Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-04 / 29. szám
iSSí. február 4. SZOLNOK MEGYEI NKPLAT 5 a w Összkomfortos ~ tanyai iskolát választanák Gyakorlott munka előtt az ifjú tanítók A félév utolsó vizsgáinak izgalma lassan oldódik. Alig félórája még ezek a lányok, fiúk, akik most itl ülnek vélem szemben a jászberényi tanítóképző intézet klubszobájában, az emeleti folyosón szorongtak egy ajtó előtt, amely mögött valami „elképzelhetetlen dolgok” mehetnek végbe — a vizsgáztatás folyik. Most már túl vannak mindezen — sikerült. Most már az elkövetkező félévre gondolnak, a gyakorlati munkára. Vannak közöttük, akik négy hónapi gyakorló tanításra mennek különböző iskolákba, de az a négy fiatal lány, akik legközelebb ülnek az asztalhoz, önálló osztályvezető lesz. — Alig várjuk már, hogy ott legyünk. Most kaptunk levelet az egyik barátnőnktől, aki arról az osztályról számol be, amelyet Rozika vesz majd át — néznek az egyik lányra, a személyt jelezve, társnői. — Nem az újdonság iránti lelkesedés ex egy kicsit? — Nem, nem, hiszen már tanítottunk — tiltakoznak a lányok. — Higgye él, hogy komoly ambíciók vannak bennünk, mi csinálni akarunk valamit. Mindannyiunkban él egy elképzelés, hogyan akarja kezdeni a munkáját — mondja csendesen az egyik mellettem ülő leány, akinek aranygyűrű van a balkezén. — A vőlegénye is pedagógus? — Nem, ő bányafechni- fcus — válaszol mosolyogva és egy önkéntelen, kicsit szégyellő» mozdulattal kap tárulkodó” ujjúhoz. — A lányoknak különösen nehéz — jutnak eszembe Andrássy Béla igazgató szavai. — Egy kis községben, vagy tanyán, nem könnyű például férjhez- menniük sem, márpedig az egyéni boldogsághoz joguk «an mindnyájuknak. Aztán másra terelődik a *6, a hivatástudatra. — Nem tudom, maguk hogyan fogalmaznák meg egyszerűbben ezt a kifejezést? — teszem fel a kérdést. — Nekem első osztályban volt egy kedves tanító né- aka. Mindig 6 jut as eszembe, amikor a hivatástudatra gondolok — mondja elgondolkozva Rozika, az abádszalóki gyerekek leendő tanítónénije. — A hivatástudat forrása legtöbbször érzelmi, amikor hallgatóink először lépnek intézetünkbe. A gyerekek iránti szeretettel jönnek és talán egy régi kedves tanítójuk gyerekkori emléke kíséri őket. — mondta egy korábbi beszélgetésünkkor Andrássy igazgató. — Itt, nekünk kell ezt bennük tudatosítanunmk, felkészíteni őket arra, hogy akadályokkal, nehézségekkel találkozva se veszítsék el soha. Ezt az elhangzott beszélgetést a régvolt tanító néni emléke idézte fel bennem újra. És azt a gondolatot is, hogy vajon mi lesz ezeknél a fiataloknál az ambícióval, hivatástudattal, ha mindennapi munkájukban valóban szembe találják tnagukart aiz első aikadályokkal, megnemér- téssei, talán rosszindulattal is? — Mi tudjuk, hogy nem lesz könnyű a munkánk. Van olyan ember, aki mindjárt elkedvetlenedik, ha feje beleütközik a falba, van aki huszonötödik alkalommal is újra megpróbálja. Ez egy kicsit alkat kérdése — jegyzi meg az egyik fiú és társai láthatóan egyetértenek véle. Közben újak jöttek a szobába. Beszélgetésünk idecsalta őket. Most körül- állva az asztalt figyelnek, talán arra várnak, hogy ők is elmondhassák véleményüket — Már mindnyájan tudják, hogy ebben a félévben hova mennek tanítani. Mégis, ha most egy jóságos tündér varázsszóra teljesítené minden kívánságukat, mit választanának, ki hova szeretne kerülni? — nézek rájuk várakozón. Különös kérdésem után egy kis hallgatás következik. Talán a lehetőségeket latolgatják. Végül egy székre támaszkodó hosszú fiatalember szólal meg. — Nem mintha hinnék a varázslatokban, de ha mégis lehetne, én egy összkomfortos tanyai iskolát választanék. — Hideg-meleg vízzel, vili any-boylerrei, „frididaire-rel”? — Nem. Kovesúttal, villannyal és egy kétszobás tanítói lakással. — És ha ez az „összkomfortos” tanyai iskola történetesen Pesten, a belváros közepén lenne? — Nem tudom, más hogy van vele, én nem szeretnék Pesten élni. Azt hiszem, hogy kis helyen, ha jól végzi munkáját, a pedagógusokat jobban megbecsülik. Igen. Azt hiszem, a teljes „összkomfort”-ba még ez is beletartozik. A nagy család is segíti az ifjú házasokat A tószegi Dózsa Tsz-ben 1963-ban hozott a közgyűlés olyan határozatot, miszerint azoknak a fiataloknak, akik legalább három éve dolgoznak a termelőszövetkezetben, teljesítik a kötelező munkaegységet, férjhezmenésük, vagy nősülésük alkalmával segítséget nyújtanak. A jól gazdálkodó közös gazdaság személyenként 3000 forinttal könnyíti a fiatalok első lépéseit, a családalapítást. A zár- számadó közgyűlésen Sallai János, Perjés József, Sályi Lászlóné. és Bagi Ferencné kapta meg a házassági segélyt Rideg Gábor Öröm né... Bizonyítvány, amit nem kell megmagyarázni ▼életi«! úgy hozta magával, hogy hivatalos kapcsolatba kerültem Mandula Pál osztályvezetővel. Egy általam képviselt ég hivatalból rá tartozó rendkívül bonyolult közügyét átlagon felüli előzékenységgel és bürokráciamentesen oldott meg. őszintén bevallom, nekem imponált Mandula, különösen amikor megtudtam róla, hogy mindig nyugodt sohasem ingerült beosztottjaival törődik, és a hozzáforduló ügyfelekhez végtelenül türelmes. A hivatal és környékén mindenki csak jót mondott róla. Becsülik, szeretik, tudják, hogy szigorú, de igazságos, nem perel, nem veszekszik, türelmesen magyaráz ég csak a végső esetben büntet. És ezért — mert nemcsak jó ég megértő de ha kell, büntetni is tud — még jobban imponált nekem Mandula Pál osztályvezetői A sors útjai azonban kiszámíthatatlanok. A napokban kétségbeesett hangú panaszos levelet kaptam Mandula Pálné aláírással, ami érthetően elgondolkoztatott és száznyolcvan fokos szögben változtatta meg eddigi véleményemet Mandu. la Pál személyét illetően. A fehíség természetesen nem tud a férje és köztem kialakult hivatali kapcsolatról, hiszen úgy mutatkozik be levelében, mint aki feltételezi, hogy most hallok •iőször róluk. Az adatok átmenetnek: név. állása beosztás, minden! Világos, hogy a feleség vad Mandula Pálja és az én szelid Mandula Pálom egy és azonos személy. Most még jobban érdekelt Mandula. Találkozót beszéltem meg a feleséggel. Alig harminc éves, mélytüzű fekete szemekkel. Tizenegy éves házasok. Anyagkönyvelő egy iparvállalatnál, — Férjem zsarnoki természetű — kezdi zavartan Mandula Pálné —, kegy tétlenkedő ember. Félünk tőle. A gyereket rettegésben I MANDULA tartja, minden apróságért szádja, sőt nem egyszer, minden ok nélkül nádpálcával meg is veri. — Talán rossz a gyerek? — vetettem közbej — Ilike semmivel sem rosszabb, mint más kilencéves leánygyermek. Szeret játszani, nyáron a kertben ugrándonzi, kedves, élénk kislány. Apja éppen erről akarja leszoktatni: legyen otthon, üljön a szobában csöndben, szótlanul és ne „csavarogjon”. Ha a gyerek végül is lemegy az udvarba, hogy a pajtásaival játsszék, igen nagy árat fizet érte. Apja dühösen kiabál vele, órákra a sötét fáskamrába zárja. Gyakran napokra, hetekre elveszi a gyerektől kedvenc játékait; mesekönyvedt. És nem ismer megbocsátást! — ön persze közbelép. — Rendszerint. De ha meg akarom védeni, a férjem eltaszít, a szomszédok pedig megrendülve hallgatják a gyerek sírását, kiabálását. Beleszólni nem mernek, mert ez „mngánügy’k A szomszédok is félnek tőle, ami nem csoda, hiszen nagy, erős ember. — És milyen a hivatalában? — kérdezem a fiatal- asszonyt mintha még sohasem hallottam volna a férjéről. — Éppen ez bánt a legjobban — panaszolta. — Ott rendes, türelmes és megértő. — Az osztályvezetőnek — és másoknak lg — három különböző típusa késztet gondolkozásra— magyaráztam. — Vannak, akik otthon, a családi körben é§ a munkahelyükön is, egyaránt türelmesek, megértők és emberségesek. Viszont vannak mások, akik otthon jóságosak, önfeláldozók, példás családi életet élnek, de a munkahelyükön komiszkodnak és ingerültségük a munkahelyükön robban ki Aztán vannak osztályvezetők és mások is, akik sem a munkahelyükön, sem otthonukban nem képesek » barátságos együttélésre: a családi körben éppen olyan kiskirályok, mint bent a hivatalban. A z asszony félbeszakította megnvugtatásá- ra szánt érveimet! — Hát az én férjem akkor egy bizonyos negyedik t'pushoz tartozik. Ahhoz a típushoz, aki a munkahelyén figyelmes ég előzékeny, jó kolléga és megértő jóbarát, törődik a környezetével és a beosztottjaival, az ügyfelekkel kedves és mértéktartó. De otthon, s családi körben nem lehet ráismerni: végtelenül türelmetlen, és indulatos, a munkahely minden izgalmát hazaviszi, méltatlanul bánik a feleségével, kínozza a gyerekét és pokollá teszi a családi életét. — Ez így van, sajnos — mondom őszinte meggyőződéssel —, de miben tudok én segíteni? — Nagyon kérem, írja meg a beszélgetésünket, hogy a férjem és más hasonló férjek is magukra ismerjenek, de a valódi nevét másítsa meg. Egyrészt, mert szégyellem, másrészt pedig semmiképpen nem szeretném férjemet a nyilvánosság előtt, de különösen a hivatalában lejáratni. — Tiszteletreméltó kívánság — szóltam, majd elbúcsúztunk egymástól és névadó ünnepség mellőzésével, azonnyomban Mandula név re kereszteltem az én ellentmondásokkal terhelt osztályvezetőmet. Elárulom: titokban arra gondoltam, l.ogy a Mandula név megbélyegző szállóigévé válik, és minden ilyen férjet, kellő nyomatékkai, így szóiit majd a felesége: „Te, Mandula!’' Földes György A háztáji gazdaság és az illetményföld A kérdés felvetésére több konkrét eset adott alapot. Ezek közül Kovács József karcagi olvasónk levele alapján ismertetünk egy esetet: „Egy közös háztartásban élő családnál a két idős személy (a szülők) tsz- tag, illetve tsz-nyugdíjas. A család két fiatalabb tagja állami gazdaságban dolgozik. Az utóbbiak részére a gazdaság nem méri ki a nekik járó 900 négyszögöl illetményföldet azzal az indokkal, hogy a velük közös háztartásban élő személyek a tsz-től 800 négyszögöl háztáji földet kaptak. Beszámfthatja-e az állami gazdaság a háztáji földet?” ügy gondoljuk, hogy a gazdaság vezetői meglehetősen mechanikusan értelmezik és alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat. Tsz-jogi vonatkozásban a „közös háztartás” és a „családfő”, illetve a „családtag” fogalma nem egészen azonos a szavak polgári jogi, családjogi fogalmával. Tsz-jogi vonatkozásban a beviteli kötelezettség és a háztáji területén a rendelkezési jog a családfőt illeti. Itt azonban nem olyan „egységes családdal” állunk szemben, — mint amilyennek tekintettük a kisparaszti családot a tsz-törvény megalkotásakor. A két fiatal máshol dolgozik, más az életmódjuk és megélhetésük forrása, mindegyik a tsz-től, és a családtól is „önálló egzisztencia”, aki a közös háztartásnak nemigen tagja ténylegesen, csupán családtag. A tsz-törvény és végrehajtási utasítás szerint a háztáji gazdaság a közös háztartást tartósan fenntartó tsz-tagot illeti meg, és a használatában levő földterület maximális mértéke semmilyen címen nem haladhatja meg az 1600 négyszögölet. Az állami gazdaság álláspontja azonban még ennek alapján is túlzottan merev véleményünk szerint. Feltehetjük ugyanis a kérdést: ha az idős tagok háztáji területe 1600 négyszögöl lenne, akkor sem mérne ki a fiataloknak — munkavisszrmyuk alapján őket megillető — illetményföldet. Ám jelenleg csak 800 négyszögöl és íev sem mér ki illetmény- földet: ebben mi a jogszerű, és mi a jogelv? Véleményünk szerint a tsz-tagsági viszonyból eredő, a tagsághoz fűződő jogok és a munkaviszony alapján a dolgozót megillető jogok nem zárják ki egymást, s a konkrét esetben különösen nem. A termelőszövetkezeti tag (és családja, vagy ha tetszik: közös háztartása) használatában törvényesen 1600 négyszögöl háztáji terület kiegészíthető még 800 négyszögöllel, illetményföld címén, anélkül, hogy a tsz- törvény előírásait sértené; Ilyen megoldással a dolgozó is megkapná azt az illetményföldet, ami a Munka Törvénykönyve, illetve az érvényben levő bérezési feltételek alapján őt megilleti. Egy kataszrális holdra tehát legalább kiegészíthető a földterület. Ehhez a2 szükséges, hogy a jogszabályokat a jogalkotó szándékával együttesen mérlegelve, és ne mechanikusan alkalmazzák. Könnyebb dolog valamit elutasítani, de mégis jobb, ha körültekintőbben mérlegelük, azon igyekezve, hogy a dolgozók jogait se csorbítsuk, — és ugyanakkor a jogszabályok fő előírásait se sértsük meg; Utark a húsliszt Az Állati Fehérje és Takarmányellátó Vállalat szolnoki üzeme éz évben már 1200 mázsa húslisztet készített el. A takarmány tápanyagául szolgáló húslisz+et Szolnok megye tápkeverő üzemeibe szállították. Különböző minőségben 45 mázsa nyersbőrt forgalmaztak és adtak át a MÉH-nek. A rákospalotai szappangyárnak pedig 132 mázsa ipari zsírt gyártottak. * Munkásvédelmi vizsgaanyag pedagógusok részére Megjelent a munkásvédelmi vizsgaanyag az általános iskolai gyakorlati foglalkozást vezető pedagógusok részére. A csaknem 350 oldalas kötet részletesen foglalkozik a baleseti források és veszélyek ismertetésével. Közlemény A mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gépészeti szaka olyan szaktechnikusokat képez, akik népgazdaságunkban e rendkívül fontos és nagyjelentőségű termelési ág irányítói lesznek. Az intézetben a tanulmányi idő nappali tagozaton 3 év. levelező tagozaton 3.5 év- A hallgatók termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól tanulmányuk egész idejére pénzbeli támogatást kaphatnak (társadalmi, tanulmányi ösztöndíj), vagy tanulmányi eredményük alapján általános tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek. A fentieken kívül szociális támogatás (rendszeres pénzbeli támogatás, kollégiumi ellátás, menza, — rendkívüli segély) is segiti, hogy a hallgatók anyagi gondoktól mentesen készülhessenek vizsgáikra. Felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói és azok az érettségivel rendelkező dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték beA felvételi kérelmet (TüB20 sz, nyomtatvány) annak a középiskolának az igazgatójához kell benyújtani. — amelyben a tanuló érettségizett- A három éve vagy an- ná' régebben érettségizettek egyénileg jelentkezhetnek az intézet tanulmányi osztályán. Jelentkezési határidő 1965- június 1. A jelentkezőknek matematikából és fizikából felvételi vizsgát keli tenni- Az intézet a katonai szolgálat alól mentesít, illetve halasztást biztosítA végzett hallgatókat a Földművelésügyi Minisztérium helyezi el. A felvétel» lel kapcsolatban minden kérdésre felvilágosítást kapnak az intézet tanulmányi osztályán. A 165'1963. Mk. 18/MM utasítás, valamint a 3/1963. (V. 19.) MM sz. rendelet alapján az intézetben végzett hallgatók egy év munkában eltöltött gyakorlat után felvételi vizsga nélkül juthatnak az egyetem levelező tagozatára: ahol 4—10 félév kiegészítő tanulmányok folytatása után megszerezhetik a mérnöki oklevelet.
