Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

1965. február 3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ■ ........... * O lvasóink írják Úttörő levelekből Csapatunk, az 1129. sz. Vasvári Pál úttörőcsapat, Iskolánkban orosz nyelvi versenyt rendezett. Minden versenyző csokoládé-juta­lomban részesült, s a leg­jobbak könyvet is kaptak. ajándékba* — A versenyen Értesítést kaptunk, hogy vasárnap délután 4 órakor csapatunk minden nyolca­dik osztályos úttörője jeleni jen meg az úttörőházban. Örsünk tagjai szívesen tet­tek eleget a felhívásnak, — ugyanis Sárközi János, aki Jászberény város küldötte­ként részt vett a KISZ VI. kongresszusán, élményeiről számolt be nekünk. A szolnoki Áchim And­rás úti iskola tornatermé­ben szorgalmasan edzenek az iskolai sportkör tagjai, fiúk és lányok. Különböző versenyekre, bajnokságokra készülnek, a négytusában már eddig is szép eredmé­nyeket értek el. A labdajá­tékokban már 450 mérkő­huszonnégyen indultunk, ebből nyolcán jutottak to­vább a járási versenyre. Az elsőséget Szabó Borbála szerezte meg 12 ponttal. Sebők Borbála és Bokor Teréz Sok érdekes, hasznos dol­got tudtunk meg a kong­resszuson történtekről, és Sárközi elvtárs többek kö­zött azt is elmondotta, ho­gyan lehet megszerezni a KISZ aranykoszorús jel­vényt. A találkozó végén elénekeltük a DlVSZ-indu- lót. Cserépi Teréz Jóbarátság-őrs zést vívtak az őrsök egy­más között, a fiúknál a Só­lyom, a lányok vetélkedé­sében pedig a Nyuszi őrs áll az élen. A házi tornász­bajnokság győztesei a vá­rosi bajnokságon szerepel­nek majd. SOMODI FERENC őrsvezető Panaszok,intézkedések Miért nincs bérlet a kalauznál? Fiam, a kunszentmártoni gimnáziumba jár, már többször sürgette bérletkérelmének teljesítését a ka­lauznál, de bérletet máig sem kapott. így fiam kény­telen a rendes autóbuszjeggyel utazni, ami napi 14.40 forint kiadást jelent. Ez havonta 331.20 forint, míg a bérlet mindössze 59 forint. Kérem, segítsenek kiderí­teni, ki a felelős ezért a szükségtelen többletkiadá­sért? SZAKÁCS SÁNDOR Tiszakürt, községi tanács Válasz néhány GELKA-elleni panaszra A GELKA budapesti köz­pontja megvizsgálta a de­cember 23-j Néplapban megjelent GELKA-elleni panaszokat, és Löcher Lász­ló, a panasziroda vezetője a következőket válaszolta: Orosházi Jenő Kékes-ké­szülékét január elején meg­javította a szolnoki szer­viz, ugyanis az időszakos, rejtett hiba helyrehozása huzamosabb időt igényelt. Borsodi Ferenc panaszá­nak felvételénél tévesen je­gyezték fel a lakcímet. En­nek a helyesbítése után a javítás megörtént. G. Szabó Kálmánná ké­szülékéhez PY 82 cső kel­lett. Mivel ez nem volt a raktáron, mintegy két hét múlva tudtak csak hozzá­jutni a szükséges alkatrész­hez, emiatt húzódott el a javítás. Poczai Sándor (Török- szentmiklós) R 946 FA tí­pusú rádiókészülékét még karácsony előtt kifogásta- 'lan állapotban átadták a panaszosnak, A mi utcánk is rossz Olvastam két cikküket, melyekben a szolnoki utak járhatatlanságával foglal­koznak. Csodálkozom, hogy nem figyeltek fel a Csar­nok utcai tarthatatlan álla­potokra. Ott a gyalogosok le vannak szorítva a járdá­ról, mert autók és kocsik járnak rajta, olyan nagy gödrök vannak az úttesten. Véleményem szerint nem lenne nehéz a három göd­röt feltölteni. így legalább a járdát megmenthetnék, amit a járművek teljesen lenyomtak. Asztalos László Szolnok, a Pillangó és Csarnok utcai lakosok nevében Szerkesztői üzenetek G. György, Szolnok: Ver­seiben sok az utánérzés, sajnos nem közölhetjük. B. József, Jászberény: — Verseiben bizonyos régies­ség érezhető, rímelése kissé egyhangú, közlésére nem vállalkozhatunk. Zs. Béla, Alattyán: Hu­moros rigmusai nem közöl­hetők. H. Imre, Jászberény: Ha­sonló témájú verset már nem egyet közöltünk, de ennél sokkal jobbak voltak. Népművelés és felnőttoktatás Hozzászólás a Gondolatok a felnőttoktatásról című cikkünkhöz A Néplap január 23-i száma Gondolatok a fel­nőttoktatásról című cikkében igen helyesen elemzi az általános iskolába járó felnőttek számának csökke­nését. Engedtessék meg, hogy most a népművelés ol­daláról közelítsünk ehhez az igen-igen összetett kér­déshez. A népművelés egyik fon­tos feladata a felnőttokta­tás egészének segítése. Ezt szolgálják az ismeretter­jesztő előadások, a legkü­lönbözőbb rendezvények stb. Az igazság persze az, hogy az ismeretterjesztés hatóköre nem túl széles. — Azokra a felnőttekre ter­jed ki legkevésbé, akik is­kolarendszerű felnőttokta­tásban vesznek részt. (Ez érthető, hiszen ők rendel­keznek a legkevesebb sza­badidővel!) É.ppen ennek a felisme­rése vezette a népművelés munkásait azon lehető­ségek felkutatásában, ame­lyekkel segítheti az iskola- rendszerű felnőttoktatást. Mivel tud tehát segíteni a népművelés? Induljunk ki talán saját gyakorla­tunkból. Az elmúlt év augusztusában a követke­ző lehetőségeket kínáltuk fel: Előkészítő tanfolyamok. Rendszeres évközi korre­petálás. Céltanfolyamok. Az előkészítő tanfolya­mokra nagy szükség lenne. Az iskolapadokba újólag beülő felnőttek tudásanya­ga rendkívül differenciált, hiszen az egymásra építő­épülő, folyamatos tanulás előfeltétele a tudásanyag lehetőség szerinti egyszint­rehozása. A felnőttoktatás az önálló munkán, az anyag önálló feldolgozásán alap­szik. De gondolhatunk-e addig önálló munkára, amíg nem ismerik a tanulás technikáját? Aligha. — Az előkészítő tanfolyamok cél­ja az lett volna, hogy a fent említett problémák megoldásával, mintegy be­vezesse a felnőtteket az iskolai munkába. Sajnos az előkészítők iránt egyáltalán nem mu­tatkozott érdeklődés. Nem tudjuk miért kerülte el a figyelmet. (Pedig az előké­szítők a ?3-i cikkben em­lített nehézségek megoldá­sában is segíthetnének.) Az évközi korrepetálások lehetőségeit azért ajánlot­tuk, mert nagy segítséget jelenthetnek a rendszeres munkában, az anyag jobb elsajátításában, az esetle­ges hiányosságok kiküszö­bölésében, az összefüggé­sek megértésében. A céltanfolyamok egy- egy tárgy elmélyültebb ta­nulmányozását lettek volna hivatva szolgálni. Elsősor­ban azoknak szerettünk volna segíteni, akik az ál­talános iskola elvégzése után tovább akarnak ta­nulni. Lehet, hogy túl sok lehe­tőséget kínáltunk egyszer­re? Mindenesetre majdnem 3 fiatal mérnök tudományos pályamű A KISZ Szolnok Megyei Bizottsága összegyűjtötte és előzetes bírálat után a KISZ KB-hoz továbbította a fiatal mérnökök 1964-ben készült tudományos pálya­munkáit, A pályamunkák közül kü­lönösen említésre méltók azok, amelyeket az alföldi olajbányász fiatalok küld­tek be. A négy tudományos szakdolgozat közül nehéz volt megállapítani a sor­rendet. Elsősorban azért, mert a benyújtott szakdol­gozatok nemcsak kellő szakmai felkészültségről és szakmaszeretetről vallottak, hanem színvonalukban is el­érték a tudományos nívót, E munkák nem elvontan Egy év alatt 170 millió forinttal nőtt a gyógyszerfogyasztás Az Egészségügyi Minisz­térium gyógyszerészeti és műszerügyi főigazgatóságán összegezték a tavalyi gyógy­szerfogyasztás adatait. A statisztikából kitűnik, hogy egy év leforgása alatt 170 millió forinttal emelkedett a gyógyszertárak forgalma, s a vényre kiadott és a szabadon beszerezhető gyógyszerek együttes érté­ke összesen 2 100 000 000 forintra nőtt. A gyógyszer- fogyasztás egyébként évek óta rendkívül nagy mér­tékben emelkedik, s pél­dául a tavalyi fogyasztás már az 1951. évi ötszörösét tette ki. Az emelkedés 1960 óta évenként átlag 10 szá­zalékos. Az 1964. évi adatok tanú­sága szerint a legkereset­tebb gyógyszer változatla­nul a Kaknopyria* Ebből a meghűléses betegségek ellen használt lázcsillapító­szerből a forgalmi csúcs 1962 első negyedévében — az influenza-járvány Idején — volt, amikor 2 900 000 doboz került forgalomba. Ugyanakkor Istopyrinből 1 250 000 dobozzál adtak el. Bár azóta járvány nem volt, még tavaly is az első évnegyedben 2 400 000 do­boz Kalmopyrin fogyott. A gyógyszer-statisztika arról is beszámol, hogy továbbra is sok nyugtató és altató, illetve élénkítő szert vásárolunk, s elsősor­ban Budapesten van nagy keletjük. Elgondolkoztató, hogy ha nem is ilyen arányban, de ugyancsak je­lentékenyen emelkedett az élénkítőszerek iránti keres­let is. Az Egészségügyi Minisz­tériumban elmondták: — a gyógyszerfogyasztás bizo­nyos mérvű növekedése együtt jár az egészségügyi kulturáltság magasabb szín­vonalával, a falu egészség- ügyi elmaradottságának gyorsütemű felszámolásá­val. A forgalom grafikon­jának ilyen meredek emel­kedésében azonban nagy része van annak, hogy vá­rosokban. — sőt ma már a falvakban is — sokan gyógyszerhez folyamodnak akkor is, ha felesleges, sőt az egészségre káros. Sok felesleges gyógyszer- vásárlás indítéka az otthoni gyógyszerhalmozás is. Leg­többször a lakásban hosz- szabb időn át helytelenül tárolt gyógyszerek tönkre- mennek, elvesztik hatású- * kát I tudományos jellegűek, ha­nem az ipar problémáival közvetlen kapcsolatban áll­nak, azok megoldását cé­lozzák. Az I. díjat Suba Sándor­nak, az Alföldi Kőolajfúrá­si Üzem geofizikus mérnö­kének ítélték. „A fázishatá­roknak a karotázs szelvé­nyekből történő meghatáro­zása” tárgyú pályaművé­ért. A vállalat előzőleg már újításként bevezette és 3 ezer forint különdíjjal ju­talmazta a fiatal mérnök értékes munkáját. Igen figyelemreméltó pá­lyamunkát nyújtott be még Csákó Dénes, a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat ok­leveles olajmérnöke és Bál­lá Kálmán, az OKGT labor geológusa is. Félméteres szőiöfürtok Jelena Perepelidna, az üzbekisztáni gyümölcs- és szőlőtermesztési intézet munkatársnője egy szamar- kanidS kiállításon félméteres szőlőfürtöket mutatott be, amelyeken a szokásosnál kétszerte-háromszorta na­gyobb szemek nőttek. Ez a bámulatos eredmény négy esztendős kísérleti munka eredménye. Perepe- licina a kísérleteket a szov­jet vegyészek által szinte­tizált gibberelinnél végez­te. A preparátum egy-egy grammja két mázsa termés­többletet eredményezett. Megfejtették egy temető Irányiűvel a népvándorláskor! sírok között A népvándorláskori te­metőkben nagyobbrészt láb­bal kelet felé temették a halottakat. Ez egy adat. A másik az, hogy a nomád pásztorok az esztendőben általában két helyen, egy úgynevezett nyári és egy téli szálláson tartózkodtak a nyájjal. E kettőt tudni — tudo­mány. E kettő közt össze­függést találni: felfedezés! Ilyen felfedezést tett Csa- lag Zsolt, a szolnoki Dam­janich Múzeum munkatár­sa. Mint hogy a modem ásatók a szöveges leírásban is pontosan lcözlik az égtá­jakat, a szakirodalom ta­nulmányozása során meg­állapításokat tett arra vo­natkozólag. hogy a temetés milyen időszakban történt s ebből következtetett a la­kosság foglalkozás szerinti megoszlására és a nyári és téli szállás rendszerének részleteire. Az egész éves temető, — melyet a földművelők hasz­náltak, az egyes tetemek elhelyezésében sokszor 70 fokos eltérést is mutat, — minthogy ennyivel „odébb kél fel” a nap nyáron, mint télen. A pásztorteme­tőkben azonban a sírok mind egyirányúak, s a ke­leti iránnyal bezárt szög attól függ. milyen évszak­ban használták a temetőt. A felfedezés nvomán még számos értékes tudományos következtetés vonható le, amelyek szakértők szerint meg fogják lepni a régé­szeket* hiábavaló volt a lelkes kí- nálkozás. Mindössze két szolnoki iskola figyelt fel a népművelés által bizto­sítható lehetőségekre. Ott azóta is rendszeres a kor­repetálás. Az előkészítő és céltanfolyamok „kereslet” hiánya miatt „eladatlanok’’ maradtak* Most — a fentebb már említett cikk hatására — újólag felajánljuk segítsé­günket. Tesszük ezt azért, mert egy kicsit a magun­kénak is érezzük a felnőtt- oktatást, mert él bennünk a segíteni akarás szándéka, mert tudjuk, hogy a felkí­nált lehetőségek nemcsak az iskolába járó felnőttek közömbössége miatt ma­radtak kihasználatlanok; — mert bízunk abban, hogy mindenki, aki érdekelt a felnőttoktatás kérdésében, megérti, hogy a lehetősé­gekből csak akkor lesz va­lóság. ha ki-ki megteszi a magáét. Kalló Sándor, a szónoki Ságvári Endre Művelődési Ház ismeretterjesztési előadója Á tulajdonos lakáshasználati jogáról A legfelsőbb Bíróság több iránymutató határozatot ho­zott a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások használa­tával kapcsolatban. A ilyen lakásokkal kap­csolatos rendelkezések célja az — mutatott rá a Legfel­sőbb Bíróság egy korábbi ha­tározatában —, hogy a meg­üresedő lakásba a tulajdo­nos, illetve az épületben nem lakó egyeneságbeli ro­kona beköltözhessék. — Ha már bent laknak, s jogos igényüket a lakás kielégíti, újabb lakrészeket nem fog­lalhatnak el. A tulajdonos jogos lakásigénye mértéké­nek megállapításánál a csa­ládhoz tartozónak kell te­kinteni azokat is, akik ro­koni, vagy személyi kap­csolat alapján laknak a la­kásban* Az egyik perben hozott törvényességi határozatában a Legfelsőbb Bíróság ki­emelte: a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetve egye­neságbeli rokonát — a tör­vényi előfeltételek megléte esetén csak akkor köteles a lakás használójául kijelöl­ni, ha abba be kíván köl­tözni. Viszont ez nem vo­natkozik az olyan esetekre* ha a tulajdonos maga nem kíván beköltözni, hanem a lakást — beköltözhető álla­potban — értékesíteni akarja* Egy másik per kapcsán a Legfelsőbb Bíróság a leg­főbb ügyész törvényességi óvása alapján hozott hatá­rozatában megállapította: ha a lakás a bérlő jogos igényének mértékét megha­ladja, s a lakásügyi jogsza­bályok szerint egy része igénybe vehető, akkor a tulajdonos, illetve a haszon- élvező igényt tarthat a lak­részre. Ilyenkor azonban meg kell vizsgálni, hogy ez a lakrész, alkalmas-e ön­álló, de legalábbis társbér­leti lakás kialakítására. A társbérlet létesítésének fel­tételeit a jogszabályok meg­határozzák. Téves az az ál- lásnont, hogy minden társ­bérleti lakáshoz külön, ki­zárólagos használatú mel­lékhelyiséget kell csatolni* s ha erre nincs lehetőség* társbérletet nem lehet ki­alakítani. Társbérletnél a mellékhelyiségeket általá­ban közösen használják, te­hát a társbérlet kialakítá­sának nem előfeltétele, — hogy minden lakrészhez külön konyha és kamra tar­tozzék* Egy lámpakar kálváriája Az alábbiakban válaszolunk a Néplap december 23-i számában kö­zölt Villanyprob- ' érnék című írás­ra. Jászberényi üzemvezetőségünk vezetője tavaly decemberben részt vett azon a vb-ülésen, melyen az egyik tanács­tag kérte az írás­ban sérelmezett közvilágítási lám- patear áthelyezé­sét. Kérésének eleget tettünk, ek­kor viszont azok panaszkodtak, akiknek területé­ről leszerelték a lámpakart. A ta­nács kérésére a lámpát visszatet­tük eredeti he­lyére. Ezután is­mét azok a lako­sok mentek pa­naszra a tanács­hoz, akik miatt az áthelyezés legelő­ször történt. Üzemvezetősé­günk — hogy vé­get vessen a vitá­nak — újább lám­pakar felszerelé­sére kért megren­delést a tanács­tól. Egyben kö­zölte, hogy a jö­vőben áthelyezé­si kérelmeket nem vesz figye­lembe, a lámpa­karok számát csak szaporítani fogja, hogy ha­sonló értelmetlen munkára ezentúl ne kerüljön sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom