Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-27 / 49. szám
IMS. február 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Népi ellenőrök vizsgálatai nyomán Imre Mihállyal, a kunszentmártoni járási Népi ellenőrzési Bizottság elnökével beszélgettünk elmúlt évi vizsgálataikról, ez évi terveikről. — Tavaly hét tervezett vizsgálatot tartottunk a következő témákból: termelő- szövetkezetek jogvédelme; a dolgozók beadványainak, panaszainak intézése az államhatalmi és a gazdasági szerveknél; a mezőgazdasági földek védelmében kiadott 1961. évi VI-os törvény megvalósítása; az állami és szövetkezeti gazdaságok ingatlanainak fenntartására. felújítására tervezett költségek felhasználása; az ifjúság nevelése, a kereskedelmi hálózat fejlődése (áruellátás, új kiszolgálási formák); és egy ut<S- vizsgálatot a TÖVÁLL-nál. — Azt hiszem nem szerénytelenség azt mondani, hogy vizsgálataink igen hasznosnak bizonyultak. — Néhány példát említenék: a tiszakürti fiúnevelő intézetben javaslat hangzott el, hogy a nyári szünetben egy-két hétre vigyék el családokhoz azokat a gyermekeket. akiknek nincsenek szüleik, hozzátartozóik. — Megkerestük a járási nőtanácsot s vállalták, hogy megszervezik e vakációzta- tást. Több italboltban tapasztaltuk, hogy fiatalko- rúaknak is kiszolgálnak szeszesitalt. Ismét felhívtuk a FSldművesszövetkezetek Járási Központjának figyelmét arra, hogy szigorúbb ellenőrzéseket végezzenek. Előfordul, hogy a iszülők késői mozielőadásra viszik el gyermekeiket. — Szintén a nőtanács vállaltai, hogy beszélget az édesanyákkal: gyermekeik érdekéről van szó. Esy-két úgynevezett veszélyeztetett környezetben élő gyermekre is felhívtuk az ifjúságvédelmi albizottság figyelmét — A földvédelmi törvény végrehajtásával kapcsolatban: a járásban mintegy 100—150 hold volt az olyan romos vagy lebontott tanya területe, amelyet Írevés munkával művelhetővé lehetne tenni. Vizsgálatunk óta körülbelül 60 százalékát hasznositiák. A szelevénvi Szikra Tsz-nél körülbelül 250 hold régi rizstelepet szántóként tartottak nyilván, noha 1963 tavaszán mintegy felét legelőnek minősítették. — Az öcsödi Kossuth Tsz viszont jó minőségű szántót legelőnek használt. Korábban a felülvizsgáló bizottság észrevételezte már ezt. A mi vizsgálatunkkor viszont már megfelelően művelték. — A kereskedelmi hálózat feilődésének vizsgálatát együtt tartottuk a kereskedelmi állandó bizottsággal. Javasoltuk, hogy az iparcikk boltok vezetői gyakrabban rondelienek árut személyesen, mint eddig. A helyi árualap növelésére az fmsz-eknél nagyobb gondot kellene fordítani. A vendéglők hulladékaiból sertéseket lehetne hidalni. Az önkiszolgáló boltokban alig van ellenőrző mérleg. Javasoltuk a MES7/VV-he]í, hocv a kisebb felűiítási kereteket inkább egy helyre össznontosítsák. s ott nagyobb feilesztés történhessék. Kértük a megvet vágóhidat. hogv a húsárut ne csak ponyvával letakarva szállítsák. ígéret ellenére azonban ma is előfordul, hogy íev érkezik az áru. — Véleményem szerint nem hozta meg a kívánt eredményt a panaszok beadványok intézésének vizsgálata. Egyrészt az előkészítése sem volt tel lesen kielégítő. Azt tapasztaltuk, hogy a panaszok és a kérelmek megkülönböztetése nem tisztázódott. Elintézésük sok esetben elhúzódik. A íárási tanácsnál a mmaszok ügykezelése nincs elkülönítve. Pedig abban az esetben egyszerűen lehetne figyelemmel kísérni, ellenőrizni sorsukat. A kun- szertmártoni vegyes ktsz- nél és a Zalka Máté Tsz- nél külön iktatókönyvber tartják nyilván a panaszo kát. — Tavaly hét közérdek bejelentés és nyolc magán panasz érkezett hozzánk. Ez évben már öt magánpanasz és egy közérdekű bejelentéssel fordultak hozzánk. Az első félévre öt vizsgálatot terveztünk: a tsz-ek saját gépkapacitásának kihasználása és a technikai feltételek biztosítása; az építőipari ktsz-ek tevékenysége és a lakosság igényeinek kielégítése; a tsz-ek szociális bizottságainak működése. S tartunk két utó- vizsgálatot: a fogyasz+ók érdekvédelméről és a földtörvény végrehajtásáról. 4hol hatszáz hektoliter pálinkát főznek évente A csépai Petőfi Tsz pálinka főzdéjében még most is tart a nagyüzem. Sőt — mint Szombathelyi Ferenc, a főzde vezetője mondja — július elejéig dolgozik. Akkor néhány hetes karbantartás következik, s azután itt lesz a barack és a nyári szilva cefréje. A kétszer 600 literes üst, késő estig működik. — Jelenleg almát, és törkölyt főznek bennük fele-fele arányban. A tisztítás után 51.5—52 fokos kisüsti pálinkahagyja el a csővezetéket Az idén — illetve az utóbbi gyümölcsszezon alatt — 170—180 vagon cefrét dolgoznak fel a csé- paiak. A 37 vagonos tárolóhelyük nem egyszer szűknek bizonyult. A főzdében 1/3—1/3 arányban a tsz-saját cefréjét, illetve a helybeli lakosság és a Csongrád városi tsz-ek alapanyagát dolgozzák fel. Szolnok megyében mennyiségileg itt főzik a legtöbb pálinkát. Az idén 600 hl-re számítanak. A főzde több mint félmillió forint árbevételt hoz a termelőszövetkezetnek. r Uj képzési rendszer az alapfokú mezőgazdasági szakoktatásban A Magyar Közlönyben megjelent a földművelés- ügyi és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a mező- és erdőgazdasági szakmunkás- és betanított munkás-képzésről. A rendelet a nagyüzemi gazdálkodás, a gépesítést, kemizá- lást és más korszerű technológiai eljárásokat mind kiterjedtebben alkalmazó mezőgazdasági termelés új követelményeinek megfelelően szabályozza a szakmai képzés rendjét és számos új intézkedést tartalmaz. A mező- és erdőgazdasági szakmunkástanulókat ezentúl a szakmunkástanuló iskolák képzik, s ennek megfelelően ilyen intézményekké szervezik át az eddigi mezőgazdasági szakiskolákat. Szakmunkástanulónak azokat a jelentkezőket veszik fel, akik gazdasággal — termelőszövetkezettel, állami gazdasággal, vagy más mezőgazdasági üzemmel, vállalattal illetve Intézménnyel — szerződést kötöttek. A szerződtető gazdaságnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy a vizsga sikeres letétele után a tanulót szakmunkásként foglalkoztatja. A tanulók az iskolában kapnak elméleti oktatást. mégpedig évente az eddigi 3 hónap helyett 5 hónapig. A gyakorlati képzés fejlesztése érdekében ezentúl a tanulóknak nemcsak az iskolában és a szerződtető gazdaságban, hanem gyakorló gazdaságban is kell gyakorlatot végezniük. Gyakorló gazdaságokká olyan állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket jelöl, nek ki, amelyek az adott szakmában korszerű módon és eszközökkel dolgoznak. Részletesen intézkedik a rendelet a felnőtt dolgozók szakmunkásképzéséről is. Ez most új formával bővül: a dolgozók nemcsak tanfolyamon, hanem egyéni tanulással is felkészülhetnek a szakmunkásvizsgára. Megváltozik a képzés rendje is. Az oktatás két évfolyamra tagozódik, az , első a választott szakma ' alapismeretéit, a második j részletes szakanyagát öleli fel. A szakmához tartozó gépek üzemeltetését' mindkét évfolyamon tanítják. - A mezőgazdasági szakmunkások új képzési és továbbképzési rendszerét az 1965—66-os tanévtől kezdve fokozatosan vezetik be. ELMELET és GYAKORLAT Ahogyan a tanuló látja an iskoláját A jászberényi Aprítógépgyárban új lakatos, esztergályos nemzedék bontogatja szárnyait. A tanműhelybe belépve feltűnik a rend, s az, hogy mindenki szorgalmasan dolgozik. Szebe- nyi József, a mester keze alatt az első éves esztergályosok sajátítják el a fogásokat, a szakmát. — Mennyire elégedett a fiúk előrehaladásával? — kérdeztem. — Ami a gyakorlatot illeti, az eredmények általában jók. Ellenben iskolai munkájuk, elméleti felkészültségük sokkal gyengébb. Különösen a szakraizzal, a matematikával, s főleg a humán tárgyakkal van baj. — Sok a bukás? — Igen. Van olyan gyerekünk, aki félévkor csak testnevelésből nem kapott elégtelent, mégis itt van a többi között. Ez aztán nem nagy igyekezetre ösztönzi a többit. A mester szavaiban kimondatlan is ott bujkált, hogy a tanulók lebecsülik az elméleti felkészültség jelentőségét, s műveltséeük gyarapítására nem sokat adnak. Amit Szobányi József nem így fogalmazott meg, azt a gyerekek véleménye is tükrözi, sőt az oktatás hibáira is rámutat. Az egyik satunál Pesti Laci némán figyelte a beszélgetést. Hozzáfordultam. Unalmas oz isVo a — Mások a szakmához szükséges elméleti tárgyakat sem tanulják. Mi erről a véleményed? Habozás nélkül rávágta. — Unalmas az iskola. Tessék elképzelni, hogyan lehet megtanulni tábláról, meg ábrákról a lengőhimbát? Itt mindent látunk, működés közben ismerünk meg. Ebben van izgalom, érdekesség. — Nem szemléltetik a tananyagot, vem szokták mulatni, amiről szó van az órán? Felborult a rakodó — Csak rajzzal. Urbán Pali lelkesen folytatta. — Itt ez a gyalu. Átlátszó anyaggal borítottam be azért, hogy majd a többies lássák is az iskolában a lengőhimba működését. Aztán szépen elmagyarázta, hogy a körmozgás miként alakul át vízszintes mozgássá Szóval a gyalu elvét. Ügyes kis előadás volt. Ezek után úgy hiszem Palinak, ha nem is igaza, de figyelemre méltó volt a megjegyzése a szemléltetésről. A didaktika alapelvét kérte számon az iskolától. Ennél azonban többet is lehetne. Koncsik Béla nagyon szépen reszel. Könnyű keze van. — Meséld el, hogy most mit csinálsz? — kértem. — Reszelek. — Mi a reszelés? — A forgácsoló műveletek közé tartozik... Itt megáll, töprengett, de egyetlen szóval sem jutott tovább. Pedig a tankönyv legalább három oldalon közli a tudnivalókat. Hadd nyüszítsen az egyéniség Nem tudta. Pedig abban a gyárban ahol ő szakmát tanul, bonyolult, komoly elméleti és gyakorlati tudást igénylő nehézvegyipari gépeket állítanak elő. Sok a bukás. Hogy miért? Tőlük már választ kaptunk. Ügy hiszik a ..gyakorlatból” élnek meg. Azt hisszük, nemcsak a tanulóknak kell bevenni a keserű pilulát: azt, hogy elégedetlenek vagyunk az elméleti felkészültségükkel. Fábián Péter Társadalmi összefogás a mezei pocok irtására Magas József, a 7, sz. AKtíV rakodógépcsoport vezetőjének újítása és Molnár Ferenc üzemmérnök terve alapján a VöröscsMIag forgó rakodóra vezető fülkét készítettek. Az ATUKI és a vezérigazgatóság illetékesei előtt borítást próbát végeztek, hogy kellő biztonságot ayújt-e a fülke borulás esetén. * nróba sikerült <• a fülkét >.Mna Az elmúlt esztendőben a mezei pocok országos méretben tömegesen elszaporodott Az enyhe tél következtében a kártevő áttelelt és a fertőzés súlyosan veszélyezteti a vetéseket és a fiatal ültetvényeket. A veszély és a kártétel teljes felszámolása érdekében a földművelésügyi miniszter az ország egész területén társadalmi védekezést rendelt el. A miniszter rendeletét a Magyar Közlöny 14. száma közli. Eszerint a védekezést a mező- és erdőgazdasági termelő üzemekben, az egyéni gazdálkodók földterületén, a fertőzött erdőszegélyeken, a termények tárolását végző üzemeknél, a raktárak körül, valamint az utak, vasutak, csatornák, töltések, füves- és fásított részein az időjárástól függően 1965. március 5-től legkésőbb április 15-ig kell végrehajtani. A védekezést a megyei tanácsok végrehaltó bizottságai, a mezőgazdasági oszályok útján szervezik és irányit Iák a társadalmi szervek bevonásával. A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata a cinkfoszfid hatóanyag tartalmú arvaiint a mc-gyei tanácsok útján díjtalanul bocsátja rendelkezésre. A védekezés megkezdésének időpontját a legalkalmasabb koratavaszi időjárás és a megfelelő talaj- állapot figyelembe vételével a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai állapítják meg. A helybeli védekezési munkák szervezése és végrehajtása a községi tanácsok feladata, a társadalmi védekezéshez a lakosságot a községi tanácsoknak a Munka Törvény- könyve 139—140 paragrafusai szerint kell bevon- niok. Ennek értelmében a megvédendő területekhez szükséges számban a 14— 50 éves korú nőket és a 14—60 éves koríi férfiakat lehet pocok Irtás céljából közmunkára kirendelni. A méreg kiszórására csak 16 éven felüli személyek vehetők igénvbe /mentesek a kötelezettség alól a terhes- és szoptatós anyák, azok. akiknek 6 éven aluli gyermekük van és gyermeküknek más gondozójuk nincs, továbbá a rokkantak és a betegek. A védekezésre szervezett munkacsapatoknak az ar- valioozást a számukra ki- ielölt határrészen csatár- láncbao haladva valamennyi útjukban eső területen (vetés, szántás, parlag, rét, legelő, gyümölcsös, dülőút, part, árok, töltés stb.) él kell végezni. Mivel az arvalin erős méreg, kézzel érinteni, illetve kiszórni nem szabad, hanem az erre a célra iából, vagy nádból készített eszközökkel kell a járatokban elhelyezni, lyukanként 4—5 szemet. Utána a járatot betaposni nem szabad; Mivel a pocoklyukaknak csak 20—30 százaléka lakott, ezért — takarékosságból — célszerű az arvalino- zást megelőzően 2—3 nappal a lyukakat betáposni. A kártevők csak a lakott járatokat fogják újra kiásni. A pocoklyukak betá- posására a tavaszi szünetben a 16 éven aluli tanulóifjúság is bevonható. Az arvalinozásnál a munkavédelmi és balesetelhárítási óvórendszabályokat szigorúan be kell tartani. A községi tanács feladata a tárolt szer gondos elraktározása száraz, nedvességmentes helyiségben, ahol sem élelmiszert, takarmányt, sem más anyagot nem tárolhatnak. A társadalmi munkában résztvevőknek az arvaiint csak megfelelő felirattal és ..méreg” jelzéssel ellátott duplafalú papírzacskóban szabad kiadni. Az arvalinozást végző dolgozók munka közben nem étkezhetnek és nem dohányozhatnak. — A munka befejezése után melegvízben szappannal gondosan kezet kell mosni. A megmaradt növényvédőszert minden alkalommal vissza kell szolgáltatni. A munka teljes befejezése után a papírzacskókat és az adagoló eszközöket el kell égetni. Az arvalinozást a megkezdés előtt többször közhírré teszik. A vegyszer kimérését úgy keli megoldani, hogy elkerülhető legyen a porképződés, illetve a por belégzé- se. Ezért ajánlatos légzésvédőt használni Itt is fokozatosan ügyelni kell; hogy a vegyszert nedvesség ne érje. Az arvaiint csak a lakott területen kívül szabad felhasználni, s az ilyen területekre a védekezéstől számított 14 naDig 16 éven aluli gyermekek nem mehetnek. Ugyancsak gondoskodni kell. hogy a vegy- szerezett területekre legelő állat, vagy baromfi ne kerüljön. A veevszerezés ideje alatt elhullott háziálla- tok vagy vadat húsát fo- gvasztani veszélyes és tó- le*
