Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
MJ85; janoár ». SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Saját zse így tennénk-e ? Interiű a Tisza Cipőgyár párt bízott ságának titkárával * Megyénk egyik legnagyobb üzemének, a Tisza Cipőgyár pártbizottságának titkárát, Márton Józsefet kerestük fel ez alkalommal a kéréssel: Beszéljen üzemük feladatairól, eredményeikről, tennivalóikról. — Sok biztató hírt hallunk mostanában az üzemből. Milyen feladatokat tudnak ez évben a kialakult kedvező feltételek alapján megvalósítani? — Valóban, az előző évekhez viszonyítva 1964 számunkra nagyon eredményes volt. Minőségjavítás, választékbővítés, az ütemes munka tekintetében nagy eredményeket valósítottunk meg. A termelékenység emelésben túlhaladtuk a vállalt 3 százalékot. Az exporttervek teljesítésére különös figyelemmel voltunk, így jutottunk el oda, hogy 'tavaly már sem kifogásolható minőség, sem időbeni késedelem miatt kötbért nem fizettünk, sőt az ex- portérdékéltségi részesedé, sünk hárommillió forint körül volt. Nagy szó ez nálunk, különösen, ha hozzáfűzöm, hogy 1962-ben még — ez volt a legsúlyosabb év — közel félmillió forinttól estünk el késedelmesség és meg nem felelő minőség miatt. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a csávából az üzem kollektívájának összefogott ereje húzott ki bennünket. Mindenekelőtt az az ezerötszáz munkás, aki brigádokat Szervezve adta ereje javát tavalyi tervünk teljesítéséhez. Nem túlzás azt mondani, hogy a szocialista brigádok működésével hihetetlenül megnőtt az öntevékenység. A műhelyekben, ahol ötven-száz ember, vagy ennél is több dolgozik egymás keze alá, nagyon kell az összhang. — A művezetők nagyon sokat tehetnek a sikerek tóvá b bnöve léséért. Hogyan értékeli munkájukat Márton elvtárs? — A Vl-es műhely vezeMeg kezdődött a vadászat Túrkevén Félkészült a vadászatra és a vadak etetésére a túr- kevei vadásztársaság. Az etetésre elegendő: 25 métermázsa szénát, 8 méter- mázsa kukoricát és mintegy 7 métermázsa abrakhulladé- kot biztosítottak. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztály vadászati felügyelőségétől 50 őz kilövésére kaptak engedélyt. Az élőnyúl befogására is beszerezték már a hálókat, csupán a kedvezőtlen időjárás akadályozza a vadászatot. ÉM. Budapesti Beton- árugyár, Budapest, XXI. (Csepel) Rákóczi F. u. 289, azonnali belépéssel felvesz lakatos, autószerelő, csőszerelő szakmunkásokat, valamint betonelem és mozaiklap gyár- tásához férfi és női segédmunkásokat. Felvételhez munkakönyv, MIL-lap és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosít. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. lője sokáig elzárkózott a brigádok alakításának gondolatától. Most, hogy ezen túljutott, alig tudunk úgy beszélni, hogy ne áradozna, mennyivel jobban megy így a termelés. Vannak közülük többen, akik kellemes „meglepetést” okoztak az üzem vezetőségének, pártszervezetének. — Tanulnak. Hetvenöt közül legalább ötvenen. S ez a mi gyárunkban nagy szó. A munkások közül Is legalább ötszázan tanulnak az állami oktatás különböző formáin. Van azonban művezetőnk, akit minden szakmai érdeme mellett sokszor bírálnunk kell, mert a munka, a viták hevében nem sokat ad a „hangnemre”, s ezzel sokszor igazságtalanul bánt meg embereket. — Milyen javaslatai vannak az 1965-ös év eredményeinek növelésére? — Vannak helyek, például a felsőrész szabászat, a tűzőkörök, ahol a veszteségidő nem több az engedélyezett 5—6 százaléknál. Munkanapfényképezések alapján tudjuk azonban, hogy máig is sok munkahelyen — alsórész szabászaton, a keverőműhelyben — az idő 18—20 százalékát nem munkával töltik. Ezért gyakran ők marasztalhatok el. De van eset, amikor nem rajtuk múlik, a munka folyamatossága. Van ahol nincs időben anyag, amikor van, nem jó a lift, vételezésnél kénytelenek egymásra várni. Az alsórész szabászatról például a dolgozók maguk járnak anyagért és néha 20—30 perc alatt sem kerülnek a vételező asztalhoz. Ez egy példa, de hasonló száz is volna. Üzemünk évente 90—100 millió forintot érő textil anyaggal is dolgozik. Számításaim szerint az anyag hasznosítás 86 százalék körül van. Ezen is feltétlen lehetne javítani. — S csak 2—3 százalékos anyagfelhasználás javulással mar milliókat menthetnénk meg évente. A vállalati szervezettség sem megfelelő még. Ez is évek óta húzódó gondunk. Ebből adódhat máig is sok esetben a felelősség tologatása, áthárítása. Erre is visszavezethetők azok az elvtelen viták, amelyek időnként főosztályok vagy raktámokok és gyárrészlegvezetők közt lezajlanak, s amelyek sokszor nem az egész gyár, hanem csak szűk körök érdekeit képviselik. Ha nem soroltam is fel milliókban, mennyi értéket kell ez évben üzemünknek termelni, egyet még meg- jegyzek: évente átlag 280— 300 cipőmodellt gyártunk. Tehát minden napra jut bőven gond. Egy dolog azonban kedvezően oldj* fel gondjainkat: a munkás- kollektívák fokozódó aktivitása, törődése életünkkel, üzemünk életével. Világszínvonalú . magyar konstrukció Megkezdték a D 4 K—B traktor sorozatgyártását a Vörös Csillag Traktorgyárban Egy új traktortípus megalkotása is úgy kezdődik, mint egy hídé, vagy épületét a tervezéssel. Pontos mémötki rajzok és számítások határozzák meg a rengeteg alkatrész alakját, méretét, rendeltetését. Az új D4K raktortípus Kor- buly János és Rhórer Emil Kossuth-díjas konstruktőrök ' alkotása. Ez a traktor nemcsak továbbfejlesztése az ..előző D4K—A változatnak, hanem a tervezők sok tekintetben új műszaki megoldásokat is alkalmaztak. Ezek alkalmasabbá teszik a gépet a gyorsművelésre. - • • A D4K—B traktor proto- típusának egy példányát már az őszi Mezőgazdasági Kiállításon megszemlélhették a látogatók százezrei. A KGST országok nemzetközi gépbemutatóján a bíráló bizottság aranyéremmel tüntette ki a konstrukciót. Az új traktorra felfigyeltek a baráti országok szakemberei, sőt néhány tőkés ország szakértője is. Ilyen előzmények után került sor a Vörös Csillag Traktorgyárban november első napjaiban az első példányok, az úgynevezett nullszéria gyártására. Ezt követően ezekben a hetekben megkezdődhetett a so- . rozatgyártás. A D4K—B a nagyteljesítményű traktorok kategóriájában minden értelemben világszínvonalat képvisel. Négy kerék-hajtása alAmiről a brigádnapló nem beszél Társadalmi munkák? n. Kimentem a fűtőházba, mert nem hagyott nyugodni a dolog. Ügy éreztem, a fűtőháziak nagyon is jól tudták, nem jó, ahogyan Fancsali Ferenc vezetett, csakhát... Több emberrel beszélgettem a társadalmi munkáróh — Szigeti néni? Igen, a férje sokáig itt dolgozott. Meghalt. Ha jól tudiuk, a brigádvezető anyósa. Ugye? — Igen — válaszoltak töb. ben is. — Hogy Endrődre mentek házat építeni? Hm. Lehet Mi is tudunk róla. — Egy Fekécs nevezetű idős bácsinak? — Nem. Ügy tudjuk, a vej-nek. Mi is a vejük, nem tudod? — A vejük? Ha jól tudom, tsz elnökhelyettes — szólt a kérdezett. Sóhajtottam. A fűtőházfőnök semmi rosszat nem mondott B. Simonról. — Több mint két évig beteg volt. mielőtt a tartalékra került Nagyon jól végezte a munkáját, beilleszkedett a brigádba is. Egyszer csak hallom, nem egyeznek Fancsalival. Egy idő után bejelentette, már három hónapja nem beszél a fűtőjével. A szolgálati szabályzat szerint ilyesmi nem engedhető meg. Levettem a gépről. Űj fűtő, új brigádtag került a he* lyébe, Molnár Kálmán. A brigádtagokkal egy ebédszünetben tudtam az ígért beszélgetésre sort keríteni. Fancsali kivételével mindhárman ott voltak. A földet nézték nagy kitartással. A fényképek után mint ismerősöket, a nevükről szólítottam őket. — Szakács elvtárs, mondja már el, miért váltak meg B. Simon Ferenctől? — Máshova helyezték — válaszolt kurtánj — Miért? — Nem egyeztek a brigádvezetővel. — Nem tudja, miért? — A szelepdurranásból kifolyólag. — Próbáltak vele beszélni? — Persze. Egyébként is neki kellett volna bocsánatot kérni, mégis csak 8 mozdonyvezető a főnök, — Bocsánatot? — Kérem, nagyon éhesek vagyunk, sietni szeretnénk — mozdult türelmetlenül. Nem tartóztattam őket, de megígértem, estére, ha a szolgálattal - végeznek, ellátogatok hozzájuk. Molnárékhoz korán érkeztem. — Jöjjön csak be — invitált a felesége. — Jön már nemsokára. Előhozakodtam a szocialista brigáddal’ — Az én férjem nagyon jó ember. Az mindenkivel kijön. Nagybeteg a gyomrával, de azért mindig megy a társadalmi munkára. Tudja. én a családi béke érdekében nem akarok szólni, de nekem nem tetszik ez. Napokig oda voltak End- rődön is. Csakhát a mostani az könnyebb munka, ott szeretne maradni, aztán csak megy, nem szól az senkinek. Megjött Molnár Kálmán is. Ketten maradtunk a szobában. Sokáig mindenféle hétköznapi dologról beszélgettünk. Aztán megkérdeztem: — Másnál is voltak? — Egy barátjának segítettünk letörni a kukoricát. Hallgattunk. — Én megcsinálom — szólt hosszú szünet után. — Én mindenkivel kijövök. Elbúcsúztam. Szakács Imre a Verseghy út 7. szám alatt, a kilences baraképületben lakik. Egy- szoba konyhás lakás Elő- szőr a konyhába tessékelt. Mintha imaházba léptem volna, olyan monoton mor- molás fogadott, öt iskolásgyerek tanulta a leckéjét — A hatodik kórházban van — mondta szomorúan Szakácsnő. — Súlyos szívműtéten esett át. Megmondta a főorvos, hogyha hazakerül, a legnagyobb nyugalomra lesz szüksége. — Nyugalom? — sóhajtott a férfi. — Egy szobakonyhában? — Kétszobás lakást kértem. Tudja, mióta Ígérik? Évek óta. A legnagyobb kislány tizenhét éves. Mosakodni, tisztálkodni nem lehet már ilyen nagy gyerekek előtt. Menjünk a szobába. Nem fényűző, de tiszta szobában kinált hellyel. — Egyedül dolgozik? — kérdeztem. — Igen. A feleségem a hat gyerektől nem helyezkedhet el. — Mennyit keres? — Ezerhatszáz, ezerhét- száz között. Ezért is nem tudok sokszor résztvenni a társadalmi munkában, mert még a szabadidőmben is dolgozni kell. Mindent felfal ez a hat nagy gyerek. — Társadalmi munka? Kukoricát tömi egyeseknek mi? — mérgelődött a felesége. — A jutalmazásnál meg mások veszik fel a sok pénzt. Szemtelenség. Megoldódott Szakács Imre nyelve is. — Tudja, amikor megalakult a brigád. Fancsali elvtárs azt mondta, hogy maid mi. szocialista brigádok kapjuk a jutalmakat. Azután, amikor a jelvényt átadták, ő ezerhármat vett fel, a fűtő hétszázat, én háromszázat kaptam, Bede Ferenc meg százat. Nagyon rosszul esett ez nekem, higyje el. — Azután azok. akik már nincsenek a brigádban olyanok voltak, akiknek nem éppen úgy ott lenne a helyük mint maguknak? — kérdeztem. — Dehogynem. Csakhát..Bognár János Folytatása következik: Felrobbantom a brigádot kalmassá teszi arra, hogy a legnehezebb terepviszonyok között is dolgozhassanak vele. A traktor sokoldalúságát kétfokozatú erőleadótengely és négy másziósebesség fokozat növeli. A vontatásban bizgozhassanak. üzemeltetése elsősorban a_ nagy Vonóerőt igénylő munkáknál gazdaságos. A 90 lóerős motorjának hasznos vonóereje 4500—4800 kg, vagyis körülbelül 70 'lóerő. Az alkotók elképzelése A Vörös Csillag Traktorgyár szerelőcsarnokában egyszerre 40 darab D4K—B traktort szerelnek Még hátra van a festés és a műszaki átvétel, de már saját kerekein áll az űj traktor a gyár udvarán tonságossá teszi a légfékberendezés. amely a pótkocsihoz is csatlakoztatható. A rászerelt hidraulikus'berendezések lehetővé teszik, hogy úgyszólván a mező- gazdaságban használatos összes munkagépekkel dolezekben a hetekben válik valóra a Vörös Csillag Traktorgyárban. Hiszen a jó konstrukció-és a jó gyártás csak együtt eredményezheti az új, a gyakorlatban majd jól beváló traktortípus elterjedését. V!lfanyvezeíék — szíva Ily ti telep — csemetekert a ko^- ségfe jlesztési alapból Ez évben befejezik a község teljes villamosítását Tiszaföldváron. A községfejlesztési alapból 8 kilométer villanyhálózat építésére 730 ezer, a közvilágítás bővítésére, korszerűsítésére pedig 210 ezer forintot terveztek. A munkákat márciusban kezdik meg és az év második felében fejezik be. Sok problémát okozott a strandfürdő elhasznált termálvize. Eddig a Ho!t-Ti- szába vezették el, de pusztította a halállományt és a környező termelőszövetkezetek számára használhatatlanná" tette az öntöző, vizet. Szintén a községfejlesztési alapból 100 ezer forintot fordítanak egy szí. vattyútelep éoítésére, amely átemeli a termálvizet az élő Tiszába. Erre még 260 ezer forint bankhitelt ia felvettek. Kivitelező a Közép tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A szivattyúié^ lep június végére készül el. Fásítjáik a község utcáit. A község lakói a tavasszal 5000 csemetét ültetnek el társadalmi munkában. A községfejles'ztési alapból a csemetekert fenntartására 5000 forintot fordítanak. 25 űj oktatófilm Évről évre nő az érdeklődés az oktatófilmek iránt. Az iskolai filmintézet 1963- ban 65 000, a múlt eszten- soben már 890 000 kópiát kölcsönzött az iskoláknak. Az intézet ez évi terveiben 25 új oktatófilm készítése szerepel. Különösen érdekesnek ígérkezik az űrhajózásról szóló kétrészes film, amelyet középiskolások számára forgatnak. Az intézet munkatársai folytatják a már korábban megkezdett különböző sorozatokat is. így például elkészítik a történelmi sorozat ötödik részeként a nagy gazdasági válság Magyarországon című filmet. Az idén egyébként újabb 12 magnófelvétel is készül a nyelvoktatás segítségére, többek között az általános iskoláknak az 5. osztályos új orosz tankönyvekhez, továbbá a technikumok számára a 2. osztályos orosz, német és angol nyelvoktatáshoz,
