Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az MlZ-k javításával elkészültek Csapszeg hiány miatt léiig kijavított DT-k a Cibakházi Gépállomáson A gépállomások megyei igazgatósága elmarasztalta u Cibakházi Gépállomást, mert január közepén időarányosan elmaradt javítási tervének teljesítésével. A eibakháziakat a2 MTZ és a DT típusú traktorok javítására szakosították Az MTZ-bez elegendő cseremotor és alkatrész állt rendelkezésükre. Vajon mi okozta a lemaradást? Ilií^risn lábalnak ki a bajból az abádszalókiak ? *— A szolnoki és a kunszentmártoni járások húsz tsz-ébol a2 előzetes felmérés szerint 61 MTZ-t kellett volna kijavítanunk — mondja Balogh Mihály főmérnök. — A járási tanácsok illetékesei nem tárgyaltak a a tsz-ekkei, hogy hány gépet akarnak javíttatni. A tervünk az előzetes felmérés alapján készült el, ez ’ okozta a „lemaradást”. —- Csupán emiatt volt baj? Januárban hány gépet kellett rendbehozniuk? •— Harmincnyolc MTZ fö- és _ folyójavítási tervünk vök januárban. De csak huszonkilenc készült el. — Ezek szerint egyéb okok is közrejátszottak? — Szűk a festőrészlegünk kapacitása — teszi hozzá Seres István műhelyvezető. -- Jelenleg is jónéhány kijavított, de lefestetlen gépünk van. Egyébként 43 MTZ-t kaptunk, s ezeket már rendbehoztuk. A szakvezetők elmondották, hogy a szakosított szalagokon jóval termelékenyebb a munka, mint a hagyományos, egyedi módszerekkel. A tájékoztató jellegű irányelvek szerint átlagosan 298 órát fordíthatnak az MTZ-k javítására. A szalagokról azonbar átlagosan 252 óra alatt jöttek le a kijavított gépek Jelenleg két DT szalag működik Cibakházán. Az egyiken az 54-es, a másikon 413-as típust javítják. A főmérnök arról is tájékoztatott hogy a megyei igazgatóság leállította a kombájnok javítását s helyette erőgépeket hoznak rendbe. Eddig 50 kombájnt javítottak ki, a további harminchoz márciusban fognak hozzá. —- Milyen ütemben halad a DT-k javítása? A szakvezetők anyaghiányra panaszkodnak. —• Február 10-én fogtunk hozzá a lánctalpasokhoz de egyetlen egy sem készült még el. Nincs csapszegűnk a lánctalpak felszereléséhez. Egy-egy géphez 86 csapszeg kellene, összesen kétezerre lenne szükségünk. Az igazgatónk a napkoban Pesten járt ott 200 darabot ígértek, de nem érkezett meg. Jelenleg öt gépünk befeiezetle- rrül az udvaron áll lánctalpak nélkül... A javító műhelyekben a műhelyvezető kalauzolt. A nagyműhelyben hat DT 54-es volt munkában. Szakosított munkacsoportok szerelik a számozott gépeket. Seres elvtárs a lúgos mosóval büszkélkedik. — December végén lett készen. így gyorsabb és tökéletesebb a munka. A hűtők többségét nem kell szétszerelni, mert négy atmoszféra nyomással tisztára moshatók. A mosás után felvételezik a hibát, kiadják a szükséges alkatrészeket — ha van —, másokat felújí-. tanak. A forgácsoló mű • hely két műszakban dolgozik. — Milyen alkatrészeket gyártanak? Kísérőm biztosító karikákat mutat — Ezeket mi készítjük. Itt nem kaphatja meg a szükséges edzést, de egy évet kibírnak. A munkások a perselyeket válogatják, vajon melyik használható fel újból, mert ez is hiánycikk. A futógörgők tartótengelyein a kopás helyét hegesztették, s újból forgácsolják őket. Az egyik gépen kerek alakú anyákat hatszögletűre esztergálnak. Tehát igyekeznek segíteni magukon — A bronz perselyeket tectUbakelit persellyel helyettesítettük tavaly. Igen jól bevált. Kevésbé koptatja a tengelyt, s a felületi nyomásnak is megfelel. A műhelyvezető bemutat egy készülő gépezetet. — Házi konstrukció. — Hidraulikával működő ko- csi-szétszerelő. A hagyományos módszerrel a 15 milliméter átmérőjű rugót kézzel szereltük le. Most hidraulikával fogjuk. Erőgépenként ez 20 óra megtakarítást jelent, s köny- nyebb lesz a fizikai munka. Egyébként Kuli István csoportvezető ötlete volt, a főmérnök és én is segítettünk a kivitelezésben. Néhány évvel ezelőtt országos híre volt az abád- szalóki Lenin Termelőszövetkezetnek. E közös gazdaság termelését a magas hozamok jellemezték. Tagjainak is magas, garantál* részesedést osztott a készpénzen alapuló normák után. Megszokottá vált náluk a fizetéses szabadság és a különféle szociális juttatás. Tavaly azonban már elhalványult az abádszalókiak hírneve Sőt olyan hírek is terjedtek róluk, hogy igen nagy bajok vannak a gazdaságban. I Tény, hogy a Lenin Tsz- i ben a múlt év nem a leg- v jobban sikerült. A takar- . mányhiány évek óta fel- j halmozódott, s ez veszé- ! lyeztette a gazdálkodás I egyensúlyát. Az esedékes 3 hitelek is magasra, évi Í négy millió forintra rúgtak. 1963-ban a felhalmoEgyhónapos kísérlet a növényvédő állomáson Kenderesen a Szolnok megyei Növényvédő Állomáson az arankamag csíraképességét vizsgálják feletetés után. A kísérlethez háromféle etetést végeztek. Először az abrakba keverték az arankamagot, majd az elvirágzott arankás zöldlucernát etették és végül az elvirágzott arankás lucernaszénát. A ló ürülékét szarvasba rakták és 5 hónapig érlelték. Öt hónap után kiszedték a szarvasból és január 21-én állították be a tenyészedén.ves kísérletekei az üveghózba A kísérleteket egy hónapra tervezték. A képen Varga László laboráns a tenyészedényes kísérleteknél megfigyelést végez. Új szolgáltatás: az autóbizományi telep A Merkur személygépkocsi értékesítő vállalat fővárosi Röppentyű utcai telepén március 1-én áj szolgáltatást vezet be, — amellyel a magángépkocsi tulajdonosoknak nyújt segítséget az eladásra szánt, használt gépkocsik értékesítésében. Az autóbizományi mintegy 400—500 kocsi befogadására képes. A vállalat bizományi értékesítésre bármilyen gyártmányú, típusú, évjáratú, üzem és forgalomképes személyautót átvesz, amennyiben a kocsi per- és igénymentes, tulajdonjoga, adója és kötelező biztosítása rendezett. Kivételt képeznek a vámgépkocsik és az alkatrészekből „házilag” összeszerelt személyautók. Ezeket csak az elvámolást, illetve az összeépítést követő két év után veszi át a vállalat bizományba. zás aránya alacsony, mindössze 15 százalék volt. — Emiatt nagyobb összegű hitelt kellett igénybe venniük. — Tavaly a hozamok és költségek is rendellenesen alakultak. A 10 463 holdas gazdaságban hozzáfogtak a bajok megszüntetéséhez. Ennek megfelelően használták fel, osztották el a gazdálkodás tavalyi eredményét. — Nyilvánvaló, hogy; saját érdekükben — a korábbi évekhez képest most többet kellett tartalékolniuk. A takarmány fedezésére egy millió forintot hagytak meg, növelték a termelési alapot és jelentős összeggel csökkentették a szociális és kulturális alapot. — A tagok részesedése a tervezett 90 százaléka lett. — 1963-ban az egy tagra jutó átlagos jövedelem 15 240 forint volt, mely 1964 végén 12 613 forintra csökkent. Az állattenyésztés hozamai örvendetesen emelkedtek a Lenin Tsz ben. Több ágazatban a költségek is csökkentek. Egy kiló sertéshúst 15.52 forintért, a hízottmarhát 16.97 forintért ál ti‘Ottók elő. Cukorrépából 197.2 mázsát termeltek holdanként. A búza átlagtermése is növekedett —- 8.76 mázsa —, de most is alacsony. Kevés takarmány- gabonájuk és kukoricájuk termett, alacsonyak a hozamaik. A termelőszövetkezet vezetősége — dicséretes módon — igen határozott intézkedéseket tett a fogyatékosságok fejszámolására^ A Lenin Tsz az utóbbi években három kisebb szövetkezettel egyesült. Ezek területét változatlanul meghagyták, így hat üzemegysége lett a. gazdaságnak. Némelyiknek a szántóterülete csak 1100 hold volt. Emiatt felduzzadt a vezető apparátus. Az üzemegységek közötti sovinizmus miatt nehézkessé vájt az irányítás, a gépies kézierők átcsoportosítása. Most átszervezték a gazdaságot, három üzemegységet — 3500 hold átlagterülettel — alakítottak ki. önálló üzemegység lett — bár csak 500 holdon — a szőlő- gyümölcs és zöldségkertészet. Az utóbbit azért tartották szükségesnek, hogy jobban biztosíthassák a munkaerőt. A brigádok száma is csökkent, területük 1700 holdra növekedett. Az üzemegységekben a tálajadottságoknaik, termelési tapasztalatoknak megfelelően nagyarányú szakosítást hajtottak végre. A baromfitenyésztéssel, sertéshizlal ássa! és a marha- hizlalással egy-egy üzemegység foglalkozik. A tehenészet két üzemegységben lesz. Növendékmarhát — a takarmánvellátás és a trágyaelosztás miatt — három helyen nevelnek. A növénytermelésben is ésszerűen szakosítanak. Tavaszi árpát c«ak egy üzemegység termel, cukorrépája sem lesz minden brigádnak. Korábban a cukorrépát kivéve kevésbé vették figyelembe a növények ta- la.iigényeit és a műve'^si módokat. Például a szikes talajokon alkalmazott mélyítőszántás terméscsökken- tő hatást váltott ki. A gas- daság szakemberei most kidolgozták a részletes — növényenként! — termelési technológiát. Jobban alkalmazíkodnak a talaj adottságokhoz. Az idén jelentős nagyságú homokos területen vetnek napraforgót zöldtrágyának Tavaly 240 holdon digóz- tak, az idén már 500—500 holdon digóznak és végeznek kémiai talajjavítást. A gazdaságban igen nagy gondot fordítanak a takarmánytermelésre. Néhány növényfajta termelését megszüntették, s 800-ról 1500 holdra növelték az őszi árpa vetésterületét. Tavaly 180 vagon volt az abrakhiány, ha az időjárás kedvező lesz, az idén már nem lesz. A tsz 600 hold menteti en területtel rendelkezik. Ezt csatornázni fogják, hogy meggyorsuljon az ár lefolyása. E területen a számítások szerint évi 100 vagon abrakot tudnak termelni. A Lenin Tsz-ben 37 személlyel csökkentették a segédüzemekben dolgozók létszámát. Például három szíjgyártó helyett egyet foglalkoztatnak. Rájöttek, hogy kevesebb bognárra, kovácsra és villanyszerelőre van szükségük. A korábban felduzzadt építő brigád foglalkoztatása olyan beruházásokra késztette a vezetőséget, mely elkerülhető lett volna. A segédüzemekben végrehajtott létszámcsökkentés évi 307 ezer forint megtakarítást eredménye?- Az adminisztratív munkakörök összevonásával tízzel csökkent a létszám. A megnövekedett területű üzemegységekben kevesebb vezető és raktáros kell. A traktorok szétosztása lehetővé tette a traktoros brigád felszámolását. Most központilag csupán a kombájnokat foviák irányítani. A normák rendezése, egyes keresetek csökkeni é- se kényes és tesvük hozzá, nénszerűtlen feladat. A Lenin Tsz vezetői mégis vállalkoztak rá. Először önmagukkal kezdték. Nem volt könnyű megérteni, de sikerült. Á vezetők keresetének csökkentése révén évi 400 ezer forintot takarítanak meg. A segédüzemekben aránytalanul magasak voltak a keresetek Előfordult, hogy a gépesítésben napi 280 forintot is kerestek. A vezetők és a segédüzemekben dolgozók kereset csökkentésével 750 ezer forintot takarítanak *meg. Ez 170 személyt érintett. Ugyanakkor 920 tsz- tagnak csak 850 ezer forinttal csökken a keresel* A normákat felülvizsgálták minden területen. Ahol indokolt volt, ott csökkentették. másutt 5-—20 százalék arányban növelték az egységnyi teljesítményre kifizethető összeget. Sikerűit szót érteni a gazdákkal, ők Is látták, hogy szükségszerű intézkedések ezek. Szigorú takarékosságot vezet*ek be mindenütt. A személygépkocsi például csak havi 3000 kilométert futhat. A Lenin Tsz vezetősége, pártszervezete tehát határozott, erélyes kézzel fogott hozzá a bajok megszüntetéséhez. M. L» GEOFIZIKAI INTÉZET szeizmikus csoportja bérbevételre keres SZOLNOKON vállalati vagy magán épületben, földssinti három összefüggő táoas világos helyiséget terepi iroda céljára, 10 gépkocsi garázsírozási lehetőségével, áprilistól decemberig. Jelentkezést levélben kérünk Budapest, XIV. kér. Szabó József u, 2 címre. A kisebbik szerelőcsarnokban hat DT 413-as van munkában, a hely szűk, azelőtt 2—2 kombájnt javítottak benne. A javítási ütem gyorsítása végett került ide az erőgépszalag. Árvái Imre MEO-csoport- vezetőtől érdeklődtem: — Elégedett-e a minőséggel? — A lelkiismerettel, szakértelemmel sincs baj. Egykét kisebb hiba csupán a cseremotoroknál volt. A Cibakházi Gépállomás szalagjain naponta 1,4 erőgépnek kellene elkészülnie. De ezt az ütemet nem tudják tartani. A traktorok félig kijavítva állnak csapszegek hiányában. Sürgős intézkedésre lenne szükség. Vajon ki vállal érte felelősséget, ha a tavaszi munkákig nem készülnek el a lánctalpas traktorok? Máthé László Í865. február 21.
