Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

'»'OV'.’+t "***A'*t-'v * 1995. Január 12. SZOLNOK 2ÍEGYEI NÉPLAP Mit mond a párttitkár a munkaversenyrőil Szocialista brigádok - egyéni versenyzők - s a további tervek A termelőszövetkezetek­ben hamarosan sorra rend­re megtartják a zárszámadó közgyűléseket. S nemsokára az idei tervet is megtár­gyalja, szentesíti a közös gazdaság legmagasabb fó­ruma, a közgyűlés. E fontos eseményekre készülnek a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a szakvezetők és a pártve­zetőség is. — A termelési feladatok megoldásától nem választ­ható el a politikai munka. Amikor mérlegre tesszük, miből mennyit termeltünk, hogyan gazdálkodtunk, szólnunk kell arról is, mindezt miként segítette a kommunista kollektíva. S nem utolsó sorban az évről évre erősödő versenymoz­galom — mondta Tóth György, a Lenin Tsz párt­titkára. — A versenynek milyen formáit követik? — Az évele során ez is változott. Pártszervezetünk javaslatára 1960-ban egyet­len céllal kezdődött a ve­télkedés: mindenki szorgal­masan, fegyelmezetten ve­gyen részt a közös munká­ból. Akkor nem volt ennél fontosabb, mert nagyobb lett a terület, s a korábbi száztíz helyett. mintegy nyolcsizáz tag tartozott gaz­daságunkhoz. A növényter­mesztők közül Bérezi Lász­ló brigádja bizonyult leg­jobbnak. — A másik esztendőben már a minőségi munka és a többtermelés is szerepelt a versenypontok között. Rá­kapcsolták a fiatalok is. Hatvanam három ifjúsági növénytermesztő munkacsa­patban, tizennégyen a siló- zásban igyekeztek élre tör­ni. Termelőszövetkezetünk az 1961. évi termelési ver­senyben megszerezte az or­szágos harmadik helyet. — Felsorolni is sokáig tartana, mennyi oklevelet, versenydíjat kaptunk, örü­lünk ezeknek, s annak méginikább. hogy 1963-ban nálunk is új hajtása sarjadt a szocialista versenynek: a baromfitelepen dolgozó Sü­veges Icáék és Csala Lajos szőlős-brigádja elnyerte a szocialista brigád címet. Süveges Ferenc és Néposz István vezetésével tavaly két tehenész-brigád is csat­lakozott e mozgalomhoz. — Mit tesz a pártszerve­zet a versenyért? — E nemes vetélkedés propagálásán túl a gazdasá­gi és szakvezetőkkel együtt arra törekszünk, hogy éb­ren tartsuk, növeljük a versenyszellemet. Javasla­tunkra még 1962-ben ala­kult egy versenybizottság, A nővén ^termelés üzemszervezése MEZÖHÉKEN amely több-kevesebb ered­ménnyel, de 1964-ben igen aktívan működött. Párttag­gyűléseken, brigádértekezle­teken is napirendre tűztük a brigádok, egyének verse- f nyének értékelését. Ezt a jövőben is megtesszük. A faliújság és tsz-híradó se­gítségével népszerűsítjük a legjobbak eredményét. Szo­cialista brigádjainkat ta­valy tapasztalatcserére vitt tűk Tisza ripőgyári brigá­dokhoz. s onnan is elláto­gattak hozzánk, hogy taná­csaikkal segítsenek. — A további tervek? — Főleg a verseny tar­talmi javítása, finomítása a cél. Arra törekszünk, hogy a termelési tervek valóra- váltásán túl a szocialista versenymozgalom, az embe­rek nevelését, gondolataik­nak megváltozását is si­keresen szolgálja. Anyagi és erkölcsi elismeréssel is ösz­tönözzük a szövetkezeti gazdákat, hogy részt vegye­nek a nálunk meghonoso­dott különböző versenyben. A brigádokban dolgozó párttagok, többek között Ré­vész Margit, K. Kiss Mi­hály, Heringer Sándor, Ma­gyar János személyes pél­damutatásukkal és meggyő­ző szóval is ezért munkál­kodnak. N. K. A termelőszövetkezetek területe az utóbbi évek­ben megnövekedett. Ki­alakultak a nagyüzemi táb- ák, tömbök, s ezeken gaz­daságosabban üzemelhet­nek a gépek. A szövetke­zetek vezetői, szakemberei mindinkább gazdáivá vál­nak a helyes üzemszerve­zésnek. Ám a gépek, fo­gatok s az emberi munka­erő elosztása, gazdaságos felhasználása még igen sok gondot okoz. Különösen a nagyterületű gazdaságok­ban. A mezőhéki Táncsics Tsz megyénk egyik legnagyobb közös gazdasága. Csupán a szántója, a 11 ezer holdat is meghaladja. Héken há­rom üzemegységet szervez­tek. Ezek területe 2900— 4500 hold között van. Az üzemegységekben ket-két növénytermesztő brigád működik. Nem nehéz rá­jönni, hogy a héki brigá­dok nagyobb földterületen dolgoznak, mint másutt egy egész termelőszövetkezet. Érdekes tapasztalatokat szereztek Héken az üzem- szervezésben. 1964-től — a kombájnokat kivéve — sóját gépekkel dolgoznak Biztató eredmények a járműjavítóban Az ígéretek ellenére nem javult az anyagellátás — Kevés az esztergályos — Átszervezés a bútorgyárban A szolnoki járműjavítóban tavaly decemberben közelítőleg 20 ezer óra jelenléti idő hiányzott a terve­zetthez képest. Rendkívül szigorú rezsióra gazdálko­dást vezettek be azért, hogy a megtakarított időt a termelésre fordíthassák. — A havi tervet 102, a ter­melékenységi előirányzatot 104 százalékra teljesítették, így az új esztendőbe a munka zavartalan folytatását fedező befejezetlen állományt hoztak át. elő. A tavalyihoz képest ugyanis 6—7 százalékkal kevesebb létszámmal kell az idei nagyobb tervet tel­jesíteniük, s ezt a termelé­kenység mintegy 10,5 szá­zalékos növelésével szeret­nék elérni. A gépek elosztását, irányí­tását központilag végzik. Az üzemeltetésről a köz­ponti gépcsoport gondosko­dik. Az üzemegységek ál­landó munkára is kapnak gépeket. Egy-egy Zetor ta­karmányt és almot szállít az állattenyésztőknek. Az erőgépeket — szántó és szállító — a hetenként kétszer tartandó értekezle­teken osztják el az üzem­egységek között. Ezt agro­nómiái feladatnak tekintik. Meghatározzák, milyen jel­legű, mennyiségű és minő­ségű munkát végezzenek. A közvetlen irányítás az­után az üzemegységvézetők. agronómusok, illetve bri­gádvezetők dolga. A tervszerű irányítás le­hetővé tette, hogy a kedve­zőtlen őszön a 17 lánctalpas traktor minden földet fel­szántson a tavasziak alá. A kamDány munkák idején is bevált a gépek tervsze­rű irányítása. Az őszi és tavaszi vetéskor egyaránt fontos a gyorsaság. — Az, hogy a vetőmag optimális időben, jó minőségben ke­rüljön a földbe. A héki Táncsicsban a növénytermelés komplex gépesítésére törekednek Mózes Márton főagronó- mus megjegyezte, hogy et­től még messze vannak. — Főként a kapások — kuko­rica, cukorrépa — termelé­sében. Több növényféleségnél azonban már közel állnak a komplex gépesítéshez. A gabonfélék vetése, ápolása, betakarítása csaknem tel­jes egészében géppel tör­ténik. Az aratás idején ki­lenc SzK és két magyar kombájn működött a sok ezer holdas határban. A munkát úgy szervezték, hogy a gépek együtt dol­gozzanak. Vannak 700 hol­das tömbjeik is, itt gazda­ságosan üzemelhetnek a gépek. Az egy SzK kom­bájnra eső idényteljesít­mény 450 hold volt. — A vetőmagnak szánt búzát külön takarították be. — Ezek a kombájnok nem a csoporttal dolgoztak. Tavaly nyáron még négy aratógép is ment a hátár­ban. A főagronómus amiatt panaszkodik, hogy megol­datlan még a kombájnbúza nagyüzemi tisztítása. — Ugyanis 10—12 cséplőgé­pet működtetnek a tisztí­táskor. Hiányoznak a nagy­teljesítményű magtisztító gépek. A búza egyébként vi­szonylag jól fizetett a gaz­daságban. Átlagosan 15,31 mázsát takarítottak be. A Bezosztája 17,23 mázsával A JANUÁRI ELSŐ DE­KÁD— noha csak hét nap­ból állt — jó eredményeket hozott, mert a termelést a tervszerűség jellemezte. Ed- dié 125 teherkocsit, 10 sze­mélykocsit és három moz­donyt adtak ki a főjavítás­ból a forgalomnak. Az idő­arányos tervet teljesítették. A másik fontos mutató az egy-egy jármű javítására engedélyezett normaóra. E területen még nincsen min­den rendben, Be ha a ter­melés üteme a jelenlegi marad, akkor a hónap vé­gére mind a darabszámos, mind a normaóra tervet teljesítik. ‘ A mozdonyosztály mun­káját gátolja a létszám- hiány, főleg esztergályosra lenne szükség, mert ha az alkatrészgyártás üteme nem jó, az meglátszik a szerelé­sen is. Az első dekád eredmé­nyei arra engednek követ­keztetni, hogy a januári 365 darabos teherkocsi fővizsga tervüket túlteljesíthetik, hi­szen ennek több, mint egy harmadát elvégezték. Ä mozdonyosztályon további igyekezetre van szükség, míg a személykocsik javí­tási eredménye tervtéljesí- tést ígér. — Mindenekelőtt azonban az utalványozott normaórákkal kell rendes kerékvágásba jutniuk. A VÁLLALAT MUNKÁ­JÁT kétségtelenül nehezíti a rossz anyagellátás. Évek óta tartó égre-földre eskü- dözés után végre ebben is előbbre kell jutni. A szer­tárfőnökség többet is tehet a járműjavítóért, különösen most, amikor a kezdeti lé­pések sikeresnek mondha­tók. A végső megoldás az, ha A Vállalat és a szertár mel­lérendeltségi viszonya meg­szűnik, s az anyagellátó szerv az üzem belső és alá­rendelt részévé válik. A problémák ellenére örven­detes és régen várt ered­ményt hozott az első de­kád: nyolc évvel ezelőtt volt utoljára olyan időszak, amikor ilyen biztató mun­kával kezdték meg az első negyedévet, • Tavaly december végén megvizsgáltuk, hogy a szol­noki bútorgyár hogyan ké­szül fel 1965. első negyedé­re. A felkészülést tervsze­rűnek találtuk. Most az el­ső munkahét eredményei is ezt igazolják. Míg tavaly év végén még háromféle terméket gyártottak, addig januártól kezdve csak egyet. A különböző termelő terüle­tek technológiai és egyéb át­szervezését az új év első négy napján végezték el. Az előkészítő üzemrészek zöme dolgozóit, s a befeje­zetlen állomány készültségi foka növekedett, de végter­méket nem adhattak ki. JANUÁR 7—9 KÖZÖTT 160 garnitúrát állítottak elő. A napi terv 46 volt. Mivel az átszervezés következté­ben a programmal szem­ben lemaradtak, ezért ja­nuár végéig naponta 50 garnitúrát készítenek el, ami a lemaradás végleges megszűnéséhez vezet. Egyelőre nagy gondot okoz a gyáregységnek, hogy a fa és egyéb fűrészáruk nedvességtartalma a meg­engedett 14 százalékkal szemben 35—40 százalékos. Az idén több technoló­giát megvizsgálnak és mó­dosítanak, s ezzel a terme­lékenység fokozását segítik Amiről a brigádnapló nem beszél Felrobbantom a brigádot ni. Az utam Endrédre veze­tett. Beszéltem a községi tanácstitkárral is. — Hallja, szörnyen cso­dálkoztunk ezen az egészen. Mi a saját társadalmi munkánkat is olyan nehe­zen hozzuk össze, a Szolnok megyeiek még Békésbe is átjárnak. Mindegy, kiadtuk az igazolást és megköszön­tük a brigádnak a munkát. A házat is megmutatta, ahol az öregek laknak. Szép nagy ház. Egy tágas konyhaszerű helyiségben ál] az idős házaspár ágya. Va­csorázás közben leptem meg őket. Fekécs bácsi sokáig szo­rongatta a kezemet, és egy­re csak afelől érdeklődött, hogv mégis mit akarok írni a Feriről. Mondtam, a bri­gádról fogok írni. — Na, akkor jól van, mert „figura” emberek azok, kedves öcsém. Iste­nemre „figura” emberek, mert, hogy vasutasok, aztán mégis így értenek minden­hez. Azt akarta mondani, hogy figurások, nagy kópék. So­kat mesélt, hogy milyen re­mek hangulatban teltek a napok, mennyit vicceltek, meg miegymás. — Egyszóval lebontották a régi házat, és ennek a fundamentumát is segítet­tek kiásni. Kutya kemény föld van itt. tudja-e, ked­ves öcsém? Nekem elhihe­ti, kubikos voltami — Kié ez a ház? — kér­deztem. — A lányoméké. Mikor elbúcsúztam, még utánam szólt, hogy adjam át üdvözletét a Ferinek, ha találkozom vele. Másnap találkoztunk is Fancsalival. B. Simon Fe­rencről meg a „társadalmi munkáról” folytattunk egy kis eszmecserét. — Miért nem értették meg egymást? — Eldurrantotta a szele­pet. Ezen összekoccantunk. — Csak ez volt? — Ez, azután elmérgese­dett a viszony. Társadalmi munkát sem végzett már. Pedig elhiheti, idáig is öt­száz órán felül telj esitet­tünk. — Nrm s”k az? — Miért lenne sok? Az a legfontosabb. — Ügy tudom, ketten is vannak, akiknek nincs meg a nyolc általánosa. Az is nagyon fontos lenne, hogy megszerezzék. Nem igaz? — De. — Na és? Konokká vált. — Kérdezze meg az em­bereket, hogy kinek volt igaza — szólalt meg végűi mérgesen. — Simon elhide- gült tőlünk. — Tisztázni fogjuk a kér­dést — ígértem. — Minden­kivel beszélek külön-kiilön. — Nem! — ugrott fel az asztal mellől, ahol ült — Egvütt legyen az egész bri­tód. — Egyenként beszélek ve­lük — mondtam. — Abba nem egyezek be­le — emelte fel a hangját. — Miért? — Ügy nem mondanának igazat — kiáltotta felindul- tan. Na, szépen vélekedik a brigádtagokról — gondol­tam. Nem mondtam neki, hogy már beszéltem a bri­gádtagokkal. — Fancsali elvtárs, a Szi­geti néni a maga anyósa? — Igen. — Erről egy szó sincs a brigádnaplóban. — Aztán kinek mi köze hozzá? Ott végzünk társa­dalmi munkát, ahol aka­runk. — És az endrődi házépí­tés? — Látom, félremagvaráz- zák a mi segítő szándékun­kat. Megtiltják, hogy a sze­gény elesetteken segítsünk? — Erről szó sincs. A me­gyében is találtak volna olyan embert, akire ráfér a segítség. — Jól van, látom ez így nem megy tovább — kiabált. — Vegye tudomásul, hol­nap felrobbantom a brigá­dot — és dühösen elhagyta az irodát. Én is hazafelé indultam. Lassan ballagtam az úton, volt időm gondolkozni a történteken. Főként azon. hogy valóban szocialista már ez a szocialista brigád? 'tognár János 1 fizetett. Az átlagot leron­totta a 800 holdon termelt magyar fajták eredménye. Héken 1800 holdon ter­melnek lucernát. A pil­langós takarmányt géppel vágják, rendsodrót alkal­maznak. három légszárítót üzemeltetnek a kazlazásnál. A nagy többséget gépek gyűjtik össze, méládért alkalmaz­nak. Nyolcszáz hold ter­mését azonban állványokon szárítják, s itt még jelen­tős szerepe van a kézi mun­kaerőnek és a fogatoknak a begyűjtéskor. Egyébként is kevés a gazdaságnak a pótkocsija. Hatvan kellene, s fele van. Ezeknek is egy része állni szokott, mert hiányzik az abroncs. A Táncsics Tsz-ben 500— 700 holdon termelnek bor­sót. Az aratását az RS 09-és erőgép átalakított kaszájá­val végezték. Itt is hiány­zik a speciális aratógép. — Ám a len betakarítását már gépesítették. A kukoricát és a cukor­répát Héken is a hagyo­mányos módon termelik, Az egyelés, sorkapálás, sőt a betakarítás is kézzel tör­ténik. E két növényt szá­zalékos (harmados) arány­ban művelik a gazdák. Ar­ra a kérdésre: „nem oszta­nak ki túl sok abraktakar­mányt a tagoknak?” — a főagronómus így válaszolt: „Nincs takarmány hiá­nyunk, nem szorulunk központi készletekre. — A harmados műveléssel gyor­sabb a betakarítás. 1700 hold közös , kukoricánkat október 3-án már betakarí­tottuk”. Egyébként a ku- koricaszárat teljes egészé­ben Orkánokkal és kom­bájnokkal végezték. — A kukorica 17.71, a cukorré­pa 500 holdon 173 mázsás átlaggal fizetett szárazmű­velésben. E jó eredményt a részes művelésnek tulaj­donítják. Az üzemszervezés mi­lyenségét a hozamok, a gazdálkodás eredményei igazolják. A héki Táncsics Tsz-ben az idén sincs baj e téren. Jól zárnak, gyara­pították a közös vagyont és magas jövedelmet osz­tanak a gazdáknak. — m. 1. — KGST tanácskozás Prágában A KGST Közlekedés Állandó Bizottsága januá 6-tól 9-ig Prágában tartott) meg ülésszakát, amelyet Bulgária, Csehszlovákia Lengyelország, Magyaror szag, Mongólia, a Néme Demokratikus Köztársaság Románia és a Szovjetünk képviselői vettek részt. Az ülésszakon megvitat ták az együttműködés bő vítésót a vasúti közlekedés­ben, valamint elfogadták j bizottság 1965. évre szólt munka tervét. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom