Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

1965. január 31 SZOLNOK MEGYEI NEFLAt 5 embersége Például CEGLED Pillantás a város kulturális életébe Az üzemi nőtanács Kezdeményezésére 1962-ben a gyermeknapon vendégül láttak az üzemben a hűtő- gépgyári munkások hatvan­két állami gondozott gyer­meket. Meghatotta őket az az öröm, boldogság, aho­gyan a kicsik az ajándé­kokat. az uzsonnát fogad­ták. Megkedvelték ezeket az idegen gyerekeket. Na­pokkal később is még sok­szor beszéltek az ünnep­ségről. És akkor egy asz- szony, — akinek meleg szí­ve semmivel sem kisebb, mint tenniakaró lelkesedé­se — Cs. Tóth Istvánná üzemi nőtanács titkár, ja­vai: tattal állt elő: vállalja­nak patronálásra a szocia­lista brigádok egy-egy gyer­meket.. Segítsenek e kis árváknak abban, hogy be­csületes. rendes emberekké váljanak. A patronálásra először a Zója brigád állt rá. Őket követték a többiek. S a napokban már újabb hat szocialista brigád kérte: adjanak nekik is egy kis­lányt vagy egy kisfűt... Így vállalt védnökséget Barna Esztike felett a négy­szeres szocialista címmel kitüntetett Petőfi brigád. Fényképek, a brigádnapló­ba rótt sorok árulkodnak arról, hogyan ismerkedtek «lieg a kislánnyal, mikor vásároltak neki úttörőru­hát. A brigádvezető sze­me még ma is könnytől lesz harmatos, amikor ar­ról beszél: milyen megható volt, amikor a kislány az ajándékba kapott pöttyös labdáit csókolgatta örömé­ben. Karácsonyra kardigánt, papucsot, társasjátékot, meséskönyvet tettek a gyer­mek karácsonyfája alá. — Rendszeresen járnak az is­kolába szülői értekezletre. S ölül a leíkük, amikor azt hallják: Eszti jó tanuló. Vékonyka a kislány? — egyhetes üdülésre küldték a Mátrába. S amikor az iskola háromnapos kirán­dulásra vitte a diákokat, a brigád megintcsak összead­ta a pénzt: hadd utazzon a gyerek is. Tanuljon. Kik Eszti szülei, nem tudják? De szeretnék megtudni! Már egész haditervet dol­goztak Id a szülők felku­tatására. No, nem azért, hogy visszaadják nekik! — Csak tudni szeretnék... hátha vannak testvérei! A testvérekkel biztosan szí­vesen találkozna Esztike. Iám milyen hosszú időt töltöttem azzal, hogy a Pe­tőfi brigádról és Esztikéről beszéltem. Pedig legalább ugyanennyit lehetne szólni a többiektől is. András Péter meós bri- • gádja a kilenc esztendős Zagyva Erikának, hogy iga­zán örömet szereden. k a- rácsanykor fenyőfát vásá­rolt, sok-sok cukorral, cso­kival. Mesekönyv és na­rancs is került a fa alá. Aztán ők is őriznek képe­ket Erikáról: Az egyiken boldogan szorítja magához a gyerek az aktatáskát, amit szintén . a . brigádtól kapott. Ők tud’ék kik voltak a kislány édes szülei. Az apját, aki ÁVH-s volt, 1956- ban valahol Dunántúlon agyonlőtték az ellenforra- da'.niárok. A nevelőszülők­nél jó helye van a gyer­meknek, s ők is igyekez­nek mindenben segíteni. Nem jól ment a kislánynak a számtan? Az egyik bri­gádtag gyereke kitűnő ta­nuló; odajárt Erika tanulni. Ma már ő is a jók között van! Dudás Antalnak, a Kos­suth brigád vezetőjének szinte minden héten akad többletmunkó j a: rendszere­sen megvizsgálja Seres Kati 11 éves kislány ellen­őrző könyvét. Az igaz, a nevelőszülők is szeretik a gyereket. S közösen örülnek vele, amikor a brigád lá­togatóba megy hozzájuk Kati ilyenkor beszámol sok-sok „gondjáról, bajáról" a önkritikusan azt » el­mondja, amikor rossz fát tesz a tűzre. Ajándékot Kati is kap a brigádtól, éfppúgy, mint Sesziták An­géla VI. osztályos tanuló az övéitől. Angélát a főkönyvelőség dolgozói patronálják Köze] kétezer forintot költöttek már a gyerekre — de s sok ajándék közül, Móra Ferenc Angéla című köny­vének megvásárlása szá­mukra a legemlékezetesebb. Amikor a gyerek meg­látta a könyvet a bolt ki­rakatában nem szólt... csak a könnyei peregtek. Hát rólam még könyvet is ír­tak?... Vagy ennek az An­gélának éppen olyan a sor­sa, mint nekem? — kér­dezgette. Amikor észrevették, hogy a gyermek nem a legmeg­felelőbb helyen van, jártak kilincseltek, vitatkoztak helyezzék el a kislányt má­sik nevelőszülőhöz. De nem hiába! Ma már új szülőknél van Angéla, n úgy látszik valóban ott­honra talált. Még két brigádról szól­nom kell, bár beszámolóm akkor sem lesz teljes. Hi­szen nehéz lenne mind a tizenhét brigád munkájáról részletesen beszámolni! Egy bizonyos, s ezt az elmon­dottak is bizonyítják: pat- ronólásuk nem formális! Valóban törődnek a gyer­mekekkel, akik felett véd­nökséget vállaltak, s való­ban igyekeznek mindenkor szülői szeretetben részesí­teni őket. Felsőfokú tanintéze­teink célja és kötelessége a kommunista szakember- képzés. A cél megvalósítá­sának folyamata, módszerei és a címben is jelzett „ho­gyan” azonban már sokkal összetettebb problémák; E kérdések megoldásának folyamatát, módszereit a mezőtúri gépészeti tagoza­tú, felsőfokú mezőgazdasági technikumban kíséreltük meg feltárni. Mindenekelőtt tisztáz­nunk kell a kommunista szakember mibenlétének fo­galmát. Alapkövetelmény, hogy kiváló szakember le­gyen. A szocialista képzés aktív tudással vértezi fel a hallgatókat. A tudás próba­köve a gyakorlat----vall­j uk. És ennek a meggyőző­désünknek rendeljük alá egész oktatási rendszerün­ket. A mezőtúri felsőfokú technikumban heti négy nap elméleti és két nap gyakorlati képzés folyik. A hallgatók három év alatt a műhelygyakorlatokon ma­nuálisan is elsajátítják azo­kat az ismereteket, amelye­ket kikerülve az intézetből, gyakorlati munkájukban is hasznosítani tudnak. A fizikai munka jártassá­gainak, készségeinek kiala­kítása mellett ezeken a műhelyfoglalkozásokon a hallgatók magukévá tehe­tik a helyes munkaszerve­zés módszereit is. és a há­rom év alatt szilárd mun­kaerkölcs fejlődik ki ben­nük. A pontosság, a meg­bízhatóság. a felelősségtu­dat és felelősségvállalás » szocialista munkáért-*’— alaoia. Éhből az intézetből ki­kerülő szakemberek a jövő: vezető mezőgaz­dasági-gépészeti káderei. — Nemcsak a gépekhez kell érteniök, hanem a gé­peket kezelő, szerelő embe­rekhez is. Az emberekkel való helyes foglalkozásra Két brigádot mondtam! Az egyik a Zója nevet vi­seli, a másik naplójának fedelén az Alkotmány név díszeleg. A Zóiások legtöbbje fiatal: ezért egy elhagyott öregasszonynak igyekeznek nem szülői — gyermeki sze­retetek gondoskodást adni. Az öregasszonynak van ugyan egy nevelt fia, de az felé sem néz. Így a brigád tagok visznek neki vajat, cukrot... kitakarít­ják kis szobáját, most... igen! most tüzelőt visznek neki. Hadd melengesse öreg csontjait. Az Alkotmány bri­gád tagjai nem egy gyer­meket, egy egész családot vettek pártfogásba! Egyik munkatársuknak — kinek csak egy csőszkunyhóban vofct lakása — házat épí­tettek. Közösen vettek vá­lyogot, szereztek bontási anyagot, ajtónak, ablaknak valót. De volt egy kikö­tésük is. A pártfogásba vett családnak két gyer­meke van, de csak egy élt velük. A másikat, a szű­kös lakás miatt állami gon­dozásba kellett adniok. Nos, a kikötés ez volt: most már van lakás, hozzák haza a gyereket. Mert egy gyermeknek otthon kell, édes szülői, testvéri szere­tet. Gondjuk pedig ne le­gyen! ök továbbra is segí­tenek! nevelés az iskola egyik leg­nagyobb problémája. Ebben a nevelés legfontosabb esz­köze a jó példa. Ez egyben kapcsolatban van a mű­helygyakorlatok munkaszer­vezésével és az ott kialakí­tott munkaerkölccsel. Saj­nos, a diákok az emberek­kel való bánásmód rossz példáival is találkozhatnak, elsősorban a nyári üzemi gyakorlatokon. Nem mindenhol fogadják megfelelően a fiatal szak­embereket. A vezetők nem bíznak meg bennük, sőt nem egyszer a kenyérféltés is megnehezíti helyzetüket. Ügy gondoljuk, ez az érem másik oldala. Az is­kola csak a kommunista szakemberré válás alapjait adhatja me" de nem ne­velhet kiforrott, kész kom­munista kádereket. Azok a fiatalok, akik elhagyják az intézetet, csak az életben, a gyakorlati munkában vál­hatnak végérvényesen azzá. Nagyon sok múlik tehát a fogadtatásukon. A fiatalos ambíciókat, hivatástudatu­kat is elvesztik, ha pályá­A Művelődésügyi Minisz­tériumban számbavették: hogyan alakult az általános iskolai gyakorlati oktatás helyzete az idei tanévben. Megállapították, hogy je­lenleg 2565 általános isko­lában 587 849 ötödik-nyol­cadik osztályos részesü gyakorlati képzésben. — A fejlődés ütemére jellemző, hogy 1958—59-ben gyakor­lati foglalkozás még csak 551 általános iskolában volt, s az ilyen oktatásban résztvevő tanulók száma alig haladta meg az 58 ez­ret* Milyen lehet a kulturális élet egy szomszéd megye közeli városában — például Cegléden? Átfogó képet ad. junk róla, vagy csak egy kis bepillantást? Az átfogó képnek az a hátránya, hogy túl sok általánosság kerül bele, ami a mi megyénkre Az „egy százalék Délelőtt a városi és járá­si népművelési felügye1 ők tartottak megbeszélést a ter­melőszövetkezetekben folyó kultúrmunkáról és a szociá­lis és kulturális alap fel- használásáról. Varga Sán­dor városi népművelési fel­ügyelő elmondta, hogy a város mintegy 38—39 ezer- lakosából 8 ezer a tanya­világban él. A város terüle. tén hét termelőszövetkezet van. A tanultság fontossá­gát belátva, csak az lehet brigádvezető, aki legalább az általános iskola nyolc osztályát elvégezte. Ez elő­feltétele az úgynevezett 160 órás szakmunkásképző tan­folyamon való részvételnek is;. Az ismeretterjesztési for­mák közt legkedveltebb a Szülők Akadémiája. Ez fő­leg annak köszönhető, hogy a tanyai tanítók munkáját a szülők elismerik és meg­becsülik, ha a gyerektől üzennek, mindig bejönnek az iskolába. (Előzőleg Márky Péter, a ceglédi járás nép­művelési felügyelője is fel­hívta a figyelmet a tanyai juk indulásánál bizalmat­lansággal, ellenszenvvel ta­lálkoznak. Hadd említsünk erre egy túrkevei példát. Az iskola egyik legjobb hallgatója oklevele megszerzése után társadalmi ösztöndíjjal az egyik túrkevei termelőszö­vetkezethez került. Hete­kig céltalanul, feladatok nélkül ődöngött. Semmiben nem kérték ki a vélemé­nyét, a segítségét. Végül is kedveszegetten egy északi megye gépjavító üzemébe ment, pedig minden ambí­ciója az, hogy a mezőgaz­daságban dolgozzon. Prob­lémájában volt iskolája — amelyet felkeresett — sem tudott segíteni. A felsőfokú technikumban eddig össze­sen hatvanhétén végeztek. (1962-ben és 1963-ban.) So­kan közülük már nem ere­deti munkahelyükön dol­goznak, sőt olyanok is akad­nak, akik eredeti szakterü­letüket is ott hagyták. (Az egyik végzett hallgató pél­dául „cukrász-gépész” lett, vendéglátóipari hűtőgépek A múlt évi 37-ről 80-ra emelkedett a központi anyagelosztó műhelyek szá­ma is. Ez jelentősen meg­könnyíti és egyszerűsíti a környező iskolák ellátását a gyakorlati órákon szük­séges anyagokkal. A köz- oonti műhelyek lehetőséget nyújtanak a gyakorlati munkát irányító pedagógu­sok továbbképzésére is, — mert itt elsajátíthatják a különböző gépek kezdését és az óravezetés módsze­reit, s általában az egész or­szágra is jellemző. Egy. be­pillantás viszont nemcsak hogy frissebben, eleveneb­ben hat. hanem jobban ki­mutatja az általánosnak kü­lönös megjelenési formáit is. így. amiről beszélünk, annak jobban be tudjuk mutatni sajátos vonásait. ” kulturális alap pedagógusok áldozatos mun­kájára. Egyik tanyai taní­tónő például egymaga ered­ményesen oktat tizenegy analfabétát, máshol tanul­mányi kirándulásokat szer­veznek.) A Szolnok megyei rend­szertől eltérően, ahol min­den téeszben népművelési ügyvezetői munkakört léte­sítenek, Cegléd város terü­letén négy termelőszövet­kezeti népművelési ügyve­zető működik s ezek taná­csokat adnak többek között a szociális és kultruális alap felhasználására. Igen érdekes az a törek­vés, ami az értekezleten nagy tetszésre talált; elér­ni, hogy az úgynevezett fe­lezést állandósítsák, vagyis a kiosztásra kerülő jövede­lem egy százalékát fordít­sák rendszeresen kulturális célokra. Aki tizenöt éve Uszodot festi — Cegléden A Kossuth Múzeumban a ellenőre.) Ez a nagy fluk­tuáció elgondolkoztató. A kommunista szak­emberré válás egy másik lényeges feltétele, a tartal­mas szakmai képzés mel­lett, az ideológiai nevelés. Az intézet marxista tanszé­ke keresi azokat a specifi­kus módszereket, amelyek­kel a szakmai oktatáshoz kapcsolódva hatékonyabbá teheti az ideológiai kép­zést. A eél nem az, hogy a marxizmus pusztán csak el­sajátítható egzakt tantárgy legyen, hanem hogy aktív, szilárd világnézetté váljon. A hallgatókban tudatosí­tani kell, hogy rájuk, vala­mennyiükre a mezőgazda­ságban van szükség. Ter­mészetesen ez sokkal köny- nyebb lenne, ha a hallga­tók maguk is tapasztalnák, hogy a termelő üzemekben igénylik és megbecsülik munkájukat. Sajnos, a szak­ember-igény meglehetősen mérsékelt. Ez nem annak tudható be elsősorban, hogy mezőgazdaságunknak nem lenne szüksége gépész tech­nikusokra, hanem annak, hogy az illetékesek nem is­merik eléggé a technikum­ban folyó szakemberkép­zést. Elsősorban Szolnok megye nem él azzal a lehe­tőséggel, amelyet a megyé­ben működő iskola számá­ra biztosíthatna. Mezőtú­ron, a technikum székhe­lyén pl.: a termelőszövet­kezetekben egyetlen egy gé­pész-technikus sincs. Ax ideológiai képzés egyik hasznos eszközének ígérkezik az iskola marxista tanszékének az elmúlt fél­évben megindított kezde­ményezése. A tanszék mun­katársai rendszeresen láto­gatják az üzemi és műhely- gyakorlatokon résztvevő hallgatókat és a gyakorlati munkában felvetődő prob­lémákat a szemináriumi foglalkozásokon is. feldol­gozzák Kossuth ereklyegyűjtemény Kétszáz tárgya beszél a sza­badságharc vezéréről, aki 1848. szeptember 24-én to- borzó beszédet tartott a vá­rosban. Ezt számos közis­mert kép örökíti meg. Fia, Kossuth Ferenc lett később a város képviselője s halá­la után a városra- maradt Kossuth-emlékek a múzeum féltett kincsei. Ikvai Nándor igazgató kü- lönkiállitásokkal is ébren- tartja a múzeum iránti ér­deklődést. Tavaly tizenegy különkióllítást rendeztek. Most Benedek Péter pá- rasztfestő képei láthatók az. emeleti termekben. Ez a különös festő-egyéniség mint napszámosember kezd festegetni. A huszas évek­ben fedezik fel s külföldi kiállításaival valóságom „vi­lágsikert” ér el. Mindez azonban nem változtat sa­játos népi stílusán, megőrzi frisseségét mindmáig. Ti­zenöt éve él Cegléden s két­hetenként ma is megfesti a 75 éves mester a maga em­lékezeti képeit szülőfalujá­ról, a Kalocsa melletti Úszódról. Felfelé a klub lejtőjén A „Kossuth” művelődés» háznak büszkesége az iro­dalmi színpad, mely állan­dó kapcsolatot tart fent a budapesti Irodalmi Szín­paddal. Gyakran meghívják a budapestieket vendégsze­replésre. A városi előadá­sok mellett rendszeresen járják a vidéket. A gyermekfoglalkoztatás keretében ismertetik a szak­körök munkáját így egyre több hívet szereztek pél­dául a bábszakkörnek( amely most rendszeres va­sárnapi előadásokat tervez. — Van felnőtt és külön gyerek népitánc csoport és balettoktatás. Máris nagy közkedveltségnek örvend a nemrég megindult társas­tánctanfolyam nyolcadiko­sok részére. Sípos Béla igazgató kü­lönös gonddal segíti a Kos- suth-klub működését Főleg idősebb emberek, nyugdíja­sok járnak ide, de a Rex biliárd asztal meg a sakk vonzza a fiatalokat is. Vagy 30—40, főleg idősebb em­bert látunk most, csütörtök este is itt. Kártyáznak. Per­sze egy „kártyaklub” nem látszik valami vonzó nép­művelési eredménynek: Csakhogy itt többről van szó. Ismeretterjesztő elő­adássorozatokat is hallgat­nak s tudományos ismeret- terjesztő filmeket vetítenek, megbeszélik a tv adásait. A klubvezetőség rendszeres művelődési program kidol­gozásán fáradozik. Iró-irodalombarát találkozó A járási könyvtárban Ta­mási Tamással beszélge­tünk, aki a vidéki ügyeket irányítja. A megyei könyv­tár négy művelődési autója közül egy a járási könyvtár kezelésében 31 tanyát jár be a ceglédi, dahasi és nagykőrösi körzetekben. Nemcsak könyvet, ismeret- terjesztő előadást és játék­filmet visz, hanem sokszor a művelődési ház irodalmi színpadának „utazó gárdá­ját” is, akik illusztrálják az előadásokat. Igen, ez már több, mint a régi, egyszerű könyvköl­csönzés. Milyen társadalmi kulturális tevékenysége van még a könyvtárnak?—kér­dezzük, de a felelet már valóban „megérkezik”. Gyü­lekeznek a ceglédi „Kárpáti Aurél irodalmi asztaltársa­ság” tagjai, hogy elbeszél­gessenek mai vendégükkel. Farkas László volt ceglédi tanárral, a szegedi egyetem tanársegédével. Ez tehát nem egyszerű író-olvasó ta­lálkozó, hanem író. és iro­dalombarátok összejövetele. A fiatal író szerényen ül az elnökség asztalánál, mi­közben gimnazista lányok lelkesen szavalják verseit... Lőrinc Lóráad Varga Viktória Hogyan lehetnek belőlük kommunista szakemberek? Több mint 580 000 általános iskolás vesz részt gyakorlati oktatásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom