Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-13 / 10. szám
1905. Január 13 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tél nélkül is jól „telel" a gabona Megerősödött a késön vetett 40 ezer hold búza — Belvizet vezetnek a karcagi, mezőtúri, tiszafüredi vetésekről Hogyan alakul a lak Ha még soha nem is, az idén minden úgy tetszik, most mégis csak megette a kutya a telet. S mi még csak halandó emberi szervezettel elvészelnénk valahogy hó nélkül. De mi van a növényzettel? Tudvalevő, a gabona például hozzászoktatta magát, beállította növényi életét a hótakaróra. És nem szenvedi-e meg ezt a furcsa telet? Erről érdeklődtünk a Szolnok Megyei Tanács mezőgazdasági osztályán. Megnyugtató választ kaptunk. z időjárás egyenesen CIKKÜNK NYOMÁN Hiánycikkek, vagy áruterítcsi hibák? címmel írtunk december 23-i számunkban a tiszazugi boltokról. Megírtuk, hogy hiánycikk a vaj, mák, dióbél, fűszerpaprika, májkrém, mogyorós csokoládé, rádió, tűzhely. Cikkünkben ezúttal nem vizsgáltuk a fenti feikkek termelési problémáit. Egyrészénél nem is vizsgálhattuk, hisz olyan cikknél, mint például a rádió, köztudomásúan rendelkezünk a lakosság szükségleteinek folyamatos kielégítéséhez kellő mennyiséggel. A többi cikkről szólva, aki a tiszazugi boltokban nem kapott a karácsonyi beiglihez diót, mákot, annak már nem sokat ér, ha mégegyszer foglalkozunk a problémával. De mégis helyesnek és hasznosnak tartjuk, ha az illetékesek véleményét közöljük. Cikkünkkel kapcsolatban kifejtette véleményét a fűszer- és édesség nagykereskedelmi vállalat igazgatója, vala- , mint a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának vezetője. Mindketten azt hangsúlyozzák, hogy a fenti cikkek elsősorban termelési, s csak másodsorban áruterítési okokból lettek hiánycikkek. A fűszer- és édesség nagykereskedelmi vállalat ezerint a mák és a dióbél azért kevesebb a szokásosnál, mert nem termett elegendő. Mogyorós csokoládéból pedig az importból származó mogyoró hiánya miatt van kevesebb. Egyéb csokoládé van. Májkrém a2 alapanyag hiánya miatt kevesebb. Mint írják, a kereslet fedezésére kínai húskonzerv és máikrém érkezett. (Az említett boltokban ilyen sem volt kapható.) Fűszerpaprikából elegendő mennyiséget rendelt a vállalat, de nem kapott. Ezért a hiány. Mint írják, kötbérigénnyel léptek fel. A köt* bérből még nem lett elegendő paprika a disznóölések idején — de erről valóban nem a megyei nagykereskedelmi vállalat tehet.) A MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának hasonló a véleménye. Nagyobb hangsúllyal írnak arról, hogy a cikkünkben felvetett problémák végső soron termelési feladatokat jelentenek; f,Annak fontosságát, okát ml magunk is különböző gyűléseken igyekszünk megmagyarázni a falu lakosságának, hogy miért kell a mezőgazdasági termelésben passzív területekre egyes élelmiszercikkekből többet juttatni. Ennek megmagyarázásában nagy erőfeszítéseket tettek a föhl- művesszövetkezeti dolgozók akkor, amikor a témában felvilágosító, meggyőző munkát végeznek.” A MÉSZÖV, mint termeltető és felvásárló szerv, ilyen minőségében tehet a legtöbbet a jobb áruellátásért. Ugyanis a MÉSZÖV kereskedelmi hálózata csak azt tudja forgalomba hozni, amit megtermeltek és felvásároltak. Ismerjük a MÉSZÖV ez irányú tevékenységét, s úgy véljük, igazuk van, amikor a következőket írják: „Felvásárló és termeltető szerveinkkel közös agi- tációnk a mezőgazdasági termelőknél ez idáig nem talált kellő megértésre, pedig azt a célt szolgálja, hogy legyen a lakosságnak több vaj, túró, sajt, májkrém, dió, mák stb. A mezőgazdasági cikkek árutermelésének növelése érdekében a megyei sajtó nagy segítség volt eddig is számunkra, s ez irányú segíté- sere továbbra is számítunk.” A MÉSZÖV kereskedelmi osztálya azt is elismeri, hogy bár alapvetően termelési problémáról van szó, voltak áruterítési hibák is. (Zománcozott tűzhely, rádió, kályha.) Cikkünk hiányolja azokat a kereskedelmi szakembereket, akik jól meg tudják szervezni a falusi kereskedelmet. E megállapításunkat sokan sérelmezték a kereskedelemben dolgozók köbül. Ezúttal túlságosan sommásnak bizonyulna az a mondás, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. He. lyesebb idézni a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának véleményét: „Azt mm mondhatjuk, hogy bővelkedünk nagy gyakorlattal rendelkező, közgazdaságilag jól képzett szakemberekben, de rendelkezünk 10—15 éve be. csületesen, szívvel-lélekkel dolgozó bolti dolgozókkal, akik kisebb hibákkal eddig is megoldo*ták és a jövőben is megoldják a falusi lakosság ellátását.” így igaz ez. A problémák alaposabb elemzése után világos, hogy azok megoldása nem az említett kereskedelmi dolgozókon múlik. Orkánok tépik, zúzzák a kukoricaszárat a jászsági határban A Szolnok—jászberényi műút melletti földeket most is benépesítik a szövetkezeti gazdák. Jászalsószent- györgy határában ötvenhatvan személy — nők és férfiak — vágja az őszről ottmaradt kukoricaszárat A 100 holdas táblán tucatnyi fogat rakodik. ígyekez-, nek a föld letakarításával. hogy átadhassák azt a «ántógépeknek. Jánoshida és Jásztelek határában orkánok tépik a szárat. Nyomukban ott vannak a traktorok és forgatják a földet. Mint mondják, a jásztelekiek vasárnap is dolgoztak. Jászfény. szarun trágyával rakott fogatokkal lehet találkozni. Pótolják az ősszel elmulasztottakat,' illetve azt amire az esős időjárás korábban nem adott lehetőséget kedvezett a gabonának. Szolnok megyében a szövetkezetek tulajdonában ISO ezier hold gabonavetés van. Ebből 40 ezer holdat igen későn, december elejére vetettek el. Ha korán megjön a tél, e 40 ezer hold gabona sorsa kétséges. Tehát még szerencse a téli késés. A gabona szépen erősödött, sőt még növekszik is. A hó alatt ugyanis csak lélegzik a növény, fejlődik, de nem növekszik. Most hó nélkül mindkettőt teszi. Nem is a tél késése, hanem a pocok kártétele és a késő őszi nagy esőzés okozott inkább veszteséget. A nagy esők után ugyanis a sziikes talajú földeken ösz- szegyülemlett a víz, s ha ez jéggé lesz, kiöld a gabonát Ezért a vízügyi igazgatóság apparátusa levezette és levezeti a belvizet. A munka még tart. Elsősorban a karcagi, a mezőtúri és a tiszafüredi községek hátárai bán történik belvízlevezetés. Ez van eddig. Napok óta azonban a hőmérséklei fagypont alá süllyedő, s ez már nem jó a növényzetnek. Vagyis most már a gabona is csak úgy várja a friss havat, mint az ember. mészete&en le kell vonni az időközben lakhatatlanná vált és lebontott lakások számát. 1963-ban a csaknem 53 ezer lakásszaporulattal szemben több mint 12 ezer lakás szűnt meg az országban. Idén a lakásépítés előreláthatólag eléri a tavalyit; Az év első kilenc hónapjában az állami építővállalatok jóval több lakás építéséhez kezdtek hozzá, mint tavaly, viszont ebben az időszakban az átadott lakások száma kevesebb volt a tavalyinál. Erősen megnövekedett a magánépít- kezés: a munkáscsaládok háztartási adatai szerint a múlt évinél kb. 40 százalékkal többet — a családi összkiadás 5—6 százalékát — fordították idén házépítésre vagy ingatlanvásárlásra. Az OTP építési köl- csöneinek összege 1960 és 1963 között megduplázódott és egy-egy lakásra átlag 50 százalékkal többet folyósít ma a takarék, mint 1960-ban. A második ötéves terv összesen háromszázezer új lakás építését irányozta elő. Ebből kb. 70 ezer építése marad az utolsó évre. Az ötéves program tehát; az építőipar nehézségei ellenére is reálisnak bizonyult. Adám László Ma kb. hárommillió család él Magyorországon. A rendelkezésre álló lakások száma ugyancsak hárommillió körül van. Egybevetve ezt a két számot — úgy tűnhet, hogy a lakáshiány nem is annyira szorongató, amint az a mindennapi életben látszik. A valóságban persze semmiféle látszat nem takarhatja el azt, hogy kevesebb lakás van a szükségesnél. Ha nem globálisan, hanem részleteiben vizsgáljuk a lakáshelyzetet, akkor azt látjuk, hogy itt ma két tényező hatása érvényesül nagy súllyal. Az egyik tényező: mint a világon mindenütt nálunk is folytonosan áramlik a lakosság a faluból a városba. Ez a többi között azzal a következménnyel jár, hogy a falvakban ugyan javul a lakáshelyzet (hiszen a házukat nem viszik magukkal), viszont a városokban újabb és újabb lakásigénylők jelentkeznek és ezeknek a lakásszükségletét nem lehet máról holnapra kielégíteni. A másik: a rendelkezésre álló lakások miA Szolnok megyei Víz- és Csatornaművek vízmű telepén naponta a téli időszakban 12—13 ezer köbméter vizet szívatnak, tisztítanak és nyomatják a fertőtlenített ivóvizei a város különböző pontjaira. Bottyán Sándor derítőkezelő a klóradagolót ellenőrzi nőségében rejlik. Magyar- országon csakis a felszabadulás óta beszélhetünk társadalmi méretű lakás- kultúráról. Természetesen a tőkés világban is épültek összkomfortos lakások. De nem a nagy tömegek számára. Hiszen 1949-ben az akkori lakásállomány tíz százalékában még csak konyha sem volt, tíz százalékában volt csupán fürdőszoba, 17 százalékában volt vízvezeték, sőt a lakásoknak több mint a felében még villany sem volt! A felszabadulás óta épült több mint félmillió lakás viszont már nagyobbrészt korszerűen felszerelt és — biztosítja lakójának a kul- túráltabb körülményeket. De az elmúlt másfél évtizedben épült lakások száma még ma nem sokkal haladja meg az egész lakásállomány egyötödét. A többi pedig a tőkés világ öröksége és továbbra is rontja a hazai lakáskultúra összképét. így pl. a fürdőszobás lakások száma az új lakásokkal együtt sem sokkal haladja meg az össz- állomány húsz százalékát. Ezért emberileg teljesen érthető, hogy a lakók a régi, primitíven felszereli lakásokból a komfortos lakásokba törekednek. Ez a vándorlás magától értetődő következménye az általános jólét emelkedésének. — Akármilyen alacsony is a régi lakások bére az új lakásokhoz viszonyítva: a lakosság zöme Lrikább megfizeti a magasabb bért — ami egyébiránt a keresetekhez viszonyítva általában ugyancsak alacsony — csakhogy végre kényelmes lakásokban lakhasson. Lakásállomány és lakásépítés (ezrekben) Összes lakás Az év folyamán épült új lakás az év elején Budapesten Vidéken összesen 1949 2467 4.7 28.1 32.8 1960 2758 11.7 46.4 58.1 1963 2909 8.9 43.8 52.7 1964 2949 (Még nincsenek végső adatok.) A mindenkori lakásállomány kiszámításánál térMezőgazdasági szakkörök a törökszentmiklósi járásban \ A KISZ Szolnok megyei küldöttértekezlete határozatában szerepel, hogy a mezőgazdasági munka megszerettetése érdekében minden falusi úttörőcsapatná] meg kell szervezni a mezőgazdasági szakköröket. A törökszentmiklósi járásban úgy tervezik, hogy ez év szeptemberéig végrehajtják a határozat ezen pontját. Nincs nehéz dolguk, meri néhány helyen eddig is jól működő szakkörökkel büszkélkedhetnek. Tiszapüspö- kiben mezőgazdasági kisgépész szakkört működtetnek amelynek vezetője a helyi termelőszövetkezet főgépé- sae. A foglalkozásokat a termelőszövetkezet új szerelőműhelyében tartják. A kétpói mezőgazdasági szakkör növény- és állattenyésztő jellegű. Itt preparál ássál s metszetek készi- I tésével foglalkoznak a gyerekek. Szapárfalun és Tisza/- í tenyőn szintén növényter- f mesztő szakkör működik. Szapárfalun a téli idősza- ' kot és az esős napokat is \ hasznosan^ töltik. Ilyenkor : kézimunkáznak, lábtörlőket fonnak a pajtások. Ahol eddig nem működött mezőgazdasági szakkör, ott most teremtik meg annak feltételeit, hogy a következő tanév elején meg- ; kezdhessék az ilyen jellegű ■ munkát. Fegyverneken pél- j déul traktort és néhány ? egyéb mezőgazdasági gépet j kapott az úttörőcsapat. így j nincs akadálya a gépész szakkör beindításának. Ha- ; sonl< el "’ /sritlstek folynak : a kengyeli úttörőcsapatnál ; is. 5 Jelentős tudományos művek az Ákadémiai Kiadó első negyedévi termésében Az Akadémiai Kiadó az idei év első negyedében is számos értékes tudományos munkát jelentet meg. Az irodalomtudományt a Magyar irodalmi lexikon második és a Magyar irodalom története című, hat kötetre tervezett nagy ösz- szefogialó munka harmadik kötete képviseli. A kötet Pándi Pál szerkesztésében az 177?-tól 1849-ig terjedő korszakot foglalja magában. Folytatódik a Jókai-, Vörösmarty- és Mikszáth-so- rozat. J. Soltész Katalin Babits Mihály költő nyelvéről, Károly 9ándor pedig a „Bécsi kódex” nyelvtanáról írt könyvet, közreadják Eckhardt Sándor professzornak új könyvét, — „Mai francia nyelvtan” címmel. A „Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936—1945” című sorozat második kötete lesz Ádám Magda összeállításában „A müncheni egyezmény létrejötte és Magyar- ország külpolitikája 1936— 1938” című gyűjtemény. — Szentpéteri István „A közvetlen demokrácia fejlődési irányai” című könyvében a társadalomnak az állami életben való közvetlen részvételével foglalkozik«
