Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

iSSí. február 4. SZOLNOK MEGYEI NKPLAT 5 a w Összkomfortos ~ tanyai iskolát választanák Gyakorlott munka előtt az ifjú tanítók A félév utolsó vizsgáinak izgalma lassan oldódik. Alig félórája még ezek a lányok, fiúk, akik most itl ülnek vélem szemben a jászberényi tanítóképző in­tézet klubszobájában, az emeleti folyosón szorongtak egy ajtó előtt, amely mö­gött valami „elképzelhetet­len dolgok” mehetnek vég­be — a vizsgáztatás folyik. Most már túl vannak mind­ezen — sikerült. Most már az elkövetkező félévre gondolnak, a gya­korlati munkára. Vannak közöttük, akik négy hónapi gyakorló tanításra mennek különböző iskolákba, de az a négy fiatal lány, akik legközelebb ülnek az asz­talhoz, önálló osztályvezető lesz. — Alig várjuk már, hogy ott legyünk. Most kaptunk levelet az egyik barátnőnk­től, aki arról az osztályról számol be, amelyet Rozika vesz majd át — néznek az egyik lányra, a személyt jelezve, társnői. — Nem az újdonság iránti lelkesedés ex egy kicsit? — Nem, nem, hiszen már tanítottunk — tiltakoznak a lányok. — Higgye él, hogy ko­moly ambíciók vannak bennünk, mi csinálni aka­runk valamit. Mindannyi­unkban él egy elképzelés, hogyan akarja kezdeni a munkáját — mondja csen­desen az egyik mellettem ülő leány, akinek arany­gyűrű van a balkezén. — A vőlegénye is peda­gógus? — Nem, ő bányafechni- fcus — válaszol mosolyogva és egy önkéntelen, kicsit szégyellő» mozdulattal kap tárulkodó” ujjúhoz. — A lányoknak különö­sen nehéz — jutnak eszem­be Andrássy Béla igazgató szavai. — Egy kis község­ben, vagy tanyán, nem könnyű például férjhez- menniük sem, márpedig az egyéni boldogsághoz joguk «an mindnyájuknak. Aztán másra terelődik a *6, a hivatástudatra. — Nem tudom, maguk hogyan fogalmaznák meg egyszerűbben ezt a kifeje­zést? — teszem fel a kér­dést. — Nekem első osztályban volt egy kedves tanító né- aka. Mindig 6 jut as eszembe, amikor a hiva­tástudatra gondolok — mondja elgondolkozva Ro­zika, az abádszalóki gye­rekek leendő tanítónénije. — A hivatástudat forrása legtöbbször érzelmi, amikor hallgatóink először lépnek intézetünkbe. A gyerekek iránti szeretettel jönnek és talán egy régi kedves taní­tójuk gyerekkori emléke kí­séri őket. — mondta egy korábbi beszélgetésünkkor Andrássy igazgató. — Itt, nekünk kell ezt bennük tudatosítanunmk, felkészíte­ni őket arra, hogy akadá­lyokkal, nehézségekkel ta­lálkozva se veszítsék el soha. Ezt az elhangzott beszél­getést a régvolt tanító né­ni emléke idézte fel ben­nem újra. És azt a gon­dolatot is, hogy vajon mi lesz ezeknél a fiataloknál az ambícióval, hivatástudat­tal, ha mindennapi munká­jukban valóban szembe ta­lálják tnagukart aiz első aikadályokkal, megnemér- téssei, talán rosszindulattal is? — Mi tudjuk, hogy nem lesz könnyű a munkánk. Van olyan ember, aki mindjárt elkedvetlenedik, ha feje beleütközik a falba, van aki huszonötödik al­kalommal is újra meg­próbálja. Ez egy kicsit al­kat kérdése — jegyzi meg az egyik fiú és társai lát­hatóan egyetértenek véle. Közben újak jöttek a szobába. Beszélgetésünk idecsalta őket. Most körül- állva az asztalt figyelnek, talán arra várnak, hogy ők is elmondhassák véle­ményüket — Már mindnyájan tud­ják, hogy ebben a félév­ben hova mennek tanítani. Mégis, ha most egy jóságos tündér varázsszóra teljesí­tené minden kívánságukat, mit választanának, ki hova szeretne kerülni? — nézek rájuk várakozón. Különös kérdésem után egy kis hallgatás következik. Talán a lehetőségeket latolgatják. Végül egy székre támasz­kodó hosszú fiatalember szólal meg. — Nem mintha hinnék a varázslatokban, de ha mégis lehetne, én egy összkom­fortos tanyai iskolát vá­lasztanék. — Hideg-meleg vízzel, vili any-boylerrei, „fridi­daire-rel”? — Nem. Kovesúttal, vil­lannyal és egy kétszobás tanítói lakással. — És ha ez az „összkom­fortos” tanyai iskola törté­netesen Pesten, a belváros közepén lenne? — Nem tudom, más hogy van vele, én nem szeretnék Pesten élni. Azt hiszem, hogy kis helyen, ha jól végzi munkáját, a pedagó­gusokat jobban megbecsü­lik. Igen. Azt hiszem, a teljes „összkomfort”-ba még ez is beletartozik. A nagy család is segíti az ifjú házasokat A tószegi Dózsa Tsz-ben 1963-ban hozott a közgyű­lés olyan határozatot, mi­szerint azoknak a fiatalok­nak, akik legalább három éve dolgoznak a termelő­szövetkezetben, teljesítik a kötelező munkaegységet, férjhezmenésük, vagy nő­sülésük alkalmával segít­séget nyújtanak. A jól gazdálkodó közös gazdaság személyenként 3000 forinttal könnyíti a fiatalok első lépéseit, a családalapítást. A zár- számadó közgyűlésen Sallai János, Perjés József, Sályi Lászlóné. és Bagi Ferencné kapta meg a házassági se­gélyt Rideg Gábor Öröm né... Bizonyítvány, amit nem kell megmagyarázni ▼életi«! úgy hozta magával, hogy hiva­talos kapcsolatba kerültem Mandula Pál osztályvezető­vel. Egy általam képviselt ég hivatalból rá tartozó rendkívül bonyolult köz­ügyét átlagon felüli előzé­kenységgel és bürokrácia­mentesen oldott meg. őszin­tén bevallom, nekem impo­nált Mandula, különösen amikor megtudtam róla, hogy mindig nyugodt so­hasem ingerült beosztott­jaival törődik, és a hozzá­forduló ügyfelekhez végte­lenül türelmes. A hivatal és környékén mindenki csak jót mondott róla. Becsülik, szeretik, tudják, hogy szi­gorú, de igazságos, nem pe­rel, nem veszekszik, türel­mesen magyaráz ég csak a végső esetben büntet. És ezért — mert nemcsak jó ég megértő de ha kell, bün­tetni is tud — még jobban imponált nekem Mandula Pál osztályvezetői A sors útjai azonban ki­számíthatatlanok. A napok­ban kétségbeesett hangú panaszos levelet kaptam Mandula Pálné aláírással, ami érthetően elgondolkoz­tatott és száznyolcvan fokos szögben változtatta meg ed­digi véleményemet Mandu. la Pál személyét illetően. A fehíség természetesen nem tud a férje és köztem ki­alakult hivatali kapcsolat­ról, hiszen úgy mutatkozik be levelében, mint aki fel­tételezi, hogy most hallok •iőször róluk. Az adatok átmenetnek: név. állása be­osztás, minden! Világos, hogy a feleség vad Mandu­la Pálja és az én szelid Mandula Pálom egy és azo­nos személy. Most még job­ban érdekelt Mandula. Ta­lálkozót beszéltem meg a feleséggel. Alig harminc éves, mélytüzű fekete sze­mekkel. Tizenegy éves há­zasok. Anyagkönyvelő egy iparvállalatnál, — Férjem zsarnoki ter­mészetű — kezdi zavartan Mandula Pálné —, kegy tét­lenkedő ember. Félünk tő­le. A gyereket rettegésben I MANDULA tartja, minden apróságért szádja, sőt nem egyszer, minden ok nélkül nádpál­cával meg is veri. — Talán rossz a gyerek? — vetettem közbej — Ilike semmivel sem rosszabb, mint más kilenc­éves leánygyermek. Szeret játszani, nyáron a kertben ugrándonzi, kedves, élénk kislány. Apja éppen erről akarja leszoktatni: legyen otthon, üljön a szobában csöndben, szótlanul és ne „csavarogjon”. Ha a gyerek végül is lemegy az udvar­ba, hogy a pajtásaival játsszék, igen nagy árat fi­zet érte. Apja dühösen kia­bál vele, órákra a sötét fás­kamrába zárja. Gyakran napokra, hetekre elveszi a gyerektől kedvenc játékait; mesekönyvedt. És nem is­mer megbocsátást! — ön persze közbelép. — Rendszerint. De ha meg akarom védeni, a fér­jem eltaszít, a szomszédok pedig megrendülve hallgat­ják a gyerek sírását, kiabá­lását. Beleszólni nem mer­nek, mert ez „mngánügy’k A szomszédok is félnek tő­le, ami nem csoda, hiszen nagy, erős ember. — És milyen a hivatalá­ban? — kérdezem a fiatal- asszonyt mintha még soha­sem hallottam volna a fér­jéről. — Éppen ez bánt a leg­jobban — panaszolta. — Ott rendes, türelmes és meg­értő. — Az osztályvezetőnek — és másoknak lg — három különböző típusa késztet gondolkozásra— magyaráz­tam. — Vannak, akik ott­hon, a családi körben é§ a munkahelyükön is, egyaránt türelmesek, megértők és emberségesek. Viszont van­nak mások, akik otthon jó­ságosak, önfeláldozók, pél­dás családi életet élnek, de a munkahelyükön komisz­kodnak és ingerültségük a munkahelyükön robban ki Aztán vannak osztályveze­tők és mások is, akik sem a munkahelyükön, sem ott­honukban nem képesek » barátságos együttélésre: a családi körben éppen olyan kiskirályok, mint bent a hivatalban. A z asszony félbeszakí­totta megnvugtatásá- ra szánt érveimet! — Hát az én férjem ak­kor egy bizonyos negyedik t'pushoz tartozik. Ahhoz a típushoz, aki a munkahe­lyén figyelmes ég előzé­keny, jó kolléga és megértő jóbarát, törődik a környe­zetével és a beosztottjaival, az ügyfelekkel kedves és mértéktartó. De otthon, s családi körben nem lehet ráismerni: végtelenül türel­metlen, és indulatos, a mun­kahely minden izgalmát hazaviszi, méltatlanul bánik a feleségével, kínozza a gyerekét és pokollá teszi a családi életét. — Ez így van, sajnos — mondom őszinte meggyőző­déssel —, de miben tudok én segíteni? — Nagyon kérem, írja meg a beszélgetésünket, hogy a férjem és más ha­sonló férjek is magukra is­merjenek, de a valódi ne­vét másítsa meg. Egyrészt, mert szégyellem, másrészt pedig semmiképpen nem szeretném férjemet a nyil­vánosság előtt, de különö­sen a hivatalában lejáratni. — Tiszteletreméltó kíván­ság — szóltam, majd elbú­csúztunk egymástól és név­adó ünnepség mellőzésével, azonnyomban Mandula név re kereszteltem az én el­lentmondásokkal terhelt osztályvezetőmet. Elárulom: titokban arra gondoltam, l.ogy a Mandula név meg­bélyegző szállóigévé válik, és minden ilyen férjet, kel­lő nyomatékkai, így szóiit majd a felesége: „Te, Man­dula!’' Földes György A háztáji gazdaság és az illetményföld A kérdés felvetésére több konkrét eset adott alapot. Ezek közül Kovács József karcagi olvasónk le­vele alapján ismertetünk egy esetet: „Egy közös ház­tartásban élő családnál a két idős személy (a szülők) tsz- tag, illetve tsz-nyugdíjas. A család két fiatalabb tag­ja állami gazdaságban dol­gozik. Az utóbbiak részére a gazdaság nem méri ki a nekik járó 900 négyszögöl illetményföldet azzal az in­dokkal, hogy a velük kö­zös háztartásban élő sze­mélyek a tsz-től 800 négy­szögöl háztáji földet kap­tak. Beszámfthatja-e az ál­lami gazdaság a háztáji földet?” ügy gondoljuk, hogy a gazdaság vezetői meglehe­tősen mechanikusan értel­mezik és alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat. Tsz-jogi vonatkozásban a „közös háztartás” és a „családfő”, illetve a „csa­ládtag” fogalma nem egé­szen azonos a szavak pol­gári jogi, családjogi fogal­mával. Tsz-jogi vonatko­zásban a beviteli kötele­zettség és a háztáji terüle­tén a rendelkezési jog a családfőt illeti. Itt azonban nem olyan „egységes csa­láddal” állunk szemben, — mint amilyennek tekintet­tük a kisparaszti családot a tsz-törvény megalkotása­kor. A két fiatal máshol dolgozik, más az életmód­juk és megélhetésük forrá­sa, mindegyik a tsz-től, és a családtól is „önálló eg­zisztencia”, aki a közös ház­tartásnak nemigen tagja ténylegesen, csupán család­tag. A tsz-törvény és végre­hajtási utasítás szerint a háztáji gazdaság a közös háztartást tartósan fenntar­tó tsz-tagot illeti meg, és a használatában levő föld­terület maximális mértéke semmilyen címen nem ha­ladhatja meg az 1600 négy­szögölet. Az állami gazda­ság álláspontja azonban még ennek alapján is túl­zottan merev véleményünk szerint. Feltehetjük ugyan­is a kérdést: ha az idős ta­gok háztáji területe 1600 négyszögöl lenne, akkor sem mérne ki a fiatalok­nak — munkavisszrmyuk alapján őket megillető — illetményföldet. Ám jelen­leg csak 800 négyszögöl és íev sem mér ki illetmény- földet: ebben mi a jogsze­rű, és mi a jogelv? Véleményünk szerint a tsz-tagsági viszonyból ere­dő, a tagsághoz fűződő jo­gok és a munkaviszony alapján a dolgozót megil­lető jogok nem zárják ki egymást, s a konkrét eset­ben különösen nem. A ter­melőszövetkezeti tag (és családja, vagy ha tetszik: közös háztartása) használa­tában törvényesen 1600 négyszögöl háztáji terület kiegészíthető még 800 négy­szögöllel, illetményföld cí­mén, anélkül, hogy a tsz- törvény előírásait sértené; Ilyen megoldással a dolgo­zó is megkapná azt az il­letményföldet, ami a Mun­ka Törvénykönyve, illetve az érvényben levő bérezési feltételek alapján őt meg­illeti. Egy kataszrális hold­ra tehát legalább kiegészít­hető a földterület. Ehhez a2 szükséges, hogy a jogszabá­lyokat a jogalkotó szándé­kával együttesen mérlegel­ve, és ne mechanikusan al­kalmazzák. Könnyebb do­log valamit elutasítani, de mégis jobb, ha körültekin­tőbben mérlegelük, azon igyekezve, hogy a dolgozók jogait se csorbítsuk, — és ugyanakkor a jogszabályok fő előírásait se sértsük meg; Utark a húsliszt Az Állati Fehérje és Takarmányellátó Vállalat szolnoki üzeme éz évben már 1200 mázsa húslisztet készített el. A takarmány tápanyagá­ul szolgáló húslisz+et Szol­nok megye tápkeverő üze­meibe szállították. Külön­böző minőségben 45 mázsa nyersbőrt forgalmaztak és adtak át a MÉH-nek. A rákospalotai szappangyár­nak pedig 132 mázsa ipari zsírt gyártottak. * Munkásvédelmi vizsgaanyag pedagógusok részére Megjelent a munkásvé­delmi vizsgaanyag az álta­lános iskolai gyakorlati fog­lalkozást vezető pedagógu­sok részére. A csaknem 350 oldalas kötet részletesen foglalkozik a baleseti for­rások és veszélyek ismer­tetésével. Közlemény A mezőtúri Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum gé­pészeti szaka olyan szaktech­nikusokat képez, akik nép­gazdaságunkban e rendkívül fontos és nagyjelentőségű termelési ág irányítói lesz­nek. Az intézetben a tanulmányi idő nappali tagozaton 3 év. levelező tagozaton 3.5 év- A hallgatók termelőszövetkeze­tektől, állami gazdaságoktól tanulmányuk egész idejére pénzbeli támogatást kaphat­nak (társadalmi, tanulmányi ösztöndíj), vagy tanulmányi eredményük alapján általános tanulmányi ösztöndíjban ré­szesülhetnek. A fentieken kí­vül szociális támogatás (rend­szeres pénzbeli támogatás, kollégiumi ellátás, menza, — rendkívüli segély) is segiti, hogy a hallgatók anyagi gon­doktól mentesen készülhes­senek vizsgáikra. Felvételüket kérhetik a kö­zépiskolák utolsó éves tanu­lói és azok az érettségivel rendelkező dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltöt­ték be­A felvételi kérelmet (Tü­B20 sz, nyomtatvány) annak a középiskolának az igazga­tójához kell benyújtani. — amelyben a tanuló érettségi­zett- A három éve vagy an- ná' régebben érettségizettek egyénileg jelentkezhetnek az intézet tanulmányi osztályán. Jelentkezési határidő 1965- június 1. A jelentkezőknek matematikából és fizikából felvételi vizsgát keli tenni- Az intézet a katonai szolgá­lat alól mentesít, illetve ha­lasztást biztosít­A végzett hallgatókat a Földművelésügyi Miniszté­rium helyezi el. A felvétel» lel kapcsolatban minden kér­désre felvilágosítást kapnak az intézet tanulmányi osztá­lyán. A 165'1963. Mk. 18/MM uta­sítás, valamint a 3/1963. (V. 19.) MM sz. rendelet alapján az intézetben végzett hallga­tók egy év munkában eltöl­tött gyakorlat után felvételi vizsga nélkül juthatnak az egyetem levelező tagozatára: ahol 4—10 félév kiegészítő ta­nulmányok folytatása után megszerezhetik a mérnöki oklevelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom