vagy egy barát fizetett helyettük, vagy a felszolgálók voltak „rugalmasak”. Az biztos, hogy jelentősen növelték a bevételt. De ezt a pénzt józanéletű, szórakozni vágyó emberek is kifizetnék. Csakhogy nem mennek be, vagy kijönnek, ha ilyen embereket látnak. Tóth László fájdult meg a jászberényiek feje. A negyedévre felbontott párszámnál sokkal kevesebbre (32 ezer helyett 21 ezerre) tart igényt a kereskedelem. A vállalat számára ez rendkívül kellemetlen. Nemcsak azért, mert nem tudja kihasználni a termelő üzem kapacitását, s ezért nem a leggazdaságosabban tudja a kért lábbeli mennyiséget elkészíteni. hanem főleg azért, mert a börze előtt több mint egy hónappal rendelt posztó egy része így feleslegessé vált. Ez a posztómennyiség aztán a második negyedév folyamán normafeletti anyagként fog szerepelni, amely után a vállalat eszközlekötési járulékot kénytelen fizetni. Holott nem is a vállalat a hibás, mert neki az an vágót már a tárgynegyedév előtt 75 nappal meg kell rendelni. A könnyűipar eeyéb ágaiban is tervszerűtlen anyaggazdálkodást jelent, hogy a negyedéves börzék előtt kénytelenek a különböző anyagokat megrendelni. F,z a rendszer már hosszú évek óta tart. sőt régebben még a mostaninál is rosszabb volt a helyzet. Ezek után érthető, hogy a Ruházati Vállalatnál nap mint nap „asztalon” van a papucs. A gondoktól, azaz a feleslegessé vált anyagtól csak úgy szabadulnak meg könnyűszerrel, ha a kockás posztót esetleg az elmúU esztendőben rendelték. A december 31-ig rendelt anyagokra kötött szerződést, a február 18-i Pénzügyi Közlöny szerint, kötbérmentesen fel lehet bontani. A jászberényi Ruházati Vállalatnál nem nyugodtak bele abba, hogy még éveken keresztül a hagyományos nagypapáknak való házicipőket gyártsák» Üj» ízléses modelleket terveznek, mert ahogyan minden ruházati cikknél, úgy a papucsoknál is változik a divat. Sajnos, a kereskedelem nagyon mereven ragaszkodik a megszokott formákhoz, idegenkedik az újtól* Pedig a képen látható prototípusok biztosan gyorsan megnyernék a vevők tetszését» *— bj Többet a tavalyinál Jelenleg 76 ezer kié szárnyáét gondoznak m esibések — Az utóbbi évek során járásunk közös gazdaságaiban megkedvelték a csibenevelést —- tájékoztatott Kőhegyi Sándor, a törökszentmiklósi járás főállattenyésztője. — Tavaly például 270 ezer csibe felnevelését tervezték a termelő- szövetkezetekben, s ezt teljesítették is. — Pedig nem is olyan régen egyik-másik helyen sehogysem akarták megérteni, hogy elsősorban a közösség érdekében ajánljuk a nagyüzemi árucsibe- nevelést. Tiszabőn történt, hogy az akkori tsz-elnök megunva a sok agitációt így fakadt ki: Van minekünk éppen elég barom- fink, s a fán gubbasztó varjakra mutatott — mondotta Kuczera István, a járási mezőgazdasági osztályvezető. A példával azt érzékeltette, hogy a csibenevelés megkedveltetése sem történt meg konfliktusok nélkül. — Tavaly már az említett közös gazdaságban is sikeresen, jó eredménnyel nevelték a csibéket. Nemcsak Tiszabőn. hanem a kétpói Szabadság, a kengyeli Mező Imre és más termelőszövetkezetekben is felismerték a vezetők és gazdák, hogy az állattenyésztés ezen ágában térül meg leggyorsabban ■ befektetett összeg és munka — vette vissza a szót a főállatenyésztő S akkor sem mondok valótlant, ha azt említem, hogy a baromfitenyésztők között van a legtöbb szakképzett ember. Szinte nincs Is olyan baromfitelepünk,.ahol legalább egy — gyakrabban több — szaktanfolyamot végzett gondozót ne találnánk. Ezt a szakmát a nők Igen kedvelik, szívesen, lelkiismeretesen gondozzák a csibéket. •— Az idén, figyelem hévévé a gazdaságosságot és takarékosságot, abban kívánunk segíteni, hogy csökkenjen az egy kilogramm hús előállítására felhasznált takarmány. Ha egy, vagy csak fél kilogramm takarmányt is sikerül megtakarítani egy kilogramm csibehús előállításánál, igen tetemes mennyiség ez. Az előtervek szerint ugyanis az idén 306 ezer naposcsibét igényelnek termelőszövetkezeteink a megyei ba. romfi kel tető vállalattól fejezte be táiékoztatását e főállattenjféeztS.
