Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1905. jenuír ftk A Szovjetunió teljesíti az ENSZ iránti kötelességeit Az Egyesült Államok repülőgépei hét hónap óta bombáznak laoszi területeket A Szovjetunió pontosan, az ENSZ alapokmányának megfelelően teljesíti a vi­lágszervezettel szemben — fennálló kötelezettségeit. A Szovjetunió, Ukrajna és Belorusszia ENSZ-képvi- selete csütörtökön befizette az ENSZ 1964. évi költség- vetéséről rá jutó hozzájá­rulás utolsó részletét. Ezzel egyidőben az ENSZ- ben működő szovjet kép­viselet telhívta U Thant főtitkár figyelmét arra, hogy az utóbbi időkben többször is elhangzott szov­jet megnyilatkozásoknak megfelelően a szovjet kor­mány nem hajlandó fedez­Otszáz napig egysejtűekkel Jurij Gagarin, az elsőszámú szovjet űrhajós nyilatkoza­tot adott az APN hírügy­nökségnek. Ebben érinti az űrhajózás néhány időszerű kérdését, a többi között a Holdra, a Marsra és más égitestekre való eljutás problémáját. Idézi szovejt tudósok vé­leményét, akik szerint a Holdra történő leszálláskor az automatika megbízha­tóbb lehet, mint az ember A távolabbi űrutazást meg­előzően viszont — amikot több űrhajónak kell esetleg egy földkörüli pályán ta­lálkoznia — elengedhetet­lenül szükséges az űrhajók kézi vezérlése. Ha ötszemélyes űrhajó menne a Marsra, akkor a számítások szerint 23 ton­na vizet, élelmet és oxigént kellene vinnie magával. Gagarin szerint ez aligha célszerű. Inkább egysejtű szervezetek segítségével kell megteremteni az anya­gok körforgalmának zárt rendszerét. Szóba jöhet még a személyzet élettevé­kenységének mesterséges lelassítása különleges or­vosi eszközökkel. Gagarin úgy véli, hogy a Mars-űrhajón a parancsno­kon kívül mérnöknek, sze­relőnek, orvosnak, biológus­nak és természetesen csil­lagásznak kell lennie. Ez a2 út a számítások szerint oda-vissza több mint 500 nap. Saját „kozmikus” tervei­ről szólva Gagarin ezt mondotta: — Nem azért repültünk tel a világűrbe, hogy koz­mikus edzéseink ezzel be­fejeződjenek. Arra számí­tunk, hogy a jövőben is feljutunk a kozmikus tér­ségbe, újabb űrutazásokat teszünk, esetleg nem is egy­szer. Még a használaton kívül helyezett kertiszékeket is igénybe kellett venni csü­törtökön este az Árkádban. Rekordközönség volt. So­kan a kedvező kezdési idő­pontot, sokan a városban rendkívül népszerű művész vonzóerejét emlegették. — Akárhogy is volt, jól esett végig nézni a sok-sok ér­deklődőn, elsősorban a fia­talokon. Az est nem okozott csa­lódást, és a legkényesebb ízlést is kielégítette. Keres Emil rendkívül komolyan veszi azt, amit csinál és tiszteli a közönséget. Ez a két rokonszenves tulajdon­ság, az előadottak belső lé­nyege iránti hallatlan érzé­kenységgel párosulva nagy­szerű estével ajándékozta meg a szolnoki irodalom- tarátokat. Ksrcs a mélységesen ér­ni az 1964. évi ENSZ költ­ségvetésből a Szovjetunió­ra kirótt összegnek azt a részét, amely olyan intéz­kedésekre fordított kiadá­sokból származik, amelye­ket az ENSZ alapokmányá­nak megszegésével hajtot­tak végre, vagy pedig nem az alapokmány értelmében a tagállamokat terhelő kö­telezettségekből fakadnak. Ide tartoznak annak az úgynevezett ENSZ kölcsön­nek a kamatai és törleszté­se, amelyet az alapokmány megszegésével a kongói és a közép-keleti ENSZ-műve- letek kiadásainak fedezésé­re bocsátottak ki, a Korea egyesítése és helyreállítása ügyében kiküldött bizottság kiadásai, valamint a Pa­lesztinái fegyverszüneti fel­tételek betartásának ellen­őrzéséből kifolyólag az ENSZ-re háruló költségek. A francia külpolitika „szocialista hete” után Pá­rizsban az érdeklődés Er­hard és De Gaulle küszö­bön álló találkozója felé fordul. A Rambouillet-i kastélyban kedden megin­duló tárgyalást, amely ez­úttal legnagyobb részt a francia elnök és a bonni kancellár négyszemközti eszmecseréje formájában fog lezajlani, a Párizs és Bonn viszonyában bekövet­kezett elhidegülés miatt fo­kozott érdeklődés előzi meg. A francia hivatalos körök mélyen hallgatnak a találkozó előkészületeiről, a francia közvélemény csak bonni jelentésekből értesült a megbeszélés színhelyéről, körülményeiről és várható programjáról. A francia sajtó vélemé­nye megegyezik abban, hogy a francia—nyugatné­met csúcstalálkozóra ezút­tal inkább Párizsnak, mint Bonnak kedvező politikai helyzetben kerül sor. — A lapok rámutatnak, az MLF- terv „befagyasztása” és Johnsonnak a német kér­dés napirendre tűzése kér­désében elfoglalt elutasító álláspontja a nyugatnémet politika kettős kudarcát je­lentette. Az Egyesült Álla­mok és Franciaország kö­zött viszont politikai „fegy­verszünet” állott be De Gaulle és Rusk eszmecseré­je óta. Franciaország és a szocialista országok kap­zelml töltésű műveket is a gondolatiság szűrőjén ke­resztül tolmácsolta, — így kapták meg az előadottak sajátos hangjukat. A há­romrészes estet ez forrasz­totta szerves egységbe. — Költők vívódása, szerelem és humor, emberi alaptulaj­donságokként sejlettek fel. Klasszikusok szólaltak itt meg a XV. század költőitől Radnótiig. Az est művészi csúcspontja: Radnóti prózai naplójának az Ikrek havá­nak megdöbbentően hiteles emberi tolmácsolása. Utána percekig zúgott a taps. — Nagy sikere volt a humo­ros prózának, Móra és Ka- ryinthy írásainak. Szóval érdemes volt elmen­ni. Sokat kaptunk. Körül­belül ilvennek képzeliük a további Árkád esteket is... — ht — „Az FDP egyedül is elmegy Moszkvába* Mén de alkancellár, az FDP elnöke, a Baden-Würt­temberg-! Pforzheimben kijelentette: pártja tovább­ra is sürgeti, hogy a Bun­destag küldjön delegációt Moszkvába. — Ha a többi párt ehhez nem járul hozzá — mon­dotta —. akkor az FDP egyedül is elmegy Moszk­vába. Az alkancellár a továb­biakban hangsúlyozta: a német kérdés megoldása csak hosszú éveken át tartó lassú és nehézségekkel teli folyamat útján lehetséges és pártja ezt tartja szem előtt. Míg a többi nyugati kormány ma már aktív „keleti politikát” folytat. Bonn még mindig lemond arról a lehetőségről, hogy közvetlen eszmecserébe bo­csátkozzék a szovjet kor­mánnyal. csolatainak javulása pedig további figyelmeztetés Bonn címére. Erhardnak Nyugat-Ber- linben elhangzott békülé- keny nyilatkozatai mérsé­kelt hatást váltottak ki Pá­rizsban. Nem oszlatták el a véleményt, hogy Bonn változatlanul ragaszkodik az atlanti atomerő tervé­hez. Erre vall a Nation kommentárja is. A néme­tek szenvedélyes érdeklő­dése a multilaterális atom­erő iránt — írja a degaul- leista lap — nyugtalanító. Bárkinél jobban tudják, milyen csekély a katonai értéke, de eszközt látnak benne, hogy egyszer majd Talán nincs fiatalabb vá­ros a 700 éves Varsónál. 700 éves és fiatal? Nem el­lentmondás ez? Varsó ese­tében nem. A lengyel főváros való­ban 700 esztendős, a XIII* század derekán alapították. A XIV. században már az egyik nagy hercegség szék­helye, 1596-ban pedig III. Zsigmond király az ország fővárosává emeli. De nem­csak az évek, hanem a tör­ténelmi nyomok sokasága, az óváros, a barokk palo­ták, a gótikus templomok, Varsó jelenlegi belvárosá­nak közel 800 műemléke is bizonyítja, hogy a város régi. S mégis, mindössze 20 esztendős. Fiatal, mert aa épületek 75 százalékát az elmúlt 20 évben építették, 25 százaléka pe­dig a romokból épült újjá. Fiatal, mert valamennyi híd, a közlekedési útvona­lak 80 százaléka, a víz- és a csatornavezeték 80 száza­léka a felszabadulás után épült. Fiatal, mert a jelen­legi lakosság nagy része mindössze 15—20 éve él Varsóban. A nagymultú lengyel fő­városról egy-egy időszak­ban úgy beszéltek, mint „a politikai eszmék és forra­dalmi mozgalmak forrásá­ról”, Lengyelország szívé­ről, agvár<M. kincsestáráról”, világ egyik legnagyobb Űjabb részletek látnak napvilágot a Laoszbam szer­dán végrehajtott amerikai légitámadásról, amelynek során a hazafias erők lég­elhárító tüzérsége megsem­misítette az agresszorok két repülőgépét. Az Űj Kína hírügynök­ség arról számol be, hogy a támadásban 24 gép vett részt. Hivatalos washingtoni körökben — mint a TASZSZ tudósítója megál­lapítja — hallgatásba bur­kolóznak az ügyet illetően. A Fehér Ház szóvivője csütörtökön megtartott saj­tóértekezletén rendkívül kurtán válaszol gatott az újságírók kérdéseire. Azt állította, hogy az 1962-es az atomfegyver birtokába jussanak, noha erről ünne­pélyesen lemondtak. A Na­tion meglepőnek tartja, hogy Bonn ugyanakkor mindenáron előtérbe akar­ja tolni az újraegyesítés kérdését. Ebben az otrom­baságban — hangoztatja — egyesek nem ok nélkül a régi hatalmi törekvéseket vélik felfedezni. Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy De Gaulle je­lenleg kedvező , helyzetét kihasználva Ramboulllet- ben dűlőre akarja vinni a francia—nyugatnémet szö­vetség és az Egyesült Álla­moktól független Európa kérdését. temetőjéről”, a „hős város­ról”, „romjaiból újjáéledt Főnix-madárról”, „a mo­dem nagyvárosról a követ­kező évtized egyik világvá­rosáról”. Ezekben a feleme­lő, drámai, büszke megha­tározásokban Varsó egy-egy korszaka elevenedik meg. Tükröződik egyebek között a XVII. század, amelyben Varsó vezette a harcot a függetlenségért és a társa­dalmi haladásért, ébren tartotta a hazaszeretetei, a harci elszántságot és hő­siességet. Szót kér 1918, amikor Varsó a lengyel ál­lam önálló létének első pil­lanatában visszanyerte fő­városi rangját és gyors fej­lődésnek indult. Elszomorít, 1945, amikor az egykor vi­rágzó város kihalt, romba- dőlt, a világ egyik legna­gyobb temetőle lett. Talán kevesen tudják, hogy 1939 és 1945 között Varsó há­romszor pusztult el. Erre a városra hullottak először Európában a náci orv1 á ma­dók bombái, s er volt a pusztítás első felvonása. Itt iagadtak fegyvert a teljes megsemmisítésre ítélt var­sói gettó foglyai, amit a ná­cik irtózatos rombot ássál to­roltak meg, s ez volt a má­sodik felvonás. Varsóban robbant ki a 63 napos, hősi felkelés, amelynek leverése érdekében a hitleristák tör­ténelmi példát produkáltak: a történelemben először fordult elő. hogy “gv n«gy várost tudatosan, előre ki­La őszről szóló genfi egyez­mények hatodik cikkelye értelmében a laoszi kor- mán3\ ha szükségesnek íté­li meg, segítséget kérhet. A szóvivő válaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy a laoszi kormány kérte-e az amerikai lökhajtásos re­pülőgépek bevetését. A UPI hírügynökség sai- gcrni keltezésű jelentésében közli, hogy a Dél-Vietnam- ban állomásozó amerikai vadászbombázók már hét hónapja hajtanak végre rá- repüléseket „kommunista célpontokra és utánpótlási vonalakra Laoszban”. A dél-vietnami kormány­csapatok és az őket támo­Az ankarai kormány be­jelentését, hogy nem vesz részt a sokoldalú NATO- atomhaderőben, a világsaj­tó a legfontosabb politikai események egyikének érté­kelte, s mint rámutatott: e lépésnek nemcsak „pszicho­lógiai”, hanem gyakorlati hatása is jelentős lehet. De a bejelentéssel egyidőben a török sajtóban Ciprusra vo­natkozóan olyan írások lát­nak napvilágot, amelyek arra engednek következtet­ni, hogy módosulóban van a Ciprussal kapcsolatos tö­rök álláspont is. A Yeni Gazette cikke sze­rint Törökország nem tá­mogatja a szigetköztársa­ságban lévő angol támasz­pontok fenntartását „E tá­maszpontoknak — állapítja meg a lap — többé semmi terveit és következetesen végrehajtott akciókkal telje­sen elpusztítottak. Ez volt a harmadik felvonás, s 1945. január 17-én, amikor a szovjet és a lengyel csapa­tok bevonultak Varsóba, a hős város felszabadításáról csak jelképesen lehetett szó. A város helyén rom­halmaz sötétlett. Varsó felszabadulás utáni történelme optimizmust, de­rűt sugároz. A pépd hata­lom az első rendeleteb kö­zött kimondta, hogy Len­gyelország fővárosa és a kormány székhelye ismét Varsó. Ez sok embert meg­hökkentett, hiszen a város­ban egyetlen ép ház sem állt, nem volt villany, víz, telefon, közlekedés. A hatá­rozat azonban szimboliszti- kus és erkölcsi jelentőségű volt, a felszabadult ember derűlátását bizonyította. Varsó él, mert lakói élni akarnak Ma 200 000-rel több munkahely és 150 000- rel több lakószoba szolgál­ja a lakosságot, mint a háború előtt! Tizennégy fő­iskoláján 50 százalékkal több fiatal tanul. Minden­nél többet mond azonban egy rövid séta a városban Modern világváros Induljunk el a város szí­vétől. az égbenyűló Kultúra és Tudomány Palotáiétól. Szembe vele már állnak a 12 emeletes lakóházak, s mellette a város egvik új látványossága, a hengerala­gató amerikai „segédcsapa­tok” egyre inkább védeke­zésbe szorulnak. A UPI azt jelenti, hogy a harcok már a főváros középpont­jától hét kilométernyire hullámzanak. A Dél-Viet­nami felszabadító hadsereg alakulatai csütörtökön raj­taütöttek Saigon közelében egy katonai öráilomásoiii * Az AP jelentése szerint a három laoszi politikai irányzat képviselői Párizs­ban csütörtökön ismét ered­ménytelenül tanácskoztak. A tanácskozások arról foly­nak, melyik laoszi várost jelöljék ki a laoszi vezetők találkozójának színhelyéül. jelentőségük nincs Törökor­szág biztonsága szempontjá­ból. Ankara úgy véli, sem­mi értelme, hogy az ország saját érdekeit áldozza fel olyan ciprusi idegen tá­maszpontok támogatásával, amelyek félelmet keltenek a semleges országokban, s amelyek egyetlen célja a nyugati szolidaritás megőr­zése. A lap a továbbiakban arra is rámutat, hogy „Tö­rökország nem áll ellent a ciprusi állam demilitarizá- lásának és semlegesítésé­nek”. A demilitarizálás pe­dig a cikk szerint az angol támaszpontok eltávolításá­val valósítható meg, ame­lyek amúgyis terhet jelente­nek mind a török, mind a görög csapategységek szá­mára a szigeten. kű irodaépület. Innen s város legszínesebb és leg­világosabb útvonalán, a fé­nyes neon reklámokkal éke­sített Aleje Jerozolimskien jutunk el a Nowy Swiatis amelyen új üzletek tucatjai jelzik a szüntelen építést Egyenesen haladva elérke­zünk Varsó „ékszeresdobo­zához”, az óvárosba, ame­lyet a korabeli rajzok és fényképek alapján eredeti stílusban, ugyanakkor mo­dem belső berendezéssel (távfűtés, beépített bútorokj stb.) építettek újjá. Ide lát­szik az egykori gettó területén épített — No- wotki lakótelep, ahová igyekezve elhaladunk a monumentális Opera és Nagyszínház épülete előtt. Az egykor földig lerombolt gettó területén ma színes, korszerű épületek magasla- nak, amelyek közel 49 000 embernek adnak otthont. Nem messze innen a Var- BŐt körülvevő lakótelepek egyike, a „Bielany”, amely szellős, ízléses házaival a varsóiak egyik kedvence. A mai Varsó széles ut­cáival, korszerű lakásaival modem város, amely han­gulatosan olvasztja egybe a féltve őrzött hagyomány* és bátran alkalmazott újat. S habár mindez nagyon tetszett, hosszú ott-tartóz- kodásom legmélyebb és leg­szebb emlékei nem a kö­vekhez, hanem az embe­rekhez, a mindig siető és mosolyogó, büszke és szor­gos, élniváffvó és élnitudő lakókhoz fűződnek. A fő­város felszabadulásának 20i évfordulóján őket — e két évtized hőseit, a népi Len­gyelország egyik legna­gyobb művének végrehaj­tóit, Varsó építőit, gazdáit — köszöntse e szerény is# Újjáéledt az Árkád... Keres Emil előadóestje az Irodalmi Kávéházban De Gaulle előnyös helyzetben ül le tárgyalni Erliarddal Törökország nem támogatia a ciprusi angol támaszpontok fenntartását A HÉTSZÁZ ÉVES VARSÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom