Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

1965. Január i. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A politikai intézkedési tervek alapján egyenletes ebben, tervszerűbben dolgoztak a pártalapszervezetek A szolnoki járásban tavaly minden pártalapszer- vezetben politikai intézkedési tervet dolgoztak ki. Ezek alapján eredményesen dolgoztak az alapszervezetek. Munkatársunk megkérte Telek Istvánná elvtársnőt, az MSZMP Szolnok járási bizottságának titkárát, össze­gezze a politikai intézkedési tervek készítésének, al­kalmazásának tapasztalatait. — Mindenekelőtt azt akartuk elérni a politikai intézkedési tervek segítsé­gével — hangzott a válasz —, hogy a pártszervezetek egyenletesebb, tervszerűbb munkát végezzenek. Ugyan­akkor pedig a legfontosabb termelési feladatokat is a pártmunka módszereivel közelítsék meg, a pártmun­ka eszközeivel adjanak se­gítséget azok megoldásához. — Nem volt könnyű do­log ahhoz a gondolathoz hozzászoktatni a pártmun­kásokat, hogy így áttekint­hetőbb lesz majd a munká­juk, működésük. Ehhez és a tervek kidolgozásához is jelentős segítséget adott a járási apparátus. Személyes beszélgetésekkel is és azzal is, hogy minden alapszerve­zetnek adtunk segédanya­gokat. — A tervek összeállítá­sában is sok helyen részt- vettünk. A legfontosabbnak viszont azt tartottuk, hogy a helyi párt- és gazdasági vezetők közös egyetértése álapján kidolgozott mű le­gyen ez az intézkedési terv. S jó volt tapasztalni azt a szorgalmas munkát, amit pártmunkások, gazdasági és szakmai vezetők, alapszer­vezeti tagok az irányelvek kidolgozására fordítottak. ■ — Az első időszakban nem is annyira a tervek tartalmát, hanem inkább ezt a szorgalmas munkát, a törekvést értékeltük leg­többre. Azt, hogy az alap­szervezetekben megszeres­sék, megszokják a munká­nak ezt a konkretizálását, rendszerbe foglalását. — Nem mondhatnánk, hogy mindenütt egyformán jó, minden fontosabb kér­désre kiterjedő intézkedési terveket készítettek. Volt például olyan termelőszö­vetkezeti pártalapszervezet, ahol az úgynevezett ké­nyes kérdéseket megkerül­ték. így a kenyérgabona elosztás helyes mértékének magyarázását, a tsz-tagság- gal való megértetését, az erre irányuló politikai mun­kát — Összességében azon­ban elértük azt, amit célul tűztünk. Azt, hogy a párt­vezetőségi ülések rendsze­resebbek, a napirendek többsége jó előre meghatá­rozott volt, jól előkészíthet­ték. Elkerülték az addig sok esetben tapasztalható ötletszerűséget, a vele gyak­ran együttjáró felszínessé­get. — Volt néhány kérdés, amit mi is alapvető fel­adatként tartottunk számon, így például a pártépítési tennivalókat, a szakmai és általános műveltség emelé­sét, a munkaverseny szerve­zését, stb. Külön eredmény­ként jegyezhetjük meg pél­dául a pártmegbízatásokat. Ezekben a politikai intéz­kedési tervekben legtöbb helyen személyszerint is meghatározták azt, kire mit bíznak. — Leszámítva ezekből azokat — az aránylag cse­kély — megbízatásokat, amelyeket nem az illető elvtársak beleegyezésével, egyetértésével határoztak meg, mondhatjuk: a járás­ban a párttagság közel 70 százalékának volt tavaly megbízatása. Volt akire tár­sadalmi munkát bíztak, volt akinek tanulni kel­lett... Hol, kinek, mit ha­tároztak meg. *— Van azonban pértéle- tünknek olyan területe. — amelyben a tervek segítsé­gével sem jutottunk előbb­re. úgy ahogy azt a felada­tok megkövetelik. — Ez az agitációs munka. Ez a még egyébként jó alapszerveze­tekben és jó tsz-ekben sem volt megfelelő. — Ebből és feladataink­ból is adódik, hogy az ez évi politikai intézkedési tervekben az agitációs mun­kára még nagyobb gondot kell fordítanunk alapszer­vezeteinknek. Az alapszer­vezetek többségében, de fő­leg a tsz-ekben az éves A szolnoki papírgyár 1966-ban új, nagyteljesít­ményű oszitrák géppel gaz­dagodik, amelynek üzem- behelyezéséhez szinte gyá- rocskát kell felépíteni. Ta­valy októberben láttak munkához a kubikosok, s lám mostanra részben el­készültek egy-egy termelő- egység alapjai. Sőt a gép­terem gerendázata a ma­gasba tört. Ézsiás Sándor munkavezetővel a zsaluk között botorkálva, terep­szemle közben beszélget­tünk. •— Milyen részekből áll majd ez a gyár? — kér­deztük. — Az anyagelőkészítő csarnokból, gépteremből, anyagfogadó tárolóból, ki­szerelő csarnokból, amiket mosdó, öltöző, iroda egészít ki. — Most hói tartanak az építésben? — Az anyagelőkéstzítő födémszintjén és a gépter­men dolgoznak. Elég nehéz, mert a vasszerelvények, szerkezetek rajzain német nyelvű jegyzések vannak. S én bizony csak segítség­gel boldogulok velük. A séta során jóformán bejártuk az egész alapraj­zot. így megállapíthattuk, hogy az új gyáregység L- alakú lesz. Bent az irodá­ban előkerülnek a tervek. A munkavezető szavai nyo­mán magunk előtt láttuk a gép otthonát. Az épület külsőleg nagyon tetszetős lesz, csupa alumíniumból és üvegből állnak falai. Azokon a helyeken, ahová hagyományos falakat emel­nek, nem vakolnak, hanem dísztéglát használnak. A beruházás sikere meg­kívánja, hogy a gép szere­lését még az idén nyáron megkezdhessék. Ez kizáró­lag az építőkön múlik. — Ézsiás Sándor maga is pon­tosan így gondolkodik. A nyugatnémet luxem­burgi határvidék lakossága hetek óta izgalomban él egy vándorló szőlőhegy miatt. A Mosel-menti Nittel község határában ugyanis „megindult” egy szőlővel beültetett hegy és vasárnap óta napi 30—35 centimétert csúszik a Mosel felé. Az egyre gyorsuló ütemben a Mosel felé csúszó hegytö­meg már betemette a folyóparti vasúti síneket, úgyhogy át kellett terelni a vasúti közlekedést A gazdasági terveket megvi­tató taggyűléseken a poli­tikai intézkedési tervek végrehajtását is értékelik. Reméljük, az agitációs munka hogyanjára is sok érdemes jó módszert dolgoz­nak itt majd ki. — Ha gazdasági eredmé­nyeinkkel is érzékeltetni akarjuk hogyan tevékeny­kedtek pártszervezeteink, egy jellemző adatot mond­hatok: elértük a járásban azt, amire régóta töreked­tünk: szövetkezeteink kö­zül előreláthatólag egyet­lenegy lesz csak mérleghiá­nyos. Ebben a gazdasági eredményben tagadhatat­lanul ott van pártszerveze­teink munkája is. — Ezit a gépet valutáért vásárolták, nem mindegy, hogy mikor állítják mun­kába. ígérhetem, hogy mi a megadott határidőt be­tartjuk. A géptermen kí­vül az anyagelőkészítőt, az egyik raktárt, a kiszerelőt szeretnénk még átadni. — Anyagunk van. a munka­erő elegendő. — Ügy hallottuk, a gyér is segít az épitőlinek... — Így igaz. Most télen gőzt adnak, máskor is megteszik, amit megtehet­nek. Igyekezetben nem akarunk lemaradni, ezért a jövő héttől kezdve há­rom műszakban dolgozunk. — És a minőség? — Itt kérem törzsgárda van — mondta feleletül büszkeséggel a munkave­zető. Az új papírgép bölcső­jétől az igazgatói irodába vezetett utunk. Szilágyi Ottótól a gép teljesítőké­pességéről érdeklődtünk. — A gép évi 13 500 tonna papírt gyárt, azaz egyma­ga annyit, mint a jelenleg is üzemben lévő három gépünk együttvéve. A kon­strukció kiváló, valóban korszerű. Ha az építkezés továbbra is, egyszóval a beruházás egész ideje alatt ilyen jó ütemben halad, akkor az új 4. számú papír- gép próbaüzeme 1966. má­sodik felében megkezdőd­het. — Az új gép beállítását úgy is fel lehet fogni, hogy ezzel megalapozzuk feldol­gozó üzemünk bővítését. S ez a fontosabb. Ügy hi­szem erre előbb-utóbb szük­ség lesz, s akkor jelentős számú női munkaerőt fog­lalkoztathatunk. Minden­esetre amit mondtam, csak mint reális elképzelés ve­hető figyelembe, s nem mint egy egy elhatározott beruházás. —f —p falu lakossága állandó riadókészültségben van, mert ha a hegy végül is belezuhan a Moselba, a fo­lyó medréből kicsapó víz­tömeg eláraszthatja a köz­ség egy részét. A hegy- csuszamlás okát eddig még nem tisztázták, egyes szak­értők szerint azonban va­lószínűleg összefügg azok­kal a nagyarányú föld­munkákkal, amelyeket nemrégiben a Mosel ha­józhatóvá tétele során vé­geztek. o .. r rzoves nélküli szövet A folyamatosan fejlődő magyar ipar új, érdekes kísérletei folynak a Lőrin­ci Va ti agyárban. Hadat üzentek a régi technikának, azaz „szövés nélkül” készí­tik a szövetet. Az eredmé­nyes kísérletek bebizonyí­tották, hogy az új techni­ka sikerrel és gazdaságo­san alkalmazható. Maguk a munkások nagy öröm­mel tanulják meg az új gyártási eljárást. A kellék egy részét nem a hagyományos szö­véssel dolgozzák fel, mert ez túlságosan lassú. Ehe­lyett a lényegesen gyorsabb és termelékenyebb mód­szert alkalmazzák, vagyis az úgynevezett hurok és bundavarrást. Ezzel az Ú1 eljárással frotír és bélés­anyagon kívül most már kitűnő minőségű kabát- és bútor-szövetet is gyártanak. Ezeket a készítményeket laboratóriumokban gondo­san megvizsgálták. Minden próbát kiállottak. A szakí­tószilárdságuk jobb, mint a régi technikával szőtt szöveteké, de a kötőanyag nem teszi nehezebbé. — Előnyei tehát nyilvánva­lóak. Ezt állítja Harkai Ágnes technikus is, aki az új szövésnélküli kelme szakítószilárdságát méri. — (Első képünk.) Sosem felejtem el — s azóta is tisztelettel gondo­lok rá — az első kubikos emberre, akivel a véletlen hozott össze. Az egyik épí­tővállalat igazgatójához ál­lított be, mikor ott jártam. — Add ki a könyvünket, elmegyünk — mondta ke­ményen. Az igazgató leültette s nem szólt sokáig, hagyta ülepedni az indulatot. Az­tán egy alkalmasnak látszó pillanatban barátságosan megkérdezte: — Mi a bajotok, Sándor, kevés a pénz? — Nálunk nem lehet ke­vés a pénz, amíg bírja a vállunk. — összevesztél a műve­zetővel? — Nem én — mondta halkan, de a homlokán ki­dagadó erek nem jót sej­tettek. — Hát akkor? — Becsület, jnincs, az úr- iste. fc, becsület — nyögte ki haragosan. — Nincs a kubikosnak már becsülete. Érted? — Honnan veszed? Molnár Sándor a zsebébe nyúlt s egy bérlistát tett az asztalra. — Olvasd el. mi áll a ne­vűn!. után! A kísérletező gyár ebben az évben már több száz­ezer métert gyártott az új módszerrel. Maga a gyár­tás az NDK gyártmányú „Malimo” gépen varrva- hurkoló módszerrel törté­nik. Az újfajta szövés nél­küli szövést Szakács Ber­Az igazgató eleget tett a kívánságnak. — Molnár Sándor segéd­munkás, Ocskó Gergely se­gédmunkás... — mind a tíz brigádtagot felsorolta. — Hát ezért a „segéd­munkásért" megyünk el. Az már nem becsület. Jöj­jön ki alapot ásni, betonoz­ni, aki írta... A kubikos, mióta lapát és föld van, szakember. Hogy jön ahhoz valami kócos irodás. így letenni bennünket... — Elnézte, Sándor. — Te is dolgoztál velünk, igaz, akkor még nem vol­tál mérnök, de rendes em­ber voltál. Megérted a dol­gunk. — Meg, de kérlek, ma­radjatok mégis, tévedés az egész — mcidta, — Nem! Megyünk és kész. Add ki a könyvünket. — Rendben — kezet nyújtott, s becsukódott Mol­nár Sándor mögött a pár­názott ajtó. — Miért egyezett bele ilyen gyorsan — kérdez­tem. — Amilyen kemény a Ke­ze, olyan a feje is. Hiába próbálkozta - volna. Büsz­ke ember a kubikos. Talán a legbüszkébb munkás *z oadett tűzőnő már kitűnően elsajátította: mesterien irá­nyítja a gépet. — (Második képünk.) Harmadik képünkön Fa­zekas Etelka, Harkai Ág­nes és Páni Ferencné az új módszerrel készült bú­torszövetet vizsgálja a gyár laboratóriumában. építőiparban, Nemzedékiről nemzedékre szállt ez a ke­mény tartás, hiába vele ha­dakozni... Magam is kubi­kos voltam. Értem Sndort- Az úristenit annak a... a legjobb brigád ment el — kesergett. Odament az ablakhoz, s belenézett az őszbe. Aztán hirtelen kinyitotta az abla­kot, Sándort látta meg, Ut-na kiáltott — Te... Nem állt meg, hát még- egyszer rákiáltott. — Te... Bármikor vissza­jöhetsz. Visszavárlak, Sán­dor. Az igazgatónak piros volt az orcája s a szemében könny esd1 logott. Észrevette magát. — A, semmi, csak fúj a szél, aztán belement va­lami. Csörög a telefon: — Igazgató elvtárs? — Igen, tessék... — Ennek a Molnár se­géd... — Mi van a Molnár ku­bikossal? — Hát az előbb adtam ki a könyvét, aztán most meg azzal jön, hogy vegyük vissza... Mit csináljak? — Mi az, hogy mit, fel­veszi és kész, a legjobb kubikos, akit ismerek —le­tette a kagylót. — Jól van, Sándor nem felejtetted el azt az öt esz­tendőt a csatornánál, de S2ép is a föld, Sándor, csak nagyon nehéz — gondolta magában. Egy másodperc­cel később rám nézett. — Magam sem hittem volna, hogy ennek a Sán­dornak a szíve legyőzi azt a makacs fej-H. De azért nagyon örülök, hogy Sán­dor, az én régi barátom :tt maradt. <5 az erősebb... Fábián Péter Egy új papírgép ■ ■■ I rr ■ f fi bölcsőjénél Gyárépület alumíniumból és üvegből Vándorló szőlőhegy a Mosel völgyében Sáhdmi tetették

Next

/
Oldalképek
Tartalom