Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
Í#S5. Január 14, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A leveli békától A szakmák iránti vonzalom alapja a megismerés A pedagógusok som mindentudók a mesterséges holdig Kertész Gyuláné és Szabó Ilona, a két nyolcadik osztály főnöke a kunszentmártoni Mátyás király úti általános iskolában. Felből sorolják az adatokat, hogy a fiúk, lányok közül ki hova igyekszik. Szeptember óta beszélgetnek erről a gyerekekkel, s most már tiszta a kép. Szabó Ilona osztályából — harminchatból -j- húszán tanulnak tovább középiskolában. Érdekes módon a helyi gimnáziumba csak az a négy gyerek jelentkezett, aki pedagógusnak akar majd továbbtanulni főiskolán, illetve egyetemen. A többiek olyan iskolatípusba mennek, amelyik szakképesítést ad. Nem igen mennek mezőgazdasági pályára, — mert mind a szülőknek, — mind a gyerekeknek meglehetősen téves előítélete van. Ezek az előítéletek gyakran szélsőségesek. „Még ag- ronómusnak se küldöm oda a gyereket, mert bizonytalan a kereset” — mondja az egyik szülő. „Itt kell a legtöbbet dolgozni” — mondja a másik. „Ült már két órát például egy kohó mellett?” — kérdezte ez utóbbitól a pedagógus. Szóval bizonytalanság, tájékozatlanság mindenütt. — Mi sem vagyunk mindentudók — mondják a pedagógusok. Van olyan szakma, amelynek még a nevét is alig ismerjük, hogyan tudnánk hát arra a pályára lelkesíteni a gyerekeket? — tígy gondolom, ebben nem vagyunk hibáztatha- tók — mondja Szabó Ilona. — Mindenki ismer néhány szakmát, de rendszerint csak elbeszélésből. Mit tehetnénk hát azonkívül, —• hogy a gyerek kérésére esetleg utána nézünk egyik, vagy másik szakma feltételeinek? •*— Áttanulmányoztuk a füzetet, amit a Pályaválasztási Tanács kiadott. Néhány mezőgazdasági szakmát vezérszavakban ismertetnek, de az ipari foglalkozások csak névszerint vannak felosorolva. Nagyon hiányzik egy olyan füzet, amelyik legalább alapszakmánként ismertetné a választott hivatás érdekességét, szépségét, perspektíváit, s persze nehézségeit is — mondja el az iskola igazgatója. Még néhány beszerzett adat: a járás termelőszövetkezetei nem tudnak bognárt, mezőgazdasági kovácsot, kádárt kapni. A mezőgazdasági szakmák egyébként sem jelentenek nagy vonzóerőt, ami különben országos jelenség. Az ipari foglalkozások közül egy- egy fiatal jó, ha hatot, nyolcat ismer, fel tud sorolni. Egyszóval a legnagyobb bizonytalanság uralkodik a pályaválasztás körül. A VIII. osztály tíz növendéke nagy érdeklődéssel fogadja az újságírót és kíváncsian várja a kérdéseket. Szanda Sanyitól azt kérdezzük: Mi a kádár? Mély hallgatás. Végül egy fiú jelentkezik, aki el tudja ezt mondani, Burzon Béla. Kiderült, a nagyapja kádár volt. Hogy miért van rájuk szükség, azt is csak egyesült erővel tudjuk kisütni. Hasonlóképpen némaság a válasz arra a kérdésre, mit csinál a nvomdábf- - gépmester, vagy a szedő. Tízük közül egyik sem látott nyomdát. A tíz gyerek közül kilenc továbbtanul. Devánsz- ki Hilda, a közgazdasági technikumba adta be felvételi kérelmét, de amikor megkérdeztük tőle, hogy mire képesít ez az iskola, csupán annyit mondott: irodai munkára. Beszélgettünk a könyvelői szakmáról, de azt már sem ő, sem a többiek nem tudták, mit csinál a statisztikus, Sebők Jancsi útja szemmelláthatóan egyenes: gimnáziumba akar járni, és földrajz történelem szakos tanárnak készül. Kitűnő tanuló. • Ez a szúrópróba nagyjából a megyei, sőt az országos állapotokat tükrözi. — Teljesen igaza van az iskola igazgatójának, hogy minél sürgősebben ki kellene adni olyan könyvet, amely az alapszakmákat színes, vonzó, közérthető, gyerekeknek hozzáférhető módon, bőségesen illusztrálva ismerteti. Emellett meg lehetne oldani azt, hogy műszakiak, mérnökök, technikusok ellátogassanak az általános iskolákba és saját szakmájukról beszéljenek. A gyárak és a mezőgazdasági üzemek látogatását Is sűrűbbé kellene tenni, — h. t — E mlékeznek Tímár Mihály ra? Az Aranyember, Jókai regényhőse azzal kerül közelebb a Senki szigetén a kis Noémi szívéhez, hogy megérteti a kislánnyal: az addig rettegett békák jóbarátok, kedves és hasznos állatok. „Majd elvisszük haza, egy befőttes üvegbe vizet ■ teszünk, abba kis lajtorját I faragunk, a fogoly békát I beleeresztjük, s az feljön VIZSQAIDŐSZAK Január az egyetemeken éa főiskolákon a lázas vizsgakészülődés időszaka. Izgatott diákok rajzanak a folyosókon, a könyvtárteremben talpalatnyi hely nincs, nagy a keiete a precíz jegyzeteknek. És a tanárok ajtaja előtt nagy csoportosulás. A kilépőket faggatják, mit kell tudni egy-egy tételből, milyen a tanár vizsgamódszere, sőt: milyen a hangulata? Fotóriporterünk Jászberénybe látogatott, a tanítóképző intézetbe. Itt lesett el néhány puinn-t^ a A pedagógus munkája nem fejeződik be az Iskolában, hiszen 6 az egész nép nevelője. Vadász Erzsébet harmadéves dr. Zákányt Győzőnénél, az iskolán kívüli munka tantárgyából vizsgázik. Ve Jó Isten, mi lehet odabent... a létrafokon, ha esőt érez.” Aztán hazaérnek a fogoly- lyal és Noémi boldogan mutatja anyjának: — „Nézd, hogy pislog szép szemével! EÍtesszük üvegbe, majd fogunk neki legyeket, s ő nekünk időt fog jósolni. Óh, te kedves, te kedves kis jószágom! S gyöngéden arcához simogató a kis leveli békát.” Az Aranyember békája persze elsősorban Noémi ébredező szerelmét jelezte a hajós iránt. De azért igen komoly emberek is idő jóslásra használták az apró, aranykarikával keretezett szemű békákat — és az időjóslás régi-régi mestersége babonákkal és hiedelmekkel vegyült még apáink idejében is. Most viszont — de előbb hallgassuk meg a humoristákat. Aki nemcsak Jókait, de a vicclapokat is olvassa, rájön, hogy a humoristák ma is egyik alaptémájuknak tartják a meteorológiát, az időjóslást; nem csökkent ennek a lehetősége ma sem. Pedig ob. jektíve a meteorológia régen nem az a téma, aminek például még Karinthy Frigyes, a filozófus nevettető tartotta, úgy mutatva be a tökéletes előrejelző készüléket: zsinegen deszkát kell az ablak élé akasztani; Ha a deszka száraz, derült idő van. Ha a deszka nedves, esik az eső. Ha himbálózik, fúj a szél. Dehát tréfa-e a meteorológia? Akik tárgyilagosan figyelik az előrejelzéseket — a mi rádiónk is minden híradással egvidőben közli őket — megállapíthatja: lényeges eltérés az előrejelzésektől nagyon ritka. A meteorológia a legközérde- kűbb és egyik legérdekesebb tudomány lett a ml nemzedékünk idejére; Ahhoz, hogy Budapesten be lehessen mondani: „Előrejelzés holnap estig” — száz és ezer tudományos munkatárs szigorú összehangolt, hallatlanul alapos, nemzetközi méretekben is kooperáló munkája szükséges. M inden ország a megfigyelő állomások, az obszervatóriumok egész hálózatát tartja fent. Ezek óráról-órára közük egymással az időjárás helyzetét és a rádió korában természetes, hogy egy hideg- vagy melegfront érkezése, egy ciklon kialakulása nem meglepetés ezer kilométeres távolságban sem. Nagyon ismertek persze a népi megfigyelések is. A medve február 2-1 meeielenése, illetve vissza- búiása... A Medárd-napi eső hosszas utóhatása fha nem is éppen negyven napig). Ha aztán ezek közül bármelyik bekövetkezik, hajlamosak vagyunk azt mondani: ugyan, kérem, régen se műszerek, se műszeres ballonok, amiket tízezer méteres magasságokba is feljuttatnak, nem voltak; honnan tudta öregapáhk, ükapánk, hogy a február eleji gyors felmelegedés nem marad tartós; honnan volt fogalma a júniuseleji mon- szumjellegű eső tartósságáról, amikor azt se tudta, mi a ciklon, az anticiklon és a légrétegek mozgását esetleg valami jószándékú szent munkájának tudta be? (Hiszen imádkoztak esőért és könyörögtek jó időjárás sért és még a templomi énekek némelyike is kérte az égieket a termés támogatására, megfelelő csapadékkal!) Szeressük és tiszteljük a „régi öregeket” — de kegyeletünk ne menjen túl a józan határon. Hiába, nem valami csodálatos megérzés tette lehetővé ezeknek a jó időjárási jelzéseknek a kialakítását, hanem a sok- százéves, egymásnak adott tapasztalat. A ma embere azonban néhány esztendő alatt többet oldott meg a természet megfigyelésének és a jelenségek nyomon követésének óriási feladatából, mint előtte századok. Elég talán, ha az űrhajózás 1957 óta elért eredményeire gondolunk. Gagarin, Tyitov, Glenn, szovjet és amerikai férfiak, s immár egy nő — a kedves Tye- reskova, az űr-kedvenc — látták a Földet, a viharzónákat, az időjárást felülről, megfigyeléseik máris hozzátettek a tudomány közös kincséhez, az idői árás jelenségeinek megfigyeléséhez és az egyre javuló, korszerűsödő előrejelzések rendszerének kialakításán hoz. (Igaz, az „időjárás felett repülni” — nem űrhajós sajátság. Aki utazott már sugárhajtású vagy tur- bólégcsavaros utasgépen« TU 104-es, 114-es, Caravalle vagy Boeing 707-es típuson, tudja, hogy ezek a gépek biztonságukat és a rajtuk való utazás kényelmét nagyrészben annak köszönhetik« hogy „az időjárás felett repülnek”. A z firhaiós azonban leszáll és a repülőgépek sem utaznak megállás nélkül. Szakadatlanul rój- ják viszont elliptikus pólyájukat a mesterséges holdak — az olyanok, mint a Szovjetunióban jelenleg nagyszámban felbocsátott (már az ötvenes szériánál tartó) Kozmosz-mesterséges holdak, vagy az amerikaiak speciálisan időiárási szput- nyiktípusa, a TIROS. (A rö. vidítés nem valami görög név. Azt jelenti: „Television and Infrared Observation Satellite, azaz Televíziós ás Infravörös Megfigyelő Műhold.) Mit tud a „TIROS”? I960 óta ez a sorozat szinte állandóan fényképezi a felhőrétegeket felülről és a képeket a földre továbbítja. 700—800 kilométer magasban járja útját az ügyes kis megfigyelő; segítségével ciklonok« tájfunok, hurrikánok készülő „terveiben” olvasgat a tudományos munkatárs« ami már lehetővé teszi« hogy a veszélyeztetett területen a lakosságot előre értesítsék például pusztlté szélviharok érkezéséről. Hosszú volt az út a Senki szigete apró zöldbékájától a mesterséges holdig, amelyet óriásrakéta röpít a világűr magasságaiba. Dehát az ember minden vonatkozásban hosszú utat tett meg — nem csoda, hogy az ég jelenségeinek kutatása is megsyorsul, éppen a mi esztendőinkben; Azt pedig, hogy holnap miiven idő lesz? Ejnye, éppen nincs kéznél se zölótvika, se mesterséges hold. De — kapcsolják be a rádiót. Ma már bízunk és bízhatunk az előre, jelzésben, <b. t) Nyelvi laboratórium Az idén lesz húsz esztendeje, hogy hazánkban szervezetten megkezdődött az orosz nyelv oktatása. A társaság központi és vidéki tanfolyamain az idén ezerrel többen tanulnak, mint az elmúlt oktatási évben. Az oktatás eredményességének növelésére az MSZBT szemléltető eszközöket, a helyes kiejtés elsajátítását megkönnyítő magnetofonokat« lemezjátszókat szerzett be. A legutóbbi hónapokban megkezdődött nyelvi laboratóriumának építése is. A laboratórium a beszédkészség elsajátításának megkönnyítését szolgálja majd. A hallgatók fülkékben foglalnak helyet. A fülkéket magnetofonnal látják el a tanár magyarázatainak, — kérdéseinek és az azokra adott feleleteknek rögzítésére, ; MM találhatunk a Sned-CMtons környékén? Barcs Erzsébet, a második évfolyam hallgatója földrajzból Vizsgázik
