Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-25 / 47. szám
1*85. február 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tetteket a legjobb terv sem pótolja Ami kétmillió forintos hozott a konyhára A vendéglátók versenye A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalatnál is széleskörű versenymozga. lom bontakozik ki hazánk felszabadulásának 20. év- forduló'a tiszteletére. — A szolnoki Híd-bisztró 26 dolgozója Simon Sándorné szocialista brigádvezető irányításával felajánlotta, hogy 5 százalékkal emelik az egy főre eső forgalmat, s leltárok hiánymentesek lesznek, ötödére csökkentik a káreseteket, az egységet ki- vül-belül tisztán tartják* gyors áruátvétellel csökkentik az állásidőt. Felhúzásúkhoz már számos szolnoki, jászberényi, törökszentmiklósi, karcagi és mezőtúri étterem, cukrászda, eszpresszó csatlakozott, hogy ezzel is segítsék az egész évi célkitűzések előbbrevi- telét. A mezőgazdasági üze- mek pártszervezeteinek többségében most dolgoznak a politikai intézkedési tervek összeállításán, hogy mielőbb, még a tavasz beköszöntése előtt ismerjék az év tennivalóit és egységes, világos legyen az álláspont az alapszervezetben. Milyen feladat vár az idén reájuk. Vannak termelőszövetkezetek, ahol az alapszervezet átfogó terve mellett a vezetőség reszortfelelősei is külön programokat dolgoznak ki maguknak. Elsősorban a két, vagy több alapszervezetet összefogó üzemi pártvezetőségek tagjai, de egyes helyeken az alapszervezetek vezetőségének reszortfelelősei is készítenek ilyen programokat Ezekben többnyire azt jelölik meg. hogy ők személyesen mit vállalnak magukra az alapszervezet politikai intézkedési tervéből. Számításba vették azt is, hogy a pártcsoport bizalmiak, az alapszervezet tagjai közül kikre számíthatnak, kiknek a közreműködésével végezhetik a politikai munkát. Nem lehet egyből kimondani, hogy jó, feltétlenül követésre méltó ez az újabb tervezési ág. A gyakorlati végrehajtás fogja majd bebizonyítani e tervek érdem- legességét vagy értelmetlenségét. Hisz a terv önmagában még szép kevés ahhoz hogy hasznosságát bizonyítsa. Néhány megjegyzést még nem árt ehhez az újabb tervezési elgondoláshoz fűzni: minden reszortfelelős terve csak akkor lehet életképes ha kapcsolódik az alapszervezet vagy az üzemi vezetőség politikai, intézkedési tervének egészéhez. Ha annak a végrehajtását részletezi, határozza meg. így elérheti azt a célt, hogy összefogja, koncentrálja az alapszervezet, a vezetőség erejét. Van azonban alap- szervezet, amelyben nem eszei az alapgondolattal látA legújabb építőanyag egyikének, a perlitnek a feldolgozására, duzzasztására. alkalmas berendezést rendelt egy svájci cég, a NIKEX Nehézipari Külkereskedelmi Vállalattól. A magyar berendezés szállítására ez évben kerül sor. Az üzem 1966-ban kezdi Beteg a termelést, a órántak a tervezéshez a reszort- felelősök. Nem az alapszervezet tervéből választották ki teendőiket, hanem valami újat, az alapszervezet tervétől elütőt próbáltak meg kigondolni. Ha egy terv akármilyen jól sikerült, akárhogyan részletezi is egy-egy pártvezetőségi tag feladatát, valamint akkor is időszerű és tanácsos még megjegyezni- Bármilyen ötletes legyen egy-egy ilyen részintézkedési terv, a papírra rögzített elképzelés korántsem azonos a gyakorlattal és egyáltalán nem helyettesítheti a konkrét pártmunkát. Hiába készít bármilyen precíz tervet például egy tsz ^ pártszervezet oktatási felelőse, ha közben nem szorgalmazza annak megvalósítását, nem segíti, nem ellenőrzi, hogy ahol csak lehet, megtartsák a szemináriumot, s a lehetőségekhez mértein már most hozzálássanak a politikai feladatok végrehajtásához. Vagy: hiába készít jó tervet a_ vezetőség termelési felelőse. ha közben nem szorgalmazzák az őszi kalászosok védelmét, a tavaszi vetőmagok előkészítését. Sőt vannak helyek, ahol a tervet kidolgozták ugyan, de arról nem intézkedtek, hogy az ősszel kint maradt kukoricaszárat letakarítsák, esetleg a táblák szélére összehordják, stb. A gyakorlati tennivalóul kát tehát — ez esetben a tavaszi gazdasági mun- i kák előkészítését — a legjobb intézkedési tervek sem helyettesithetik A munkák «- sok helyen indokolatlan — elodázása, halogatása mellett a legjobban sikerült, legjobban öszeáilított intézkedési terv is csak a magunk áltatása, ha nem kíséri azt az időjárás vagy az egyéb gátló körülmények mellett is a törekvés: Gondosan, időben készítsük elő a tavaszi mezőgazdasági munkákat. B. E. ként 16 köbméter kiváló szilárdságú épületelemhez készíti elő az anyagot. — Ehhez hasonló berendezés hazánkban Nyíregyházán működik A most megrendelt üzemnek az az érdekessége, hogy Svájcban a magyar perlitet dolgozza majd fel. Vonatkozik ez a tervezéstől, a szakmunkásképzésen át mindenre, amihez az embernek köze van. Mit, hogyan lehet gazdaságosabban, a költségek csökkentésével termelni egy-egy járásban? Alapos számvetés után mindenütt tudnak e kérdésre válaszolni. — Hasonlóképpen megtalálható a válasz az üzemen, a gazdaságon belül is. Természetes dolog például, hogy minden megyében, járásban. termelőszövetkezetben számolni kell a nép- gazdasági igényekkel. — A népgazdasági érdek csaknem mindig egyezik az üzem érdekével is, hiszen csupán azt követeli meg. hogy egyes helyeken a termelésnek olyan ágazatait fejlesszék, amelyekre ott megvannak az adottságok. Az embereken múlik legfőképpen hogy a növény- védőszerek, a műtrágya, a gyomirtó vegyszer, az öntözés milyen eredményt hoz. Gyakran nem is a hanyagságon múlik a dolog, hanem a hozzáértés hiányán. A jól képzett szakember — a főagronómus — sokat tehet, de mindig, mindenütt nem lehet ott. A szövetkezetekben ma még nagyon kevés a szakmunkás képzettséggel rendelke- ■6 tag. a gyakran a szakmunkások sem a szakképzettségüknek megfelelő poszton dolgoznak. Ilyen körülmények között fokozottabb jelentősége van annak, hogy a szövetkezet vezetői — mindenekelőtt a szakvezetői ne csak a termelési folyamatok meghatározásával, szervezésével foglalkozzanak. hanem a munkában részvevő emberekkel is. Alapos magyarázatuk után minden lelki- ismeretes szövetkezeti tag a betanított munkás szintjén elvégzi még a kényesebb munkát is. Érdomes a szükséges a munkának ilyen részleteivel is foglalkozni. Ma egy- egy a termelésben résztvevő emberen sokkal több múlik, mint i egyéni gazdálkodás idején. Akkor egy pár lóval hat-hé. kataszteri hold talajmunkáját, növényápolását végezte el egy ember. Most egv traktoros olykor száz-száznegyven hold terméséné' sorsát be- folvá-élia. A termelés szolgálatába állítható berendezések egy része a háztáji gazdaságokban található. Ezeket csak kis mértékben kapcsolták be addig a termelésbe. Az elmúlt esztendőkben — a tavalyi kivételével — évről évre csökkent a háztáji termeié». Házfájji kertészet és gyümölcstermelés JászszeutandrásotÉ A háztáji és kisegítő gazdaságok igen jelentős sze- | repet vállalnak a lakosság j zöldség- és gyümölcsellátásában Ha tevékenységüket ösztönzik, elősegítik nemcsak a helyi szükségleteket fedezik, hanem a központi árualapra is jut termékeikből. A jászszentandrási földművesszövetkezet tavaly 120 gazdával 30 holdnyi zöldségféle termelésére szerződött. Ez nem ment könnyen, mert a tsz tagoknak háztáji szőlőjük van, ezer négyszögölön pedig kukoricát akartak termelni. Az fmsz aktivistái sokat beszélgettek a gazdákkal. Kiszámolták a vitában, hogy mennyivel gazdaságosabb, ha a kukorica rovására zöldségféléket termelnek. Érvelésük hatásosnak bizonyult. A háztáji gazdaságokból tavaly 400—400 mázsa paradicsomot, paprikát, 250 mázsa uborkát szállítottak el. Keresett cikk a szárazbab. A helyi fmsz ebből 70 mázsát — a tervezettnél többett — vásárolt fel. A községben 28,3 vagon árut vett át a földműves- szövetkezet, s ennek 90 százaléka a központi árualapot növelte. A termelőknek csaknem két millió forintot fizettek ki termékeikért ötszázezer forinttal többet, mint egy évvel korábban. A felvásárló tevékenység által 28 ezer forint tiszta nyereséghez jutott az fmsz. Jászszentandráson fellendülőben van a gyümölcs- termelés. Az fmsz évről- évre 1000—1500 nemesíted oltvánnyal segíti elő a kiöregedett gyümölcsfák pótlását. Másrészt, gondoskodik a szórvány gyümölcsösök ápolásáról, növényvédelméről is. A gazdák is megértik, hogy az osztályozott, féregmentes gyümölcsért magasabb árat kapnak, tehát érdemes védekezniük. A községben szépen díszük a meggy. Tavaly 600 mázsányit vásároltak fel, melyből négy vagonnal export minőségű volt Ezért kilónként három forinttal magasabb árat fizettek. Az idén sem akarnak kevesebb árut felvásárolni, mint tavaly. 1964-ben sikerült elérni, hogy megálljon a csökkenő tendencia. Az idén legalább tartani kell a tavalyi színvonalat. Hogy az egész mezőgazdaság másfél-két százalékkal több értéket adjon, mint tavaly, ahhoz a szocialista szektorban — tehát a szövetkezetekben és állami gazdaságokban — még akkor is három és fél. négy százalékkal kell növelni a termelést, ha a háztáji gazdaságokban marad a tavalyi szint. Magától értetődik, hogy a nagyüzemben minden meglévő lehetőséget gondosan ki kell használni. Ha tehát a szövetkezetben megvan a húscsibe-nevelés feltétele, mert rendelkezésre áll a megfelelő épület, akkor ott neveljenek any- nyi csibét, amennyit lehetséges. De ha nincs, akkor nem biztos, hogy a termelés fejlesztése ilyen épület elkészítését írja elő, mint a legfontosabb teendőt. lehetséges. hogy a háztáji adottságok kihasználásával minden újabb beruházás nélkül a község jelentős mennyiségű baromfit adhat a népgazdaságnak. S ennek az ország is. a szövetkezet tagsága is hasznát látja. A «érmé’é* fejlesztése, a termelési költségek csökkenté»^, a meglévő eszköAz fmsz aktivisták ismét ellátogattak a termelőkhöz Eddig hét hold zöldségféle termelésére szerződtek, — melyből egy vagonnyi az uborka. A háztáji gazdaságokban is megkezdődött a kártevők elleni mechanikai védekezés. A téli hónapokban filmvetítéssel összekötött ismeretterjesztő előadást tartottak a községben. Az érdeklődés igen nagy volt. A szövetkezet felkészült a vegyszeres védekezésre. Tavaly öt tagú brigádjuk permetezett a szói-vány gyümölcsösökben. Maguk gyártotta 50 literes kézi permetezőgépekkel 2—2 személy dolgozott. Ezeknek előnye, hogy a háti permetezőgéphez képest a munkaidő felét megtakaríthatják. Ezenkívül nagyobb nyomással dolgozik. Ám a saját birgád önállóan nem tudná ellátni a nagy kiterjedésű szórvány gyümölcsösök növényvédelmét A létszám növelésre pedig a munkaerőhiány miatt kevés a lehetősig. Ezért, ahol csak lehet, a község terme’öszöve'keze- tei segítenek a háztáji gazdaságoknak a védekezésben. Akik önállóan akarnak védekezni, az fmsz négy, különböző típusú permetezőt és két porozógépet kölcsönöz részükre. Ezenkívül mászkénlevet adnak a termelőknek, melyet három tanyai körzetbe juttatnak el. A különböző kártevők várható rajzási időcontjá- ról rendszeresen tájékoztatják a termelőket. A jászszentandrási fmsz igazgatósága azt tartja, hogy a felvásárlási terv teljesítésének alapja a termelés, szerződéskötés és a vegyszeres védekezés megszervezése. Igazuk van. — m. L — Influenza járvány a megyében A kunszentmártoni és szolnoki járásban legtöbb a megbetegedés Lapunk régebbi számában hírül adtuk, hogy megyénkben egyelőre nincs influenza járvány. Sajnos a fertőzés és a hideg együttes támadásával az emberi szervezetek nem tudtak megbirkózni A betegek mintegy 40 százaléka 14 éven aluli. A legtöbb megbetegedés a kunszentmártoni és szolnoki járásban, valamint a megyeszékhelyen van. Dr. Pápai Dénes, a KÖJÁL igazgató-főorvosa elmondotta, hogy a megbetegedések és az ezek kapcsán fellépő szövődmények száma — elsősorban a tüdőgyulladás — egyelőre nem több, mint az 1962. évi influenza járvány hasonló időszakában. A járványos megbetegedés leküzdése megkívánja az általános tisztasági rök gazdaságos kihasználása nemcsak országos szükséglet, hanem a lehető legközvetlenebb érdeke a szövetkezeti tagságnak is. Ha az öntözés termelést növelő hatásét nem hasznosítják jól, akkor még az öntözésre fordított beruházások is többszörösen terhelik a gazdálkodást. Ebben az esetben a termés nem, vagy alig lesz valamivei nagvobb, mint a száraz gzdálkodás viszonyai között, viszont a kiadások tetemesen terhelik az esztendőt. Ilyen körülmények között nemcsak az ország nem kapja meg azt a többletet, amit az öntözés révén megkaphatna, hanem a szövetkezeti tagság jövedelme sem éri el azt. amit egyébként joggal várhatna. fServt*—Ifco»*'»**’- mindenütt úgy, hogy közben számoljunk. Csupán Így lehet tudni mit, miért teszünk, mit, hogyan lehetne jobban elvégezni. mikor lesz nagyobb az eredmény Ezek elemi követelmények a nagyüzemi gazdálkodásban. De betartásukkal mindenütt sikeresebben dolgozhatnak a több termelésért, I az eredményesebb gazdái- j kodásért, az idei tervek < megvalósításáért. j » I rendszabályok betartását, a zsúfoltság csökkentését, — valamint a munkahelyek és tantermek szellőztetését. A megfelelő hatású antibiotikumok mellett a savanyított káposzta, a burgonya, a citrom, valamint a csipkebogyó szörp és a különböző mirelit zöldségfélék fogyasztása nagyobb ellenállóképességet biztosít. A Szolnoki MÁV Járműjavítóban nemrég adták át az új. modern üzemi konyhái. A dolgozók önkiszolgáló rendszerrel juthatnak hozzá az iz'etes ételekhez, ami sokkal jobban ízlik a világos falak, színes asztalok között. Naponta 1500 M részére készítik az ételt, s egyszerre kétszázötvenen étkezhetnek. — Képeinken; aki főzi... £a akik eszik.
