Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-07 / 5. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEBYJEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrc 1APIA XVI. évfolyam, 5. szám. Ara 50 fillér 1965. január 7* csütörtök. Férfiemberhez méltatlan ? A Nőtanács országszerte an ké tokát szervez, amelyekre meghívják a dolgozó asszonyokat, a férjeket, a nagyobb iskoláskorú gyermekeket is, hogy tanácskozzanak az egyetlen napirendi pont fölött: módszereket, tanácsokat adnak egymásnak azzal kapcsolatban, hogyan segítsék a dolgozó asszonyokat, a családanyákat a továbbtanulásban. Hasznos a kezdeményezés, örömmel üdvözölhető az ötlet, hiszen a városokban és a falvakban mind több dolgozó nő ül ismét az iskolapadba, hogy folytassa hibáján kívül félbeszakadt tanulmányait, hogy megszerezze az általános iskola nyolcadik osztályáról, sőt a gimnázium elvégzéséről tanúskodó bizonyítványokat. De tudják azt is, hogy felnőtt korban, felnőtt tejjel nehéz tanulni, nagy áldozat vállalás ez a harmadik műszak; hiszen a gyárban, vagy a termelőszövetkezetben végzett munka utón még a családkörüli tennivalókat is él kell látni a háziasszonyoknak. És éppen ebben segíthetnek legtöbbet a családtagok, az 'ipa, és a nagyobb gyerme- . keik. Tréfásan, vagy komolyan, de nyilván az ankétokon is szóba kerül, hogy le kell Számolni végre azzal az elavult előítélettel, amely azt mondja, hogy a házkörüli munka csakis a családanya dolga. Véget kell vetni a férfi-gőgnek, hiszen még ma is rengetegen fennhéjázva hirdetik, hogy a főzőkanál forgatása, vagy a mosógép kezelése, szóval az a munka, amit második műszaknak nevezünk, asz- szonynak való dolog, méltatlan a férfiemberhez. A segítségadás konkrétabb formában is történhet, mégpedig úgy, hogy az édesanyáknak a nehezebb iskolai feladatok megtanulásában segítsen a férj, segítsen az iskolázott gyermek. A megkésett egyenjogúsítás következtében, a legtöbb családban iskolázottabb a férj, mint az asszony, a férfi tanulása rendszerint a feleség képzésének rovására történt, hiszen míg a férfi tanult, a házi munkák zöme, a gyermeknevelés gondja- baja a feleség nyakába szakadt. I tt az ideje viszonozni a szívességet, - itt az ideje visszafizetni a kölcsönt. A nagyobb gyermekek pedig már megérthetik, hogy nekik is érdekük, ha segítenek a tanulásban; Érdekük, hiszen a művelt, okos, iskolázott édesanya jobban meg tudja érteni a fiatalságot, s az ilyen édesanyát még jobban lehet szeretni... S. L. Ilová utazhatunk az idén? Piramisok, tulipán-ünnep, mezőgazdasági tanulmányút, tátrai üdülés a láthatáron A szolnoki IBUSZ-káren- deltség vezetőjének, Nagy LásZlónénak tettük fel a címben foglalt kérdést. Válaszából kiderült, hogy Szolnok megye dolgozói ebben az esztendőben ismét jónéhámy külföldi országgal, szokással, emberekkel ismerkedhetnek meg. — Talán tartsuk be az időrendet — kezdte. — A csehszlovák és lengyel Tátrában téli üdülésre nyílik lehetőség, majd február közepén harmincán Kijevet és Moszkvát nézhetik meg. Március elején mintegy 100 Szolnok megyei lakos utazik a lipcsei tavaszi vásárra, április elején ismét a cseh Tátra várja a látogatókat. — Tanulmányutak? — Ilyen is lesz. A Szovjetunióba mezőgazdasági szakcsoportok, ipari dolgozók számára lesz mód körülnézni, tapasztalatot gyűjteni IBUSZ-utazással. — Ugyancsak előkészületben van egy, az NDK-t és Bulgáriát magába foglaló tanulmányút mezőgazdasági szakemberek részvételével. — Más érdekes kirándulás? — Tervezünk egy 8—9 napos, egzotikus egyiptomi túrát, londoni látogatást, a hollandiai tulipán-ünnepségek megtekintését, azután egy cseh—osztrák körutat is. Lehet menni Sinaiába—Brassóba, azután Száss^-Svájcba, az „arany Prágába”, S egy keleti és nyugati államot kapcsol egybe az NDK—Dánia utazás. Ezek még csak az első negyedévi tervek, a későbhiek folyamán valószínűleg alkalom nyílik más országokat bejárai, más útvonalakon elindulni, szétnézni a nagyvilágiban. (selm—) Új gépszínt építenek, átalakítják az istállókat A kengyeli Dózsa Tsz építőbrigádja az idén sem lesz munka nélkül. Befejezik a tavaly megkezdett 100 férőhelyes borjúnevelő építését, s aztán foghatnak a két gépszín elkészítéséhez. Rájuk vár az 50 és 100 tehenet befogadó Istálló átalakítása is. Sándort letették * Számvetés a múzeumokban Szülők nevelők fóruma r Uj pafyola' A prémiummal több lett a jövedelmük A helyesen alkalmazott anyagi ösztönzés a szövetkezeti gazdákat gondos munkára, a hozamok növelésére serkenti. A kun- csorbai Kossuth Tsz-ben is úgy gondolkodtak a tavalyi tervkészítéskor, hogy nem fizet rá a közös a premizálásra. Mert a nagyobb hozamból többszörösen megtérül az erre fordított összeg. A gazdáiknak is jól jött a pluszjövedelem. A tehenészek minden liter tej után 20 fillért, s a 130 kilogrammos, egészséges borjúért 150 forintot kaptak. A dinnyés markát 10 ezer forint ütötte, mivel holdanként elérte a 10 ezer forintos bevételt. A kenderért, cukorrépáért kapott pénz 5, illetve 10 százalékát szintén prémiumként fizették ki a gazdáknak. A Kossuth Tsz próbaesztendeje Az öntözés haszna Az állattenyésztés sikere Tavaly az év eleji házassággal növekedett 6000 holdas gazdasággá a kunmadaras! Kossuth Tsz. A frigy közös elhatározás alapján jött létre, de_ a kezdet nem volt könnyű. S nemcsak azért, mert össze kellett szokniuk az addig külön dolgozó embereknek, hanem most már az irányításnak, a munkaszervezésnek, az új munkaszervezet kialakításának is a 6000 holdhoz kellett igazodnia. Becsületére legyen mondva a vezetőknek és a gazdáknak* sikeresen oldották meg új feladataikat S a mindennapi tennivalók, gondok közepette sem feledkeztek meg arról, hogy mindig figyeljék, elemezzék, hol tartanak. Mennyiben sikerül ezt vagy azt a terv szerint valóra váltani, hol szükséges gyors intézkedéssel segíteni. Arra törekedtek, hogy már az első évben, amilyen mértékben csak lehet növeljék a terméshozamokat. Ennek érdekében szervezték meg a kukorica, egyéb takarmánynövény és a cukorrépa öntözését. S az 1016 holdas öntözési tervet nemcsak teljesítették, hanem fölözték is, aminek hasznát a terméshozamok igazolják. Kukoricából, amelynek 60 százalékát öntözték, 780 hold átlagában 17 mázsás (májusi morzsolt) termést takarítottak be. Azon a 75 holdas cukorrépa táblán, ahol kétszer időben öntöztek, 237 mázsa lett az átlagtermés. A 239 holdon termelt ipari-növény döntő részére juttattak* mesterséges csapadékot, s így az átlagtermés meghaladta a 190 mázsát. A kalászosokból 1400 holdon vegyszerrel irtották a gyomot. Rosszminőségű földjeikből pedig 247 holdat meszezéssel javítottak. Mindezek ellenére, főleg a kedvezőtlen Időjárás miatt, a növénytermesztésből két millió forint kiesésük lett. Ennek pótlására 150 hízott sertést, 35 ezer csibét, 400 pecsenye bárányt adtak át terven felüli Tejből, tojásból, hízott marhából — amelyet exportra szállítottak — szintén többletbevételük lett. Arra is futotta erejükből, hogy fél millió forintot terven felül ruházzanak be építkezésre, tenyészállat vásárlásra* A próbaévnek számító esztendőt a hibák, nehézségek ellenére is eredményesen zárják Kunmadarason. S azok a szövetkezeti gazdák, akik hónapról hónapra dolgoztak ézért, megtalálják Számításukat. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés, nem számítva a föld járadékot, meghaladja a 13 ezer forintot. Természetesen ettől több és kevesebb is lesz, kinek- kinek aszerint, hogy menynyit vállalt magára, s miként vette ki részét a munkából, a közös feladatok megoldásából) N. K. Egyelőre változékony viszonylag enyhe marad az idő A nyugateurópai anticiklon-rendszer északkeleti- keleti oldalán az Atlanti- óceán középső területeiről viszonylag enyhe légtömegek áramlanak továbbra is a kontinens fölé. A hideg és enyhébb fronthullámok csaknem szabályos ritmusban, félnaponként váltják egymást. J Hazánkban kedden vi- ! szonylag enyhe és kellemes I volt az idő, noha a széllökések óránkénti sebessége sokhelyütt elérte a 40—90, sőt a 70—75 kilométert is. A meteorológusok szerint a következő 36 órában nem kell számítanunk az időjárásban lényeges változásra. Csütörtökön előreláthatólag csak egyes helyeken okoz a felhőátvonulás kisebb havazást, vagy havasesőket. Az északnyugati szél időnként felélénkül. Tizenháromezer részvevő Kibővített vezetőségi ülést tartott szerdán este a Szolnok városi nőtanács. Meghívták erre a beszélgetésre a kerületi pártszervezetek és a kerületi nőtanácsok titkárait. Kurucz Józsefné az 1964 második felében végzett munkáról elmondta, hogy 255 különböző kisebb-na- gyobb gyűlést tartottak, ahol 13 ezer résztvevő hallgatta meg az előadásokat, 9 nyilvánított véleményt. Sok helyen tartottak ismeretterjesztő, egészség- ügyi, pedagógiai, stb. előadásokat. A jogi bizottság segítségével pedig néhány hónap alatt 60 esetben adtak tanácsot a hozzájuk fordulóknak. Megvitatták azt Is, hogyan dolgozzanak ebben az évben. Hangsúlyozták, hogy idén közvetlenebbül együttműködnek a pártszervezetekkel, s tőlük telhetőén minden esetben segítik ez év gazdasági feladatainak megvalósítását. 4 vízügyi szolgálat szocialista brigádjainak országos tanácskozása a MEDOSZ-ban Szerdán, a MEDOSZ székházában tortották meg első országos tanácskozásukat az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság felügyelete alá tartozó üzemekben és Intézményeknél dolgozó szocialista brigádok vezetői. A tanácskozást Micsuk László, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének titkára nyitotta meg, majd dr. László Ferenc, az Országos Vízügyi Főigazgatóság „ főosztályvezetője értékelte a szoicalis- ta brigádok eredményeit, s szólott a vízügyi szolgálat 1965. évi feladatairól. A vízügyi szolgálat munkahelyein 1963-ban 1103 brigádban 10 733 dolgozó versenyzett a szocialista brigád címért. — 1964-ben 1875 brigádban 17 997 fő kapcsolódott be a versenybe. A megtisztelő címet végül is 1963-ban 327, 1964ben pedig 432 brigádnak sikerült megszereznie. — Hangsúlyozta, hogy ezek mögött az adatok mögött olyan erők és eredmények húzódnak meg, amelyek különösen nagyjelentősé- gűek, most, amikor a gazdasági munka homlokterébe a minőség fokozása, a termelékenység növelése és a selejt elleni küzdelem került. Dr. László Ferenc előadását széleskörű vita követte, majd megválasztották azokat a küldötteket, akik a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán képviselik majd a vízügyi szolgálat szocialista brigádjait! Tíz éve alakult az első magyar marxista jellegű közgazdaságtudományi intézet A résztől az egész felé vezető fejlődés útja bontakozik ki abból az összeállításból, amely a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének 1965-re tervezett kutatási témáit sorolja fel. A mai intézet tíz. évvel ezelőtt jött létre. Munkájukkal a magyar népgazdaság főbb összefüggéseit és arányait, valamint a tervezési és irányítási módszerek kérdéseit igyekeznek feltárni. 13 témakörön belül olyan modelleket dolgoznak ki, amelyek a népgazdaság fő arányait, az újratermelési foL a mát törvényszerűségeit ábrázolják. Foglalkoznak a gazdaságossági számítások módszereivel, a fogyasztás és az életszínvonal, valamint az árrendszer kérdéseivel. Igen fontosak a szocialista mező- gazdaságunk közgazdasági problémáinak feltárására irányuló vizsgálatai. Témáiknak egy másik csoportja még szélesebb kört érint; a szocialista országok gazdasági együttműködésének kérdéseit vizsgálja. Az 1965. évi munkatervben egyébként tíz új téma szerepel, s így az intézet kutatói — a régebbiekkel együtt — csaknem félszáz témán dolgoznak már. Hazai események A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Révhelyi Elemér nyugalmazott egyetemi docensnek egész élete, munkássága elismeréséül 75. születésnap j a alkalmából; Földes Mihálynak, a Központi Sajtószolgálat munkatársának több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége és újságírói munkássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. * Audio-vizuális segédeszközök a felnőttek nyelvoktatásában” címmel négynapos szakmai tanfolyam kezdődött szerda délelőtt a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem nyelvi laboratóriumában a Tudományos Ismereterjesztő Társulat idegen-nyelvoktatási választmányának rendezésében. A részvevők megvitatják, milyen módszerek felelnek meg leginkább a felnőtteknek, hogyan lehet a legrövidebb idő aiatt jól elsajátítani egy-egy nyelvet* * A halászati termelőszövetkezetek központi intéző- bizottságán összegezték az ország hat „gyöngyházas” szövetkezetének tavalyi eredményeit. Megállapították, hogy 1964-ben kereken 30 millió ing- és párnagombot, illetve — kisebb meny- nyiségben — díszgombot értékesítettek)
