Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
10 1965. január 91. Két évtized A kiművelt emberfők sokaságáért „Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték ég szerencsének legmélyebb sar- kalatja a kiművelt emberfő” — írta a Hitel-ben Széchenyi. Több mint egy évszázad kéllett ahhoz, hogy e felismerést igazi cselekvés kövesse. A reformokén küzdő hagy magyar politikus meglátta: a műveltség ellensége az ósdinak, az elavultnak. Az ész tiltakozik az ésszerűtlen ellen, ezért akarta olyannyira a kiművelt emberfők sokaságát A haladás ellenségei is érezték, sőt esetenként burkoltan be is vallották, a műveltség — számukra — veszedelmes erejét. Komig Gyula, a két világháború közti ellenforradalmi rendszer hírhedt ideológusa például így fogalmazta ezt meg 1931-ben: „Amint a gazdasági és társadalmi politika a gazdasági javak megfelelő termelése ég igazságos elosztása felett őrködik, a kultúrpolitikának az a feladata, hogy a művelődési javak helyes termeléséről és elosztásáról gondoskodjék, és' ezzel a társadalmi egyensúlyt biztosítsa...” Nyíltan kimondta a Horthy-korszak kultúrpolitikájának a lényegét: a társadalmi javak elosztása szerint kell részesíteni mindenkit a művelődési javakból is. Az „alsóbb” néposztályokat. tehát alacsony műveltségi szinten kell tartani. mert csak így lehet a „társadalmi egyensúlyt” biz tosítani, pontosabban: az ellenforradalmi rendszer ígv próbálta a munkások és a parasztok elnyomását, alávetett helyzetét fenntartani. A Korais-féle koncepciót — és a hozzá hasonlókat — persze sokan bírálták. Köteteket tennének ki a demokratikusabb kultúrpolitikára törekvők megnyilatkozásai. a népfőiskolákat követelő Móricz Zsigmondtó! a kommunista Földes Fe- rencig, aki kimondta, hogy a kulturális kérdéseket is csak társadalmi úton lehet megoldani. A megoldás lehetőségét a felszabadulás hozta magával. Ha most visszatekintünk a két évtized alatt megtett útra elmondhatjuk, valóban sokat tettünk a ki művelt emberfők sokasodó Sóért. Például az oktatással 1937—38-ban. az utolsó bé kedvben a tanköteles kon! gyerekeknek csupán három negyed része járt, iskolába míg napjainkban alig né hány tizedszázalékkal keve sebb. mint 100 százalékuk Szinte földindulás volt a középiskolai oktatásban is. hiszen 1937—38-ban alig több. mint 52 ezren juthattak be a közénisknlákbn, az idén pedig 231 ezer fiatal jár gimnáziumba, technikumba és szakközépiskolába. És ugyanebben az időben 11 ezerről 49 ezerre növekedett az egyetemi és főiskolai hallgatók száma, Pedig eddig csupán a nappali tagozatosokról szóltunk! Igazán akkor mutatkoznak meg eredményeink, ha mindehhez hozzászámít juk:- jóval több mint tón ezren Járnak a dolgozók általános iskolájába, 18(1 ezren a középiskolák esti és levelező tagozatára, s mint, egy 43 ezren folytatják munka közben a felsőfokú tanulmányokat. Lássuk a népművelés adatait: 1950-ben 2 millió 246 ezer kötet, könyvvel rendelkeztek a közművelődési könyvtárak. 1963-bnn csaknem 15 millióval, s egyetlen év alatt 41 és félmillió kötet könyvet kölcsönözték. 1937—38-bán 9 millió 180 ezer példányban jelentettek meg könyvet. 1964-ben 44 «Süliét. . A lakosság 1963bán 722 millió forintot költött könyvre. A régebben jobbára kalendáriumokat olvasó falusiak is 189 millió forintért vásároltak szépirodalmi, ismeretterjesztő és politikai könyveket A fádióelőfizetők száma 650 százalékkal emelkedett 1937 óta. A TV-előfizetők száma 1964 év végén 675 ezer volt. Ma már rmodén községben van mozi, s két esztendeje 5 millió 832 ezren látogatták a színházi előadásokat. 1935-ben 790 ezren voltak múzeumban, látogattak meg kiállításokat, 1963-ben pedig 4 millió 366 ezren... Még sorolhatnék az ön magukban is szép, biztató számokat. Legalább ennyire jelentősek azonban a műveltség tartalmi változásai is. Iskoláinkban az egyoldalú humán műveltséget s huszadik század követelményeinek megfelelő természettudományos-humán műveltséggel váltjuk fel — mégpelig a marxizmus—lo- nihizmus tudományos talaján állva. Számunkra az iga zi műveltséget nem csupán az adatokat ismerők képviselik, hanem a tudás birtokában alkotni is tudó emberek. Felismertük azt is, hogy a műveltséget nemcsak a kulturális kérdésekben való jártasság jelenti, hanem a termeléshez és a politikai élethez való hozzáértés is. A műveltség terjedéséhez szorosan hozzátartozik a szakmai ismeretek bővülése, a politikai-ideológiai tájékozottság javulása, a szocialista világnézet térhódítása is. „A suszter maradjon a kaptafánál, a paraszt a földnél” — mondogatták régen. Mi túlléptünk e szemléleten, s a munkások és a parasztok széles rétegeit tettük a műveltség részeseivé — mégpedig alkotó részeseivé. A felszaba dúl ás óta a kétkezi dolgozók százezrei és milliói fejezték be az általános iskolai tanulmányokat, kerültek a középiskolákba, vagy az egyetemekre, főiskolákra, részesültek szakmai képzés ben. jártak politikai és is meref terjesztő előadásokra, tanfolyamokra. A műveltség csatornái nak még szélesebb mogny'' tásáp napjainkban tovább fáradozunk. Nem is olyan régen született például ha tározat arra, hogy a hároméves szakmunkásképző is kólát végzett dolgozók to vábbtanulásának, tovább, képzésének megkönnyítésé re be nem fejezett középiskolákká kell nvilvánítan' az ipari és a mezőgazdaság' szakmunkásképző iskolákat, s jelentős tanulmányi idő beszámításával kell ösztönözni a fizikai munkásokat műveltségük gyarapítására. Az emberfők sokaságának kiművelése a mégbol- dogabb holnapért küzdő Szocialista társadalmat segíti. Miként Lenin mondotta: ..Azelőtt az emberi elme, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a technika és n kultúra minden áldását, a többieket, pedig megfossza a legszükségesebbtől — a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden eső dája, a kultúra- minden vívmánya a nép közkincsévé válik és mostantól fogva a? emberi elrne és géniusz se hasem lesz az erőszak eszközévé. a kizsákmányolás eszközévé.” így lőtt a való ságban is a Széchenyi által megsejtett és a Lenin szavaival pontosan megfogalmazott műveltség és haladás elválaszthatatlanul ősz zetartosóvé. Tótfa Unit SZOLNOK MEG SEI NÉPLAP ötéves tervünk utolsó esztendejébe kezdtünk, sok a tennivalónk, sürgetnek a feladatok: az elkövetkező évek sikere is múlik jó végrehajtásukon. Mégis: álljunk meg egy pillanatra! A hétköznapok apró munkái közben fel sem tűnik, hogy miközben szorgalmasan forgatjuk a szerszámot, szántjuk a barázdát, számsorokkal töltjük meg a papíríveket, mindig születik valami új. Érdemes visszapillantani 1964-re, amikor számos kis és nagy létesítménnyel gazdagodott az ország. Üjabb és újabb gyárkéményeket rajzolhatunk hazánk térképére, új üzemeik neveit tanulhatjuk meg. Kórházak és iskolák, lakásos tízezrei, üdülők, hidak és szállodák hirdetik mindenfelé: érdemes jól dolgozni, alkotni. Az újabb alkotásokról tanúskodnak alanti képeink is. ÍG.) Építőipari gépgyár épült Barcson. Az új gyárban tatarozásokhoz használható hidraulikus szereilőállványokat készítenek, cementsilókat gyártanak a bet onelemgy árak részére, és más építőipari gépeket, berendezéseket állítanak elő. — Képünk a gyár lakatos-szerelő műhelyét ábrázolja 1961-ben kereken 10 ezerrel nőtt az egyetemek, loisKOiait és felsőfokú Intézetek hallgatóinak száma hazánkban. Üj kollégiumok, diákotthonok épiil.ek szerte az országban. Kénünkön: a debreceni Agrártudományi Egyetem impozáns, 600 személyes diákszállója A legmodernebb gépek állítják elő az oxigént az új győri Szemben. A gyár termelése' szinte az egész Dunántúl üzemeinek és városainak szükségletét kielégíti Évente 115 millió téglát pótol a Kazincbarcikán felépült Kőnnyűbetongyár termelése. A KGST keretein belül, lengyel segítséggel létesített gyár Északmagyarország lakás- és üzcmépítkez.éseit segíti elő. Autoklávokban. száraz gőzben szárítják a falazóelemeket Tovább fejlődött hazánk egészségügyi ellátottsága. — Űj orvosi kutatók, rendelőintézetek létesültek. 3570 kórházi ágyat adtak át az országban. — Képünk az áj harkányi gyógyszállót ábrázolja Nincs már gond Zalaegerszeg és környéke kenyérellátására. Az automatikus berendezésekkel felszerelt új kenyér* gyár két műszakban napi 100 mázsa kenyeret Süt i iárom műszakos lolyamatos termeléssel napi 16 tonna takarmány-élesztőt állítanak elő a Győri Automata Takarmányélesztő Gyárban. Az automatagépel* kezelését Aty-eg.v műszakban mindössze hat ember látja tü ORSZÁGJÁRÁS Az elmúlt évben • ^ épültek...
