Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

y f*\ Xvic- AW, , cí . LO-rL----------------------------------------­Forintok a föld alatt Műszaki mutatók Jász-kun Kakas A zsinat irányt változtatott Nagyvonalúság nélkül A szólás-mondás szerint mindenki annyit érdemel, amennyit meg tud becsül­ni. A munkával szerzett értékek ésszerű, takarékos felhasználása egy kicsit az önbecsülésnek is mércéje. Nincs olyan gazdag ország, amelynek ne lenne gondja saját javaira és ne takaré­koskodna nemzeti értékei­vel. Mégis most, hogy még szigorúbb takarékosságra törekszünk, egyesek „rend­kívüli állapot”-ról beszél­nek. Pedig az 1965-ös esz­tendő takarékossági erő­próbája nem átmeneti jel­legű kampány, hanem fon­tos lépés a minden tekin­tetben beosztóan gazdálko­dó közszellem meghonosítá­sának hosszútávú program­jában; Ugyancsak régi és mégis nagyon időszerű mondás: — takarékoskodj pénzzel, anyaggal, idővel. A taka­rékosság korszerű értel­mezése azonban nem szo­rítkozik kizárólag a fel- használások és ráfordítások mechanikus csökkentésére. A minőség javítása, a mű­szaki fejlesztés meggyorsí­tása még átmeneti költség- növekedés esetén is kívána­tos és gazdaságos lehet. Az idei tervekből félreérthe­tetlenül kitűnik: nem ele­gendő a mennyiség fi­gyelemmel kisérése a ter­melésben. De nem uralkod­hat el valamiféle sajátos mennyiségi szemlélet a ta­karékosságban sem. — Az okosan gazdálkodó szám­vető tevékenység szükséges a társadalom által létreho­zott értékek megőrzésére és gyarapítására. Sokrétű tennivalóink kö­zül vegyünk csak egyet: az import-takarékosságot. — Minden kereskedő állam a rendelkezésére álló eszkö­zökkel a kivitel serkenté­sére és a behozatal korlá­tozására törekszik. Nekünk igazán nyomós okunk van erre, hiszen a nemzeti jö­vedelem jelentős része a külkereskedelemben reali­zálódik, s a kivitel és be­hozatal mérlegében adós­sággal zártuk a tavalyi esz­tendőt. Az exportot meg­haladó mértékben vásárol­tunk külföldön. Nemcsak gazdasági kérdés, fontos po­litikai feladat is a külke­reskedelmi egyensúly meg­teremtése a tőkés országok­kal. Éppen ezért a takaré­kosság időszerű elve külö­nös szerepet kap a nyugati import-termékeknél. Már az is nagy népgazdasági eredménynek számít,- ha egyes vásárlásokat a tőkés niaeokról ésszerűen átto- relhctünk a baráti orszá­gokba. A szocialista orszá­gokban, a KGST-tagálla- maiban. az igen intenzív nemzetközi együttműködés révén nemcsak könnyeb­ben. hanem előnyösebben és gazdaságosabban is meg­termelhetjük a behozatal fedezetét jelentő exportot. Mégis jelenleg megenged­hetetlen nagyvonalúság ta­pasztalható a nvueati im- oort-termékek felhasználá­sában. A megvár inar min­den színesfém szük*éple- tét, — az ahimfs<iiimn+ ki­véve — importból és főként a nyugati piacokról kényte­len kielégíteni. Márn-diP a lechnika és a* inar fejlő­désével növekszik a hor­gany. az ón. a réz. az ólom iránti hazai igény. Énnen ezért célszerű a színesfé­mek ésszerű helyettesítése más anyagokkal. Az ólom- bronz csapágyaknál tartó- sahffi. WMS például a mű­anyag csapágy. Gazdaságo­sabb ez a megoldás. Igen nagy népgazdasági tartalék rejlik még a szí­nesfém-hulladék gyűjtésé­ben. íme: egy tonna ón világpiaci ára 2800 dallár, a rézé tonnánként 800, a horganyé 300, az ólomé 200 dollár. Mégis több válla­latnál a színesfémhulladé­kot, amely sohasem keve­redve, hanem mindig kü- lön-külön keletkezik, együtt, ömlesztve tárolják. A vállalat az ilyen vegyes­hulladékért alig egytizedét kapja, mintha különválo­gatva, gondosan gyűjtene azt. Évente 1500—2000 ton­na ilyen színesfém „mű­helysöpredéknek” mintegy 40 százaléka az újrafel­dolgozás során veszendőbe megy. Elképzelhető, hogy így. gondatlanságból hány ezer dollár kár éri a nép­gazdaságot. De megemlít­hetjük: a felújított épüle­tekben feleslegessé vált, használaton kívüli ólomcsö- veket — mintegy 100 ton­nányit évente — az érvé­nyes rendelkezések ellené­re, befalazzák a tatarozá­sok alkalmával. Vitathatatlan, a korszerű gyártmányok kibocsátása, a műszaki fejlesztés sok, idehaza nem gyártott spe­ciális anyagot, különleges alkatrészt, bonyolult be­rendezést igényel külföld­ről. Televíziós képcső-ballo­nokat, különleges félvezető­ket, műszerekét importá­lunk a nálunk fejlettebb országokból. Ám ahhoz, hogy a leghatékonyabban hasznosíthassuk devizalehe­tőségünket műszaki fejlődé­sünk meggyorsításéban, ter­vezőink nem támaszthatnak jogalan luxusigényeket a külkereskedelemmel szem­ben. A kutatók és kísérletezők az alkotás hevében gyakran elrugaszkodnak a gyakorlati lehetőségektől. ,.Fő a gyor­saság és a korszerűség” — mondják — és a proto­típus, a kísérleti darab al- katnészigényét importból biztosítják. „Ez a néhány dollár nem jelenthet gondot a népgazdaságnak” — te­szik hozzá. Ez a „prospek­tus-szemlélet” nemcsak azért káros, mert sok kicsi sokra megy, hanem a tö­meges behozatal lavináját indítja el a kísérleti darab majdani sorozatgyártásá­ban. Ellenkező esetben a kísérleti darabot a gyártás előtt újból át kell ter­vezni. így pedig már amit nyertünk a réven időben, többszörösét elveszítjük a vámon anyagban. Ezért a gyors és korszerű fejlesztő munka első lépései is fel­tételezik a réális közgazda- sági megfontolásokat. Számtalan módszere van a céltudatos import-takn- rékosságnak: a selejt, a hulladék-csökkentés. a hiánycikkek hazai termelé­sének meghonosítása, vagy a KGST-országok közötti szakosított) gyártása, stb. Érdemes valamennyi mód­szerrel behatóan foglalkoz­ni és újabbak után kutatni. Hiszen » nyugati behozatal viszonylagos csökkentése nem öncél. A kivitel egy­idejű növelése biztosíthatja a legfontosabb és valóban nélkülözhetetlen termékek behozatalát — műszaki és gazdasági fejlődésünk meg­gyorsítását. Mint ahogy a takarékosság többi formái is egymást kiegészítve nö­velik szocialista építőmun­kánk erőforrásait, megala­pozva dolgozó népünk jó­létét. Kovács József Gázkitörés Szánkon Noponta egy­millió köbméter gá* megy levegőbe Szombaton reggel 6 óra 30 perckor a Bács-Kiskun megyei Szánk községben, ami az Alföldi Kőolajfúrá­si Üzem szegedi üzemegy­ségéhez tartozik, a 4-es számú fúrásnál 1768 mé­teres mélység elérése után a kút termelni kezdett. A beindulás után az elzáró szerkezeteket elzárták. A nyomás a kútfejen azonban rövidesen 160 atmoszférára emelkedett, ami miatt elő­ször a biztonsági szelep és a rotary tömlő is átázott. A fúrórúdon keresztül 8 óra után pár perccel nagy nyomással iszap és gáz ló­véit a levegőbe. Jelen pil­lanatban — délután fél 5 órakor, hatalmas dübörgés­sel kb. 55 méteres magas­ságban vizes gázoszlop tört az ég felé. Becslések szerint 24 óra alatt 1 millió köbméter gáz megy a levegőbe. A nap fo­lyamán magas falysúlyú iszap készítéséhez megfele­lő anyagok tárolása folyt, amellyel a kút elfojtását megkísérlik, abban az eset­ben, ha a beomló föld sa­ját maga be nem temeti a kitörést. A szanki gázkitörés sok­kal erősebb, Intenzívebb, mint az üllési volt 1963- ban. A fúrótorony körül az összes értékes berendezést biztonságba helyezték és a honvédség, a tűzoltók, va­lamint a rendőrség segít­ségével tovább folynak a mentési munkálatok. — bognár — Ülésezett a KISZ megyei bizottsága A KISZ Szolnok megyei Bizottságának tegnapi ülésén kidolgozták a fiatalok ez évi programját. Fontos évfordulóra és több igazán nagy esemény­re készülnek most a fiatalok. Felszabadulásunk 20. évfordulójára, a IX. VIT-re és ez az év az Ifjúság a szocializmusért mozgalom 5. éve is. Ugyanakkor öt­éves tervünknek is befejező éve. Az akcióprogram, ame­lyet a KISZ bizottsági ta­gok elfogadtak, így szól a fiatalokhoz: Tegyünk meg mindent második öt­éves tervünk teljesítéséért! Dolgozunk úgy az idén, hogy a versenyzők közül legalább 100 brigád elnyer­je a szocialista címet. Az exportra dolgozók között pedig indítsuk el a Fiata­lok az exportért mozgalntnt. Valamennyi ifjúmunkás, de közöttük is a fiatal mű­szakiak, közgazdászok, mér­nökök, agrárszakemberek segítségére számítanak. E program keretében hono­sítják meg azt a szo- kást, hogy mindenki maga meózza a kezéből kiadott munkadarabot, s ezzel „ga­rancialevelet” adjon arról, aminek az előkészítésében részt vett. Küzdjünk a pazarlást el­ítélő közszellem kiala­kításáért, takarítsunk meg minden megtakarítható fil­lért, forintot a népgazda­ságnak. S ebből milliók lehetnek — hangzik a fel­hívásszerű program. Anyag, import-anyag, energia, szerszám és alkat­részek megbecsülésével, ta­karékosságával, újításaival, társadalmi munkával több millió forintot takaríthat meg megyénk ifjúsága ez évben. Dolgozzunk hát szór. galmasan, ahol lehet szer­vezzünk ifjúsági őrjárato­kat. Jövőnk építői vagyunk. Vegyünk úgy részt ebben a munkában, ahogy ez hozzánk méltó. Ezek a fő gondolatok, amelyeket a KISZ bizottság tagjai sok, a végrehajtást segítő javaslattal egészített ki. Tettrekész vezetők kel­lenek ehhez. Olyanok, akik a legegyszerűbb ifjakat i9 tudják lelkesíteni. Csak így számíthatunk eredményre mondta H. Nagy Mi­hály, a Tisza Cipőgyár KlSZ-td fkára. Száraz László, a mező- gazdaságban dolgozó fiata­lokra vonatkozóan mondta: Szorgalmazzuk, hogy akik n versenybe beneveznek azt érezhessék: nemcsak nekik fontos ez a verseny, hanem a szakembereknek a vezetőknek és mindenki másnak is. A lelkesítő ér­deklődés is egyik lenditője lehet a mi versenymozgal­munknak. Lakó István a versenyér­tékelés egyszerűsítéséről szóló elgondolásokat ismer, tette, Bárdi Imre pedig így szólt: Ne csak azt mondjuk az ifjaknak, hogy mit dol­gozzanak, hanem azt isi, mire miért van s2iükség. Kövecses Ferenc a hon­védségi alakulatok és a polgári KISZ-szervezetek kapcsolatának erősítésére tett javaslatokat. Bátyai János pedig a fiatal agrár- emberek nagyobb aktivizá­lását sürgette. Szabó János, a KISZ KB titkára, aki részt vett ezen a tanács­kozáson egy alapvető gon­dolatot ajánlott a fiatalok figyelmébe: Mindenki saját munkahelyén álljon helyt, ott dolgozzon a legoda- adóbban. S az egyes ember jó munkája egész társadal­munk előrejutásának része lesz. j ■ ; Kovács Béla megyei KISZ-titkár összefoglalója alapján a KtSZ-bizottság tagjai elfogadták, véglege­sítették az éves programot. Hagyományos jó zárszámadás Jásztelken • Kétmillió forintot tartalékolta^ • Kitüntették az alapitó tagokat 4 % Tizennyolcezer forint az átlagjövedelem A megye legjobb szövet­kezeti gazdaságainak egyi­ke — a jásztelki Tolbuchin — szombaton tartotta 15. zárszámadását. A 15 eszten­dővel ezelőtt alakult s már 10 esztendeje egymás után 40 forinton alul nem fize­tett munkaegységet. Az idén is 47 forintot ért, s így a gazdák átlagos évi jöve­delme a közösből szárma­zóan 18 ezer forint, a ta­valyinál 800 forinttal több. Azzal együtt, hogy a ter­melőszövetkezet vezetősége, gazdatársadalma már az idei esztendőre is gondolva. 2 200 000 forintot tartalé­kolt. De még fgy is 22 ezer forint híjával 3 millió fo­rint összeget fizet ki a köz­gyűlés után a szövetkezeti székház hat helyiségében munkaegységjárandóság és prémium címén. A jubileumi közgyűlésen — melyen megjelent Tisza József, megyénk ország- gyfilési képviselője, a Ter­melőszövetkezeti Tanácsel­nöke —. Lázár József tsz­el nők elemezte a közös gaz­daság 15 esztendejét. Kü­lön elismeréssel szólott a* alapító tagokról, akik ép­pen annyian maradtak még. mint ahány éves a Toibuchin szövetkezet. A közös gazdaság tizenöt alapító tagját — köztük Lá­zár József elnököt is — ok­levéllel és pénzadomány­nyal jutalmazta meg a kö­zös gazdaság. Valameny­nyien megilletÖdötten ja rultak az ünnepi pulpitus elé. Ezenkívül az esztendő­ben legszorgalmasabbau dolgozó szövetkezeti gazdá­kat külön megjutalmazták A közgyűlés végeztével az ünnepi alkalomból társas­vacsorát és táncmulatságot rendeztek Jásztelken. Tizenöt mjlliárd forint értékű munkát végeznek ez évben a kisipari Gimnázium avatás Tisza földváron Tegnap délután 3 órakor ünnepélyesen átadták ren­deltetésének az új kéteme­letes gimnáziumot Tisza- földváron. A Hajnóczy József nevét viselő új létesítmény álla­mi beruházással készült, több mint nyolc millió fo­rintos költséggel. A régi. nyolctantermcs gimnázium helyett most már modern gazdagon berendezett 12 tantermes épületben tanul­nak Tisznföldvór és a kör­nyező közséeek diákjai. A központi épületet fűt­hető fedett folyosó köti ősz. sze a tornacsarnokkal. — Szervesen illeszkedik az épületbe a politechnikai műhely Is A jól felszerelt termekben -> vas- és cipő­ipari szakmák fogásait sa- iátíthatiák el a tanulók. Az ízlésesen berendezett ebédlő a gyors és higiéni­kus étkeztetést biztosítja; Az avatóünnepségen Oláh György, a megyei tanács vb elnöke, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. — Hangsúlyozta, hogy az új állami létesít­mény nemcsak Tiszaföld- vái, hanem Cibakháza, Nagyrév, Cserkeszöllő és Martfű középiskolásainak is kényelmes tanulási lehető­séget biztosít. A helyi tanács nevében Papp Dániel vb elnökhe­lyettes köszönte meg az új gimnáziumot és jó tanulási kívánt a tanulóifjúságnak. Az ünnepi beszédek után Ruzsin István igazgató a tantestület. Huszár Anikó pedig a KISZ szervezet ne­vében vette át az új isko­laépületet. Ezután a diákok ünnepé műsort adtak, majd a ven­dégek megtekintették a szép épületet; szövetkezetek j A szövetkezeti ipar terve a tavalyihoz mérten 3,6 százalékos termelésnöveke­dést ír elő, ami félmilliárd forintnak felel meg. Több szövetkezetnek. Illetve rész­legnek át ítéli állnia ex­porttermékek gyártására, mivel a külkereskedelem a tavalyinál 20 százalékkal több árut kér tőlük. A szövetkezeteknek mind nagyobb részt kell válla!- niok a lakosság számára történő javító-szolgáltató tevékenység ellátásában. A terv erre vonatkozóan 9 százalékkal nagyobb fel­adatot jelöl meg. Szintén átcsoportosítást kíván a tervnek az a követelménye, hogy két és fél—három­ezer fővel növelni azok számát, akik a lakosság közvetlen megrendelésére dolgoznak. Az éoítőipari szövetkezetek 1964-ben 5500 lakást adtak át az építte­tőknek, s ez évben szinté', több ezer lakás építését végzik el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom