Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-28 / 23. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP :S65. január 28. IM O TESZ f ' LAPOK a ! u r ó I A kedvenc nem minden Néhány órás falujárás és végén a no­teszlapok rendezésénél szinte leküzdhetetlenül új­ra és újra elémtolakszük a summázás; két szomszéd vár. Vagy talán Dávid és Góliát. Tudom, hogy para­dox megállapítások ezek, hiszen a vár megfogalma­zás sem találó és szó sincs a kicsi és nagy harcáról, ellenségeskedésről, de nem tudok szabadulni a két szomszédos község sport­életének különbségétől. Tiszatenyőről, — ennek az alig kétezres lélekszá­mú községnek a sportjáról nem is tudtam mást írni, mint — jót. Azután to­vábbmentem a járásban néhány kilométerrel és In­nen Kengyelről... Nos, így kezdődött...: A vasútállomás irodájá­ban találtuk Bállá Vilmost, a sportkör elnökét. — Hogyan dolgozik a sport­kör és hogyan a szakosz­tályok — kezdtük a kér- dezósködést, ahogy a kint zakatoló vonat zajától szó­hoz jutottunk. (Előre hozzá kell tennem, hogy Lesán János, a járási TS elnöke híven felkészített a vár­ható problémákra és így könnyebb volt a lényeges­hez jutni.) A válasz őszinte gyorsan jött: — Tegnap este tartottunk vezetőségi ülést, de túl sokra nem jutottunk. — Hol a hiba? — Nálunk igazán csak a labdarúgásnak van becsü­lete. És talán egy kicsit a kézilabdának. — A többi szakosztály? — Amióta lebontották a régi kultúrházat. nincs a sportkörnek otthona. Talán, most az új kúltúrházban lesz. — A szakosztályokban milyen élet van? — Hát,... nem dicseked­hetünk túlzottan. — A vezetőség tagjai nem patronálják aa egyes szakosztályokat? — De, igen. — Eredmény? — Nem sok. Ez a válásé is őszintén, gyorsan jött. Továbbindultunk, most már Bállá Vilmossal együtt. Útközben elmondta, hogy a kézilabdázóknál nincs kü­lönösebb gond. Résztvesz- nek a járási bajnokságban és most télen pedig a te­rembajnokságban szere­pelnek Törökszentmiklóson. Egyébként ő patronálja a kézilabdázókat. Szívesen teszi, — bár kedvence neki is a labdarúgás. TÜZÉP-telep. Itt találjuk Tóth Albertet, a vezetőség másik tagját, aki a sakko­zókat vezeti. Néhány per­ces beszélgetés után kide­rül, hogy sokan szeretik a községben a sakkot, játsz- szák is, — de bajnokság­ban nem vesznek részt — Oka? — Nincs helyiségünk. — Helyiséggond sakko­zóknak? Nem ahad egy csendes szoba sehol a köz­ségben a sakkszeretetre? — Nem volt kultúrház. Egy kicsit nehezen talá­lunk a lényegre, de végül is sikerül: — Az az igazság, hogy mindenki csak itthon sze­ret sakkozni. Ha már el is kell utazni egy mér­kőzésre, akkor nincs szak­osztály — mondja végül Tóth Albert. Azt hiszem könnyen ösz- szegezhetjük a kengyeli sportéletet: van labdarúgás, kézilabda — többé, kevés­bé jól szervezetten. Van női röplabda, de ez csak teremben, van sakk és van egy asztalitenisz szakosz­tály, de rendszeres bajnok­ságban az sem vesz részt. Ugye, most már érthető az írás elején megfogal­mazott „két szomszödvár” kifejezés. Kengyel közel ötszöröse Tiszatenyőnek, mégis ha a sportját néz­zük nem tudom melyikük­nek jutna Dávid, illetve Góliát szerepe. Alvó, vagy inkább nehe­zen ébredő sportélettel ta­lálkoztam Kengyelen. Ezt igazolta harmadik beszélge­tésünk, amelyet a sportkör elnökhelyettesénél Lipcsei Józsefnél folytattunk. _ Ez a jószándékú, idős korára is csupa lelkesedés sportem­ber igazán akar jó köz­ségi sportéletet. De min­denekelőtt jó labdarúgást. És talán itt a baj. Ereje ide összpontosul — meg is nyerték a megyei II. osz­tályt, — de hogy hogyan tovább és hogyan a többi sportágban? — ez már va- lahogy kikerült a látószög­ből. Nem volt kultúrház... nem volt otthona a sport­körnek... most az új kul- túiházzal majd minden megoldódik — hallom újra és újra az érveket. Aztán A Tó sszegi Gépállomás mezőgazdasági gépjaví­tásra nagy gyakorlattal rendelkező művezetőt és géplakatos szakmá­ban gyakorlattal ren­delkező szakoktatót vesz fel. — Jelentkezés a Tószegi Gépállomá­son, KIVONAT A MAGYAR FORRA­DALMI MUNKÁS-PA­RASZT KORMÁNY 37/1962- (IX. 29.) számú redel étéből s közúti közlekedési szabálysértésekről „A gépjármű hatósági Jelzéseinek visszavonása 14. cikk. 1. A rendőrhatóság a gépjármű hatósági jel­zéseit visszavonhatja, ha: e) ......az üzembentar­tó a kőtelező szava­tossági biztosítási di­jat az esedékességet követő 60 napon be­lül nem fizeti be". Felkérjük a szövetkezeti és magántulajdonban le­vő gépkocsik és motor- kerékpárok üzembentar­tóit, hogy a kötelező sza­vatossági biztosítás ja­nuár 1-én esedékessé vált díját — saját érdekükben — mielőbb fizessék be- Felvilágosítást fiókjaink adnak­Állami biztositú kiderül, hogy ottjártam napján avatták az új kul- túrházat, de a sportkör vezetői közül még senki nem tárgyalt a kultúrház igazgatójával, hogy helyet kémek ott a sportolók is. És ha már mindenáron a ladarúgás a kedvenc, né­mi megjegyzés ahhoz is: Beszélgetéseink során ki­derült, hogy a csapat ugyan felikerült az elsó osztályba, de nincs tartalékgárdája. Nincs, mert nem akad, aki vezesse, vidékre vigye őket. Nincs, mert á száiwbajöhető játékosok inkább a nagy csapat nézői, mint a tarta­lékegyüttes játékosai. Nem akarom tovább boncolgatni a dolgot, de szerintem így esek átszállót váltottak a magasabb osztálybe a ken­gyeli labdarúgók. És végül — nem azért, hogy a tiszatenyőfi össze­hasonlítás teljes legyen, de valahol itt is a bajok for­rása — a kengyeli peda­gógusokról: A sportkör el­nöke panaszolta, hogy a községben több, mint har­minc pedagógus dolgozik, többségük fiatal — a sport­körben mégsem találni köz­tük egyet sem. Hogy ebben ki a hibás, — nem tudom. De, hogy nincs jól — az biztos. Érzem és tudom, hogy sötétre sikerültek a Ken­gyelen teleírt noteszlapok. Van néhány jó, bíztató jel is. (Pályaépítés, a vezető­ség őszinte útkeresése, stb.) Ügy érzem mégis jól tet­tem, hogy nem színeztem a lapokon. Innen, ezekről az alapokról kell indulnia a kengyeli sportkörnek. És jó irányba indulni csak a rossz ismeretében lehet. — egy — A világ sportja — SOROKBAN Hilversum: A holland sportújságírók szavazata alapján 1964. leg­jobb holland női sportoló­ja a világ- és olimpiai baj­nok műkorcsolyázó, Sjouk- je Dijkstra lett, míg a leg­jobb férfi sportoló címet az ugyancsak világ- és Európa-bajnok Anton Gee- sinnk cselgáncsozónak ad­ták * Santiago: A chilei nemzetközi lab­darúgó tornán a Buenos Alres-i River Plate l:l-es félidő után 2:1 arányban legyőzte Csehszlovákia vá­logatottját, amely a követ­kező összeállításban ját­szott: Kouva — Lala, Pop- luhar, Weiss — Pluskal, Geleta — Pospichal, Mraz, Masopust, Masny, Valosek. Az első gólt a 11. perc­ben Mraz lőtte, majd a 45. percben az argentin Solari egyenlített. Szünet után az 53. percben Lalliana 11- esével győzött a River Plate. * Moszkva: Viktor Korcsnoj — mint az már az utolsó fordu­lók előtt biztos volt — megnyerte a szovjet sakk- bajnokságot. Második he­lyen Holmov végzett. Míg Tál, az exvilágbajnok, a harmadik Szolnok Megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalat, Szolnok Dózsa György u. 5. sz, az alábbi munkakörbe vesz fel dolgozókat: szigetelő, bádogos szakmunkásokat, rakodó munkásokat szolnoki telephellyel. Jelentkezni a fenti cimen kell. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőket vess fel mélyszinti bányamunkára. 18—45 éves korig Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosít — Nós és családfenntartók éveD- te 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén térit, — Felvételhez szükséges: munkakőnyv. két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. — Jelentkezni tehet folyamatosan a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. A Munka Törvénykönyvét módosító egyes fontosabb rendelkezések n. Ha egy dolgozó például az 1954. évben mór tízéves folyamatos munkaviszony­nyal rendelkezett, és ekkor hozzájárulással kilépett a vállalattól, de az ezt köve­tő harminc napon beiül bármilyen ókból nem tu­dott elhelyezkedni, illetve új munkaviszonyba lépni, akkor a folyamatosság szempontjából elvesztette az előzetesen munkavi­szonyban töltött tíz évét, és új munkahelyén a kezdő munkavállalókkal azonos helyzetbe került, például a szabadság mértéke vagy a jubileumi jutalomra való jogosultság elbírálása tekin­tetében egyaránt, vagyis ezeknek a körülményeknek a szempontjából az önké­nyes kilépők és a fegyelmi úton elbocsátott dolgozók sem kerülték sokkal hátrá­nyosabb helyzetbe. A MUNKAHELYET VÁLTOZTATÓ DOLGOZOK ELVESZTETT JOGAINAK VISSZASZERZÉSE Az új rendelkezés vala­mennyi dolgozónak — még a jogszabályellenesen távo­zóknak is — lehetővé teszi, hogy ha legalább két, — illetőleg hároméves folya­matos munkaviszonnyal rendelkezik, visszaszerez­hesse valamennyi, koráb­ban munkaviszonyban töl­tött idejét. Ilyen esetben — a dolgozó kérelmére — az összesi, régebben munka- viszonyban töltött évét, be­számítja a vállalat a fo­lyamatos munkaviszony tar­tamába. Van-e lehetőség a fegyel­mezetlen dolgozók rehabi­litálására? Az új rendelkezés azokat a régebben fegyelmi bünte­tésben részesített dolgozó­kat is kedvezően érinti, akik a jövőben huzamosabb ideig becsületesen, szorgalmasan dolgoznak ugyanannál a vállalatnál. A fegvelem megszilárdítása érdekében hozott intézkedések, ame­lyek hátrányos következ­ményekkel járnak, a jövő­ben tehát időlegesen hat­nak, míg a múltban „egy életre szólóan” hátrányosan éreztette hatását az önké­nyes kilépés vagy a fegyel­mi úton történt elbocsá­tás. — Aki valamilyen módon korábban vétett az üzemi rend, a fegyelem el­len. bizonyos idő eltelte után kötelezően mentesítést kapjon minden hátrányos következmény alól. A fe­gyelem! úton történt elbo­csátás hátrányai alól pél­dául három év elteltével mentesül a dolgozó, a fe­gyelmivel történt áthelye­zés ecetén két év múltán, egyéb fegyelmi büntetés esetén pedig egy év múlva — feltéve, ha a dolgozó az említett idő alatt nem vál­toztatott indokolatlanul munkahelyet, és nem köve­tett el újabb fegyelmi vét­séget. A gyakori vándorlók — tehát akik egv éven belül kétszer, két év alatt há­romszor vagy ennél több­ször. s nem a jogszabály­ban meghatározott ok alap­ján hanem indnkolaUanul változtatnak munkahelyet —, valamint azok. akik a jogszabályokat megsértve hagyják el murkah "Ivüket — például felmondás nél­kül távoznak vagy nem dol­gozzák le a felmondási időt — a hátrányé« következ­mények alóli mentesülés szempontjából a fegyelmi úton elbocsátott dolgozók­kal egyenlő elbírálásban ré­szesülnek. Ha a dolgozó folyamatos munkaviszonya 1965. január 1-én vagy ezt követően el­éri a két évet, az új ren­delkezés szerint kérelmére minden korábbam munka- viszonyban töltött idejét be kell számítani! Azoknak a dolgozóknak a korábbi munkaviszonyát is be kell számítani a folya­matos munkaviszony tarta­mába, akiket fegyelmi út.>n elbocsátottak, vagy akik gyakori vándorlók, illetőleg akik nem a jogszabálynak megfelelően szüntették meg munkaviszonyukat. Az itt említett kategóriákba tarto­zó dolgozók esetében a oe- számítás feltétele az, hogy legalább három évig ugyan­annál a vállalatnál dolgoz­zanak, tehát legalább há­roméves folyamatos mun­kaviszony szükséges. Ha például valakinek 1961-ben fegyelmi úton történt el­bocsátás miatt szakadt meg a munkaviszonya, akkor je­lenleg csak tizenhárom nap fizetett szabadságra jogo­sult. Az 1950-ben kezdődött munkaviszony esetén az új jogszabályok szerint — ha 1961-től ugyanannál a vál­lalatnál dolgozik — a dol­gozó 1950-től visszanyeri fo­lyamatos munkaviszonyát, ami annyit jelent, hogy 1965-ben már tizenkilenc nap fizetett szabadság tár számára. Ugyanez a ked­vezmény vonatkozik azokra is, akik korábban önkénye­sen léptek ki munkahelyük­ről. MILYEN FONTOS VÁLTOZÁSOKAT TARTALMAZ MÉG A MUNKAVISZONY SZABÁLYOZÁSA? Az új rendelkezés kiszé­lesítette a vállalat felmon- -.ái lehetőségét. Emellett te­hetővé teszi a dolgozóknak, hooy a vállalat hozzájáru­lása nélkül is felmondhas­sanak, ebben az esetben azonban általában megsza­kad munkaviszonyuk folya­matossága, új helyükön nem kaphatnak magasabb mun­kabért, és elvesztik a mun­kaviszony folyamatosságá­tól függő juttatásokhoz va­ló jogaikat. Ezek körén be­lül is — a jelenlegit meg­haladó — hátrányokkal sújtja a jogszabály azokat, akik a munkahelyüket fel­mondás vagy a felmondási idő letöltése nélkül hagyják el, valamint a gyakori mun­kahelyváltoztatókat. Az ed­diginél több juttatásra a jogot az előzetesen munka- viszonyban töltött idő szab­ja meg. így például a fo­lyamatos munkaviszony alapján járó pótszabadságot általában az azonos válla­latnál töltött idő alánján kell megállapítani, és a munkabéren felül járó jut­tatásokra való jogosultság­hoz Is általában az azonos vállalatnál munkaviszonv- ban töltött iit—1 éves idő­tartam szükséges. A hátrányos következmé­nyek azonban nem tarta­nak örökké! Ha a dolgozó új munkahelyén becsülete­sen dolgozik, vagy n°m kö­vet el újabb .fegyelmi vét­séget. akkor mentesülhet a hátrányok alól. (Folytatjuk.) Gépjárművezetők figyelmébe! A kötelező gépjárműszavatossági biztosítás díját KAMATMENTESEN január 31-ig kell befizetni. aU.ami BlzIoslIÖ

Next

/
Oldalképek
Tartalom