Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-12 / 9. szám
Világ proletártól, egyesültetek! „ fC\ *oui°*$ S» JJ Befektetés és jövedelmezőség A gazdasági döntések lényegében a ráfordítások és a kilátásban lévő eredmény összevetésén, mérlegelésén alapszanak. Elsőrendű érdek, hogy a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt kapjuk. Természetesen a ráfordítások egy minimális színvonalára mindenképpen szükség van. Ha például gyümölcsöst telepítünk, mondjuk almát, megfelelő egyedeket választunk, jól előkészítjük a talajt, megfelelően kezeljük az ültetvényt stb. A várt gazdasági eredmény azonban elmarad, ha nem gondoskodtunk megfelelő kapacitású osztályozó berendezésről, csomagolóanyagról, szállítóeszköztől és hűtőházról. Vagy lássunk egy ipari példát. Egyik vállalatunknál üzembe helyeztek egy nagytermelékenységű automata lemez- prést. A gépet azonban rövid idejű üzemeltetés Után leállították, mert rontotta a vállalat bérhányad-mutatóját. — Az történt ugyanis, hogy a gép kiszolgálását — (az adagolást és a készáru elszállítását), a beruházási eszközök korlátozott volta miatt nem gépesítették és ezért az egyébként nagytermelékenységű gép üzemeltetése nem járt munkaerő megtakarítással, sőt a korábbihoz mérten újabb öt fő kiszolgáló személyzetet igényelt. A ráfordításokkal tehát nem szabad mindenáron takarékoskodni; A „lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt” elve magában foglalja azt a feltételt hogy a minimálisan szükséges ráfordításokkal számolunk, ami nemcsak a végtermék (például az alma) előállítási költségeit tartalmazza, hanem a teljes gazdasági folyamat eredményességét is biztosítja. Ezért esetenként célszerűbb inkább tartalékolni a beruházási eszközöket (s nem mindenáron elkölteni) addig, amíg rendelkezünk annyival, hogy a ráfordítás valóban maximális eredményt hozzon. A ráfordítások és az eredmények összevetése a munkamegosztás, a specializáció mai fokán legtöbbször nem ilyen egyszerű feladat. Gondoljunk arra például, hogy egy vállalat hányféle ráfordítási elemmel dolgozik: sokezer féle, köztük import — és hazai anyagokkal; továbbá energiával, különféle szolgáltatások igénybevételével; amelynek összetétele ugyancsak igen sokrétű. Nos látható, hogy „a ráfordítás” nem egynemű, hanem sok összetevőt tartalmazó kategória. Különösen há a ráfordítások sorát kiegészítjük még egy olyan tényezővel, amellyel eddig nemigen számoltak egyes gazdaságig vezetők: az időtényező, amely a gyorsütemű technikai fejlődés korában egyre jelentősebben befolyásolja az eredményességet. Exportőreink bizonyára sok példát mondhatnának arra, hogy a legkitűnőbb minőségű áruval sem érhetnek el maximális árat, ha a versenytárs időben megelőzött, Lehet a nagyobb anyagi ráfordítás is kifizetődő. amikor Időelőnyt biztosít a világpiacon, hiszen a ráfordítási többletnél lényegesen nagyobb hasznot eredményez. Tehát még az ilyen nem anyagi —- pontosabban anyag-jellegű — természetű tényezővel is számolni kell. pe visszatérve áz anyagi ráfordításokhoz — milyen választási lehetőségei vannak egv iparvállalati (vagy akár egy mezőgazdasági, építőipari stb.) közgazdásznak? — Például általánosan helyes törekvés a minél korszerűbb gyártó eszközök üzembe helyezése, mert ezáltal egy igen szűkössé vált erőforráselemet — ti. a munkaerőellátást — „tágítja”. — Ezért hasznos az üzemen belüli szállítás, a munkaigényes munkafolyamatok gépesítése, automatizálása stb. Ez általában vitathatatlanul igaz —, mégis differenciáltan kell ezt is felfogni. Köztudott például, hogy még ma is akad egyes helyeken munkaerőfelesleg. Ilyen körzetben már meggondolandó a termelés sürgős magasszínvonalú gépesítése, költséges automatizálása. Ilyen esetben inkább ez számít szűkös erőforrásnak és a másik — a munkaerő — a bővebb és meglévő erőforrás. A mérlegelés fontos szempontja tehát a helyettesíthetőség. Egyrészt olyan értelemben, hogy csak egymást helyettesíthető ráfordítások mérlegelése jöhet szóba; másrészt olyan értelemben, hogy a helyettesíthető ráfordítások milyen szerkezetével érhető el a maximális siker, vagy miként jöhet létre azonos eredmény minimális ráfordítással. Ez a bonyolult munka megkívánja a műszaki és a közgazdasági szakemberek messzemenő együttműködését. Az iparátszervezés részben újszerűén veti fel a ráfordítások és az eredményesség megítélését is. Eddig ugyanis egy egységes önelszámoló szervezetben kellett dönteni. — Most azonban a nagyvállalatokon belül több gyáregység együitniukuuéseDől készül el a végtermék. Ilyen esetben nem mindig helyes törekvés a ráfordítások csökkentése gyáregységi szinten. Elképzelhető, hogy egyikmásik gyáregység látszólag kevésbé eredményes, nagyobb ráfordításokkal dolgozik, esetleg éppen a végtermék jobb minősége, korszerűsége érdekében, ami végülis vállalati szinten már arányosan nagyobb jövedelmet eredményez. A ráfordításokat és az eredményeket tehát — indokolt esetekben — magasabb szinten, az egész vállalat szempontjából kell elbírálni. Az elbírálás a mai vállalati méretek és ráfordítások sokrétűsége miatt aligha történhet a hagyományos, régi módszerekkel. Ehhez már célszerű igénybe venni a korszerű számítási és számítás- technikai módszereket, a különféle programozási eljárásokat. Örvendetes, hogy néhány vállalat nár alkalmazza ezt. Sőt olyan vállalat Is van, amely elkészítette ágazatkapcsolati mérlegét. — Ez gyáregységenként és termékfajtánként tartalmazza a belső forgalmat, — az anyag- áramlás volumenét és irányát, a ráfordítások nagyságát, gyáregvségi összetételét, a vállalat külső kapcsolatait stb. Ez a mérleg — egyebek mellett — már lehetővé teszi olyan ontimális vállalati terv-változat kidolgozását, amellvel a lehető legkisebb ráfordítással 8 lehető legnagyobb ered- ménv ielentkezik. Ennek a meglehetősen bonyolult munkának az elvégzése Is — ráfordítás, amelv ugyan közvetlenül nem teremt termelési értéket, de társadalmi hasznossága ‘romár vitathatatlan, mert az így jelentkező megtakarítás vagy eredménytöbblet többszöröse a vele szemben álló befektetésnek) (V. Gy.) A Szovjetunióban hétfőn földkörüli pályájára juttatták a Kozmosz—52 jelzésű mesterséges holdat. A szput- nyikon elhelyezett tudományos műszerek segítségével folytatni kívánják — a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási programot. A szputnyik keringési ideje 89.5 perc. Pályájának a föld felületétől számított legnagyobb távolsága (apo- geum) 304 kilométer, legkiWashington (MTI). Az amerikai kongresszus egyesített atomenergia-bizottsága vizsgálatot folytatott a Thresher tengeralattjáróval kapcsolatban. Az atomtengeralattjáró 1963. április 10- én 129 főnyi legénységével elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A szerencsétlenségei követő vizsgálatok nem adtak egyenes választ arra, hogy tulajonképpen mi is okozta a katasztrófát. A bizottság jelentése megállapítja, hogy az atomtengeralattjáró építésével kapcsolatban nem tettek eleget több biztonsági követelménynek. Kiderült, hogy az elmúlt években több amerikai tengeralattjáró az építés során elkövetett hibák, az építéshez használt anyagok helytelen megválasztása és egyéb mu. lasztások következtében köA Szakszervezetek Me- ; gyei Tanácsának 1965. első félévi kulturális munkatervében az egyik legfontosabb feladatot a bejáró dolgozók kulturális ellátásának jobb ; megszervezése jelenti. Ennek érdekében felveszik a kapcsolatot a községi szakmaközi bizottságokkal, hogy mindazokat a kulturális, művelődési lehetőségeket, amelyeket a nem bejáró dolgozók üzemükben kapnak meg. a bejáróknak a lakóhelyükön biztosítsák. Ez a terv, amelyet az SZMT december 29 én fogadott el, fontos feladatként jelöli meg a szocialis- f ta munkabrigdok kulturá- s lis vállalásának ellenőrzé- | sét, illetve megszervezését ;■ is. A tapasztalatok azt iga- zolják, hogy e brigádok j vállalásainak leggyengébb pontja éppen a kulturális feladatok megoldása volt. Ennek orvoslását érhetik j most el az első féléves terv I vonatkozó határozatainak sikeres megvalósításával. Ebben az időszakban a rnupVn+o'v célul tűzte a ! felnőtt oktatás új, hatáso- ■ sabb módszereinek kialakí- ^ tásat. A sza'-s^ervezet is r bekapcsolódik az analfabé- £ tizmus elleni küzdelembe. sebb távolsága (perigeum) 205 kilométer. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 perc. A tudományos műszereken kívül a szputnyikon elhelyeztek egy rádió-adókészüléket, amely a 19.995 frekvencián dolgozik, rádióberendezést a pályaelemek pontosságának mérésére, rádió telemetrikus berendezést, amely a földre juttatja a műszerek által gyűjtött adatokat zel járt ahhoz, hogy a Thresher sorsára jusson. 1964-ben megint bebizonyosodott, hogy a Nagyal- föld szénhidrogén termelésében a gáz sokkal előkelőbb helyet foglal el. Kőolajból tavaly a tervezettnél harminc és félezer tonnával kevesebb került a föld felszínére. Ennek ellenére azért egy év alatt 35 ezer tonnával nőtt az olaj- termelés. A szakszervezeti bizottságok oktatási munkájának ellenőrzése érdekében az első félévben több felmérést végeznek. Megvizsgálják például a Hiéki Állami Gazdaságban, a jászberényi Aprítógépgyárban és a Tisza Cipőgyárban folyó oktatómunkát. Néhány szakszervezet, így például a vegyiipari dolgozók, az építőipari dolgozók szak- szervezetének határozata értelmében az üzemi akadémiákon folyó képzést, a felnőttoktatást és a szakmunkásképzést egységes terv szerint végzik. Ezt a módszert akarják az idén általánossá tenni valameny- nyi szakszervezeti bizottságban. A munkaterv öntevékeny művészeti csoppr*'>k1'a! foglalkozó pontjai felhívják a figyelmet a Felszabadulási Kulturális Szemlén résztvevő csoportok naa"'Kb tá- ' moga+ására, a csoportok- ; bán folyó munka színvo- < nalának emelésére. A terv végrehajtását a Szakszervezetek Megyei Tanácsának júliusi elnökségi ülése értékeli majd és ek- ; kor jelölik ki a végzett í munka alapján, a további , tennivalókat ift, I niszter tegnap reggel, nehány perccel 8 óra előtt Párizsba érkezett. A Gare de l’Est-en Emmanuel de Margerie, a francia külügyminisztérium kelet-európai osztályának vezetője, Pierre Francfort, Franciaország budapesti nagykövete, valamint a külügyminisztérium protokoll osztályának képviselői fogadták. A magyar külügyminiszter fogadására megjelent Valkó Márton, a Magyar Népköz- társaság párizsi nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Péter János megérkezésekor nyilatkozatot adott a megjelent újságíróknak. — Örömmel jöttem Párizsba Couve de Murville Földgázkincsünk óriási. Tavaly novemberben már teljesítette egész évi tervét a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat és az év hátralévő részében körülbelül 50 millió köbméter túlteljesítést ért el. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem tavalyi tervét megközelítően 100 százalékra teljesítette. Mivel nem termékelőállító, hanem költségvetésből gazdálkodó üzem, így az egyes termelési mutatók érzékeltetése túlzottan bonyolult lenne. Ezért néhány „kézzelfogható” adattal mutatjuk be tevékenységüket. Az előírt 28,5 fúróberendezés helyett az üzem egész évben átlagosan 29 berendezést üzemeltetett. 1964- ben tetemes (102) volt a befejezetlen kútállomány. A félig kész, termelésre még alkalmatlan kutakban óriási összeg — többmillló forint feküdt. A fúrási üzem az év végéig 49-re csökkentette a befejezetlen kutak számát. Az összes, egy év alatt lefúrt kutak mélysége 173 355 métert tesz ki. Az óla jbányászatban 1965- ben a kőolajtermelés alig emelkedik valamicskét. Az idén mindössze 5000 tonnával kell többet termelni kőolajból a Nagyalföldön, mint tavaly. Érdekesek azonban az idei földgáztermelésre vonatkozó adatok. 1964-ben több mint 480 millió köbméter gázt szolgáltatott a termelő vállalat. Az idei követelmény ennek majdnem a duplája, több mint 800 millió köbméter. Ez azt jelenti, hogy a majdnem biztosra vehető túltelíesí- téssel a Nagvalföld’ gáztermelése megközelítően egy- milliárd köbméter körül lesz, aminél az országos terv mindössze csak 100 mi'Hé köbméterrel több A fúrási üzem annak érkülügyminiszter meghívására — mondotta. — A két ország külügyminiszteréinek ez lesz az első ilyen találkozása kapcsolataink történetében. Jó reménnyel és jó szándékkal jöttem, mert a találkozás alkalmat ad a két ország kapcsolata- Inak megbeszélésére és ugyanakkor a jelenlegi világhelyzet számos kérdésének megtárgyalására. Ennek keretében közelebbről kívánom tanulmányozni a francia kormánynak a független, kibővített és „európai” Európáról gyakran hangoztatott tételét. A francia sajtó nagy figyelmet szentel a magyar külügyminiszter látogatásának. Egyes lapok történel(Folytatás a 2. oldalon) Az ország l.l milliárd köbméter gáztermeléséből majdnem az összesét az Alföld szolgáltatja 1965-ben tovább javul az olajbányászok szociális helyzete dekében teszi meg vállalásait, hogy a jövőben a kőolajtermelést is fokozni/lehessen az Alföldön. 1965- ben a kutató és továbbfejlesztő fúrások az üzem kapacitásának 70 százalékát veszik igénybe. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem a mostoha körülmények között dolgozó munkásai részére számtalan új létesítmény építésével fogja elviselhetőbbé, kényelmesebbé tenni a munkát; Huszonöt személyes mo- dulbarakok készülnek munkásszállónak, öltözőnek, *— mosdónak és ebédlőnek. A munkások szállítására beállítanak az első félév végéig hat fedett tehergépkocsit. Hat fúrós bódét sokkal korszerűbbel cserélnek ki. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat idei beruházási kerete közel 800 millió forint lesz. Ebből valósul meg a hajdúszoboszlói földgázelőkészítő telep építésének befejezése és üzembehelyezése. A pusztaföldvári mezőben új tankállomások épülnek. Új, nagyméretű gázgyűjtő vezeték készül az Orosházi Üveggyár gázellátásának zavartalan biztosítására. A fúrási üzem új területeket vesz kutatás alá. — Szolnok környékén máris megindult a munka. Orosháza térségében, Fábián- sebestyén körül nagyobb mélységű kutatás kezdődik. Fúróberendezések kerülnek a Duna-Tisza közébe is. Az északi országrészben Eger- bükkszék körnvékén jelennek meg az idén a fúrótornyok. Az olajbányászat előtt álló nagy feladatok megoldásáért az alföldieknek teljes erőbedobással kell dolgozni, hogy az ország megkapja az 1.1 milliárd földgázt és kétszeresére emelkedjen propán-b<itőn-gá2 termelés, — bognár — SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS ■ *■»■'» XVI. évfolyam, 9. szám. Ara 50 fillér 1965. január 12., kedd. Fellőtték a Kozmosz—52-t Péter János Párizsba érkezett Ma megkezdi tárgyalásait Couve de Murvlllevel Péter János külügymiA THRESHER KATASZTRÓFÁJA A vidékről bejáró dolgozók kulturális neveléséért A »milliárdos* NAGVALFÖLD
