Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
IMI. február 28. KBOLNOK MEGYEI NEPLAT * Hírnév és ERDSKEK HELYESBÍTÉS HELYETT :Ty*W-. w Egy, a papírgyári munkásokkal lezajló beszélgetés tartalmát írtuk meg „Terítéken a beruházás, a létszám, a nyilvántartás” című, február 7-én megjelenő cikkünkben. A munkások ebben sok mindent elmondtak saját munkájukról és közéletünk egyes kérdéseiről. — Elsősorban olyan dolgokat, melyeken úgy látják, hogy javítani kell, javítani lehet. Többek között kifogásolták, hogy az üzem területén építkező, szerelő budapesti vállalatok, gyárak munkásai több esetben fegyelmezetlenek voltak. Előfordult, hogy az üzemi rendész egyszerre nyolc üveg családi sört vett el tőlük, s amikor nem engedte meg, hogy a kapun vigyék be az italt a munkahelyre, a kerítésen át csempészték be Máskor megtörtént, hogy munkaidőben futballoztak. A beszélgetés e részleteinek közreadására nem is gondoltam mindaddig, — amíg nem érkezett hozzánk egy helyesbítést sürgető levél a papírgyártól, amely többek között így szól: Az erőmű létesítésénél tizenegy vállalat működött közre, a szerelés két éven át tartott. Ennyi ember között nyilvánvalóan akadtak olyanok is, akiknek esetenként a munkája és magatartása kifogásolható volt. De ez a megállapítás semmi esetre sem vonatkozhat a Láng Gépgyárra... Éppen ezért kérjük, hogy a Láng gépgyári vonatkozásban a cikket helyesbíteni szíveskedjenek. A Láng-gyári munkások valóban jó munkát hagytak maguk után a papírgyárban. A beszélgetésben talán nem ártott volna erről is szólni. A papírgyári munkások azonban nem tudták és nem is tudhatták minden egyes munkásról, hogy a tizenegy közül melyik vállalathoz tartozik Éppen a Láng-gyáriak nevét említették. A tények igazak, a munkaidőben történő lazsálások megfelelnek a valóságnak, csak nem pontosan azoknak címezték, akiket illet. Kiknek szól hát az elmarasztalás? A papírgyár főmérnökét kértem meg, mint arra illetékest, — ő a helyesbítés egyik sürgetője is — mondjon véleményt. Az elvtárs újból tiltakozott a Lánggyáriakat ért bírálat ellen mondván, ha még elő is fordult volna velük ilyen eset, azért egészében jó munkát végeztek* Azt a Vállalatot pedig, amelynek az embereit, munkásait valójában megilleti az elmarasztalás, nem nevezte meg. Meg is magyarázta, hogy miéit nem. Ez szerinte nemcsak gyári, hanem népgazdasági érdek is Ezek az emberek ugyanis hol itt, hol ott szerelnek az országban, sőt sokszor még külföldön is, miért rontsuk tehát a hírnevüket. Annak a vállalatnak a munkásai pedig, akikre a bírálat leginkább vonatkozik, jelenleg is szerelnek a gyárban, s félő, hogy a bírálat visz- szaüt, úgy hogy elhúzzák, elnagyolják a munkát. Kis vállalat egyébként sem mondhatja meg elég bátran a nagy vállalatnak a véleményét, főleg akkor, ha éppen negatív — érvelt tovább a gyár főmérnöke. A nagyok ugyanis könnyen elbánnak a kis vállalattal. Hónapokra, — vagy akár évekre is elodázhatják például náluk a szerelési munkákat. Az ilyen bírálatra így tehát könnyen ráfizethetnek. Nem mindig hasznos az igazságot publikálni, mert ebből hasonlíthatatlanul több kár származhat, mint magából a munkások fegyelmezetlenségéből. Végül pedig így szólt: Valójában nem is a helyesbítés a fontos, a levél másolatát ugyanis elküldték a Láng-gyárnak. Abból ott már láthatják, hogy ők mindenkor védelmükbe veszik partnereiket* Miért Írunk mégis a Néplapban a helyesbítést kérő levélről? Mert több tanulsága van. Ismerjük el, hogy egy kisebb, ráadásul vidéki üzem valóban meg sem élne anélkül, hogy ápolja, féltse az üzletfeleivel tartott kapcsolatot. A buktató azonban ott van, hogy ilyen esetben sem az átlag újságolvasó, sem az átlagmunkás nem gondol a vállalat igazgatójára, — főmérnökére vagy vezetőgárdájára. — Mégcsak nem is a vállalat ezer vagy többezer munkására érti a bírálatot, hanem arra a néhányra, aki az adott helyen dolgozott és úgy viselkedett, ahogyan azt a papírgyáriak az említett beszélgetésen elmondták* Ezért is érthetetlen hogy az a főmérnök, aki szereti a rendet, fegyelmet és saját üzemében igyekszik is azt töretlenül fenntartani, ha más vállalatokról van szó, így gondolkodik. Felesleges tehát az az óvatoskodás, hogy egymásról csak jót mondjunk, illetve a hibákról hallgassunk. Balgaság is lenne bármely vállalat igazgatójától, vezető beosztású szakemberétől, ha azonosítaná magát a munkaidőben söröző vagy futballozó munkásokkal, s ezért hamis érvekkel védené ókét. Az ilyen felfogás egy-egy vezető szakembernél legalább olyan elítélendő lenne, mint beosztottjainál a munkaidő alatti lazsálás. Az viszont már inkább elképzelhető — s egyben kötelező is —•, hogy ilyen esetben — legyen az kis, vagy nagy vállalat vezetője — köszönettel veszi a jelzést, utána néz annak, milyen intézkedésre van szükség a munkafegyelem betartásához még akkor is, ha munkásai hol itt, hol ott dolgoznak. Ezért felesleges ilyenképpen óvni bármely más üzem vagy vállalat hírnevét, bármily jószándék vagy érdek vezesse is a helyesbítést kérő levél íróit. Borsi Eszter A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépjavító műhelyének gyártás- és javításelőkészítő csoportja s műhely típus-gyártmányairól rajzokat készít a gyártmánykatalógus összeállításához Egyetemi katedrától a termelőszövetkezetbe... Február első napjaiban új elnököt választottak a jászfényszarui Szabadság Tsz tagjai. Ebben nincsen semmi különös, — a régi elnök beteg lett — másutt is cserélődnek a szövetkezeti vezetők. De az már meglepő, hogy dr. László Domonkos adjunktus a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről jött „gyakorlati munkára” Jászfényszaruba. Szívesen fogadták a községben, a Lehelkürt Tsz-ben is, melyben a főagronómusi beosztást is elvállalta. Dr. László Domonkos nem „bukott” káder. Hosz- szú éveken át az egyetem növénytermesztési szakán tanított. A tsz-szervezés időszakában hallgatóival együtt Zsámbokon, a „nehéz” községben agitált. Az emberek idegenkedtek a tsz-től. Ezért is vállalta el a szövetkezet vezetését. Bizonyítani akart. És sikerült. Tavaly 17 500 forint volt a gazdák átlagos jövedelme. Ez év január elsején visz- szament az egyetemre, ahol a mezőgazdasági feljesztési szakosztály vezetésével bízták meg. Csak egy hónapig maradt itt. Csapó Gyulától, a járási tanács főagronómusatól hallottam, hogy az adjunktus gyenge szövetkezetbe kérte a kihelyezését Ezért Cselédlányból tsz-elnok Tóth Imréné is a cseléd- sorban kezdte. A hét testvér közül 6 volt a legidősebb, neki kellett vállalni elsősorban a család gondjának enyhítését. Sorsának alakulása megegyezik az előző asszonyéval: férjhez megy, az ura meghal a fronton, s ő egyedül marad két kislányával. Nem ment többet férjhez. — A földosztáskor ő is gazda tett. De milyen gazdaság az, ahol szinte a tíz körmével kellett megművelni a földet? Mert földet kaptak, de nem volt hozzá se szerszám, se vetőmag. A szegényt az ág is húzza, így szól a közmondás. S őket húzta a kölcsön, meg az Igauzsora. Betakarításkor a termésnek csak felét szállíthatta haza, a másik felét a fuvarosnak kellett adnia És tulajdonképpen inkább a szükség, mint a meggyőződés hajtotta őt. meg a többi tizenhat családot a szövetkezet alapítására. És ezt a lépést még sem volt könnyű megtenni. És nem volt könnyű a közös első esztendeje sem. Százhatvan hold föld. két kócos kis tinó: ennyi volt a vagyon. No. meg egy lyukas, öreg lajt. De erre nagy szükségük volt, mert kertészkedni akartak. — Dinnvét, paradicsomot, do- .hányt . palántának.. Csakhogy mire a lyukas lanttal a két kis tinó kidöcögött a földre elfolyt a víz... — Ragasztottuk mi azt feflvstekvárral is, nem ért ait. Volt egy helyre kislányunk, Fülöp Erzsiké Kitalálta, hogy majd ő lesz a dugó. Beleállt a lajt- ba, sarkát rányomta a lyukra. Nem folyt el a víz, tudtunk palántáim. Aztán a közösben dolgozó emberek határoztak: elküldjük Tóthnét iskolára. Elnökképzőre. És ő tanult. Utána egy évig vezette a közös gazdaságot, ahogy mondja: tiszta kézzel, becsülettel, ahogyan tudásából tellett. S mivel tagja volt a kommunista pártnak, később párttitkár lett. S az ma is. Jászf elsőszen t- györgy termelőszövetkezeti község párttitkárának helyettese. Közben elmúltak az évek. Észre sem vette. — Csak azt látta, több lett a fehér szál hajában, e Marika, a kisebbik lánya már párt választott magának. ö pedig esténként felkeresi apját, akivel együtt alapító tagja a termelőszövetkezetnek. s felidézik a régi emlékeket. Erzsi néni, a tanácselnök Úgy hasonlítanak a cselédsorsok egymásra, mint az egyik tojás a másikra. Kiss Erzsi néni cselédsorsa mégis különbözött valamivel a többiekétől: ő már abban a tudatban végezte munkáját, hogy nem kell ennek így lenni, lehet másképpen is élni. Emberibb módon! Apja 1919-ben direktóriumi tag volt Jászf el- 6Őszentgyörpvön, s ő pedig a Vörös Üjságot hordta házról, házra. Akkor Ismerkedett az eszmével, melynek ma is harcosa. Aztán, hogy apjának a dicső napok után menekülnie kellett, kistestvérei eltartásának gondja rá nehezedett. Keserves a cseléd élet! S ő húsz esztendeig ette ezt a nehéz kenyeret. De sok elfojtott sóhaj, asz- szonyi sírás tanúja volt az a parányi pe«ti cselédszoba! De tanúja lehetett az a sírna négy fal, az a rozzant va«áev annak Is. — amikor fegyvereket, illegális röpiratokat rejtettek el benne. A bátyjának segített ezzel a kis cseléd — a bátyjának, aki kommunista volt. Az ő életében is volt szerelem. de óh mily kegyetlen ! A férfi rászedte, elhagyta! Végez magával — akkor eldöntötte Mégis világra hozta gyerekét, s ez a kislány adta vissza hitét, adott írt megbántott lelkének. Visszajött a faluba. — S még hallatszott a katyusák „vinnyogása”, amikor a szabaddá vált községben, 1945 februárjában többed- magával megalakította a kommunista pártot. Akkor látta csak, mennyi tennivalója van még az életben. Ügy, ahogyan azt éveken át titokban tanulta. Még ma is örömmel emlékezik vissza, amikor a földosztó bizottság — melynek ő is tagja volt — kimérte a felsőszentgyörgyi határt, több mint kétezer holdat a nincsteleneknek. Volt párttitkár, s tanácselnök abban az időben, amikor a kollektív gazdálkodás útjára tért a falu. — Igen! Megöregedtem — mondja. — De Itt vannak a fiatalok. Most már rajtuk a sor. Én meg eléldegélek kilencven esztendős anyámmal, s várom a lányomat, a vejemet. meg az unokáimat látogatóba... Három asszony sok gonddal, egy akarattal Az igazsághoz tartozik: ma sem él gond nélkül „bótos” Juliska. Tőthné és Kiss Erzsi néni, Juliskának a 900 forintos fizetésből kell még az OTP házrészletet is fizetnie, s a tanulás sem könnvű. egy ötven évhez közelálló asz- szonynak Tóthné most egy falu gondjával törődik. — szervez, segít. Hisz a nárt- titkár iskolán van, s neki keil helyettesíteni. Kiss Erzsi néni pedig, bár megérte a hatvan évet. s lehetősége lenne a pihenésre, már nem tud munka nélkül élni. Ott van minden gyűlésen... társadalmi munkát szervez... Asszonyok! Ügy mondják: a gyengébb nemhez tartozók. S hányszor kell elismernünk: sokszor a gyengék az erősebbek. Varsa Viktória tették Jászfényszaruba. — Hogy miért hagyta ott az egyetemet? — Az új beosztásomban a gyenge szövetkezetek patron álásával kellett volna foglalkoznom. Miért ne dolgozhatnék egy községben a megerősítés érdekében? Különben szeretem Szolnok megyét, jó barátság fűz az itteni emberekhez.. Jász- fényszaru zöldségtermelő község, jók az adottságai. Talán jobbak, mint a közeid Zsámbokon, ahol hat évig voltam elnök. _ Dr. László Domonkos és dr. Tresser Pál tavaly „A jövedelemrészesedés és a munkaszervezés néhány tapasztalata” címmel könyvet írt. A könyvben elemzik a jól bevált zs ám böki tapasztalatokat. Ezeket akarja most új munkahelyén is meghonosítani. — Hogyan alakítják át a termelés szervezetét? Az elnök beszél erről: —- A növénytermelés szervezete nyolc tagú munkacsapatra épül. Együttesen 40 hold földet kapnak, s ezen kertészeti és kapás növényeket termelnek. Fogatot is kapnak. A tsz vezetősége jogi érvényű szerződést köt a munkacsapat tagjaival. A tsz adja a trágyát, növényvédőszereket ezenkívül a palánta- nevelés, a növényápolás, a termés betakarítása, osztályozása, szállítása az ő feladatuk. — A növény igényessége szerint a termés 20—40 százaléka forintban számolva a munkacsapaté, a terven felüli többinek pedig 50 százaléka. Ebben a fogatos része is benne van. Az általános költségek terhét ők viselik. A csaoatok meeha- tározott értékesítési forinttervet kapnak. Mindent a leszerződött állami védőáron tervezünk. Ha ennél többet kapunk értékesítéskor, az plusznak számít. Ha a munkacsapatok saját hibájukból nem teljesítik a tervet — például rosszul osztályozzák az árut — levonnak néhány százalékot a jövedelmükből. — Az állattenyésztők szintén részes • arányban dolgoznak. Itt alapelv a kifelt tej, a szaporulat, s a ráhizlalás utáni részesedés. (Egy liter tej után 18 százalék.) Előírjuk a takarmányadagot. A fedeztetést, éltetést nem díjazzuk, mert nem mérhető. Csupán a leválasztott súly kilogrammot. Nyolcvan után egy malac természetbeni pré- máimként jár. Vigyázunk arra, hogv az állattenyésztők, növénytermelők jövedelme közt ne legyen aránytalanság. Az állatgondozóik egy napi munkáért csak annyival kapnak többet, hogy korán kelnek és vasárnap is dolgoznak. A főágazatoknak kötött a béralapjuk, a jövedelem csak a terv túlteljesítésével emelkedhet. A választott brigádvezetők kötelessége lesz, hogy ezt ellenőrizzék. Ezért anyagilag is felelősek. Most készült — mindkét tsz-ben — a termelési terv. Ennek mellékleteként a növényenként! részletes technológiai utasítás. A szakvezetők önállóságot kapnak. A tervtárgyaláskor mindenki véleményt mondhat, de év közben senki sem keresztezheti munkájukat Jövedelmük az alapbér prémium. Előírják, hogy területükön mekkora árbevételt kell teljesíteniök. Ám a tervtúlteljesítés utáni prémium kötött, 20 százalék fölé nem mehet. A munkát utalványozni fogják. a gépészeti brigádvezető például kötött normálhold tervet kap. Az idén növelni akarják az egy tagra jutó átlagos jövedelmet. Ezért az eredeti elképzeléseket megvál- toztatták a tervben. Szerkezeti változtatás lesz a növénytermelésben. Több pénzes növényt termelnek. Harminc-harminc holddal több paradicsomot, nyári káposztát és zöldborsót ültetnek, vetnek. Tartósító segédüzemet létesítenek. — Talán új vonásnak tűnik — mondja az elnök — a tsz vezetésébe bevonjuk a reszortok vezetőit, a brigádvezetőket is. Azért, hogy ne csak a fizetésükért, hanem választott vezetőként is feleljenek. A szövetkezetben tehát javítanak a vezetés színvonalán. Gondoskodnak a vezetőség és a tagság szakmai továbbképzéséről. Minden tanácskozáson egy-egy szakkérdésről előadást, vitát tartanak. Az új elnök megkezdte tevékenységét. Sokat várnak tőle Jászfényszarun. Dr. László Domonkos ismét bizonyítani akar. Mint könyvük előszavában írták: A gazdaságilag gyenge termelőszövetkezeteket egy év alatt fél lehet emelni a jó közepesek, sőt a jók színvonalára. Úgy kezdett munkához, hogy ez sikerülni is fog. Mát hé Láss'
