Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
IMS, január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az olajmező munkásai Dem jen község határában, a hegyek lankásabb ölén baktattunk Balogh András párttitkárral a lánctalpasok nyomán. Nem túl messze innen, Andomokon, egy szélroham földhöz vágta a fúrótornyot. Négyen az életüket veszítették. Negyven méter magasból zuhantak le a toronyhoz láncolva. Eger hajításnyira. Itt, a demjéni, az andomoki tájon, tíz éve kétezer, tavaly nyolcvanezer tonna olajat szivattyúztak ki a földből. Az oligocén márga termékeny, a kutak dúsak. Balogh gumicsizmája klaffog mellettem. Még mindig az andornokiakon töröm a fejem. • — Átvágunk ezen a csapáson, így hamarabb odaérünk. Dómján Pista bácsi a fúrómester. Az idén nyugdíjba megy. Tizenöt éves kora óta olajbányász. Még a kincstárnál kezdte Erdélyben — mondta. — Nem hagy nyugodni az Andomok... — Engem sem. Szinte ma sem tudom elhinni, pedig megtörtént. — És akik ott voltak s élnek? — Azt mondták, többé nem mennek fel a toronyba. Már félnek. Ezt megmondták őszintén. Elhagytuk a csapást, s a tisztásra léptünk. Állt a torony a talpán, öten-hatan szorgoskodtak alatta a sodronnyal. Készülnek a fúrásra. Szemben állunk egymással. Jó szerencsét, jó szerencsét — mondják és tovább dolgoznak. Az egyik szál kötél szépen, lassan leereszkedett a koronacsigáról. A munkások fújhattak kicsiti Bordás Lajos hatalmas termetével tűnt ki társai közül. Ő mondta: — Hát, kicsit korán jött. Csak tíz nap múlva indulunk lefelé. Igaz, a mostani munka se kutya. Nézzen csak körül. A »ár valósággal sziklává fagyott. A szerelést idehozni nem kis dolog. hát még összerakni. Pista bécsi, az öreg, szép lassan botorkált a rögök hátán. Ügyesen és tapasztaltán, akár az arató a friss tarlón. A kabátja nyitva, az ingenyaka kigombolva, mintha tavasz lenne. — Mi újság, Pista bácsi? •— kérdezte Balogh. — Miért? Hozott? — kötekedett amaz. —« Jól vannak? —• Jól — dörmögte, nekem meg azt mondta, kár még itt olajat várni, mert nincs. Aztán ravaszkás fény csillant a szemében. — De lesz! Azt meg én mondom. Másképpen oda a prémium. Furcsa munka ez. Ha belegebedünk a melóba, akkor nincs pénz, mert valami baj van akkor. Mondjuk, beszakadt a fúró. Ha meg nézzük, amint forog, jóformán nem csinálunk semmit, az vastagabb borítékot hoz a házhoz. — Csak a pénz... — Az is. Látott már maga olyan kutat, ahonnan először jön fel az olaj? Micsoda öröm, hogy nem volt hiábavaló a munka, ötven éve állok a torony mellett, de még mindig úgy örülök, mint a gyerek, ha megvan az olaj. — Megszokta? — Nem. Távol a családtól, a gyerektől, az asszonytól, ezt nem lehet megszokni. Csak bele lehet törődni. — A munkára gondoltam — mondtam. — Sose egyforma. Csak a tél, az ősz, a nyár, a tavasz. Az mindig ugyanaz. Meg mi magunk. Tudja, hogy megunja az ember a másik képét, ha csak azt látja?! Az öreg hívott bennünket a házba, telepedjünk le nála egy kis időre. Du- rúzsolt a tűz. Egy kismacska nyávogott. Pista bácsi tejet öntött neki a kulacsából. — Jó lesz ez a kis nyavalyás, majd egerészni. — Szereljük az állatokat. — Volt egy kutyánk, a Kesztyű. Evekig velünk tartott. Valaki lelőtte. A bányászok napokig keresték a tettest. Még most is. Mentse isten a lelkét, ha megtalálják. Kinézett az ablakon. Hirtelen mozdulattal ledobta a cicát, rohant kifelé, csak úgy harsogott a hangja. — Jóska, a fene egyen meg, ne játsz nekem, mert még egyszer fel nem engedlek az biztos. Az ördögödet te! Dohogva húzta be maga után az ajtót. Vörös volt a méregtől. — Ez a taknyos Jóska azt hiszi, hogy cirkuszban van. Kéthónapos fúró-munkás. Aztán vieéckedik a toronyban. Maid adok én. Mióta az az andomoki dolog történt, azóta megveszek az életükért. Ez meg itt játszik, a piszok. Megyek és körül nézek. Ketten maradtunk. — A párttitkár elmondta, hogy nehéz doleuk van a kommunistáknak. ébínv ember. annyi felől ion. Az olaj ö's^okanesnlia ő'^et de a felükben bizony elég nagy a rendptlencég. — Nem panaszkodom. — Valahogy a „nehéz” szó nem fejezi ki azt, ami itt van — folytatta. — Hiszen egymásért tűzbe mennének. Ott volt a Farkas Imre. A traktorával belezuhant egy szakadékba. A torony mellől mindenki úgy rohant le a veszélyes lejtőn, mint aki se lát, se hall. Valósággal széttépték a traktort, csakhogy az Imrét mielőbb kiszabadítsák. A kórházból naponta követelték a hírt róla. Aztán elmondta, hogy a Farkas Imréék öt gyerekkel laktak egy szobában. A bányászok addig kilincseltek, veszekedtek, amíg lakást nem szereztek neki. A kórházban a kezébe nyomták a kulcsot. Az asszonyának már ő adhatta oda. — Hát ilyen emberek. A Pista bácsi nekikeseredése hazavágyás. Hogy is unnák egymás képét. Lehet is azt? Hiszen eevütt nevetnek bele az első olajtükörbe. Az örömöt azt nem lehet megunni. Valami nagy dacosság kell ide, vaA Megyei Tanács VB. Titkársága azonnali felvételre keres egy szolnoki lakos, 40—50 év közötti férfi hivatalsegédet Jelentkezni lehet: a Megyei Tanács VB. gondnok- Szolnok, Kossuth Lajos utca 2. szám alatt. lami soha meg nem szűnő belső tűz. Ha vége a műszaknak, megszállja őket a magány, az asszony, a gyerek, az otthon utáni elvágyódás. Ilyen a bányászélet. Búcsúzkodunk. Pista bácsi, Szabó, Lukács, Bordás és a többiek éppenhogy csak felpillantanak úgy mondják a „Jó szerencsét”. Komolyan, mint az igét. A torony áll a tisztáson. — Alatta a történelni olajmező munkásai. Olyan ez, mint a vadászat. Szenvedély. Csapdában van az olaj, nem menekülhet a bányászok elől. Fábián Péter A Be'ngyminisztérinm szimícnifcos zenekara Szolnokon Január 26-án, kedden este 7 órakor a Szigligeti Színházban a Filharmónia bérleti hangversenysorozatának legújabb rendezvényét élvezhetik a zene kedvelői. A Belügyminisztérium szimfonikus zenekarát Lukács Ervin vezényli. A hangverseny külön érdekessége: megyénkbeli igen tehetséges, fiatal zongoraművész működik közre, ifj. Bakki József személyében. Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? Talajjavítás, talajvédelem Ezekben a hetekben tartják zárszámadó közgyűléseiket a termelőszövetkezetek. Elemzik, értékelik a múlt év gazdálkodási eredményeit, s megvitatják azt is, hogy az új esztendőben miképpen lehet többet, olcsóbban termelni. Igaz ugyan, az idei terveket jóváhagyó közgyűlésekre csak későbben kerül sor, de az előrelátó szövetkezeti vezetők és tagok már most számbaveszik lehetőségeiket, tennivalóikat, s erre egyik jó alkalom a zárszámadás időszaka. Megkönnyíti a tervezést, hogy nem csupán a régebbi és a tavalyi tapasztalatokra, tanulságokra támaszkodhatnak, hanem tanulmányozhatják annak a messzemenő támogatásnak a módozatait is, amelyben az állam részesíti a termelőszövetkezeteket. Megállapíthatják, hogy saját adottságaik figyelembe vételével hogyan tudják az ország és a maguk javára leghasznosabban gyümftl- csöztetni a különféle kedvezményeket. A Magyar Közlönyben és a Mezőgazdasági Értesítőben közzétették azokat a rendeleteket, amelyek a tsz-ek 1905. évi állami támogatásának rendszeréről, illetve a termelőszövetkezetek szakemberellátásáról szóló kormányhatározatok részletes végrehajtását szabályozzák. Köztudomású, a mező- gazdasági termelés- és árutermelés fokozásának milyen kiemelkedő szerepe Tan népgazdaságunk további erősödése, az egész nép élet- színvonalának emelkedése szempontjából. Ezért fordít nagy gondot kormányzatunk arra, hogy a tsz-ek állami támogatásának rendszere a legfontosabbat, a termelés fejlesztését szolgálja. A sokféle ilyenirányú támogatás és kedvezmény közül egyike a legjelentősebbeknek az. amivel a talajjavítást, a talajvédelmet és az üzemen belüli vízrendezést segíti elő az állam. Vannak hazánknak olyan vidékei, ahol kedvezőtlenek a természeti, gazdasági és üzemi' viszonyok. Az ilyen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek az átlagosnál nagyobb költségekkel is kisebb hozamokat érnek el, mint a többiek. A szóbanforgó vidékeken a földterületek megjavításához többirányú feladat elvégzése szükséges. Minthogy a népgazdaság nem mondhat le ezeknek a területeknek a terméséről sem, a talajjavítás, a vízrendezés, a fásítás és a többi munka pedig jóval meghaladja az ottani üzemek teherbíró képességét Boci, boci magyar tarka Állattenyészeti őrjárat /ászabátin —A kosztromaiban nincs fantázia?—Ju<a omfeltétei az istálló falán Lecserélik a toc-s állományt Igazán példás a tanyarend. Lengyel Gyula, a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója gyönyörködve néz szét a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet szarvasmarha-telepén. Csillesorolt, vágatok kötik össze a2 épületeket. Mintaszerű trágyakazlak a majortól távolabbra. S ami még a megyei felügyelőt is meglepi: — Odannézz. Befalazták az ellető istálló kifutóját. A falat csupán kukoricaszár képezi. De az is jó, az is felfogia a hideget és mindössze ilyen nagyon egyszerű megoldásra is hány helyen nem gondolnak. A felügyelő elégedetten jön ki az istállóból, de csóválja a fejét. Milyen csúnya fekete tarka állomány. Kiderül — igaz, már az irodán — honnan e szokatlan szín. Az Alkotmány Termelőszövetkezet 1958-ban merész kísérletbe kezdett. Kosztromai (szovjet) bikákkal keresztezte a szürkemagyar teheneket. Az utódokat illetően nagy volt a várakozás, s az ország szakvéleménye is kíváncsian figyelte a jászapáti kísérletet. Mudri Mihály, a szövetkezet főállattenyésztője önkritikus ember. — Sajnos nincs benne fantázia. Még van ugyan belőle néhány tehén, de ebben az évben . azon is túladunk. Visszatérünk a magyar tarka állományhoz. Ennél jobb ezen a tájon nincs. Ennek a szövetkezetnek országos hírű a tenyészete. Az ország minden részéből iönnpk hozzájuk tenyészállatokat vásárolni. Ez adja a nagy pénzt náluk S ami pillanatnyilag készül az irodán, az már a jövő évi zárszámadásra szól. A premizálási terv. Nemhiába dolgozták át kétszer az állatgondozók bevonásával, kitűnően is sikerült,-Sok pénzt lehet szerezni egy jó állatgondozónak, de ha a feltételeket betartják, a szövetkezet nyer legtöbbet. Márpedig biztosítódnak látszik a valóra váltása. A jutalmazási tervet minden állatgondozó írásban megkapja, kifüggesztik az istállók falára, külön állattenyésztő gyűlésen ismertetik. Az Alkotmányban minden a legnagyobb rendben. De ne mindig az Alkotmánnyal dicsekedjünk — véli a megyei felügyelő. — Nézzünk szét a Velemi- ben is. Annak irodáján szintén merész tervvel hozakodik elő a főkönyvelő. A Velemi Endre Termelőszövetkezet elhatározta, hogy önerőből lecseréli a tbc-s tehénállományt. Két év alatt valósítják meg tervüket oly . módon, hogy minden hízóba fogott gü- műkóros tehén helyett sajátnevelésű üszőt állítanak tenyészetbe. De hol van annyi üsző? — Itt van. Ebben az évben legalább nyolcvan üszőnk lesz. Kimegyünk a Dósa tanyára. Nagyon jó kondíciójú, szépen ápolt szarvas- marha állomány. Kitűnő tehenek, igen szép borjak, tisztán tartva. Lelkiismeretes gondozók, állatszerető szövetkezet. Ez az összkép. De vannak szeplőfoltok. A megyei felügyelő szóvá is teszi valamennyit. Sorjában. A borjúnevelő kifutó karámjában majd két méter magasra felhalmozódott a trágya. KI kellett volna szállítani. A tehénistállóban az igen jó minőségű takarmány és abrak tisztaságára nem vigyáznak kellőképpen. Az ablakban lim-lom, vasdarabok, s az ilyesmi könnyen a takarmányba kerül. Az Üj Élet tanyán tehenészet és sertéstelep fogad. A tehénállomány itt is kiváló. De a tejkezelés mar korántsem ilyen. A sertésólak szegényesek, de az állomány gazdag. — Zavarja ■ meg ezt a falkát — szólítja fel a felügyelő az állatgondozót. látszatra jelentéktelen, valójában fontos művelet. A megzavarodott sertés önkéntelenül e1 köhögi magát, ha beteg. Nos, mindössze egy ad köttécselő hangot. Dicséretére a szövetkezetnek, mely még arra is gondolt, hogy a kutricák kijáróit zsákdarabokkal fedje be télire. A hízók mindössze hét-nyolc hónaposak, de olyanok, hogy két évvel ezelőtt ugyanitt a két évesek sem voltak jobbak és szebbek. — Két évvel ezelőtt egyébként — emlékezik vissza az állattenyésztési el ügyelők megyei igazgatója — ezt a szövetkezetét ki akartuk zárni a tenyészállat-ellenőrzésből. Ha így teszünk, nagyot tévedünk. Most minden amellett szól, hogy a Velemi nagyot fejlődött és szép jövő előtt áll.. Minden ember úgy van vele, örül. ha „ szakmájában valami szépet talál Lengyel Gyula megyei igazgató esész úton hazafelé jókedvűségről tanúskodik. Hiába, ma jó napja volt. Két olyan szövetkezetben járt Jászanátin. amelvek- ben nagyon szép az állat- tenyészet. B. L. — továbbra is jelentős tá-= mogatásra van szükség, a természeti viszonyok megjavításához. Államunk a népgazdasági tervben meghatározott ilyen körzetekben végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezési rét. és legelőjavítás ö6Szfs költségeire vissza nem térítendő állami támogatást ad az érintett tsz-eknek. A költségek, amelyekre ez a támogatás vonatkozik, magukban foglalják a tervezés, a beruházás bonyolítási és a műszaki ellenőrzés költségeit is. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a talajjavításhoz szükséges szerves-, mű- és zöldtrágya* valamint a lignitpor talajjavító anyagnak számít. Ha a tsz saját előállítású talajjavító, talajvédelmi, vagy vízrendezési anyagot használ fel, úgy. hogy a helyszínre is szállítja, akkor szintén állami támogatást vehet igénybe* Támogatja az állam azokat a termelőszövetkezeteket is, amelyek nem kiemelt körzetben működnek. Kiterjed ez az intézkedés a’ talajjavítási, mész- trágyázási, valamint az üzemen belüli lecsapolási és egyéb vízrendezési munkál: elvégzéséhez szükséges anyagok vételárára és a rendeltetési vasútállomásra történő szállítás költségeire. A szervestrágya és a zöldtrágya vetőmagja ellen- ■ értékének kivételével vonatkozik a kedvezmény azoknak a talajjavító anyagoknak az ellenértékére is, amelyeket a tsz maga állított elő. A talajjavítással kapcsolatos gépi munkák költségeinek ötven százaléka erejéig szintén támogatást ad az állam. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek első csoportjába tartozó tsz-ek esetében ez a támogatás a költségek' 80 százalékát jelentheti. Ha a gépi munkákat a tsz saját gépeivel végzi el, az állami támogatás akkor is jár neki. Ebben az esetben üzemviteli célokra is felhasználható a támogatás összege. Az üzemen belüli vízrendezésnél a. földmunka minden köbmétere után tíz forint állami támogatás illeti meg a tsz-t, ha a földmunkát saját, vagy bérelt gépekkel, a szövetkezet munkaerejével végzi el. A tsz az így kapott összeget is felhasználhatja üzemviteli célokra. A talajjavítási, talajvédelmi és az üzemen be, lüli vízrendezési munkákhoz szükséges tervek és szakvélemények . költségeit az állam megtéríti a termelőszövetkezeteknek Új intézkedés, hogy a talajjavítás és a talajvédelem hatékonyságának fokozása érdekében szerződésben kell meghatározni azokat a feladatokat, amelyek egyfelől az érdekelt vállalatra, másfelől a tsz-re hárulnak. A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a tér- ' m el őszövetkezet hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezettségeit. A termelőszövetkezetek állami támogatásáról’ szóló kormányhatározat és a végrehajtást szabályozó miniszteri rendeletek természetesen részletesebben foglalkoznak mind a talajjavítás, mind a szőlő- és gyümölcsös-telepítés kedvezmé. nyeivel. Jól teszik a tsz-ek vezetői, ha nem elégszenek meg azzal, hogy ők megismerik ezeket a jogszabályokat, előírásokat. Beszél- •jenek ezekről a tagokkal la, («• W
