Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

1965, január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ma 3 Dühöng a 60 méteres * HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS Öli 1QS A SZANKI GÁZKITÖRÉSRŐL Szánk község legszélső házától száz méterre — mint vasárnapi számúnk­ban már közöltük — óriási energia szabadult ki a föld gyomrából. A harminc centiméteres csővön olyan A Kanizsa egyelőre dacol a 200 atmoszférával Csatatér a fúrás helyén robajjal tódul ki a föld­gáz, hogy hét-myolcszáz méterről is úgy hangzik, mintha közvetlen közelről hallgatnánk a gőzmozdony­ból sistergő gőzt. torony közvetlen közelében viszont zuhog az eső. A vízzel együtt feltörő gőz­felhőből olyan nagymeny- nyiségű csapadék hull alá, hogy szombaton este ko­molyan veszélyeztette a mentési munkálatokat. — Az egész ország moz­gósítva lett segítségünkre. Egerből négyszáz, Nagyka­nizsáról nyolcszáz, Zebe- gényből az őrlőműből 340 zsák baritot (súlypátot) kaptunk az elfojtáshoz szükséges nehézfajsúlyú iszap készítéséhez. Szikrázik az acéltorony — Mi a tervük? — Egyelőre várunk. Ha néhány napon belül nem szűnik meg a kitörés, akkor biztonságos távolságból irá­nyított fúrással próbáljuk elzárni a gáz útját. B. J. Kettőszdzhúsz évvel Kolumbusz előtt Nagyszerű versenymozgalom a húszéves földm y vesszövetkezef ekben A földművesszövetkezetek jelentették húsz évvel ezelőtt a szövetkezés első lépéseit, s két évtized ered­ményei alapján elmondhatjuk: a tömegszervezetté fej­lődött földművesszövetkezet oroszlán részt mondhat magáénak a falvak átalakulásáért, felemelkedéséért végzett munkából. Molnár Illést még dél­után ismertem meg, nem sokkal a közgyűlést köve­tően. Ott ült a cukrászdá­ban három gazdatársával és csendben beszélgetve feke­tét, meg konyakot ittak. Mikor Lórik János üzem­egységvezetővel betértünk, rögtön odatartott. — Maga jött az újságtól? — Mondjuk. — Hát akkor idefigyeljen az elvtárs. ígérje meg, hogy elkürtöli a Tolbuchin jó hí­rét. Mert olvasom én az új­ságot, hallgatom én a falu­rádiót is, írnak, beszélnek még pityi-palkórói is, de a Tolbuchinról meg szó se. Egyszuszra elmondta és gyorsan vissza is tért. Ké­sőbb megint összefutottunk. Jókedve volt nagyon. A lá­nyát figyelte, mint táncol és csóválta a fejét. — No, lássa. Hát érdemes volt-e? A teremtésit neki. ötvenkilencben pont 11 óra 10 perckor írtam alá a nyi­latkozatot. Akkor eljöttem ide, ahol most vagyunk, ez még kocsma volt. Csúnyán leittam magam. De ameny- mr csak belém fért. A földrajzi felfedezések történetében sok utalás van arra, hogy a keleti félteke hajósai már jóval Kolum­busz útja előtt tudtak Ame­rikáról. Szovjet Azerbajdzsánban most olyan adatok kerültek elő, amelyekből kiderül, hogy Amerika földrajzi koordinátáit elsőnek a XIII. században élt Nasz- reddin Tusai határozta meg. A kiváló azerbajd- zsáni tudós obszervatóriu­ma nemcsak csillagászati központ, hanem sajátos „t i­Többen is körülállták bennünket, bólogatva, hogy így történt ez majd mind- annyiukkal. — No aztán hazakerültem valahogy. Ríttunk. A fele­ségemmel együtt. De úgy képzelje, mint a gyerek, úgy ríttunk. Aztán ehun van e, mi lett belőle. Fe­hér kenyér, nagy darab sza­lonna. Dekát ott volt a köz­gyűlésen, hallotta. A jászteleki Tolbuchin szövetkezet a tizenötödik zárszámadását tartotta és erre fel pénzjutalmat adott még élő, ugyancsak tizenöt alapító tagjának. Bottal já­ró öregek, nyugdíjasok már az alavítók, sokat megélt, volt mizsel uradalmi cselé­dek mindnyájan. örültek — megilletődtek — a kö­zösség hálájától, de azt hi­szem, Fülöv Zoltán felszó­lalása esett nekik a leg­jobban. Fülöp azt mondta. — Jóra fordult a helyzet, igazán jóra. De ezt. ennek a pár embernek akkor nem hittük el. Én is egyévi gaz­da voltam még. amikor ők kezdték. Bevallom., még gú­nyosan nevettünk is, hogy — Nem gyulladhat meg a gázoszlop? — Szerencsénk, hogy ilyen vizes, homokos keve­rékkel jön. Nézze ezeket a kavicsokat — mutatja. — Ilyeneket röpített a gáz a le­vegőbe, sezek hozzáütődtek a fúrótorony vázához. Egész éjszaka szikrázott a torony. — Mégsem gyulladt meg a gáz? — Nem tudott, mert a szikrák a gázoszlop belse­jében keletkeztek, ahol nem volt levegő s így nem jöhetett létre robbanás. Képzelheti, hogy ennek el­lenére milyen nyugodt éj­szakánk volt... Közben hatalmas, húsz­tonnás teherkocsi érkezik és az emberek a fúróbe­rendezés gépeit kezdik fel­rakni. — Hová szállítják a be­rendezést? — kérdeztük Győri Gyulát. — A közeli Harka község határába. Az Ember nem futamo- dik meg a féktelen erejű, 11 ezer kalóriás „dzsin” elől. csupán taktikázik. Je­lenleg a hatvan méteres óriás van fölényben, de na­pok kérdése és visszaszo­rítja a földalatti börtöné­be. Pokolian nehéz küzde­lem ez, de az Ember szá­mára nem kilátástalan. damányos akadémia” volt, ahol matematika, földrajzi, filozófiai, történelmi és or­vostudományi kutatásokat Is folytattak. A VI. Osakai Nemzetkö­zi Ipari Kiállításon bemu­tatták japán technikusok telefonkészülékét, amelyen át a beszélgetők láthatják is egymást. Más országokban gyártott videofonok modell- jétől abban külörfbözik, hogy telefonkábelekkel mű­ködik, míg a többinek két nem jutnak semmire, örül­tünk rajta — ez az igazság. Fülöp beszéde — jó kö­zépparaszt volt valamikor ez a Fülöp — a későbben jövők bocsánatkérése is volt egyben, amit a parasztem­berek becsületfogalmai sze­rint le kellett már egyszer róni a falu előtt, hogy vég­képpen nyugodtan nézhes­sen egymás szemébe min­denki. Hogy a közösség iga­zi közösséggé legyen. Mert az itt hatalmas, nagy neve­lő erő. A másik epizód egy bün­tetéshez fűződik. NagyfülÖp István, ahogy mondják, „ke­resztül szalmát’’ se tett még a szövetkezetben. EVenben szerzett egy lovat és egy csikót, s ezt az Aprítógép­gyárban dolgozó vejére írat­ta. A szövetkezet alkotmá­nya ugyanis tiltja tagjainak a lótartást. Hogy az aprító­gépgyári munkásnak szin­tén nincs szüksége lóra, az is valószínű. Nem is más. NagyfülÖp iárja gumiskocsi fogattal a határt és gyűjti a közös földiének termé­nyét. Ezért tettenérés alap­ján kétezer forint büntetés­re. az összehordott termé­nyek elkobzására ítélte egy korábbi közgyűlés. Nanyfii- löp gondolt egyet, g jóllete- rem,tette az elnököt saját márttromságát bizonygatva. Ketten válaszoltak. Lázár József, az elnök, higgadtan és nagyon emberségesen. A másik választ a közgyvtes­A huszadik évforduló méltó ünneplésére készül megyénk fmsz-tagsága. Ta­valy júliusban csatlakoztak a SZŐ VOSZ felhívásához és vállalták a tervek túl­teljesítését. Hármas célt tűztek maguk elé: A gazdasági feladatok tel­jesítését, a költségek csök­kentését, a takarékos gaz­dálkodást. Vállalták, hogy április 4- re valamennyi egységet A jászfényszarui Lehel­kürt Tsz-ben az idén 325 holdon termesztenek kony­hakerti növényeket. A gaz­dák szorgalmát, munka­kedvének növekedését bizo­nyítja, hogy bár még meg sem kezdődött a meleg­ágykészítés, palántanevelés, máris minden területnek megvan a gazdája. — Nem sokára munkához lát­nak a kertészkedésükről ismert szövetkezeti gazdák Jelenleg 27 fogattal hord­ják a trágyát a palántane­velő telepre, valamint a melegágyakhoz szükséges földet. Már most is mun­kálkodnak mintegy ötve- nen, s ez a szám megsza­porodik, amint megkezdő­dik a melegágyak készíté­sé. A vetőmagvakat idejé­ben megrendelték, s azok televíziókábelre és egy te­levízió berendezésre van szüksége a működéshez. Az újfajta videofon szerkeze­tében van egy tranziszto­ros berendezés, amely a képeket alakítja át hallha­tó jelekké, a szignálok vi­szont automatikusan ké­pekké alakulnak vissza. tői kapta. Az utóbbit inge­rült morajtól és közbekiál­tásoktól kísérve. NagyfülÖp a faluval, a becsülettel dol­gozó faluval találta szembe magát és el is hallgatott nyomban. A közgyűlést egyébként hajnalig tartó táncmulatság követte, három helyen há­rom zenekarral. A jásztel­kiek tudnak mulatni, ha an­nak ideje van. De aztán akkor is ott vannak, amikor munkáról van szó. A Tolbuchin szövetkezet nem a legjobb közös gazda­sága a megyének, de az el­sők között mindenképpen ott van. S hogy továbbra is ott marad, arra van bizto­síték. Ilyen is: felállt a köz­gyűlésen Tóth P. István te­henész (aranyat ér a közös­ben, azt vallják róla), azzal kezdte. — A mi vezetőinket kö­szönet illeti, olyan embe­rek. Van itt sok minden szép, sok minden jó. De el­nök elvtárs, hadd mondjak valamit. Én uradalomban dolgoztam 1924-től, Sokszor eszembe jut, mikor tart már csak ott is a mi tehe­nészetünk. Lázár József, az elnök — különben alapító tagja a közösnek — válaszolt neki: — Igaza van Pista bocsi­nak. Nálunk az állatte­nyésztés még mindig elég gyenge. Mostantól erre is rá kell feküdnünk. Borzák Lajos felújítják, az áruházakat éppen úgy mint a tanyai boltokat. E két főfeladat megvaló­sítására megerősítik a tö­megszervezeti munkát. — Mozgósítják az fmsz tago­kat, és új aktivük beszerve­zésével a falvak lakosságá­nak mind nagyobb százalé­kát tömörítik maguk köré. Vállalásuk a jó áruellá­tás biztosítását, a helyi árualapok megteremtését, a szállítása megkezdődött. A paprika- és a paradicsom­mag már megérkezett a közös gazdaságba. Szalmáért, trágya A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz-ben a 600 holdat is meghaladja a kertészet. A palánta neve­lése 11 000 négyzetméteren történik. Ekkora területen sok trágyát használnak fel a melegágyak készítéséhez. November óta gyűjtik a tsz-tagok háztáji gazdasá­gából az érett istállótrá­gyát. A tsz ingyen biztosít szalmát az állattartó gaz­dáknak, s ennek ellenérté­keként a háztájiban össze­gyűlt trágyát ugyancsak díjmentesen adják a közös­nek. Jelenleg 14 fogat hord­ja a szerves anyagot a pa­lántanevelő telepre. A Jászságban, de talán a megyében is legnagyobb kertészettel rendelkező kö- • zös gazdaságban az idén 70 holdon paradicsomot, 50 holdon zöldpaprikát, — ugyanekkora területen uborkát és burgonyát, 20 holdon pedig vegyes kony­hakerti növényeket ter­mesztenek. Kapcsolt cső- kűtrendszer segítségével a kertészeti növények többsé­gét öntözik; A gyümölcsösben is van munka Öcsödön a Kossuth Tsz- ben a gyümölcsösben mun­kálkodik néhány ember. A 49 hold gyümölcsösből 14 hold a termő, a munka vi­szont az összessel megvan. Hat-nyolc embernek most a fák tövének trágyázása ad munkát. Amint az idő le­hetővé teszi, hozzáfognál? a fák metszéséhez is, s ek­kor már több munkáskéz­re lesz szükség. A vasárnapi Krasznaja Zvezda érdekes riportban mutatja be a szovjet légi­erő interkontinentális ra­kétahordozóit, amelyeknek ma a szovjet hadászat kü­lönleges jelentőséget tulaj­donít. A riportból kitűnik, hogy e hatalmas gépek összes műszerei kölcsönösen ellen­őrzik egymást, párhuzamos ellenőrző műszerrendszerrel vannak ellátva. Az interkontinentális ra­kétahordozók hatalmas mennyiségű üzemanyagot visznek masnikkal, de sok­szor előfordul, hogy tar­tálygénekről ü+közhen kell átszivattyúzni a nagvfo- gyasz+ősú hajtóművek táp­anyagán szolgáltatások kiszélesítését* a kulturális munka színvo­nalának emelését célozza. A SZŐ VOSZ felhívása óta több mint fél év telt el. A közben lezajlott őszi tagértekezletek, melyeken mintegy hetvenezer aktíva vitatkozott a feladatok meg­oldásának hogyanjáról, — újabb lökést adtak a ver­senymozgalomnak. Ez már a december 31-i értékelés­kor is meglátszott. A megye földművesszö­vetkezetei kiskereskedelmi áruforgalmi tervüket 103, vendéglátóipari tervüket 105, felvásárlási tervüket pedig mintegy 110 százalék­ra teljesítették. Különösen a gyümölcs, a baromfi és a tojás felvásárlásában értek el jó eredményt. A helyiségek tatarozásá­ban még előbbre tartanak. A csaknem 1700 boltjuk és felvásárló telepük nyolc­vanhárom százalékát már rendbehoz tálc. — Tiszaőrsön például minden egységben átfestették a berendezése­ket, kicserélték a cégtáblá­kat és kívülről is befejez­ték a tatarozást. Ugyan ezt mondhatjuk el az öcsödi, a kunhegyesi és a kunmada­ras! földművesszövetkeze­tekről is. De bármerre já­runk a megyében egyre szebbek a portálok, új táb­lák, neon reklámok adnak új színt a falvaknak. Be­lül pedig mind több üzlet éri el a városi színvona­lat. Eddig négyezer új tag kér­te felvételét, illetve fizette be részjegy-alapját. Az el­végzett társadalmi munka értéke meghaladja az egy millió forintot; Sorolhatnánk tovább ered­ményeiket, melyeket a kö­zös vagyon megvédésében, a közízlés fejlesztésében ér­tek el. Helyenként az egy­ségek tagbizottságokat szer­veztek. összehívták a vá­sárló közönséget és velük együtt beszélték meg a ten­nivalókat. Több községben a kívülállók is részt vállal­tak a munkából. Április elején vagy már­cius végén értékelik a ver­senyt. Akkor majd eldől: kik dolgoztak jól, s nem ittunk-e előre a medve "bő­rére. Ez rajtuk múlik. Az fmsz választott vezetőin, az aktívákon, akik bár még be sem fejeződött a ver­seny, máris azon gondol­kodnak: a jelenlegi lendü­letet április 4-e után to­vább folytatják. Az évfor­duló napja után is felada­tuknak tekintik a falvak lakóinak jobb kiszolgálását, a termelés segítését, a me­zőgazdaságban dolgozók munkájának megkönnyíté­sét. Ézzel kívánnak hozzá­járulni második ötéves ter­vünk sikeres befejezéséhez; M. J. A Kasznaja Zvezda ri­portjából kiderül, hogy ezek a gépek távolról sem védtelenek az ellenséges vadászokkal szemben. A rádiózavarástól a légicél­pontok ellen használható rakétáig számos módjuk van a hívatlan „fogiadóbi* zottság” lerázására. A katonai feladatok bo­nyolultsága szükségessé te­szi az állandó gyakorlato­zást. amely mindig harc­szerű körülményeket felté­telez. A• parancsnokok tá­voli óceánokon tartózkodó haiók koordinátáit adják meg, s a rakétahordozó parancsnokának a repülési adatokkal együtt az előírt haic fénykénét kell bemu­tatni kiindulási tárna«»- pontján. A Kanizsa 250-es fúró­torony azonban dacol a több mint kétszáz atmosz­féra nyomású, hatvan mé­ter magasságot is elérő gázoszloppal. A fúrótorony körül nagy körzetben tel­jesen szürke a hó a pára­ként permetező iszaptól. A Győri Gyulával, az Al­földi Kőolajfúrási Üzem mérnökével, a kitörésvé­delmi műszaki vezetővel beszélgetünk a felszántott és a borzalmas csatatérhez hasonlító terep szélén. Az orosházi kitörésvédelmi csoport, Újvári Béla és még három főfúrómestei irányításával már csak a kisebb, értéktelenebb leme­zeket, padlókat hordja el a torony közeléből. — Sikerült minden érté­ket megmenteni? — Igen. Az emberek még a torony munkapadjáról, közvetlenül a gázoszlop mellől is leszerelték az emelőberendezést. — Ügy látom frissen ásott árok vezeti le a fel­törő vizet? — A honvédség még szombaton este küldött egy árokásó gépet és levezettük az iszapos vizet a közeli csatornába. Ha nem kap­juk ezt a segítséget, nem tudtuk volna a gépeket, be­rendezéseket időben bizton­ságba helyezni, sőt a víz elöntéssel fenyegette az egész környéket is. Mozgósítva az egész ország — Mennyi csapadék hull íe óránként? — Körülbelül hat-nyolc­ezer liter. Az emberek fáradtan ci­pelik a súlyos vastárgyakat, arcuk a rárakodott iszapré- fcegtől szürke, mintha ál­arcot viselnének. — Újra Győri Gyula be­szél. A jásztelki tizenötödik Japán videofon Sürgetik a tavaszt Minden területnek van gazdája A korszerű haditechnika diadala

Next

/
Oldalképek
Tartalom