Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-09 / 7. szám

Á vezetés tudománya

Vitáit proletárjai, egyesüljetek!

LJ állunk olyan vezetők* ■ ről, akik jelenleg semmilyen — politikai vagy gazdasági oktatásban nem vesznek részt Nem éppen vigasztaló jelenség ez, sőt káros, retrográd szemléletet is tükröz. Vezetők — ma — tanulás nélkül?! Amikor világszerte kifejlődőben van a vezetés, mint tudomány1 S nemcsak nálunk, hanem a többi szocialista államban is kiépülnek a vezetőképzés Intézményes oktatási keretei?

Először is leszögezzük, hogy a vezető fogalmában — semmieset. _ gém egyetlen, de legfőbb kritériumnak azt a jogot és lehetőséget tartjuk, hogy mások munkáját meghatározhatja, befolyásolhatja, ellenőrizheti, értékelheti. Azaz: em& berek tevékenységét közvetlenül irányítja.

Éppen az a tény, hogy a vezetés — ..személyek vezetése”, különleges prbblé- mákat vet fel a szocialista társadalomban. Hogyan? — teheti fel a kérdést a mindennapi gondolkodás — nálunk, ahol a termelőeszközök közös tulajdona társadalmi valósággá tette minden ember egyenlő jogát, mégis fennáll a vezető és vezetett viszony egyenlőtlensége? Nem ellentmondás az, hogy az emberek bizonyos csoportjának joga van más emberek munkáját megszabni, ellenőrizni — és így tovább? Mint Lenin is rámutatott, az egyenlő jogok ellentmondásaként szükségszerűen fennmaradt az egyenlőtlenség a szocialista társadalomban — a munka- megosztásban. Ebben benne van a vezető és vezetett viszony megléte is.

Történt-e akkor változás az előző társadalmi rendszerrel összehasonlítva a vezetők és vezetettek viszonyában? — kérdezheti valaki. Egy különbségre mindjárt rámutathatunk. Nálunk a vezetők tevékenysége igen sokirányú közösségi, társadalmi kontroll mellett megy végbe, s ez azzal összefüggésben is, hogy a mi vezetőink az össztársadalom érdekeit képviselik — ha esetenként hibáznak is — minőségi változást jelent.

Volt időszak, amikor a sematikus gondolkodás a vezetők és vezetettek viszonyát azzal akarta nemlétezővé tenni, hogy kimondta: Csak technikai

alare^'3"1* m-ől. a doleok igazgatásáról beszélhetünk nálunk, emberek tényleges irányításáról nem. Ebből az erőszakolt tagadásból következett aztán az a felfogás, hogy ha ez így van, a ió vezetőnek csak ió elektromérnöknek, mezőgazdásznak, jogásznak, esztergályosnak kell lennie, értsen a dolee’ irányításához. az emberekkel való bánásmód nem fontos. Az már úgyis „jön” a tapasztalatból. rátermettségből, a jó vezető érzékből, mert hisz vezetőnek születni kell, A szocializmus végleges győzelmével azonban megváltoztak a kritériumok. Nemcsak politikai megbízhatóság. nemcsak a dolgok igazgatásához való értés a feltétel ahhoz, hogy valaki :ió vezető legyen. A vezetőnek ma o-z emberek irányításában is jó szakembernek kell lennie.

Szó se róla, nem kell lebecsülni a veleszületett képességeket, hosszú gyakorlattal továbbfejlesztett készséget, érzéket egy vezetőnél, — de hogy korunkban egyszerűen nem nélkülözheti a vezetés egyre tudományosabban rendszerezett ismereteit sem. az is kétségtelen. Csupán néhány olyan tudományágat említünk, amely feltétlenül értékes ismereteket ad a vezetés tudományához. Elsőnek talán a kibernetikát hozzuk fel, amely az önirányító rendszerek vezérlésének tudománya. Ez ma még viszonylag kevés

praktikus segítséget ad ugyan, de a magasabb szintű, bonyolult mechanázamu- sú rendszerek irányításánál már megmutatkozik a benne rejlő nagy perspektíva — és a kibernetikával való „ismerkedés” hasznos lehet minden vezetőnek, mert ráirányítja a figyelmet a feladatok egészére, az összefüggések tanulmányozásának fontosságára, az információk jelentőségére. Hiszen egy-egy vezetési egység felfogható bizonyos önirányító rendszernek.

Ha egy gazdasági vezetőt megkérdezünk, miket tart a vezetés helyes módszereinek, ilyeneket mond: Mindig fontossági sorrendben kell foglalkozni a döntésre váró kérdésekkel. Ne aprózzuk el a munkánkat azon a címen, hogy „mindenről tudnunk kell”. — Hopv ne szakadjunk ezerfelé, ahhoz jól kell kiválasztanunk vezető munkatársainkat. Legyenek azok önállóak, merjenek az igazgató láttamozása nélkül intézkedni. Arra neveljük a vezetés középeárdáiát, hogy közülük minél többen tudjanak népgazdasági méretekben, távlatokban gondolkodni;

Mindez 1 -hány csepp a vezető szerteágazó tevékenységi köréből, de kapcsolatos az emberek kiválasztásának, értékelésének készségével. A szocialista társadalom létrejöttével megszűntek az antagonisz- tikus társadalmi osztályok. Szocialista szektorban dolgozik a munkás éppúgy, mint a tervezőmérnök, vagy a volt középparaszt tsz-tag. Ám a vezetőnek nem lehet szem elől tévesztenie, hogy akiket irányít, ma is meghatározott társadalmi rétegek tagjai. Más-más környezetben élő emberek különböző értékítéletek, előítéletek, törekvések, magatartásbeli normák hordozói. Nem elég, ha a vezető mindezt régi gyakorlata alapján, ösztönösen is „felszámítja”. Igen sokat nyer emberismeretben, ha például a szociológia tudományos eredményeire is támaszkodva Ítéli meg az emberek magatartásának eredőit.

A pszichológiával való találkozás is könnyebbé teszi a vezető dolgát. Akkor szintén tudományos ismeretekből, tehát nemcsak ösztönből, megérzésből kiindulva foglalkozik az emberekkel. Mint egyéniségekkel, akik különböző képességek, adottságok, hajlamok, vérmérséklet „megtestesítői”, — azonkívül, hogy más-más rétegekből jöttek.

D

e miért szükséges ez a sokoldalról szerzett, tudományosan rendszerezhető ismeretanyag? Az-e ezzel a cél, mint a kapitalista világban kialakult „manipulációval”? Ott a tudományos megalapozottságú emberismeret arra való, hogy ennek segítségével elsorvasszák az emberek önálló akaratát, személyiségét. Ezt az elvet mi elvetjük. A szocialista vezetőnek nemcsak meghatároznia, befolyásolnia, értékelnie, ellenőriznie kell a dolgozókat a vezetés tudományának mindjobb elsajátítása révén, hanem hozzá is kell segítenie a vezetet- tefcet, hogy minél gazdagabban fejlesszék ki személyiségüket, tehetségüket maguk és a társadalom javára.

Mindezt annak érzékelte- tésére mondtuk el, hogy a vezetés egyre jobban olyan kialakulóban levő külön tudomány, amelynek elsajátításában nem lehet egy esztendőt sem kihagyni... Hiszen még a ió pap is holtig tanul. (T. I)

SZOLNOK HEüYII

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA

XVL évfolyam, 1 szám.

Ára 50 fillér

1965. január 9., szombat.

Mta:

Tanácstag a város peremén

II

Télen hafnall háromtól • •.

II

Megszakadt a barátság

II

Fiatalok

a „babaháziban"

II

Családi körben

Több mint félmillió növényvédelemre

Szinte felmérhetetlen károkat okoznak a mezőgazdaságban a növényi és állati kártevők. Ha idejében nem védekeznek, az egész termést megsemmisíthetik. A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben például 1963-ban 7.5, tavaly csak 2 mázsás átlagot adott az olajlen.

— Elvitte a somkóró bagolypille hernyója — magyarázza Bertótá István, a fiatal agrármérnök. —1 Szinte minden növényvédőszert kipróbáltunk, de hatástalanok voltak. A nyár végén kaptuk a német importból származó Tiodánt. Ez megfelelt, de későn jött. Odalett a 110 hold olajlen termése.

Pedig a Szabad Nép Tsz- ben nem hanyagolták el a növényvédelmet A védelem megszervezését, irányítását

a fiatal szakemberre bízták. Két RS 09-es, egy Rapitox 2-es gép a szinte egész éven át a növényvédő brigád szolgálatában állt. Rajtuk kívül a szőlő- és gyümölcs-brigád önállóan dolgozott a saját területén.

— A tavasszal kezdtük a védekezést — mondja. — Ezerhétszáz holdon vegy- stzerezttik a búzát. A gyomok teljesen kipusztultak, a búza szépen fejlődött, haragoszöld volt. 16.38 mázsás átlagot adott a betakarításkor,

— A cukorrépáit poroztuk. majd permeteztük. A Dikon Írttal együtt csepnfo- lyós állapotú műtrágyát is adagoltunk. Ez is bevált.

— Később a borsót Kre- zonittal vegyszereztük. A fajta- és étkezési borsó a

Tizenhatezer

mezőgazdasági dolgozó piheni a szakszervezeti üdülőkben

Mezőgazdasági dolgozóink i körében öt-hat évvel eze- í lőtt még valósággal toborozni kellett az üdülőket. Azóta általánosan népszerű lett ez a kezdetben idegenkedve fogadott pihenési mód, s ma már nem a beutalók elhelyezése, hanem inkább az igények kielégítése okoz gondot. A mező- gazdasági és erdészet; dolgozók szakszervezetének összesítése szerint 1964-ben már több mint 16 000 mezőgazdasági dolgozó töltötte jól megérdelemt pihenő idejét a SZOT, a ME- DOSZ és az egyes mező- gazdasági üzemek saját üdülőiben. A különösen kedvelt családi üdülési beutalókból még mindig keveset, nem egészen hétszázat tudtak kiadni, ugyanakkor bővültek a külföldi csere- üdülési lehetőségek. Az év elejétől együttesen mintegy ezer mezőgazdasági dolgozó pihent az NDK, Csehszlovákia, a Szovjetunió, Ausztria, Lengyelország és Bulgária legszebb vidékein. A SZOT dédesi és budapesftövekszik a híradás technika, a finommechanika- és az autó- és traktoripar exportja

A Vasas Szakszervezet központi vezetőségének pénteki ülésén Pólyák János főtitkár beszámolója alapján megtárgyalták a múlt évi munka tapasztalatait és az idei feladatokat.

Pólyák János referátumában utalt arra, hogy a kohó- és gépipar előzetes adatok szerint 100 százalékra teljesítette tavalyi teljes termelési tervét, nagy erőfeszítések árán export- feladatainak is eleget tett. Ezenbelül azonban a gépgyártásban bizonyos elmaradás tapasztalható, — amit a kohászat pótolt.

1965-ben a termelés növekedése valamivel lassúbb lesz, a gépipar terve körülbelül 4,1 százalékkal magasabb a tavalyinál, az exporttermelés ugyanakkor 6,3 százalékkal növekszik Az átlagosnál nagyobb a termelés fejlődésének üteme az autó- és traktoriparban, a csapágyiparban és a híradástechnikai iparágban, az említett ágazatokon kívül az átlagosnál gyorsabban növekszik a finom- mechanikai és az általános

gépipari üzemek exporttermelése. A kohászatban csupán 1,6 százalékkal lesz magasabb a teljes termelés. Az export azonban 7,7 százalékkal fokozódik. Elsősorban a hidegen hengerelt áru, a nagyszilárdságú acélhuzalok és a színesfémek termelése került előtérbe.

A gazdaságossági követelmények mindenütt jóval nagyobbak, mint tavaly. A múlt évihez viszonyított többlettermelést a gépiparban 73 százalékban, a kohászatban és a villamosenergia iparban pedig teljes egészében a termelékenység javításával kell elérni. A termelési költségeket a gépipari és a kohászati vállalatoknál átlagosan 1,5, a villamosenergia iparban pedig 1,4 százalékkal kell csökkenteni.

Az előadó utalt arra, hogy egész sor üzemünkben új gépeket helyeztek üzembe, korszerű technológiákat vezettek be, de a munkanormákon nem változtattak az új feltételeknek megfelelően. Az ország fejlődésének érdekei me®k^vefQiik hogy sehol se tűrjenek el ! laza normákat. 1

ti üdülőjében megszervezték a szocialista brigádok vezetőinek és tagjainak csoportos üdülését.

1964-ben szerveztek először csoportos üdülést a szakszervezet, illetve a földmunkásmozgalom veteránjai számára is. — A szakszervezet, mint illetékes munkatársai elmondották, itt is megkülönböztetett szeretettel vette körül a régi harcosokat. Az üdülésük teljesen ingyenes volt, s gazdag programmal gondoskodtak róla, hogy valóban jól érezzék magukat

A termelőszövetkezeti tagok üdülését az Állami Biztosító keretében működő biztosítási és önsegélyező csoportok szervezték. A végleges statisztika még nem készült el, de az előzetes adatok szerint tavaly mintegy 10 000—12 000 szövetkezeti gazda töltött két hetet az ország legszebb üdülőiben, illetve vett részt kül- és belföldi társasutazásokon

nagy szárazság ellenére 400 holdon nyolc mázsás átlagot adott. De a bagoly- pille...

A fiatal szakember gondolata visszatér az egyik legnagyobb kártevő elleni védekezésre.

— A második kaszálásból egy 70 holdas lucerna táblát hagytunk magfogásra. Az állomány igen szép volt, négy mázsás maghozamot ígért. Ám a bagolypille egy hét alatt elpusztította. — Négyzetméterenként 70—90 hernyót számoltunk meg. Végül ki kellett szántanunk. A harmadik kaszálásból 230 holdon fogtunk magot. De ebből csak 80 hold volt a tökéletes. Az idén jobban felkészülünk. Kétszáz kiló Tiodánt tartalékoltunk a bagolypille ellen.

— Az aranka milyen károkat okozott?

— Viszonylag nem sokat; csak 190 hold lucernát kellett a túlzott fertőzés miatt kiszántanunk. A védekezést időben megkezdtük. Krezo- nittal és Dikonirttal permeteztünk; Majd mindhárom üzemegységünkben egy-egy öregekből álló brigád alakult. A vezetőség jutalmazta őket az eredménytől függően. Kannából gázolajat locsoltak az aranka foltokra és elégették. Gázolajat magas nyomással is permeteztünk kS.

— Bizonyára költséges volt.

Utánanézett s/r. anyag- könyvelőknél.

— Negyvenkétezer forint értékű gázolaj fogyott el.

— Es milyen összeget fordítottak növényvédelemre?

— Csupán az anyag ára 300 ezer forint vcát.

— Ha hozzászámoljuk a munkabér költséget és a növényvédőszerhez nyújtott jelentős állami támogatást, jóval a fél millió forint felett van a védekezés.

Megtudtuk, hogy a fiatal agrármérnök üzemga2dászi beosztása mellett az idén is irányítja a növényvédelmet. Tovább tanul. Elvégzi az Agrártudományi Egyetem egyéves szakmérnöki tanfolyamát. A termelőszövetkezet most újabb három gazdát küldött Kenderesre, a növényvédő szakmunkás- képző tanfolyamra. A földváriak az idén jobban felkészülnek a növényi kártevők ellen.

Márciusig nem változik az egyeztető bizottságok szervezeti felépítése

Az 1965. január 1-től érvénybe lépett új munkajogi szabályozás egyeztető bizottsági vonatkozásairól kérdeztük Bolyhos Istvánt, a Szolnok megyei Területi Egyeztető Bizottság elnökét.

— Fel szeretném használni az alkalmat arra, hogy felhívjam a Szolnok megye területén lévő gazdasági egységek, vállalatok igazgatóinak, hivatalvezetőinek és szakszervezeti titkárainak figyelmét a következőkre — mondotta. — Az új rendelkezés minden vonatkozásában érvényes,

kivételt képez azonban az egyeztető bizottságok, illetve a területi egyeztető bizottság munkaügyi döntőbizottsággá való szervezése. A 33/1964. kormányszámú rendele 19. §. 3. bekezdésében foglaltak szerint az átmeneti időben továbbra is az egyeztető bizottságok tárgvalíák — a régi szervezési forma szerint — a munkaügyi vitákat.

— A munkaügyi döntőbizottságok szervezésére előreláthatólag csak a szak- szervezeti bizottságok választása után, március elején kerül sor,