Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-08 / 6. szám
1.365. Január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemcsak feg dicsérni is kell A Érdemes-e munkahelyet cserélni? Kern könnyű a vezetők, különösen a szövetkezeti vezetők dolga. A tagok — teljes joggal — gazdáknak érzik magukat. Tulajdonosai a közös vagyonnak, az egész gazdaságnak, beleszólhatnak a gazdálkodás menetébe, irányításába. A szövetkezeti demokrácia azonban nem zárja ki, sőt feltételezd a rendet, fegyelmet. Másként nem lehetne gyarapítani a közös vagyont, s a tagság jövedelmét. Nyilvánvaló, hogy a szövetkezet elnökének, szakembereinek, brigád- és munkacsapat vezetőinek a mindennapos termelő- munka során utasítani kell beosztottaikat. Szervezni, irányítani kell a munkát, betartani az agro- és zoo- technikad szabályokat. A közgyűlés adta a megbízatást, s a vezetőknek nemcsak joguk, de kötelességük is ezt betartani. Az emberek nem egyformák. Néha megfeledkeznek kötelességeikről és szívesebben hangoztatják jogaikat. Van, akit a jó sásó, a dicséret ösztönöz jobban, másoknak a határozottabb, keményebb fellépés használ. Az öntudat, a fegyelmezettség dolga ez. A vezetőknek mindkettőt érvényesíteniük kell, s tudná, melyiket mikor, kikkel szemben használják. A tlsza őrs! Búza kalász Tsz-ben népszerű ember Molnár Boldizsár, az elnök. Maguk közül való. Szinte mindenki Boldinak, vagy Boldi bácsinak hívja. Ám az elnök sem és a vezetőség többi tagjai sem rettennek vissza attól, ha a magukról megfeledkezett embereket fegyelmezni kell. Nem szívesen teszik, de a közösség érdeke így kivárja. Az őbzi szüret idején lábra kapott az italozás a szövetkezetben. Korábban az volt a szokás, hogy szóban figyelmeztették az ilyen embereket. Most írásban, postán küldték ki a vezetőség dorgáló határozatát. A gyakorlat igazolta, hogy hatásosabb így, mert először a feleség kezébe került a levél. Volt, aki így panaszkodott az elnöknek: — Inkább személyesen mondtátok volna meg. Az asszony veszekedett velem: ^milyen ember vagy te...“ Az egyik iszákos fogatos felesége a vezetőség segítségét kérte. Behívatták az illetőt, i .megmosták” a fejét és helyreállt a családi béke. A vezetőség vigyáz a közös vagyonra, nem tűri el a gondatlanságot. Amikor az egyén hibájából kár keletkezett, megfizettették az illetővel. Felelősségre vonják a karbantartást elhanyagoló traktorosokat és levonják tőlük a karbantartásért járó, napi nyolc forintos díjazást. Máskor a közgyűlésen teszik szóvá a fegyelmező ti enkedf-k ügyét. Piruljanak a közösség előtt is. Mégsem ez a jellemző a Búzakalász Tsz gazdáira. A nagy többség igen nagy szorgalommal és becsülettel dolgozik. A vezetőség szintén figyelembe veszd ezt. Jól tudja, hogy az anyagiak mellett az erkölcsi tényezőknek is óriási hatása van a termelésben. Megbecsülik a fizikai munkát, a szorgalmas gazdákat. Egy évvel ezelőtt a sertéshizlaldában kellett rendet teremteni. Leváltottak két hanyag embert. A 600- as hizlaldában Csurgó Rudolf, Huppauer Ignác és Mályi Béla lett a gondozó. A személycsere bevált, lelkiismeretes, hozzáértő emberek kerültek oda. Az eredmények szinte ugrásszerűen javultak. Nyolc hó- naD alatt híznak meg a jóságok, kevesebb takarmány fogy. 1963-ban a két Sk 800 hízót adott le, az egyesült szövetkezet tavaly 1340-et. A hizlalda környéke esztétikailag is megváltozott, a gondozók fásítottak, virágokat ültettek. Egyszer Mályi Béla kereste fel az elnököt. — Te, Boldi, adjatok nekünk egy rádiót a tanyára. — Nem lehetett tőlük megtagadni — emlékszik vissza Molnár elvtárs. — Megérdemelték. Tavaly kísérletképpen 21 holdon ikersoros cukorrépát vetettek. Előnye, hogy géppel művelhető, szedéskor gyorsabb a kiemelése és jobban biztosítható a nagyobb tőszám. Igen, de az emberek a régihez ragaszkodtak, s nem akadt, aki vállalja a művelését. A főagronómus az asszonybrigádhoz fordult. Tardi Bélá- né 12 fős munkacsapata vállalta el a gondozást. Sikerrel. Átlagosan 210 mázsás átlagot adott ez a tábla, sokkal többet, mint a hagyományos módszerrel vetett Megdicsérték az újat felkaroló asszonyokat, nyilvánosan is elismerték munkájukat. Az idén már minden répát ikersorosan vetnek. Legyőzték a maradi- ságot. Emődi József tíztagú növénytermelő brigádját a legjobbak között emlegetik Tisza őrsön. Elsők voltak az aratáskor és a kapások le- takarításakor is. A vezetőség többször is megdicsérte őket szorgalmukért. Emő- diék is büszkék arra, hogy a vezetőség elismeri törekvésüket, s cserébe még nagyobb szorgalommal válaszoltak. A behord áskor más brigádoknál egy-egy ember rakodott, itt az eeész brigád. Ök négyszer-ötször is fordultak, míg a többiek egyszer. Tavaly tavasszal négy szövetkezeti gazda tíznapos utazásra indult Kraszno- dárba és Moszkvába. Vonattal és repülővel mentek, örökké emlékezetes maradt számukra a május elsejei felvonulás Moszkvában és különösen a vezetőség figyelmessége, mert jutalomként kapták: Ötvenegyen Szlovákiába, a Tátrába látogattak el külön autóbusszal. A tsz-tagoknak 100, családtagjaiknak 200 forintba került az utazás. A többit a közösség fedezte. Ezt is a jó munka elismeréséért kapták: A napokban, amikor Ti- szaőrsön jártunk, a vezetőség két öntöző szakmunkást miniszteri kitüntetésre terjesztett fel. Egyet az esőz- tetőktől, egyet a barázdás öntözőktől: Megérdemlik, mert rászolgáltak szorgalmukkal, a betakarított kapások magas hozamával. A nyolcadik magyar vízkutató expedíció a napokban érkezett haza Mongóliából. A 27 magyar szakember — közöttük nyolc geofizikus, egy geológus — két és fél esztendő alatt körülbelül két Magyarországnak megfelelő területen „fakasztott vizet”. „Átfésülték” a központi kerületet, valamint a tőle északra fekvő területeket, de dolgoztak Csojbal- szan és Bulgan kerületekben is. Mongóliában már csaknem 180 „magyar kút” szolgáltatja az életadó vizet: • Most töltötte be sikeres A tiszaőrsá vezetők tehát nemcsak fegyelmezni, hanem dicsérni is tudnak. Nem sajnálják az elismerő szót az arra érdemesektől. Helyesen látják: a szorgalmat nem csupán anyagilag kell elismerni. Az erkölcsi tényezők is hozzátartoznak a termelés fejlesztéséhez. Máthé László Lakásépítések állattenyésztőknek A tehenészet fejlesztésével párhuzamosan a dolgozók szociális helyzetének megjavítására tavaly és az idén mintegy 10 millió forintot fordított az Állami Gazdaságok Szolnok megyei Igazgatósága. Ebből Mezőtúron 5, Karcagon 10, Szolnokon 10 (Szolnoki, Pa- lotási, Héki Állami Gazdaságok) lakást építettek. Még épül a Jászsági Állami Gazdaságban 5, Mezőtúron 4, Karcagon 5 lakás, melyeket ez évben adnak át rendeltetésüknek. Már a második esztendőt kezdi a törökszentmiklósi mezőgépgyár, mint a BMG egyik gyáregysége. A vállalati összevonás okozta nehézségek nagyrészét leküzdve és egyre jobban az új termelési rendszerhez idomulva 1965-ben előreláthaA befejezett termelési érték körülbelül 1,2 millió forinttal meghaladja a tervezettet 1964-ben — csupán » nagyobb darabszámú mezőgazdasági gépeket figye- lembevéve — 500 régi típusú, 500 új típusú tárcsásboronát, 922 palántaültetőt, 600 Orkán járvasiló- zót és 300 adaptert gyártottak. Nem készült el azonban 200 kukoricamorzsológép. Ezt a gépet tizenharmadik vagy tizennegyedik éve rendeli a kereskedelem és gyártja a gépgyár. Ez alatt az idő alatt a morzsoló konstrukciója lényegesen nem változott. — A gyárban elavult, rossz teljesítményű gépnek tartják. És itt mutatkozik meg az évszázados mezőgépgyártási tradíciókkal rendelkező kollektíva ma kívánatos gondolkodásmódja. Rendelés bőven van erre az elavult masinára, gyárthatnák is könnyűszerrel, szinte beműköd ésének első tíz évét a Kartográfiai Vállalat. Tíz év alatt idegen kiadók számára csaknem 330 térképet vagy térképvázlatot készített több mint tíz és félmillió példányban. Saját kiadásban pedig több mint 190 új térképet és 12 új atlaszt bocsátott közre. Ez utóbbiak példányszáma meghaladja a 6,7 milliót. Szinte napok alatt fogyott él a vállalat eddigi két legdrágább — együttvéve hetvenezer példányban megjelent — kiadványa, a világatlasz, illetve a politikai és gazdasági világatlasz, (MTI) A legutóbbi években nőtt a munkaerővándorlás száma. Okkal — ok nélkül évente sok ezren keltek útra, s elindultak „szerencsét próbálni”. Cókmókjuk a munkakönyv és a reménység: „ott talán jobb lesz”. Mit is értettek ezen a homályosan megfogalmazott félmondaton? Magasabb keresetet, jobb munkakörülményeket, gyors előmenetelt, olykor talán lakást? S mit kaptak a valóságban? Némelyeknek .sikerűit ezt, vagy azt elérniük, de a zöm csak figyelmeztető tapasztalattal lett gazdagabb. És mindezért elhagyták a mestert, aki bevezette őket a szakma rejtelmeibe, a barátokat, a begyakorlott munkát és sokszor az otthont is. Elindultak az albérletek — jobb esetben a munkásszállók — felé. A közgazdászok megközelítő számításai szerint egy ember „váltása” — ki- és belépése — az iparban átlagosan 5490 forint, az építőiparban 1919 forint értékű termeléskiesést okoz. E népgazdasági ágakban évenként mintegy kétmilliárd tóan kevesebb gonddal folytathatják a munkát Az összevonást követő esztendő feladatait — amely úgy a műszaki, mint a fizikai dolgozók erejét nagyon igénybevette — a miklósi gyáregységnek hunyt szemmel. De ők nem hunynak szemet egy kiöregedett konstrukció felett — Üjat akarnak. És ahogyan már eddig is nagyon sokszor bizonyították, most is megtalálják a megoldást, hogy a nagyüzemi mező- gazdaság igényeinek sokkal jobban megfelelő, termelékenyebb gépet készítsenek. Tavaly arról írtunk, hogy a törökszentmiklósi gyáregység o KGST országait látja et csávázógépekkel Erre az egy gyártmányra lesz profilírozva. Ez az elképzelés azonban nem vált valóra, így továbbra is a palántaültető, a rendfelszedő és az Orkán járvasilózó- gépeket termeli a törökszentmiklósi gépgyár. Palántaültetőből 1000 — ebből négyszáz export — Orkánból 780 és rendfelszedő gépből 800 készült 1965-ben. A termékek export részaránya ebben az évben sem lesz magasabb, mint tavaly volt. A gyáregység vezetői a gyártandó gépek továbbfejlesztését, a minőség javítását és a költségek csökkentését tűzték legfontosabb feladatul. Éppen ezért első lépésként mindjárt a rendfelszedő tartóvázát fogják módosítani. A módosított váz profilja is megváltozik, mert kör cső helyett lemezből hajlított hegesztés forintot jelentett a nagyszámú munkahelyváltoztatások miatt. A vándorlások által előidézett munkaidőveszteség — óvatos számítások alapján — megfelel 12—14 ezer dolgozó egy évi munkaidejének. Ezzel az erővel kétmillió tonna szenet lehetne bányászni, 70 ezer darab televíziót, vagy 20 ezer darab motor- kerékpárt lehetne gyártani. A vándorlók több mint ötven százaléka 16—26 éves fiatal. Ezeknek a fiataloknak bizonyítani kellene, életet, jövőt alapozni. Beilleszkedni az üzembe, megtalálni helyüket a társadalomban, családot alapítani: De vajon így lehet? Egy év alatt három gyárban, és mindenünnen rossz szájízzel elköszönni? Az új műhelyben — érthetően — nem barátok fogadják az újonnan munkába állókat, más a hangulat, más a hang. Lesik, kritizálják a munkáját, a mozdulatait, a szavait. Ha nem találja meg a hangot, esetleg társ- talan marad. A keresete is kevesebb, mert meg kell tanulni az új munkát, meg kell szokni az új helyet. nélküli szögletes csőre térnek át. Ez lényegeseik olcsóbb és a megmunkálása, összehegesztése sokkal egyszerűbb, mint az eddigié volt. Az új vázzal a gép súlya is csökkeni fog, ami szintén fontos követelmény. Az év folyamán a szerkesztő gárda tovább dolgozik a fejlesztésen és 1966- ban még kisebb súlyú és egyszerűbb, hibamentesebb konstrukciót dolgoznak ki. Az 1965-ös népgazdasági terv a gyártmányok fokozottabb korszerűsítésére szólítja fel a vállalt okat, üzemeket. Ez a felhívás nagyon „fekszik” a török- szentmiklósiaknak, hiszen a vállalati összevonás előtt gyártmányaiknak több mint 90 százaléka saját tervezésű volt. Az eléggé mostoha termelési adottságok ellenére soha nem pihentek habáraikon. Konstrukcióikat állandóan korszerűsítették, modernizálták. Felmérték a gyártmány- fejlesztési lehetőségeket és sürgősen nekifogtak — mezőgazdasági szakemberek bevonásával —, hogy az egyes mezőgazdasági termények felszedését és rakodását gépesítsék. A törökszentmiklósi gyár szakemberei — helyesen — abból indultak ki, hogy a termelőszövetkezetekben a tagság elöregedése következtében egyre nagyobb gondot okoz a betakarítás és rakodás. A jelenlegi kézi munkát a gépek beállításával sokszorosan termelékenyebbé tehetnék. Reméljük, a Budapesti Mező- gazdasági Gépovártól is minden támogatást megkapnak ehhez: *=- bognár ■=» Az elemzések szerint az első hónapban az új munka- soknál a termelékenység átlagosan 25—30 százalékkal kevesebb a korábbinál és csak a negyedik hőnap végén érik el az eredeti teljesítményt. Ennek megfelelően alakul természetesen a keresetük is. Tehát nem csak a népgazdaság fizet rá a könnyelmű helycserékre. És ehhez jönnek még — amikről a legtöbben csak késve értesülnek: a meggondolatlan kilépéssel járó jogi következmények. A Munka Törvénykönyv új rendelkezései szerint az, aki kilép, elveszíti munka- viszonya folyamatosságát, nem kap jubileumi jutalmat, újra kezdheti gyűjteni szabadságához az éveket, s egy éven belül az új üzem minden indoklás nélkül felmondhat neki. Hat hónapig nem jár neki szabadság, nem kaphat ennyi ideig munkaruhát, és személyi alapbére sem lehet magasabb, mint amennyi előző munkahelyén volt. Egy év után szerez jogot kedvezményes üdülésre, természetbeni juttatásra és betegállománya esetén csak 65 százalékos táppénz illeti meg. Ha nem várja be a felmondási időt, egyik Pillanatról a másikra kilép, vagy ha a társadalmi tanulmányi szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti munkaviszonyát, vagy ha ugyanabban az évben kétszer, vagy még többször, vagy a következő esztendőben akárcsak egyszer is felmond, a jogszabály szerint úgy kell ke. zelni, mint akit fegyelmi úton bocsátottak el. Mit jelent mindez? Megszakad a munkaviszony folyamatossága, egy éven belül a dolgozót indoklás nélkül el lehet bocsátani új munkahelyéről, egy évig nem kereshet többet, mint előző évi átlagkeresete volt; ugyancsak ennyi ideig nem kaphat munkaruhát, rendes szabadságra csak egy esztendő után van joga, két évig nem kaphat nyereség- részesedést és egyéb juttatást, sőt: a továbbtanulás esetére biztosított útiköltségtérítésben, tanulmányi munkaidőkedvezményben és a tanulmányi szabadság idejére munkabérben sem részesülhet A vándormadarakat sújtják ezek az intézkedések. Azokat az embereket, akik bomlasztották a fegyelmet és a nemtörődöm felfogást vitték magukkal. Ha tudják, milyen jogokat veszítenek, akkor jobban meggondolják, szaladjanak-e azonnal a munkaügyi osztályra, vagy vállalják a nehezebb, de végeredményben az ésszerűbb feladatot: bebizonyítani, hogy érdemes a munkahely, a dolgozótársak megbecsülésére. Ehhez a törekvéshez segítséget nyújt az új rendelet. Kimondja: „A kilépő dolgozók esetében kétévi, a fegyelmi úton elbocsátottak esetében pedig háromévi folyamatos munkaviszony után teljes rehabilitációt kell biztosítani”. Ennyi idő eltelte után a dolgozó minden jogát visszanyeri — ha kiemelkedően dolgozik, akkor a szakszervezet és a munkahelyi vezető együttes javaslatára ezt az időt meg is lehet rövidíteni —, sőtj kérelmére minden korábban figyelembe nem vett munkában töltött idejét is beszámíthatják. így visszanyerheti jogát a ledolgozott évek után járó pótszabadságra és jubileumi jutalom-; ra. Mindezek ismeretében újra felvetődik a kérdés: érdemes-e munkahelyet változtatni? A válasz egyérteh; mű, a népgazdaság, a társadalom és az egyén szempontjából is: nem: Doleeskó Kornélia A második év összevonás után a vártnál valamivel jobban sikerült teljesíteni HAZAI ESEMÉNYEK
