Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-06 / 4. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! Vö3S*£ SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVL évfolyam, 4. szám. Ara 50 fillér 1965. január &. szerda. Nem könnyű a talpraállás Kátyús utcán végesteienvégig A szerkesztőség postájából A forintok megszámláltatnak Felszabadulási versenyműszak kezdődött Martfűn A héten hat kollektíva tett vállalást a szocialista műhely cím elnyeréséért D eosztással élni — ezt ° a tőmondatot minden családban alapigazságkén4 tisztelik. A havi jövedelmet úgy osztják be, hogy mindenre jusson, a keresel fedezze a napi szükségleteket és ha lehet, valami kis pénz kerüljön megtakarításra is, előre nem látható kiadások fedezésére. — A forintok tehát megszámlálta ínak, méghozzá gondosar és csak azután kerülnek kiadásra. Hasonló módon és beosztással él a nagyobb család; országos méretekben ií ilyen módon számítják ki a nemzeti jövedelem hova- fordítását. A forintok megszámláltatnak alaposan, körültekintően és csak azután kerülnek kiadásra itt is. — Azaz, nem mindig számiáltatnak meg elég tüzetesen, mielőtt kiadásra kerülnek Ezt a körülményt jelzi ötéves tervünk utolsó esztendejének előirányzatában több észrevétele A takarékosság nem valami állami intelem 1965- re, hanem olyan „vasszigor”, mint a családnál amelyben két forintot sem lehet felelőtlenül elherdálni. De vannak emberek akik a „beosztással élni” elvét valóban csak családi körben képesek érvényesíteni, de a nagv család által rájuk bízott gazdasági pénzügyi területeken ez már kevésbé sikerül. Akadnak itten egészen kis tételek és valóban nagy tényezők is. „Kis tételek”, amikor munka nélkül jövedelmet fizetnek ki olyan embereknek, akik ezért nem dolgoztak meg. Vajon aki ilyenkor fizet, mit szólna, ha sajátjából kellene elvenni a kifizetett pénzt? Az utóbbi években szinte elképzelhetetlen egy-egy tsz zárszámadó közgyűlése — ■„szárazon”. S a banketten mindenféle rendű, rangú ember eszik, iszik úgy. mint Urbán Ernő „Jubi- leum”-ában. (A Népszabadságban jelent meg Urbán Ernő írása, s eláruljuk, hogy egy Szolnok megyében történt eset adott az írónak alkalmat megírásához.) Csakhogy ott az illetékes vezető befizettette a mindenféle rendű, rangú emberekkel r :t az ösz- szeget, amit ítélete szerint ott elfogyasztottak. Olyan szokássá vált az üzemi, hivatali névnapozás, hogy gyakran fél-fél napok telnek el koccintással, a munka meg pihenget, mert akik „abajgatnák”, éppen a Jóskára, aztán meg a Pistára és a Jánosra, vagy Perkóra koccintgatnak — a fizetés úgyis jár! Vajon meddig? Ameddig a főnökök eltűrik! A telefonszámlák évente tizenöt-húsz százalékkal nőnek és ha ez így ment volna tovább, akkor a hírközlésnek ez a módja az üzemköltségek ei«ő summái közé lépett volna. Talán most majd jobban meggondolja magát a2 üzem, hivatalfőnök: mert egy forintért telefonálgatni — a közösség pénzéből, különösen privát ügyekben, vagy kapkodó, fejetlen munka ellensúlvo- zása céljából — nem a forintok megszámlálá«ának a tényét bizonyítaná. De az üzemi, hivatali, igazgatási adm'nícztráció papír, irodaszer szükséglete, hovatovább szinté® egyik fő üzemviteli költségtényezővé lép elő. A sok felesleges papírmunka megöli az eleven igazgatást és többszázmilliós költségteherrel je- letkezik az ország összköltségvetésében. Nagyobb tételeket érintő területek közé tartozik a magas létszámú igazgatási apparátus. Nem szándékozik e cikk elemzésbe bocsátkozni, de a státuszok szigorú zárolására vonatkozó minisztertanácsi intézkedés e tekintetben is figyelmeztető. Minél kisebb az igazgatási apparátus, annál könnyebb igazgatni, és ez a felfogás a költségtényezőkön is enyhít. Ne állítsunk be meggondolatlanul igazgatási munkaköröket, inkább csökkentsük a meglevőket is összevonások, ésszerűsítések útján. Ebbe a szférába tartozik az építkezések önköltsége, amelyet sokszor a rossz munkaszervezés, elfogadhatatlanul rossz munkafegyelem drágít. S nem utolsó sorban azok a kommunális beruházások, amelyek szívszomorítóan mutatják a kapkodást: ezen g héten beburkolják az utat a következő héten felszedik, mert elfelejtették a vizet elvezetni. „Egyes emberek az állam vagyonát — írja Fock Jenő, a Népszabadság január 1-i számában —, legyen az anyag, termék, termelési eszköz, vagy pénz, csáki- szalmája módjára pazarlóan használják fel. Olyasmiket engednek meg maguknak, aminek még a gondolatát is elhessegetnék, ha saját zsebükből kellene a kiadásokat fedezniök. Sok helyütt a vezetők nemtörődömsége, «jószívűsége», gyakran azonban a tunyasága lehetővé teszi a nép vagyonának herdálását,’' A takarékosság alapvető elvvé válik egész munkánkban. Ezt megfelelő kormány- és tárcaintézke dések megszabják. — De szükség van olyan közszei- lem kiformálására is, amelyben nem tűrik meg a pazarlást, felelőtlen költekezést, a szükségtelen reprezentálást. Pártszervezeteinknek igen nagy a szerepük a takarékosság érvényesítésében. A kommunisták ne hagyjanak szótlanul olyan helyi intézkedéseket, amelyek a takarékos, ésszerű gazdálkodás ellen hatnak. üzemben, szövetkezetbe®, intézményben, városban, vagy járásban egyaránt segítsék elő azt az egészséges véleményt, amely lépten-nyo- mon kifejezésre jut magán- beszélgetéseken: „Minden vezető úgy gazdálkodjék, mintha saját zsebéből fizetne”. Ez most már nemcsak igény, hanem az 1965. évi gazdálkodásunk alaptörvénye, és ebből a szempontból kell nagyon alaposan megvizsgálni üzemi, termelőszövetkezeti, állam- igazgatási gazdálkodásunkat egyaránt. U a az egészséges köz■* szellem ráirányul arra, hogy szerényen, okosan, gazdaságosan termeljünk és éljünk, akkor könnyen kiszűrhetők azok a jelenségek, amelyeket ma még s pazarlás bélyegzőjével lehet pecsételni. Dolgozó népünk örömmel üdvözli a kormánvintézkedéceket és hajlandó la azt támogatni, A Martfűi Tisza Cipőgyár jelentős gazdasági eredményekkel zárta az 1964-es evet. Mint már lapunkban is közöltük, exporttervét december 17-én teljesítette, s az év végéig 102,5 százalékban tett eleget lábbeli gyártási előirányzatának. Korántsem mellékes, hogy Martfűn, 1964- ben 2,5 százalékkal több első osztályú terméket állítottak elő, mint korábban. A gyáriak azonban már az év utolsó hónapjaiban arra készültek: 1965- ben tovább javítják a minőséget, gazdaságossági és egyéb eredményeiket A Zagyva és a Tárná vízfolyások rendezése az 1940- es években kezdődött meg. Az első ütemben a meder- rendezési munkálatokat végezték el. Az építkezés második ütemében a két folyó térségében az árvédelmi töltések építése került napirendre. Helyesebben csak a tervezés kezdődött meg, ugyanis 1963-ig nem volt nagyobb ütemű gátépítés. Árvízveszélykor csupán a kirakott depóniákon védekeztek, Az 1963-as év eseErről beszélgettünk Hegedűs Lajossal, a vízügyi Igazgatóság vezetőjével, Za- na Endréné műszaki előadóval és Zeman László osztályvezető főmérnök helyettessel. Zana Endréné: — A program szerint 108 kilométer hosszú töltést kell építenünk, több mint egy millió köbméter földet megmozgatni. Az új töltésekbe 26 zsilipet kell építenünk és 10 gátőrtelepet a Megnyugtató hírt közölt kedden este a MÁV főme- netirámyitó: minden vonalon közlekednek a vasúti szerelvények és a nap folyamán jelentősebben nem késtek a vonatok, Lényegesen rosszabb a helyzet a közutakon. Kedden este még mindig hóakadályok voltak Vas megyében a 845-ös úton, Pe- resznye — Horvátzsidány, Győr-Sopron megyében a 80-as úton, Bőnyrétalap— Győr, a 824-es úton Beled környékén, a 825-ös úton Elsőnek a Rózsa Ferenc szocialista brigád, utána pedig hat futószalag dolgozói jelentették be a gyár mozgalmi és gazdasági vezetőinek: 1965 első negyedévére felszabadulási versenyműszakot indítanak, s a hat futószalagon mintegy hétszáz munkás vállalást tesz a szocialista munka műhelye cím elnyeréséért is. A versenyműszak gondolata új vállalásokra, versenyzésre ösztönözte a gyár valamennyi — számszerint száz szocialista brigádját. Az újév első hetében már minden munkahelyen válKapuvár—Beled, a 851-es Mosonmagyaróvár — Bő- sárkány, Zala megyében a 732-es úton Bak—Zalatár- nok, Veszprém megyében a 86-os úton Pápa—Kerta, a 812-es úton végig a megyében, a 822-es úton Bor- sosgyőr—Nemesszalók között. Mind a négy megyében a bekötő és az összekötő utak zöme járhatatlan. A postások és a vasutasok együttes munkává! kedden délelőtt valameny- nyi vasútvonalat megtisztították a rádőlt telefonosz- lopoktóh lalási lapokon ajánlottak fel gondosabb, takarékosabb munkát Az ötezer fős kollektíva együttesen mintegy két és fél millió forint közvetlen és közvetett anyagtakarékosságot, az éves és bontott tervek maradéktalan teljesítését, az első osztályú termékek arányának 0,5 százalékos emelését vállalta. Amennyiben a vállalásokat teljesítik, Martfűn kilencre nő a szocialista műhelyek száma, s mintegy két és fél ezer ember vallhatja magát a szocialista brigádok, vagy kollektívák tagjainak. — Az elmúlt két évben eddig 65 kilométer hosszú gátat, négy zsilipet és négy gátőrtelepet építettünk meg, mintegy 25 millió forint értékben. Kiépült a Zagyva folyó kétoldali töltése Üj- szásztól, a Tárná torkolatáig, valamint a Tárná jobb és balparti töltése a Gyöngyös patak torkolatáig. Jelenleg a Zagyva-Tama árvédelmi töltés építése a legnagyobb munkánk. Hegedűs Lajos: — Nem panaszkodhatunk, a munkákkal jól haladunk. A tervezettnél jóval többet végeztünk el eddig. És ezután is keressük a lehetőségét annak, hogy a töltés- építés befejezési határidejét előbbre hozzuk. Ugyanis a program szerint 1970- re kell befejeznünk ezt a munkát. Amíg csak tudtak, a gépek éjjel-nappal dolgoztak. Most ez az esős idő akadályozza az építkezést. Az árvédelmi rendszer kiépítésénél az első szakasznál körülbelül egymillió forintos megtakarítást értünk el Az eddig kiépült töltésekre a védelmi terv elkészült, az árvízvédelmi készenlét ebben a térségben január 15-én lép életbe. Zeman László: A következő árvizek már a kiépült új töltés között folynak le. Éppen azért, mert új töltések, fokozottan készülünk a Védekezésre. Már előre számítunk az esetleges problémákra. A víz most már nem kap oly tág teret, vagyis a két töltés között kell, hogy lefolyjon, tehát már eleve magasabb vízállással kell számolnunk. Ezenkívül azért kellett különleges védelmi tervet összeállítanunk, mert a töltések még frissek, — nincs rajtuk erős gyepta- karói y, y. Több mint száz kilométer hosszú árvédelmi töltés épül a Zagyva és Tárná Hol tartanak ma a munkával? A vasutakon nincs forgalmi akadály mentén ményei azonban bebizonyították; minél előbb meg kell építeni ezt a védelmi rendszert. Abban az évben ugyanis a Zagyva és a Tárná térségében körülbelül 20 ezer hold termőföld került víz alá, s Jászdózsa község egyrészét is elöntötte az ár. A kész tervek alapján a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság még abban az évben megkezdte a Zagyva- Tama árvédelmi töltés építését. töltések mellett létesítenünk. Mindezek beruházási összege megközelíti az 58 millió formtot A program négy szakaszra osztja a munkát, melynek befejezése után 12 község és közel 13 ezer hold föld ármentesítése lesz biztosítva. gyógyászati berendezések A falak már állnak. festők dolgoznak az új őrzőszobákban, amelyek január második felétől a2 eddiginél biztonságosabbá teszik majd a súlyos betegek ellátását. Novemberben kapott a szolnoki tüdőkórház a megyei tanácstól 70 000 forintot az új szobák kialakításához, és 80 000 forintot a felszerelések kiegészítésére. Mint hallottuk szívvel-lélekkel segített mindenki a2 anyagbeszerzéstől a kivitelező biztosításáig mindenben, s az építők is lelkiismeretesen igyekeznek azon. hogy mielőbb átadják rendeltetésének az új létesítményt. Dr. Mécs János, a sebészeti osztály főorvosa kalauzol bennünket, s közben mutogatja * titokzatos (számunkra legalább is!) berendezéseket, melyek katonás sorban várják, hogy végleges helyüket elfoglalhassák a steril őrzőszoba három boxában. Hordozható ÉKG, gázcsere ellenőrző, mesterséges lé-, legeztető készülékek, i minden olyan felszerelés kéznél lesz a szobákban, mely az életmentésbe* szükséges. — Sürgős esetekben a beavatkozás azonnal megtörténhet. A felszerelés többé-ke- vésfoé megvolt, de elképzelhető mit jelentett az. hogy az egyik súlyos beteg a 104 méter hosszú folyosó egyik végén volt elhelyez, ve, a másik a másik végén... — Tizennyolc nővérünk van, mindtől nem kívánhatjuk meg, hogy mindenhez értsen. A jövő feladatai közé tartozik az itt dolgozó nővérek továbbképzése műtősnői, aneszti- ziológial tanfolyamokon, — Többször elhangzott ez a szó: aneszitiziológia. Mi is ez tulajdonképpen? — Anesztizáológus orvos- nak az altató orvost mondjuk, valójában azonban több annál. Nyugodtan nevezhetjük a sebészeti osztály belgyógyászának — kapcsolódik ismét a beszélgetésbe Mécs főorvos. — Megítéli a beteg teherbíró képességét, előkészíti a műtétre, műtét alatt a szervezet összes funkcióinak működését figyelemmel kíséri, s e2 biztonságot jelent a sebésznek. S amiről már szó esett, a műtéttől a gyógyulásig szemmel tartja a beteg minden rezdülését... Mindez az új őrzőszobák révén könnyebbé lesz. Nagy Ferenc doktor ecseteli a most születő szobák képét — „az egyik box világos zöld lesz, másik vajsárga, harmadik gyöngyszürke, lemosható Váltóddal, sárga műanyag falbontással... Hiszek a színek lélektani hatásába®, hiszem. hogy ezzel is elősegítjük betegeink mielőbbi gyógyulását..,".
