Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek! Az elmúlt év decemberében már megkezdődött az egri Finomszerelvény Gyárban a Lehel hűtőgép új motorkompresszorának sorozatgyártása. A HÜK-7 tí­pusú gépnek lényegesen kevesebb a villamosenergia­fogyasztása, mint az elődjének, mert a villanymotor kitűnő, a világszínvonalon mozgó 70 százalékos hatás- fokkal dolgozik. A jászberényi Hűtőgépgyár elektromos laborató­riumában Kovács Erzsébet az Orisztrob segítségével az új HÜK-7 típusú hermetlkus motorkompresszor belső olajozását vizsgálja. Mennyit ér a munkaegység ? tiszaszentimrei Ezüst­kalász Termelőszö­vetkezetben az 1964. évi termelési és pénzügyi terv készítésekor 55 ezer mun­kaegység felhasználását ter­vezték. Ev közben növeke­dett a tsz szántó- és legelő területe. De a munkaegy­ségek nagyarányú túllépé­sét ezzel nem lehet indo­kolni. A zárszámadáskor meglepetéssel tapasztalták, hogy a tervezettnél jóval többet 80 168 munkaegységet vet­tek igénybe a termelés során. A szövetkezetben nem csökkent a tagok között kiosztható részesedés össze­ge, ám a munkaegység hí­gítás következtében mégis 4,58 forinttal kevesebb lett az egy munkaegységre ju­tó jövedelem. Talán a derült égből vil­lámként hatott a munka­egység-lazítás Tiszaszent- imrén? Szó sincs róla! Az első és a második negyed­évi terv felülvizsgálatakor — tehát idejekorán — a já­rási szervek figyelmeztet­ték erre a szövetkezet ve­zetőit. Még sem változtat­tak hibás gyakorlatukon. Engedtek a követelések­nek, azonos munkáért több munkaegységet Ír­tak jóvá az állatenyész- tőknek. A csépai Petőfi Tsz-ben a növénytermelők és a gyümölcskertészek naponta 2.5 munkaegységet teljesít­hettek a múlt év őszén. — .Tónéhány tag mégis kije­lentette: „ha nem keresnek 3.5 munkaegységet, nem dolgozok”. S ml történt? A vezetőség korábban egy mázsa szilva leszedése után egy munkaegységet írt jó­vá, a követelések hatásá­ra a normát 70 kilogramm­ra csökkentette. A munkaegységet csak meghatározott munkatelje sítmények után szabad Jó­váírni. A vezetőség javas­latára a tervtárgyaláskor a közgyűlés dönthet a nor­mák néhány százalékos módosításáról- Ahol indo­kolt, csökkentheti a telje­sítmény egységet, ha gépe­sítenek bizonyos munkafo­lyamatokat szinte kötele­zően kell ar normát növel­ni. Év közben azonban az elnöknek és az igazgató­ságnak sincs joga a változ­tatáshoz. Ha mégis ezt te­szik, megsértik a szövetke­zeti demokráciát, a tagság, a közösség érdekeit. Számos termelőszövetkezet­ben; így a kuncsorbai Vörös Október Tsz-ben — év ele­jén meghatározzák, hogy egy hold kukorica, cukor­répa stb. termeléséhez hány munkaegységet használhat­nak fel Tehát a munkát utalvá­nyozzák, s ez a helyes. A brigádvezetőknek köte­lességük, hogy ellenőrizzék a munkafolyamatonként! munkaegységek felhaszná­lását. Helyenként a szövetke­zeti vezetők azonban en­gednek a hangoskodóknak, a jogtalan követelődzők­nek. Lazítják a normákat, hígítják a munkaegysége­ket Pedig jól tudják, hogy a munkaerőmérleg, a mun­kaegységek felhasználása összhangban van a pénz­ügyi lehetőséggel. Azzal, hogy egységnyi teljesít­ményre a megengedettnél több munkaegységet írnak jóvá a közösség jövedelme még nem növekszik. Ellen­kezőleg. Drágítják a termékek ön­költségét, megkárosítják a szorgalmasan, becsüle­tesen dolgozó szövetkeze­ti gazdák többségét. Ez történt Tiszaszentim- rén Is. Egyesek a jogtalan előnyhöz jutottak, másoK- nak csökkent a jövedelme A munkaegységet az jellemzi: értéktelen, ha nincs mögötte megfele­lő teljesítmény. Nem árt, ha a termelőszövetkezeti pártszervezetek ezt több­ször is megmagyarázzák a gazdáknak. A tsz vezetői pedig ne engedjék meg, hogy a követelődzők jogta­lan előnyöket élvezzenek. Máthé László 5Z0LN0K MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVL évfolyam, 48. szám Ára 50 fillér 1965. február 26„ péntek. Á titokzatos Hars * Az atyamester unokája Jól sikerült csépai házasság * Heti rádió és tv műsor * i' Mezőgazdasági szakemberek tanácskozása Jászberényben (Tudósítónktól) A népfront Jászberény városi bizottsága és a vá­rosi tanács vb mezőgazdf»- sági osztálya közös rende­zésében február 23-án ta­nácskozás* tartottak a ta­nács nagytermében. A ta­nácskozás előadóját, dr. Magyart Andrást, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem rektorát Muhart Sándor vb-elnökhelyettes üdvözölte. Ezután került sor a vita­indító előadásra, mely a mezőgazdaság időszerű kér­déseivel és a szakmunkás- képzéssel foglalkozott. A rendkívül érdekes és él­vezetes stílusban megtartóit előadást mindvégig feszült figyelemmel kísérték a ter­melőszövetkezeti vezetők, agronómusok, mezőgazdasá­gi szakemberek, akiknek szakmai továbbképzési rendszerébe iktatták be ezt a programot. Magyart elvtárs elsősor­ban a jő munka alapvető követelményeivel, a jó terv és a jó vezetés kérdéseivel foglalkozott Ezzel kapcso­latosan hangsúlyozta a ter­melés színvonalbeli emelé­sének nagy fontosságát, majd a termelési célkitű­zéseknek megfelelő reális törekvések érvényesítésére hívta fel a figyelmet. Előadása második részé­ben ez állattenyésztéssel kapcsolatosan a fehérje ter­melés növelésére hívta fel a figyelmet A fehérje iránt egyre növekvő igényeket má még nem tudjuk ki­elégíteni. pedig egyre je­lentősebb szerepet játszik az exportunkban is. Az előadás végén Ma­gyart elvtárs a hallgatóság kérdéseire válaszolt. Ezek zöme a mezőgazdasági szak­emberképzéssel foglalkozott, de olyan kérdés is volt, amely az egyetemeken fo­lyó kísérletek gyakorlati haszna iránt érdeklődött. Az előadó röviden ismer­tette a legjelentősebb kí­sérleteket. Többek között a levéltrágyázással, a növé­nyek fehérje tartalmának növelésével, az inten­zív marhahizlalással és a tejhozam növelése érkedé- ben történő keresztezések eredményeivel foglalkozott. „Valuta bányára” bukkantak Török szent mik lóson 20 holdon fűzvessző — Gyermekasztal, kniyakosár, kagylófotel Kongresszusra készül a magyar nőmozgalom Ez év második felében ül össze a magyar nők orszá­gos kongresszusa. amely gazdasági, politikai és kul­turális eredményeink tükré­ben számba veszi a nők életében az elmúlt időszak­ban bekövetkezett változá­sokat, felmé ; a nőmozga­lom két évtizedes tevékeny­ségének legfőbb állomásait és kijelöli további felada­tait A kongresszus előkészüle­tei már országszerte meg­kezdődtek: február köze­péig mintegy 1500 termelő­szövetkezeti nőbizottságot újraválasztottak. Az elmúlt napokban megkezdődtek a községi nőtanácsok vezető­ségválasztó gyűlései is. — A törökszentmiklósi Há­ziipari Szövetkezet tagjai 1952. óta — mióta a szö­vetkezet alakult — már sok millió Ft értékű va­lutát, „fontak, varrtak és szőttek össze.” Mindössze kétszáz főből áll a házi­ipar, s ennek több mint 80 százaléka bedolgozó. A bedolgozók pedig mondhat­ni teljes egészében idős asszonyok és férfiak, akik odahaza saját szerszámaik­kal termelnek. A háziipari szövetkezetek azon kívül, hogy a gyár­iparban szánté hasznavehe­tetlen, olcsó anyagokból nagy munkaráfordítással értékes és keresett export­cikkeket állítanak elő, az idősebb korosztályú lakos­ságnak és a többgyermekes anyáknak munkalehetőséget biztosítanak. Egy jól veze­tett háziipari szövetkezet, amilyen a törökszentmikló­si is, nagyon nagy hasznot hoz az államnak. Balázs Józsefné elnök el­mondotta, hogy Tiszapüs- pökiben már nyolcadik esztendeje 20 holdon ne­mesített fűzfavesszőt ter­melnek, amelyet fizetett mezőgazdasági dolgozók műveinek. Surjánban újabb nyolc holdat telepítenek be fűz­vesszővel. A fonott bútoro­kért évente egy millió fo­rint értékű valutát kapnak Angliából és Olaszország­ból. Nagyon kedvelt áru ott a gyermek asztal, a ky- tyakosár és a kagylófotel. Nagyon keresett a szövet­kezet által készített lányka­ruha is, amelyből London­ba, Párizsba, Brüsszelbe évente húszezret szállítanak. A törökszentmiklósink már 12 éve kötik a norvég­mintás kesztyűket. Ebből minden évben 10 ezer pár a megrendelés. Főleg a nyugati országokban ét Szovjetunióban keresett A szövetkezet slágere most a nemzetiszínű üveg- díszítő fonat amelyet a megnövekedett turistaforga­lom miatt rendelt a Cse­mege Vállalat Az első da­rabok a napokban készül­tek el. A sorozatgyártás megindulása után a nem­zetiszínű fonatok ezrei a drágább italféleségeket tar­talmazó üvegekre kerülnek. Hartmann Szolnok megye költségvetése meghaladja a 700 millió forintot Csaknem 300 lakást építenek az idén — Kitüntetik a kiváló társadalmi munkásokat — Ülésezet Szolnok megye Tanácsa Február 25-én, csütörtö­kön tartotta soronkövetkező ülését Szolnok megye Ta­nácsa. A tanácstagok írás­beli interpellációs kérdéseit dr. Polónyi Szűcs Lajos, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, mint a tanácsülés elnöke ismertette. Majd a szóbeli kérdések után a ta­nácsülés elfogadta a tanács határozatainak és a vb 1964. II. félévi munka tervének végrehajtásáról szóló je­lentést. A kővetkezőkben Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese előterjesz­tette az országgyűlés által jóváhagyott 1965. évi me­gyei költségvetést. Ismer­tette továbbá a tanácsi gaz­daság 1965. évi ágazati terv- lavaslatát, annak végrehaj­tását elősegítő intézkedési tervet és a tavalyi eredmé­nyeket. Elmondotta'többek között, hogy a tanácsi helyiipar ta­valy csaknem 16 millió forinttal teljesítette túl tervét. Ez részben a profil- változásnak, részben pedig a közvetlen és közvetett exporttermelés fokozásának eredménye. Az idén hason­ló feladatokat kell megol­danak a helyiipari válla­latoknak. Különösen a vas­iparban dolgozóknak, hi­szen 44,1 százalékkal kell emelniök a készáru terme­lést. Ez nem kevesebb, mint 36,6 millió forint többletter­melést jelent. Hasonló a helyzet az élel­miszer, az épitő, a ruházati, s tanácsi ipar valamennyi ágában. El kell érni, hogy a többlettermés 60 százalé­kát a munka termelékeny­ség fokozásával biztosítsák. A tanácsi építőipari vál­lalatoknak is nagyobb az idei tervfeladata. Mintegy 13 százalékkal kell többet termelniük. A továbbiakban az idei lakásépítési tervekről volt szó. Ebben az évben 291 lakás építését fejezik be, illetve 201 lakás építé­sét kezdik meg a megyében. Ezenkívül felépítenek egy 12 tantermes iskolát, egy 75 és egy 50 gyermek elhe­lyezésére alkalmas óvodát, 60 személyes bölcsődét. Az Idén átadásra kerülő léte­sítményekre több mint 40 millió forintot fordítanak. A megye költségvetésének összege pedig meghaladja a 700 millió forintot. A vitában a tanácstagok helyeselték a megyei tanács vb intézkedési tervét, s el­fogadták a beterjesztett tervjavaslatot. A tanácsülésen felszólalt Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságá­nak első titkára is, aki töb­bek között az MSZMP KB december 10-i határozatá­ról, az abból következő fel­adatokról szólt: — A december 10-i hatá­rozatot nem egyformán értették meg az emberek Voltak, akik csupán a gaz­dasági politikánkban elkö­vetett hibák kijavításának egyik módját látták a ha­tározatban. Persze ezek voltak kevesebben. A több­ség azonban elért eredmé­nyeink megszilárdításának egyik fontos programját lát­ták, s látják a határozat­ban. Ezek az emberek így is reagáltak, s ki-ki a maga helyén megtette a szüksé­ges intézkedést. Ezek az emberek vallják, s nekünk is ezt kell tennünk egész évben: csakis a javakkal való takarékos bánásmód, gazdaságos felhasználás eredményezheti feladataink megvalósítását — mondotta többek között Csáki István, A megyei tanácsülés ez­után megvitatta a megyei NEB 1964. évi munkáját és az 1965. első félévi mun­katervét — Ezt követően meghallgatta a megyei ta­nács jogi és államigazgatási állandó bizottsága elnöké­nek, Zagyi Jánosnak beszá­molóját az áb munkájáról) Ezután a tanácsülés elfo­gadta a termelőszövetkeze­tek tűzrendészetéről előter­jesztett tanácsrendeletter­vezetet, majd a „Társadal­mi Munkáért” jelvény ado­mányozásáról szóló javasla­tot. A tanácsülés az előter­jesztések megvitatásával, il­letve az interpellációs kér­désekre adott válaszokkal ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom