Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
WB5, Január 1.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Baráti küldetés ARA IV V GHÁNÁBAN Odakinn szitál a hő, fehér a járda, az úttest, ide- benn a sarokszoba asztalánál az egyenlítői nyárról, Afrikáról, a család „második otthonáról” folyik a szó. Dr. Jilly Pongrác másfél évvel ezelőtt, 1963 májuséban családjával együtt elköltözött Ghana fővárosába, Akkrába, ahol mint haematológus és transzfúziós szakorvos az akadémia orvostudományi kutató intézetében dolgozott. Az intézet kérésére meghosszabbította szerződését a következő 15 hónapra, de az ünnepeket idehaza tölti. Megérkezése óta tart a vendégjárás. Milyen az élet Afrikában? Hogy lehet megszokni a trópusi időjárást? Záporoznak a kérdések, s a rokonszenves házaspár nem győz válaszolni. Amikor kifogynak a szóból, rövid pihenőre előkerülnek a fényképek pálmafákkal, lapos tetejű épületekkel, tengerparti tájakkal, a miközben az eredeti ghanai kávéból főzött kitűnő feketéből megkínálják a vendégeket, ablakot nyitnak a sokszor emlegetett, és mégsem eléggé ismert afrikai ország, Ghana életére... A város. Félmillió lakos, szétszórt település, egyenlítői éghajlat, tengerpart Lakásunk az Airport Area városnegyedben van, a munkahely ettől nyolc mérföld- nyire. Az akadémia gépkocsit adott személyi használatra, ezzel közlekedtünk. Autóbusz, villamos nincs, taxik és több kisebb teherkocsi bonyolítják le a forgalmat. A tenger felől állandóan érkeznek a sűrű felhők, néha olyan alacsonyan, hogy a házak között gomolyognak, s rávetődő árnyékunk is meglátszik rajtuk. Amikor megérkeztünk, kezdődött az esős évszak hatalmas felhőszakadásokkal. A levegő egyébként is állandóan páratelt volt, 80 és 100 százalék között. A hazulról velünk hozott bőrholmik, cipők, de még a szegedi paprika is azonnal megpenészedtek. Ezeket villanymelegítővel fűtött szekrényekben kellett tartanunk. A paprikát pedig ghanai fűszerekkel helyettesítettük. A magyar konyhát persze megtartottuk, ennek — dicsekvés nélkül mondhatjuk — Afrikában Is híre van. Az Akk- rában megtelepedett külföldiek. ha a magyarosról esett szó, Bartók, Kodály neve, a Hungárián Revue legújabb száma után a magyar konyhát emlegették leginkább. Túrós csuszát, vagy rétest is készíthettünk, noha tehén tartás nincs azon a tájon. Dobozokban árusítják az importált túrót. Rengeteg a gyümölcs: datolya, banán, mogyoró, grape fruit... Csak a jó hazai alma hiányzott a gyerekeknek. Néha előfordult az üzletekben, persze méregdrágán. 2 ..... B ennszülöttek és fehérek. Legalább nyolcféle néger törzs, ugyanannyi nyelv. Egymást csak a volt gyarmatosítók, az angolok nyelvén értik meg. Az angolok gondosan ápolták a törzsek közti ellentéteket. Eltávoz- tukkal itthagyták az egyetlen eszközt, amely megkönnyíti a törzsek kapcsolatát, közeledését, megértését. Az iskolákban angolul tanítanak (amerikai, angol éu ghanai tanítók), angolnyelvű az újság, rádió, az irodalom. A mi gyermekeink, Gábor és Eszter is. angol iskolába jártak. Gábor kitüntetést is kapott ev végén, olyan jól megtanult beszélni. Mondanom sem kell. hogy a kis fekete pajtásokkal éppoly nagyszerűen megértették egymást, mént például idehaza. A „bennszülöttek” egyébként barátságosak, kedélyesek, zene. és táncművészetük rendkívül fejlett. A fehérek iránti ősi ellenszenv kiveszőben van, bennünket például mindenütt barátságosan fogadtak. A legműveltebb ghanai réteg, az európai iskolákon nevelkedett hazai értelmiség pedig kulturális, tudományos munkában is teljesen egyenrangú a fehér kollégákkal. 3 _ A termeszek. Két héttel Akkrába érkezésünk után váratlanul meglepték a várost. Sűrű rajokban, valóságos felhőkbe zúdultak a házak közé, s bár hermetikusan elzártuk a lakás összes nyílását — a mosz- kitóháló egyébként is az ablakon van — mindenhonnan előbújtak a szárnyas hangyák, felfalták a legkisebb morzsát is, aztán reggelre elhullatták hártyaszárnyaikat, úgy kellett ösz- szesöpörni, s ezzel vége is volt a fergeteges tiszavirág- áradatnak. Nem messze a lakásunktól ott vannak a termeszkúpok, ezek a szilárd, kemény építmények, s ha nincs is rajzás, a termesz állandó vendég a háznál. Van persze csecselégy, moszkitó, színes gyíkok számtalan változata, és mérges kígyó. A kertünkben is volt, a gyerekeket mindig féltettem, ha a kertbe mentek játszani. Néhány év múlva persze elhúzódnak a környékről, nem kedvelik az ember társaságát, de a mi házunk, mint említettük, nemrég épült... 4 „ _ ljm Rabszolgavár a tengerparton. Elminát minden fehér embernek látnia kellene. Mi is megnéztük. Pálmák, vakító napfény, tengerpart, apró házikók, segy komor épület: a rabszolgavár. Tulajdonképpen erődítmény, 1482-ben épitették a portugálok. A város neve is portugál: El mina, a bánya az aranyra emlékeztet, itt hajózták be az országban összeharácsolt aranyat. Az ország régebbi neve: Goid Coast, Aranypart... Persze, a leleményes fehérek gyorsan rájöttek, hogy van itt az aranynál is nagyobb érték, s bányászni sem kell: a rabszolga. Az el- minai várerődben gyűjtötték az összefogd osott négereket. Komor falait, hosz- szan elnyúló kerítését, díszes főbejáratát sok kénen megörökítettük. Ma már barátságos idegenforgalmi látványosság, mosolygós fekete rendőr teljesít előtte szolgálatot, gyerekek játszadoznak az udvarán, s a régi ágyúk elhagyottan merednek a falak tetejéről a tengerre. Az Aranypart mentén mindenütt állnak még a rabszolgavárak. Az embertelenség emlékművei. 5 _ Egészségügy. Majdnem hétmillió lakosra ötszáz orvos jut. Ez a kedvezőtlen arány rohamosan javul. Minden nagyobb városban működik már kórház, másutt egészségügyi szolgálat. Körorvosok nincsenek. A súlyosabb betegeket kórházba szállítják. Külföldről tervszerűen szerződtetik a szakorvosokat, kutatókat, így kerültünk mi is Akkrába. Mint haematológus elsősorban a vérsejt betegségekkel, a malária és a sarlósejtes vérszegénység ösz- szefüggéselvei foglalkoztam. Nyolcezer vérmintát gyűjtöttünk, elsősorban ötéven aluli gyeremekektől, ezek rendszeres feldolgozása vár ránk a következő időben. Részt veszünk a nagy maláriaellenes hadjáratban is. A kormány elrendelte, hogv a főváros környékén gyökeres moszkitóirtást kell rendezni, ennek eredményeit. hatását tudományosan feldolgozzuk. Az intézetben egyébként a világ minden tájáról érkezett kitűnő szakemberekkel és a tehetséges fiatal ghanai orvosokkal együtt dolgozhattam, rendszeresen kicseréltük tapasztalatainkat. Kiléptünk a szűk nemzeti, sőt európai keretekből, hatalmas új területek ismeretével gazdagodtunk, ez pedig a hivatását szerető orvos szempontjából felbecsülhetetlen értékű. * Néhány hét múlva ismét útrakel a Jillv-család. Tél közevén indulnak s a legforróbb nyárba érkeznek. Repülőgépnél hat és fél óra az út Európából Akkrába. Kisebb lett a világ, közelebb kerültünk egimáshoz. Akik bennünket képviselnek, mint dr. Jilly Pongrác és családfa is, a barátság szálait erősítik hazánk és a fekete földrész lakói között, A barátság és az egyiivé- tartozás diplomatái ők, távol a hazától, abban az országban, amelynek népe végre saját magának akarja megteremteni az Arany Ghánát... Feliegvezte: Bertalan Lajos g'^«»mK»»w-JOTIOCTX»»;MWXXIOOOCOtlOOOOCIOOÜOOO|Milocn«1onnf.CTw>yv-<-.v. Húsz esztendő A Néplap felszabadulási pályázata Jövő tavasszal, 1965 április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját. Az elmúlt két évtized gyökeresen átformálta országunk arculatát, s nincs talán egyetlen olyan ember, akinek élete ne példázná ezt a mélyreható történelmi változást. A nagy törtére'mi sorsforduló apró mozaikköveit szeretnénk összegyűjteni. amikor pályázatot hirdetünk és kérjük olvasóinkat, ÍRJAK MEG életüknek azt a legszebb, legkedvesebb élményét, amely legjobban példázza, hogyan változott meg hazánk felszabadulása után a magyar nép sorsa. Várjuk valamennyi kedves olvasónk levelét. A pályázatra beérkezett írások leeiobbiait január 1-től folyamatoson közöljük. A meztelent írások közül a legjobbakat magas jutalomban részesítjük. I. DÍJ UTAZÁS A SZOVJETUNÓBA Ezen kívül még sok jutalmat osztunk ki. A pályázat elbírálása és a jutalmak kiosztása 1965. április 4-én, a felszabadulási ünnepségek keretében történik. A Szolnok megyei Néplap Szeritcsziosege MWWWWWWNMBltWft MWWainOOPllOOOOMOí > Jászberény egészségügyi fejlesztése Kórházbővítés, nővérszállás — Épül az új rendelő A 210 ágyas jászberényi kórház túlságosan szűk volt a város és a járás betegeinek gyógyítására. A város és a járás vezetői 6—7 éve kezdtek tatológiai szakrendelés. Egyrészt ez indokolja, hogy az egészségügyi intézmények közé soroljuk, másrészt pedig az, hogy a fürdő vizét hivatalosan gyógyítóhatásúnak minősítették; Január elsejétől törések után, reumatikus bántalmak stb. esetén küldenek Jászberénybe a környékről betegeket. (v. p.) Jól érzik magukat a nővérszállás lakói: Torma Piroska, Tóth Irén Híradás a megye borpincészeteiből Tízezer hektoliter újbor került forgalomba Jászberényre hárul Sékésmegye ellátása is Két új feldolgozó telep létesül 1965-ben Negyedévenként 6 ezer hektoliter bort Jogyaszt a megye nácskozni a fejlesztés lehetőségeiről. Az volt a cél, hogy lehetőleg saját erejükből, a rendelkezésükre álló községfejlesztésd alapból gondoskodjanak a kórház körülményeinek javításáról. Az együttműködés eredményeként azóta több új osztályt építettek vagy újítottak fel. Először elkészült a 40 ágyas új gyermekosztály, majd a szülészet Két éve kezdték meg a sebészet korszerűsítését: a földszintes épületre emelet került, néhány kórtermet bővíttettek, központi fűtést szereltettek be. Az emeletre december közepén költöztek be a nővérek. A csinosan berendezett 2—3 ágya: szobákban otthont talált valamennyi ápolónő, aki korábban albérletben lakott. Januárban újabb nővéreket vár a kórház. őket is el tudják helyezni a nővérszálláson. A földszintre azonban még nem költözhetett visz- sza a sebészet Több hónapja a kórház saját szakemberei javítják a megyei tanács Épületszerelő Vállalata által hagyott hibákat. Most tervezik az új hadosztály t. A szülészet mellett, előreláthatólag 1966 nyarára készül el. Felépítéséhez segítséget ad a minisztérium és a járás községei is. S a két ütemben — 57—59-ben — épült Rendelőintézet megépítéséhez, valamint a kórház fejlesztéséhez is társadalmi raui- kával járultak hozzá az üzemek, különösen a Hűtőgépgyár és az Aprítógép- gyár dolgozói. A községek évek óta fizették a hozzájárulást az új Tüdőgondozó Intézet 'elépítéséhez. A korszerű, modern épület a szabadtéri színpad mellett lesz. Már megkezdték az építését, s a terevek szerint 1965 őszére befejezik. A fürdő elkészüléséről hírt adtunk már. A gyógyító-, a termál- és a kádrészleget mint. többen Keresik fel. Biztosított betegek. részére működik már a fizikoterápia és a reurnaAzonnali belépésre keresünk szövőátképzős munkakörbe 16 évet betöltött fiatalokat. Lakást biztosítunk. Jelentkezés levélben: Hazai Pairmfszörőgyár. Budapest, IV., Baross u. 99. Nincs különösebb nyoma a megye pincészeteiben a megnövekedett ünnepi bor- fogyasztásnak, mert az ősz folyamán minden tárolótér megtelt musttal és igen nagy gondot jelentett az újbor elhelyezése. 42 ezer hektoliter bort tárolnak a Szolnok megyei pincészetek, s ahogy fogy a készlet úgy vásárolnak fel a szövetkezetektől, a háztáji gazdaságoktól szerződésileg lekötött, egyszer fejtett újbort. A számlások szerint még 16 ezer hektoliter őszi termés vár beszállításra, aminek egyrészét már két- fejtésű állapotban vesznek át a megye pincészetei, A Csongrád—Szolnok Vidéki Állami Pincegazdaság szegedi központjában szerzett tájékoztatásunk szerint az újbor minőségén sokat változtatott az elmúlt őszi esős időjárás, mert keményebbek, savasabbak lettek a borok a vártnál. Ez azzal járt, hogy meg- könnyült az ú j bor kezelése, másrészt ál'óképesebb az áru. Emiatt novemberben már forgalomba kerülhetett a derített, tisztított, egyszóval megfelelően kezelt újbor és első jelentősebb szállítmányként a homoki pincészet 800. míg a szolnoki 840 hektolitert adott át a kereskedelemnek. Azóta a megye minden pincészete forgalmazza az úibort. csupán a sza- ioli ideiglenes tároléh'dven tartalékolnak ?5 ezer hektoliter egys7er-fejtett ter- mét-f. pTT'5* feldolgozásra szánnak. Ttt hetenként k°tszer ei'enőrzik a bor minőségi állanotát. laboratóriumi elemzés útján. Az állami nir-eegazrlecág területén máz an ezer hek. toliter bort készítettek elő VeresVoftelmi forgalomra, nmiMl 10 ezer már a fo- -mer-r+ö'rhoz korii H. fi, megyében igen ielpntőz foladzf bárul a íén-rberénvi nineéq-,etro. pmelv Keepoft szelnek város fOlát-cálta. mée?r.ászt a <ínvi köz-retbe-n is fergalmozzn a V*Ozf. és p?onVfzí1| -i TZéVés megvei ér+élmní+S -'-.íoto, 1 teket: Orosházát és Gyulát látja el áruval. Csongrád megyének szintén szállít palackozásra előkészítet* bort: a szőregi töltő üzembe indít útnak szállítmányokat. De Berényben is nagy a helyhiány. A megnövekedett termés feldolgozása nagyon sok gondot okozott az elmúlt őszön. — Bebizonyosodott hogy kicsi a pincészetei kapacitása a forgalomhog képest Ezért került sor ar. ra, hogy 1965 év őszére kél új feldolgozó telepet létesítenek a megyében és ezentúl 32 ezer hektoliteres tároló tartály kapacitással növeljék a tiszakürti pincészetet. Az új feldolgozó egység létesítésére Homokon és Jászberényben kerül sor. Ez évben ezekben a pincészetekben csupán 7—8 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel, míg az újonnan építendő borászati kombioát egyenként 20 ezer mázsa termés feldolgozására képes. Az új telepek a legkorszerűbb és nagy teljesítményekre képes szőlőbogyózó géppel, léelválasztó berendezéssel, présgépekkel, törkölvtováfc- bítóvai lesznek ellátva. A kivitelezéssel kapcsolatos tárgyalások most folvnak és az állami pincegazdaság tervei szerint a következő évi szüretben már mindhárom új létesítmény bekapcsolódik. A fogyasztásra előkészített úibort csupán belföldi ellátásra használiák, de a következő negyedév : rán a külföldi piac igénye szerint exportra kerül a Jászberényi Ríziipg. A könnyű italú zamatos alföldi bor után mind nagyobb az érdeklődés. s várható, hogy az új termés tovébb öregbíti a magyar borok világhírnevét. Pzolnok megyéken ió keletié van a boroknak, amit a számok is bizonyítanak. A tászherKnvi nlnrészet 837. a szolnoki 4700 kpfcto- líterrol ínmii a menve nefil1i<+Áí'óVin,z TíTV kÖ7p] *>oon fa pírtól? tp-r a havi ■foiTyrocrz+^Q r) <«’7Ölr/'tV£l'7Atí nincészetek mán túl. T. #
