Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
19W. február 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 MAGNÓ, FILM ES D I A K O K Gondolatok egy ülmesztótikai érán n nem tudom, milyen egy szabályos riport és mit szabad közben csinálni, de nem is vagyok rá kíváncsi. Én mindenesetre gondolkozom mindenféléről, amit a látottak és hallottak eszembe juttatnák. — Ülj be ide addig, hozom a gyerekeket, meg össze kell szedni a cuccokat — mondja Valakó Mihály, aki ezt az egész dolgot kitalálta és a szolnoki Verseghy Gimnáziumban, itt, ezen a szent helyen, ahol most tétován állok, megkezdte. A szent hely egy fizikai előadó. Táblák a falon. Az elemek periodikus rendszere. Ez már akkor is volt, amikor én gimnáziumba jártam. Egy másik táblán láncreakció. Ez nem volt. Az előadóasztalon meg polcokon tekercsek, műszerek; Ez volt. A tábla előtt fehér lemez, melyre majd filmet vetítenek és a filmről magyaráznak. Ez nem volt. Cigarettára gyújtok, majd egy-két szippantás után kidobom a nyitott ablakon. Minden szabálytalan. Miért kell neki hezni a gyerekeket, miért nem jönnek azok maguktól és miért kell egy tanárnak tízpercben cuccokat összehordani? K. Tóth Lenke verset írt erről a Ludas Matyi legújabb számában. Tízpercekben a tanárok magnók, diák (mint itt látom, nemcsak diák, hanem diákok is) és pergőfilm tekercsek után szaladgálnak, még tízóraizni sem érnek rá. Nem a tanárok érdekében akarok szót emelni, hogy miért nem tudnak tízóraizni — ellenkezőleg. Végre. hogy itt tartunk! Végre! Majd legföljebb tízóraiznak óra közben, a katedra alatt. Míg ki nem derül, hoev a diákok épnolvan jól tudják a vetítőt kezelni, mint a tanárok és szívesen tennék... De mit nem tudnak? Nem tud iák, hogy mi a film. És mi örvendetes? örvendetes: 1. Hogy a modern technika vidám magnó-zenével győzelmesen bevonul az oktatásba. 2. Hogy győzelmesen bevonul az oktatásba az a művészet, amely már rég élvonalba került az életben. A film. Mindez nem bevezetés, mert közben már pereg is. Szemes Marianne kisfilmje: A szánkó. — Mi ez? — áttűnés. — Mi ez? — félközel. — Igv kérdez a tanár a vetítés alatt és felel is magának a söté'ben. y||ás, párperces filmek, melyek e célból készültek. vagy kivágások nagyfilmekből, külön Is bemutatják a plánokat. a képsíkokat: 1. totál (távolt 2. féltávol. 3. félköze!, V közel (premier plan), 5. mgyközel. Röpködnek a kérdések és •ömörok. pontosak a feleletek. azt hiszem ezen az órán az első cé a képsíkokat már meg is tanulta. — A magvar nyelv és irodalom órák keretében a három szolnoki gimnáziumba* évi nyolc óra filmismertető oktatást tartunk ez első osztályokban — mondja Valkó Mihály — osztályozhattam volna. Két-há mm tanulónak, akik több szőr is jól feleltek ezen az órán, adhattam volna ötös*. — Megfigyeltem, hogy a gyengébb tanuló is hozzászól. nagt’ önbizalmuk van — mondja Pintér Margit, aki mellettem tilt és szorgalmasan jegyzetelt, ö a leánygimnáziumban tani a a Filmesztétikái órákat. Én se tapasztaltam még Hyen érdeklődést. 11 ven F’- ayelmet és figyelmet, ilyen önként adódót, ilyen természetes érdeklődést más iskolai órákon. Miért van ez? Miért törtek előre ezek az új művészetek? Talán ha jobban meg tudjuk magyarázni, jobban meg is értjük. A színpadi dráma mindig komoly volt s ha kezdetben színpad nélkül, de csakis komoly, a közönség által átélt eseményutánzó, vagy a szellemeken uralmat szerezni akaró mágia, vagy vallási misztérium, vagy félelmes maszk-játék — így kezdődött. A film — vásári komédia volt, trükk, híg mulatság. Nem lehet azzal kezdeni magyarázni, hogy már az ősközösségben, a kultuszok, a mítoszok. •• Mert ez másképp kezdőHárom éve már, hogy hazahoztuk Amerikából az egykori ecsegi bojtárgyerek, világhírű szobrászművészünk Finta Sándor kincseit. Az 1958-ben Los-An- gelesben elhunyt művész két évtizedes óhajtása valósult meg ezzel, végakarataként. A proletárdiktatúra bukása után Dél-Ameriká- ba menekült művész ugyanis már az 1930-as években felajánlotta szobrait, csont- faragványait szülővárosának Túrkevének. Nem kellett, annál inkább a new yorki Metropolitan Múzeumnak. — Ketten vagyunk már magyarok Amerika legnagyobb múzeumában, Munkácsy Mihály és én! Csak szülővárosom nem fogad be! — írja büszke kesergés- sel, egyik levelében. Az 1950-es években újra kísérletet tesz. ismét kéri: építsenek Túrkevén Fínta- múzeumot a szobrász-dinasztia alkotásainak állandó kiállításához, s hozzák haza műkincseit. Akkor sem kellett a ..kozmopolita” (!) Finta Sándor Végül mégis hazajutott a csodálatos életmű Túrkevé- re. Kormányzatunk súlyos dollár ezreket adott a haza- szállításáért. s végre felismertük, befogadtuk Finta Sándort. A Művelődésügyi Minisztérium intézkedett, hogy 1964-re legyen pénzügyi fe. dezet a túrkevei kiállítócsarnok felépítésére. Ez még 1963-ban történt, amikor a helyi vezetők és a művész barátai kérték, hogy hozzák egy évvel előbbre az építkezésre kiutalt pénzt, hiszen a múzeum szomszédPoslai mit omolták A forgalmat gyorsító, a közönség kényelmét szolgáló automatizálást tavaly kezdte meg nagyobb mértékben a posta. Augusztusban több mint ötszáz bélyeg- kéoeslap- és telefon érme árusító gépet szereltek fel a nagyforgalmú postahivatalokban. A posta az idén egyebek között ötszáz bélvegárusító automatát helyez üzembe, többségüket már az utcán. Sopron és Pécs 70—70, Szeged 50, Mis- j kolc és Debrecen pedig 40— j 40 automatát kap. dött. És másképp folytatódott. M inden szabálytalan. Ámde, miként még az én fizikatanárom mondta volt, minden szabálytalanság egy más szabálynak van alávetve. Tulajdonképpen mai életünk titkait keressük, amikor az új művészetek titkait kutatjuk. És amit felfedeztünk benne, azt tovább kell adnunk az ifjúságnak, mely már ebben nő fel. Nem az a fő kérdés, hogyan állja meg a versenyt a színház a filmmel, a tévével, hanem hogyan álljuk mi magunk. Ismerje meg a ma embere a ma művészetét. Hordjuk a cuccot! Lőrinc Lóránd ságában egy mozi épül, nagy apparátussal dolgozik ott az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat, ég azt a 7 x 16 méteres kiállítócsarnokot „félkézzel” is felépíti. A minisztérium eleget tett a kérésnek. Az építők hozzá is fogtak az alap kiásásához, de közben a túrkevei építési osztály késett az építési engedély kiadásával. A mozi elkészült, a kiállítócsarnok építését nem lehetett folytatni, az építők „levonultak”. Az 1963-ra biztosított pénzügyi keret — mint fel nem használt — az év végén érvényét veszítette. Sebaj, majd ad újabb félmilliót a Művelődésügyi Minisztérium! Adott is, de az építkezéshez nem fogtak hozzá. Sőt, 1964 végén a kivitelező a szerződés felbontását kérte a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatóságától. A kérést a beruházó természetesen elutasította. véleményünk szerint joggal, mert ki építse meg Finta Sándor hajlékát Túrkevén, ha nem a Szolnok megyei Építőipari Vállalat? Ktsz nem építheti — százezer forintnál nagyobb beruházás — nos akkor, melyik vállalat?... A kivitelező döntőbizottsági tárgyalást kért. Szaporodnak az, iratok, az átiratok, a leiratok, a feliratok; jogászok, hivatalnokok magyarázzák. értelmezgetik a ma is érvényes szerződést, összeült a döntőbizottság; az ÉM Szolnok megvet Építőipari Váí'afpt kötbért 'i- zet maid de Túrkevén már« rég benőtte a dudva a Fin- ta-múzeum csaknem két A,rvel ezelőtt kiásott at.a-i iát. i Tiszai T nios legyzek n dok'ori dí sí «»©r*» A Budapesti Műszaki Egyetem központi könyvtárának kiadásában napvilágot látott a műsz-kl egyetemeken 1953—1963. között elfogadott doktori disszertációk jegyzéke A kötet i 83 doktori disszertációt tartalmaz.. Mint ismeretes, a műszaki egyetemek 1957- ben kapták vissza a doktori fokozat odaítélésének jogát, és így az első disszertációkat 1958-ban nyújthatták be, illetve fogadhatták el. Áz ecsegi kisbojtár kincsei - és a bürokrácia Lenin szobrot avatnak Szolnokon CSILLAGSTAFÉTA Felszabadulási Kulturális Szemle A gyulai Erkel Diák Ünnepek megyei bemutatói A Szolnok megyei KISZ bizottság felszabadulási kulturális rendezvényei köziül kiemelkednek a Felszabadulási Kulturális Szemle bemutatói. E rendezvénysorozat lebonyolítása nagy feladatot ró a KISZ-bizottságokra, hiszen az országos bemutatók időpontjáig, május végéig valamennyi körzeti, megyei bemutatót le kell bonyolítaniuk. Ebben az. évben ugyancsak a 20. évforduló jegyében rendezik meg a gyulai Erkel Diák Ünnepeket. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben az idén csak a megyék legjobb középiskolás és iparitamuló kultúrcsoport- jai, szavalói és egyéb szólistái vehetnek részt a gyulai ünnepségeken. — Ezért megyei bemutatókat is rendeznek. Szolnokon február 21- én, február 28-án és március 7-én lesznek a gyulai diákünnepségek megyei bemutatói. Április 1-én érkezik megyénkbe a felszabadulási csillag-staféta. A Záhonyba tartó stafétát a megye ifjúsága Szolnokon, Törökszentmiklóson és Karcagon ünnepélyes keretek között fogadja. Nekem tetszik ez a film és szeretném lelkesedésemet átvinni az olvasóra. Node hogyan tegyem ezt, amikor nincsenek benne lelkesítő jelenetek. Sőt még problémája sincs, amit az elején „felvetnél;" és a végén . megoldanak". Hőse se, aki küzd és győz. vagy elbukik. De még olyan története se. amelyik elkezdődik és befejeződik, az illem íratlan törvényei szerint. mint egy vizit valami régi, biedermayer szalonban. Node. mondom, még egy jóravaló ..nagy jelenet” sincs benne, ahol a hős úgy istenigazában kiordítozhatná magát a maga és az. emberiség érdekében. Vágj- legalább fogad kozna, A Szolnokon április 3-án felavatásra kerülő szobor Kocsis András alkotása. 1964-ben a Lenin emlékműpályázat második díját nyerte el. A hatvanéves idős mester eddigi legjelentősebb köztéri szobrai, emlékművei: az újpesti szovjet hősi emlékmű (1947), a debreceni román emlékmű (1962). A budapesti Kossuth- szobor mellékalakjait is ő készítette Ungvári Lajos szobrászművésszel 1951—52). Ezért a művéért 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A szolnoki Le- nin-szobor elhelyezési tervét is Kocsis András készítette. A szobor a Táncsics Mihály utca végén, a Tisza parti szovjet hősi emlékmű helyén kerül majd felállításra. Egy száz négyzetméter nagyságú kemény mészkő lapon éli maid a fektetett hasáb alakú, 170 cm magas talapzat, amelyre a 220 cm magas bronz szobor kerül. A szobor bronzba öntve már elkészült. A talapzatot csiszolt gránit lapokkal burkolják. Ugyanez a kő borítja a r-.oszkvai Lenin-mauzóleu- mot is. A természeti környezet megfelelő kialakítására parkosítási tervet készítenek, amelyet ugyancsak a Képzőművészeti Alap zsűrije bírál majd el. A szobor méreteinél, megformálásánál fogva az emberközelség, bizonyos inhogy ő ilyen meg olyan ió fiú lesz, vagy móresre tanítaná azt, aki nem tudja mi az illem. Hát éppen ez a jó benne. Egy film a fiatalokról, tele sok kedves szereplővel. szimpatikus, vidám ifjak jókedvű társasága. Egy kicsit ugyan megdöbbentett i cím, hogy Álmodozások kora. Huszon- egynehány évesek elvégre, és még mindig álmodoznak. De nemcsak álmodoznak. Talán nem is ió a cím. De a tartalom olyan értelmezését se fogadnám el, — ami ma pedig idén divatos mondóka —. hogy a fiatalok keresik az utakat, kísérleteznek. tisztába akarnak jönni magukkal és a korral. Éppen az a jó itt, timitás melegét sugározza. Nem hősi pózban ábrázolja Lenin alakját, hanem mintha éppen megállna és eltűnődve a távolba szegezné tekintetét. Monumentalitása azonban éppen egyszerűségében rejlik, Lenin alakjának humanisztikus vonásait akarta művében megragadni a szobrász. Lényegében egy nézőpontra komponált emlékmű. Elhelyezése, az előtte kinyíló utca nagyszerű rálátást biztosít, mintegy elvezetve a teíkdntetet a szoborfigurához. Kocsis András művével olyan szobor kerül városunkba, amely méltó emléket állít Lenin szellemének. hogy ifjú hőseink alapvető erkölcsi nézetei tiszták. S ez mintegy lehetőséget ad a fiatal szerzőnek arra, hogy ezen kitűnő első kísérlet után egy komoly társadalmi drámát írion — ami manapság annyira hiányzik. A fiatalokról szóló színdarabok és filmek legnagyobb része alacsony szintről indít. Huligánkodás, verekedés, sikaksztás. munkaerkölcs súlyos megszegése — nem igaz, hogy csak ez lehet a „konfliktus” alapja, nem igaz, hogy csak ennek és az ezt elítélőknek szembeállítása lehet igazi dráma. A többség ennél jóval magasabb szinten van — s ezért ürülünk,- hogy Szabó István filmje okosabb, józanabb, derekabb emberek körébe vezet. .Első lépések” — talán e két szóban foglalhatnánk össze a film tartalmát — Első lépések az életbe. Tétova első lépések, amelyek a ió élet hogyaniát keresik. Ezért lelkesedem ezért a filmért. Mert nem külsődleges lelkesedés van benne, hanem reális élet. Reális tükör ez a film, melv em akar sem többet, sem kevesebbet mondani a mai fiatalságról, mint ami a valóság Erkölcsi értéke is épnon ez hiszen a valóság helyes felismerése minden haladás alapja. L. I» ÁLMODOZÁSOK KORA (MAGYAR FILM)
