Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

1905; február tt, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ Másfél milliós kár a Wal’kyd festék alkalmazása miatt 0 Pazarlás mindenki szemeláttára Q Kit terhel a felelősség? A Szolnok megyei döntőbizottság 1965. február 3-án tartott tárgyalásán határozatot hozott, mely sze­rint a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatot hibás átadásért 2250 forint kötbér megfizetésére, va­lamint arra kötelezte, hogy szavatossági kötelezettsé­gének újbóli kötbér fizetés terhe mellett 1966. július 1-ig tegyen eleget. Áramszünet vagy túlóra Készül a TITÁSZ vállalat intézkedési terve A minőségi kötbér tör­ténete a következő: A Szol­nok megyei Beruházási Iroda megbízottja 1963. de­cember 30-án vette át a Vöröscsillag úti 48 lakásos szövetkezeti lakóházat. Ezt követően 1964. augusztus 17-én szavatossági felül­vizsgálatot tartott és jegy­zőkönyvileg megállapítod ta, hogy az épület külső homlokzati festése nagy­mértékben tönkrement, — ezért átfestésre szorul. Az építőipari vállalat a mintegy 90 ezer forint ér­tékű munkát nem volt haj­landó elvégezni Védekezé­séből kiderül, hogy a ke­letkezett kárt hibás terve­zés miatt a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodájára hárítja. Arra hivatkozott, hogy a homlokzati mun­káknál alkalmazott Wall- kyd festés országos vi­szonylatban nem vált be, s ezért jelenleg már ezt a festési módot nem is folytatják. Az építőipar szerint a típustervet a tervező iroda adoptálta, s ugyancsak az írta elő a Wallkyd festék alkalmazá­sát is. Ezután a vitás kér­dések tisztázása érdekében azt kérte, hogy a megyei DB szakértőt is vonjon be a vizsgálatba. A tervező iroda vissza­utasította az építőipari vál­lalat állítását, hogy a költ­ségvetésben kiírt EMFIX festési megoldással szem­ben a Wallkyd festést ren­délte el. Kiderült, hogy a tervező iroda nem változ­tatott az eredeti terveken, bemutatta azokat, s ott a költségvetésben EMFIX fes­ték szerepelt. A Szolnok megyei döntő- bizottság elrendelte a szakértői bizonyítást, hogy tisztázni tudja, a nem meg­felelő kivitelezésben vagy magában a Wallkyd festék­ben rejlő egyéb okok idéz­ték elő a meghibásodást A szakértő megállapítot­ta, hogy az elenyészően csekély kivitelezési hiá­nyosságok nélkül is, az épületen a Wallkyd festés mindenképpen tönkrement volna. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az építőipar a jelenlegi kö­rülmények között nem tud olyan műszaki feltételeket biztosítani a külső homlok­zatok festésére, hogy az említett festékanyag tar­tósságában és minőségé­ben megfeleljen. — Ezen kívül az Építésipari Mi­nőségvizsgáló Intézet szak­értője kijelentette, hogy eddig nem volt és még ma sincs műszaki előírás vagy utasítás a Wallkyd festék­anyag építőipari felhaszná­lására. Azt viszont a szakértő sem tudta megállapítani, hogy e festékanyag alkal­mazását, eltérően a költ­ségvetésben előírtaktól, ki rendelte el, sőt erről a tárgyaláson még a felek sem tudtak (?) nyilatkozni. Ennyit a Szolnok megyei döntőbizottság határozaté ról, amely a továbbiakban kimondja még, hogy az építőipari vállalatnak a már említett időpontig az épület újra festését el kell végezni. Ez eddig rendben is van. De van még néhány do­log, ami tisztázásra vár. — Kezdjük azzal, hogy ez a Vöröscsillag úti szövet­kezeti ház talán tizediknél is több a sorrendben, — amelyek ugyancsak Wall- kvd festékkel készültek. — Sőt a Vosztok úti lakótele­pen sajnos minden épület És még csak most jött rá a beruházó (1). hogy a Wallkvd festékkel készült homlokzatról egy, legjobb esetben másfél év múlva lepereg a festék, összesen 17 lakóházat kell ezek szerint újra festeni, ami 90 ezer forintokkal szá­molva több mint másfél millió forintot tesz ki. — (Csak Szolnokon, nem be­szélve arról, hogy nagyobb városokban hasonló festék­anyaggal dologozott az épí­tőipar, hiszen a KDB is foglalkozik az üggyel.) Azt, hogy a homlokzati megoldás nem megfelelő látta és tudta az építésveze­tő, a művezető és az építő­munkások is. Az érthetetlen az, hogy az építőipari vál­lalat vezetői nem tudták, vagy nem akarták tudni, milyen óriási kárt okoznak, ha meg nem szüntetik ezt a festési eljárást. Vagy nem szüntethették meg, mert őket is utasítot­ták a Wallkyd alkalmazá­sára? Két eset lehetséges. Az egyik esetben a válla­lat vezetőit terheli a fele­lősség, a másikban viszont azt, aki elrendelte a Wall­kyd használatát. Az épületeket tehát ki kell javítani, ami másfél millióba kerül. Csupán ar­ra nem derült fény, hogy ezért ki a felelős. — bognár — A Művelődésügyi Minisz­tériumban tájékoztatták az MTI munkatársát a közép­iskolai felvételek rendjéről, az általános iskolát idén végző fiatalok továbbtanu­lási lehetőségeiről. Elmon­dották, hogy a különböző típusú középiskolákba fel­vehető tanulókrak valami­vel több mint 50 száza­léka kerülhet gimnázium­ba, a többiek valamelyik szakmát is adó középisko­lában gyarapíthatják to­vább ismereteiket. Hely­hiány miatt azonban min­den jelentkező felvételét nem tudják biztosítani. — Ezért a középiskolákba, — s mindenekelőtt a gimná­ziumokba — elsősorban a legjobb tanulóknak biztosí­tanak helyet. A most megjelent isko­láztatás rendelkezés szerint a VlII-osok jelentkezési lapját március 1-ig továb­bítják a közép-, illetve a szakmunkástanuló isko­lákba. A művészeti középisko­lák, továbbá — ha szük­séges — a technikumok és a szakmunkástanuló isko­A TITÁSZ Vállalat párt­vezetősége ülést tartott. — Most, erre a tanácskozásra meghívták az alapszerveze­ti titkárokat és a vállalat néhány vezető szakembe­rét: adjanak tanácsot ők is mondják el véleményüket az üzemi pártvezetőség po­litikai intézkedési tervéről. Az intézkedési terv ösz- szeállítását gondos mun tea előzte meg. Sok alapvető feladat megoldásához ad segítséget ez az intézkedési terv. Az egyik amiről szól. a termelékenység emelése. A munkafolyamatok gépe­sítésére, az újításokkal va­ló foglalkozásra irányítja elsősorban a kommunista szakemberek figyelmét. — Ugyanakkor egy másik fel­adatra is utal: Rz új el érások ele »véréi A fizikai dolgozók ré­szére tartsunk még a téli időszakban néhány szákinál előadást. Segítsünk abban, hogy lépést tartsanak a iák képességlet, jártasságot, illetve pályaalkalmasságot megállapító vizsgát tart­hatnak. Azok a középiskolák, ahol nagyarányú a túljelentkezés — a helyes kiválasztás se­gítésére — tájékozódó jel­legű beszélgetésre hívhat­ják be a jelentkezőket. A tájékozódó jellegű be­szélgetéseket és — ahol szükséges — a felvételi vizsgákat április 10-ig bo­nyolítják le. A techniku­mokba fel nem vett tanu­lók jelentkezési lapját a második helyen megjelölt iskolába április 15-ig kül­dik meg. A gimnáziumok­ba, szakközépiskolákba, kollégiumokba (diákottho­nokba), valamint a gép- és gyorsíró iskolákba je­lentkezettek felvételét ápr. 30 ig fejezik be. A szak­munkástanuló iskolákban a felvételeket május 31-ig bo­nyolítják le. A felvételről vagy eluta­sításról az illetékes általá­nos iskola igazgatója írá­sos értesítést kap, s erről haladéktalanul köteles tá­jékoztatni a szülőket. munka korszerűbb eljárá­saival- Ne csak azt tud­ják, hogy milyen új szak­mai eljárásokat alkalma­zunk, hanem azt is, hogy ezek az újak miért és mennyivel előnyösebbek, kifizetöbbek a régebbiek­nél. A tervszerűség, figyel­messég és pontosság ennél a vállalatnál különösen fon­tos. És a jó minőségű mun­ka is. Intézkedési tervében így rögzíti ezt az üzemi pártvezetőség: vizsgáljuk meg szakemberek segítsé­gével, hogyan lehetne a karbantartási munkákat jobban végezni? — Ez -a TITÁSZ-nál azt is jelenti, hogy lehetőleg minél keve­sebb áramszünet legyen a javítások miatt és a ter­melő üzemekben minél ke­vesebb zavart okozzon az áramhiány. E tekintetben a vezető­ség tagjai kiegészítést is fűztek a tervhez: Ne csak a mi vállalatunk érdekéi nézzük. Ne legyen például vita azon, hogy a reggel 4—5 óra közötti kikapcso­lásért fizessünk-e túlórát, szabad-e ezt engedélyezni, Szabad. Legyünk mindany- nyian szószólói ennek, — mert így az üzemek nap­közben zavartalanul dol­gozhatnak. Ä fogyasztók és az éramhiány E gondolat megvitatása során hangzott el az is: — Vannak olyan művezetők a vállalatnál, akik nagyon sok időt töltenek el a ja­vítások utáni visszakapcso­lással. A vezetőség tagjai a közelmúltban kutatták ennek az okát és kiderült, hogy sokan maguk szala- doznak mindenhová, egye­dül akarván elvégezni a visszakapcsolást. Ugyanak­kor addig munkatársaik tétlenül várakoznak. Pedig ha pontosan megszervezik és akik csak értik ezt a munkát, mind résztvállal- nak belőle, akkor 2—3 órá­val is hamarabb végezhet­nek. Ennyivel kevesebb túlórát fizetnek, a fogyasz­tók pedig ezzel a 2—3 órá­val is kevesebbet bosszan­kodnak az áramszünet miatt. Közel fél évig üzemkép­telen volt a vállalat URH adó-vevő készüléke. — Az üzemzavarok gyors elhárí­tása pedig e nélkül szinte már lehetetlen. A vezető­ség most javasolja, s erre a tervben is javaslatot tett: Javíttassák ki s ilyen ké­szülékekkel lássák el a vi­déki üzemvezetőségeket is. Ezt a javaslatot a veze­tőségi tagok és a meghí­vott szakemberek részéről újabbak is követték. Pél­dául: — „Földfúrógépünk egyetlen egy van, az is itt fekszik most is az udvaron, rossz. Szabjunk határidőt a kijavítására, s mellé leg­alább még egy fúrógépet igyekezzünk beszerezni^ Takorékosség veszteség nélkül A vita során kikerekedett még egy újabb, fontos ja­vaslat, ami így került be a tervbe végül is: „1959— 60-ban javították legutóbb a gépeinket. Akkor kap­tunk újakat is. Gondoskod­junk a precíz javításukról, hogy tovább bírják az ira­mot. Ehhez viszont még hiányzik jónéhány felsze­relésünk. Nem lenne okos takarékosság a gépek ja­vítás nélküli hajszolása, mert a végén csak ráfize­tünk..." Néhány gondolat ez a TITÁSZ üzemi pártvezető­ségének idei politikai in­tézkedési tervéből. Ezenkí­vül még sok más feladat is szerepel a tervben. Java­solja például a pártvezető­ség, hogy a vállalati ügy­rendet módosítsák úgy, ahogyan az a feladatok megoldását leginkább segí­ti; hogy a munkafegyelem betartásában mutassanak példát a párttagok és ezt környezetüktől is követel­jék meg... Elvek, elgondo­lások ezek, amelyeket még az alapszervezetek taggyű­lésein is megvitatnak, jó­váhagynak, kiegészítenek. Azért, hogy minél ponto­sabban, gondosabban dol­gozzanak ebben az évben a Tiszántúli Áramszolgálta­tó Vállalatnál. B. E. Táié&ostcitő a középiskolai felvételekről Pista bácsinak István kori kedve van A megszokott ebéd utáni pihenőre készülődött. Disz­nótoros után különösen jól­esik a heverészés. Rágyúj­tott még egy Sport szivar­kára. Ekkor a konyhaajtó­ra árnyék vetődött. — Már megint a szom­széd — dörmögött magában s kelletlenül válaszolt a kopogtatásra. Nem volt ha­ragban a szomszéddal, sőt össze-össze jártak. — Most azonban rosszkor kopogta­tott. Nem mozdult a vendég az ajtónyílásból. Már ép­pen szólni akart: talán odagyökeredzett kend, ami­kor úgy, csak szeme sar­kából oldalvást pillantott. A következő pillanatban azonban kerekre tágult a szem, megállt félúton a cigaretta, s szája úgy moz­gott. mintha valami meg­akadt volna torkán. — Mihály — préselődött ki végre a hang. — István — tárta ölelés­re karját az érkezett. Néhány percig így tar­tották egymást, hogy ne kelljen szemtől-szembe «Uni — Térüli hát beljebb — bontakozott ki az ölelésből a házigazda, azonnyomban tiszta poharat kerített — erre inni kell — mondta s ez egyszer ráduplázott az ebédutáni megszokott egy pohárra. összekoccantak a poha­rak. Turbacs Mihály, az 1919-es kenderesi direktó­rium vezetője — mert 6 volt a váratlan vendég — csettintett nyelvével, mint mikor valaki valami fino­mat kóstol. Izsákról látoga­tott most el barátjához és harcos társához. Leültek egymással szemben, s az­tán megeredt a nyelv. — Miről is beszélgethet két olyan ember, aki élete őszén jár, mint arról ami volt... (...T6H sebbel és törött kar­ral egy fiatal magyar katona került Moszkva egyik kórhá­zába 1916-ban- Néhány hóna­pos kezelés után Ufába szál­lította a „fogolyvonat”. A táborban volt egy újság­író is. Ügy beszélt a politi­káról- az igazságtalan hábo­rúról. éhínségről és a mun­kásosztályról, mint más em­ber önmagáról- A kenderes! parasztember valósággal Itta a szavakat. Soha nem hallott ilyeneket, 9 szinte felforrt benne a vér- A kenderesi fo­goly > aki eddig csak Pista volt, s itt szólították először Istvánnak, érezte: felnőtté vá­lik...) — Emlékszel 1919-ben milyen agresszív voltál, mint a földosztó bizottság vezetője. Még a kisgazdá­kat el akartad űzni és egy­ből szövetkezetét létrehoz­ni — neveti el magát a hajdani direktórium veze­tője. — Ügy szerettem volna csinálni mindent, ahogyan ott kinn IáUam. Tapaszta­latlan voltam és tudatlan (...A szovjet hadifogságból hazatért Pataki István, amer­re járt. hintette a magot- Ve­szélyes ember hírében állott­A Magyar Allamrendőrség Fekete Könyvében még ma is megtalálható a neve: „Pa­taki István rk-1893- Kenderes- Napszámos. K”. De községé­nek vezetői sem tartották kí­vánatos személynek. íme egy idézet az 1919* október 3-án kelt levélből; „Halálos ellen­sége a rendszernek) 8 a köz­ség elöljárósága nem tartja kívánatosnak, hogy nevezett visszatérjen... Érte felelőssé­get nem vállalunk, mert ép­pen kevésbé értelmes felfo­gásánál fogva veszélyeztetve lenne a község nyugalma, bé­kéje...”) — Jót tett a sok évi tá­voliét. A budapesti elv­társaktól sokat tanultam. Jót nevettek, amikor el­mondtam nekik, hor ke­vésbé értelmes felfogású vagyok. Nem baj szaki — mondták — majd leszel te még községi elöljáró és akkor majd visszaadod ezt a sértést, ök se gondolták komolyan, amit mondtak, hát még én. És mi törté­nik? Kenderesen én let­tem az els tanácselnök. Igaz addig történt egy és más. (...A legkegyeMcnebb terror sem volt képes kitörölni az emberekből a Tanácsköztár­saság emlékét. Egymást érték a, sztrájkok, tüntetések. S a tüntetők között mindig ott volt egy hetyke bajszos, ala­csony „vasgyúró” is, feleségé­vel együtt­Március 15-ét ünnepelték 1923-ban a tilalom ellenére. Pataki István nem hiányzott onnan sem- Jöttek a rend­őrök lóháton és gyalog. A tö­meg szembefordult velük, de a fegvver mécie csak győzött. Pataki István feleségével • Dunába szorult. S a sekély vízben több kilométert gyalo­golva tudott csak partra ke­rülni. — Arról viszont nem tudsz, hogy 1944-ben Ken­deresről Kisújszállásra gyalogoltam az ásyútúzben — szövődik tovább a be­szélgetés, s immár a má­sodik üveg alján is a!ig- alig kottyan valami. — Ta­nácsot akartam tőled kér­ni, mint a volt parancs­nokomtól, hogyan alakít­suk meg a pártot. Nem sikerült a találkozás, de annál jobban az utóbbi. Igaz előbb a szovjet pa­rancsnok kinevetett: pártot itt a Horthy-rezidencián. Ismersz milyen konok va­gyok. Nem hagytam ma­gam. (...A sok-sok szenvedés ntán jött a felszabadulás. Kenderesen is megalakult a kommunista párt- — Titkára Pataki István lett- Végre be­fejezhette 1919-ben kezdeti munkáját: kinsr«o<ták a föl­det. a gazdasági szerszámo­kat. Néhány év múlva újjá­szervezték a község vezető testületét* Megalakultak a ta­nácsok. Kenderes első ta­nácselnöke Pataki István lett­Az úttörő munkában azon­ban elfáradt a test- Meg az­tán az idő i« eljárt felette. A következő ciklust már nem várta meg- Lemondott. Átad­ta helyét fiatalabbnak, — S pedig mint párttitkár, majd később csak mint párttag se­gített, ahol tudott- Ma is ezt teszi- Minden tanácsülésre megkapja a meghívót- Igaz, azt mondták: akkor jöjjön Pista bácsi, ha kedve van, hiszen idős már- Pista bácsi azonban még mindig István­nak érzi magát, s kedve még ma sem hagyott alább- Ügy mondják közéleti ember...) — Tudod, Mihály, sokszor végig gondolom az életem, a sok álmatlan éjszakát, kardlapozást, a Tanácsköz­társaság néhány hónapjába felszabadulás örömeit. A keserűségeket valahogy el is felejtem, jgyedül a szép emlékek, az öröm marad meg. az, ami naponta be­kopogtat az ajtón éppen úgy, mint most te. A sok öröm közül talán a legna­gyobbat mégis ez a levél okozta. Olvasd csak: „Engedje meg, hogy 70 születésnapja és ez alka­lommal történ5 kormányki­tüntetéshez szívből jövő jó­kívánságainkat fejezzük «... Sándor József, az MSZMP KB tagja.” Egy kis piros toknak fel­nyílik a fedele s megcsillan benne a Szocialista Mun­káért Érdemérem, A két idős ember tekintete símo- gatón tapad a kitüntetésre. Majnár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom