Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-23 / 19. szám
196#. január 23. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAl 3 „Mi iniézkedtünk „Meri eseii az eső „Meri fagy van" #*« és a szolnoki utaknál minden marad a régiben Gondolatok a felnőttoktatásról E hó elején a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság. a 7. számú AKÖV, a KPM Közúti Igazgatóság szolnoki üzemegysége, valamint a városi tanács építési és közlekedési osztálya és házilagos építő csoportja képviselőivel végigjártuk Szolnok utcáit. Lapunk január 6-i számában mégis írtuk a látottakat. Akkor szomorú képet tudtunk festeni. Most sajnos még szomorúbbat. Semmi változás Ezúttal egyedül, az említett szervek képviselői nélkül indultunk el útszem- lére. Rajt a Kossuth tér, irány a Ságvári körút. A gépkocsival csak lépésben haladtunk. Nem azért, hogy jobban megfigyelhessük az út állapotát Dehogy. Azt abból megállapíthattuk, hogy minduntalan beütöttük fejünket a gépkocsi tetejébe. Egyszóval semmi változás nem történt három hét alatt. Azaz mégis: rosz- szabb lett az úttest. Hasonló kép fogadott valamennyi úton. Ezért csak szószaporítás lenne megismételni a január 6-án leírtakat. Inkább szólaltassuk meg az illetékeseket, akik az előző szemlén ott voltak, s azokat is, akiknek a három hét alatt illett volna tenni egyet s mást, de legalábbis reagálni a rilrtrriii Papíron intézkedtek A 7. számú AKÖV-nél Osváth Józseffel, az ellenőrzési csoport vezetőjével beszélgettünk. Ezúttal mi hallgattuk meg panaszát. — Január 21-én reggel ismét reklamáltak az üzemek, mert a munkások az autóbusz miatt késtek. Igazuk volt. Sajnos az állomás melletti fordulónál a nagy kátyúkba beszakadt egy autóbusz, s így a munkások 20—30 perces késéssel érhettek csak munkahelyükre. A forduló rendbetartása a KPM Közúti Igazgatóságának feladata. A szolnoki üzemegységben adott tájékoztatás szerint erre a Közlekedési Építő Vállalatnak el Is küldték a megrendelést. Ezenkívül más nem történt. Kátai József elmondása szerint hasonló intézkedést tettek a Szolnok-Alcsi vasúti átjáró megjavítása ügyében is. A MÁV azonban még nem válaszolt levelükre. De mi a helyzet a többi utaknál? — Sajnos az időjárás miatt képtelenek vagyunk haladni. Itt vannak az embereink, de munkát nem tudunk -nekik adni — mondotta Kátai József. Kinek van igaza? A TITASZ-nál Chlumetz- ky Imre üzemviteli csoport- vezetőt kerestük meg. Bár az utak állapotához semmi közük, a város közlekedéséhez azonban mégis. A Zagyva-híd és a Ságvári körút között van egy A- alakú oszlop, amely akadályozza a közlekedést. Állítólag ennek áthelyezésére még tavaly decemberben felkérték a TITÁSZ-t. — Nekünk sem papíron, sem szóban ilyen utasítást senki nem adott. Furcsa, mert Kozák János, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának dolgozója szerint adtak. Most nem tudni, kinek van igaza. És ha már itt vagyunk a városi tanácsnál, érdeklődjünk Koaák Jánostól: mit tettek a három héttel ezelőtti hibái? kijavításáért? — A házilagos építő csoport két brigádja jelenleg is dolgozik. Egyik a Mátyás király utcában, egy pedig az Ady Endre úton. (A jelzett napon kétszer is voltunk az Ady Endre úton, de ott senki nem dolgozott. A szerk.) Kurucsai József, a házilagos épitő csoport általános műszaki előadója szerint az útjavítást a nagy forgalom teszi lehetetlenné. Majd ha fagy Vagyis kifogást-kifogás követ. Mások azzal mentik ki magukat, hogy ők papíron az intézkedést megtették. Minden maradt azonban a régiben. A betegeket továbbra is „hullámvasúton” szállítják a kórházba, egymás után törnek a rugók az autóbuszoknál, s néhány perc késés miatt egy teljes órai munkabért vonnak le a munkásoktól. Szakmai kérdésekben nincs szándékunkban vitatkozni az illetékesekkel. Néhány dolgot viszont mégis szükségesnek tartunk megemlíteni. Amikor esett az termelőszövetkezeti vezetők és a tagság részesedésének arányát az éves terv készítésekor hagyják jóvá. Sajnos, a megfelelő arányokra jónéhár.y közös gazdaságukban nem ügyelnek. A növénytermelők — érdemtelenül — kevesebbet kapnak a kiosztható jövedelemből, mint az egyéb ágazatok dolgozói. Helyenként túlságosan magas a segédüzemágak és az adminisztratív dolgozók jövedelme. Pedig kevesebb munkát, fáradtságot vállalnak a jövedelem létrehozásából. Akadnak szövetkezetek. melyekben az elnökök jövedelme a tagság jövedelmének 10, sőt 14-szeresét is eléri. A túl magas részesedést a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai is eltűrték. Az öcsödi Szabadság Tsz- ben — nagyon helyesen — a tagság jövedelmétől tették függővé a vezetők jövedelmét. A terv jóváhagyásakor azt mondták: „Nem sajnáljuk a magasabb részesedést, mert felelősség- teljes munkát végeznek. De kössük a jövedelmüket a mienkéhez. Ha a tagság többet kap, a vezetők részesedése is emelkedjen.” A jövedelemelosztási vitához hozzátartozik még. hogy a hatezer holdas gazdaság két évvel ezelőtt 2,5 millió forintos mérleghiány- nyál zárt. Üj vezetők kerültek a közös gazdaság élére. Zilahi Antal, az elnök, a Mesterszállási Gépállomáson volt főagrono- mus, Szirom MáH’ás főkönyvelő pedig Kunszent- mártonban ipari üzemben dolgozott. A vezetők egyetértettek a közgyűlés véleményével, hogv a tagságnak kiosztott jövedelem (munkaegység, részesművelés, prémium! 1.3 százalékát kapia az elnök. Az elnök részesedéséhez kötötték a többi vezető keresetét is. A főasronó- mus. főkönyvelő az elnöki jövedelmezés 93, az elnök- helyettes. párttitkár annak 90 százalékát kapta. Az elnöki részesedés 86 százalékát kaphatják a beosztott szakemberek, a brigádvezetők pedig 60-at. Az elnök és a főkönyvelő állami dotációval jött a szövetkezetbe. Zilahi Antal eső, akkor várták, hogy megfagyjon, mert Kurucsai Józsefnek az a véleménye; fagyban lehet dolgozni. — Kátai József szerint sem sárban, sem fagyban nem lehet „kátyüzni”. Ha az utóbbinak van igaza, akkor várhatunk míg Szolnokon megjavítják az utakat. Egy másik dolog. Az Ady Endre úton ugyan vannak kátyúk, de korántsem akkorák, mint a Zagyva-híd és a Ságvári körút között. Ott szinte lehetetlen a közlekedés. Miért nem ott dolgozik a házilagos építő csoport egyik brigádja? Szervezés kérdése csupán. Az pedig egyenesen rejtély, hogy a TITÁSZ nem kapott utasítást, illetve fel sem kérték őket — az A-oszlop áthelyezésére. Vagy talán elfelejtettél? elolvasni? — Meglehet, hiszen „az egész ügyet tőlünk hallották először” — mint mondták. Pedig mi három héttel ezelőtt megírtuk. Sőt most még egyszer. Majnár József havi 2500, Szirom Mátyás 1520 forintot kap az államtól. önként lemondtak az őket megillető többletről. Azt mondták, hogy a dotáció összegét vonják le a tsz- től járó jövedelmükből, illetve annyival kevesebbet fizessenek ki részükre. A kiosztható részesedés 3,8 millió forint lesz. A növénytermelők részes arányban dolgoztak, a többiek munkaegységre. A szövetkezetben Mészáros Antal bácsi példáját emlegetik. A 70 éves nyugdíjas havi átlagjövedelme 1500 forint körűi lesz, pedig csak hét hónapon át dolgozott. Lé- nárt Ferenc ön(özőgépkcze- lő évi jövedelme 57 000 forint. Az állattenyésztők részesedése — körülbelül 21 forint lesz egy munkaegység értéke — meghaladja a 2000 forintot. A t.raktoris- ták ennél többet kapnak. C s a vezetők? Zilahi ^ Antal elnök a kioszt, ható jövedelem 1,3 százalékát, vagyis havi 4116 forintot. A többi vezetők arányosan kevesebbet kerestek. Megdolgoztak érte. fejlődött, erősödött a szövetkezet, nőtt a tagok jöveA háztáji baromfitenyésztés amellett, hogv a családot hússal és tojással ellátja, mindenkor jó jövedelmi forrást je'ent. S a családtagoknak, főleg idősebbeknek és gyermekeknek. valamin* csökkent munkaképességűeknek munVaaika’mat, elfoglaltságot biztosít. A baromfi fejlődését, a nagyobb hús- és tojáshozamot — a helyes takarmányozáson kívül — nagvmé»-- tékben növeli a helyes tartási körülmény. A baromfi nak igen --ev ellensége az állandó nedvesség és iég- huzat. F két tényezőből ■elindulva leszűrhetjük a tanulságot, h így szélvédett, huzatmentes, száraz ólakban. istállókban kell az ap- rójószágot elhelyezni. Az ólak, istállók ablakait, amennyiben azok hiányosak, ne szalmával tömjük Országos jelenség — mondotta az egyik megyei tanügyi vezető, amikor arról beszélgettünk, hogy majdnem mindenüt csökken az általános iskolába járó felnőttek száma. — Akármelyik járást vagy várost vesszük is szemügyre, a csökkenés szembetűnő. Jászberényben az 1963—64- es tanév végén 787-en végezték el a dolgozók általános iskoláját. Jelenleg 663-an végzik tanulmányaikat, de arra számítani lehet, hogy év végéig ez a szám csökkenni fog. Há- romszáznegyvenhatan végezték el a nyolcadik osztályt, helyettük csak igen kevés új tanulót sikerült megnyerni az oktatás ügyének. A kunszentmártoni járásban tavaly 700, az idén 471. a szolnoki járás esetében 1200 és 1065 az arány. Nem szeretnénk az olvasót számokkal untatni. — Ezért inkább a jelenség okait próbáltuk meg kideríteni. Azokat a pedagógus véleményeket, amely szerint a jelenséget pozitídelme, így senki sem sajnálja tőlük. Az adminisztratívak fix munkaegységet kapnak. A főkönyvelőhelyettes havi 30- at, a gépíró 60-at. Az utóbbinak havi részesedése 1260 forint. Ám a jövede’em 38 százaléka természetbeni, s ezt elszámolóáron számítják. A szabadpiaci árakat figyelembevéve többet keresnek, mint a tanácsnál és egyéb helyeken dolgozó adminisztratív dolgozók. Azt az idén is kikötöttél?, hogy a vezetők részes művelést nem vállalhatnak, továbbá az alapok terhére nem oszthatnak. Jövedelmük 10 százalékát csak az ellenőrző bizottság vizsgálata és jóváhagyása után szabad kifizetni. A most erősödő Szabadság Tsz sajátos helyzetben van a részesedés elosztását illetően. Hiba lenne, ha módszereiket másutt mechanikusan alkalmaznák. Ám a vezetők és a szakemberek jövedelmének a tagságétól való függése követendő módszer, mert a jobb eredmények elérésére ösztönöz. Máthé László be, hanem üvegeztessük be. hogy minél világosabb legyen a helyiség. Hidegebb időben többet tartózkodnak a baromfiak az istállóban. Ezért gondoskodni kell kényelme.-, elhelyezésükről és száraz homokfürdőről. A homokhoz 50 százalékban fahamut, s a féregirtás miatt 5 százalékos mennyiségben kénpon. keverjünk. Biztosítsuk az állandó hőmérsékletű, tiszta ivóvizet, s lehetőleg oni'atókban helyezzük el. így szennyeződését és kifürdését is megakadályozhatjuk. Az ásandó tojástermelés gazdaságossá teszi a baromfitenyésztést. Téli időszakban a tojás termelését — a jó elhelyezés mellett — a helyes takarmányozással és az istálló megvilágításával is fokozni lehet. A van is lehet értékelni, el kellett vetnünk, ugyanis különösen a mezőgazdaságban olyan nagy a nyolcadik általánost el nem végzettek arányszáma, hogy úgy másfél évtizeden keresztül emiatt nem kellene és nem is szabadna csökkenni a felnőtt diákok számának. Pedig csökken. Jóval közelebb jár az igazsághoz az a vélemény, amely szerint sok helyütt hiányoznak az oktatásból azok, akiknek példát kellene mutatniuk, akik maguk után vonhatnák beosztottjaikat is. Igen nehéz például a legtöbb helyen beiskolázni a tsz brigádvezetőket. Szép számmal vannak olyan elnökségi tagok is. akik nem járnak iskolába. Mit mondjon ilyen helyen a tagság? Nyilván azt, nekik van rá nagyobb szükségük mécse mennek, hát miért menjek én. Persze ez sem ad magyarázatot arra, hogy az idén eddig több mint ezerkétszázzal csökkent a meKi főzethet pálinkát? A pénzügyminiszter és az élelmezésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki a termelői pálinkafőzés szabályozásáról. A rendelet előírásai szerint szőlőtörkölyből és vadon termő gyümölcsből — eper, som, bodza, boróka stb. — bárki, termesztett — kerti — gyümölcsből és borseprőből pedig csak a szőlő- és gyümölcstermelők főzethetnek pálinkát. A rendelet végrehajtása szempontjából szőlő- és gyümölcstermelőnek kell tekinteni a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjait, ha háztáji szőlőjük és gyümölcsösük van, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezettől szőlőt és gyümölcsöst vettek át művelésre, a termelőszövetkezeti csoportokat és azok tagjait, ha szőlőjük és gyümölcsösük van, a szőlő- és gyü- mö'csterm lésre alakult termelői szakcsoportokat, s végül a szőlővel ós gyümöcs- csol rendelkező egyéni gazdálkodókat. Aki e meghatározások szerint nem minősül termelőnek csak akkor főzethet oálinkát. ha az élelmezésügyi minisztertől arra enged ól yt kapott. — Az engedély iránti kérelmet a M' gyar Ip-őripári Vállalathoz kel] benyújtani. helyiség megvilágítását lehetőleg csak a re°goU órákban (három órától) javasoljuk. Az ülőrudakon való kényelmes pihenésre is gondoljunk. Ezért azok gömbölyítettek legyenek. Általában négy tyúkra egy méter ülőrudat számítunk. Az ülő- rudak alá helyezzünk el deszkából készített ürülékgyűjtőt, amely fölé apró- szemű dróthálót szegezzünk, hogy az ürüléket a baromfi ne tudja kikaparni. Ezáltal a fertőzés elterjedését is nagvmértékben megakadályozzuk. A tyúkok a csendes, söté* helyet kedv ’k és keresik b tojás alkalmával. Ezért, ahol jászol van a tyúkóllá alakított helyiségben, ott a jászol alját ^ szükség esetén a jászolt is rekesszük el 40—50 centiméterenként tojóhelynek, s azt szalmával béleljük ki. A tyúkok így nem zavarják, zaklatják egymást. Fehér La jos mezőgazdasági mérnök gyében a felnőtt diákok száma. Bizonyos kifáradás észlelhető az embereken. E sorok írója a jászberényi járásban beszélgetett jó- néhány emberrel, akik járhatnának iskolába, de nem hajlandók erre. — Hogy miért? Legtöbben családi okokra hivatkoznak és ha elmondjuk mennyi családos ember, sőt háziasszony is tanul esti vagy levelező tagozaton, csak a vállukat rántják meg. Sok az indokolatlan félelem is a tananyag nehézségeitől. — Pedig az általános iskolai tanterv a felnőtt oktatás megkönnyítésére igyekszik a legésszerűbben elosztani a tennivalókat. Sajnos a tankönyvek nem a legtökéletesebbek. de ez nem lehet ok az elmaradásra. A legnehezebb meggyőzni az alacsony munkaegységrészesedést osztó tsz- ek tagjait. Az tény, hogy a gazdasági helyzet befolyásolja a tudatot, de éppen itt kellene megmagyarázni azt a kézenfekvő, „pofon- egyszerű” tényt, hogy iskolázott, képzett embergj? jobban tudnak dolgozni, jobban megértik az új ag- ro- és zootechnikai eljárásokat, korszerűbben tudnak gazdálkodni, végeredményben többet is keresnek majd. Érdekes módon a középiskolákban éppen ellenkező a helyzet. Tavaly a megyében körülbelül 6400-ars jártak gimnáziumba és technikumba, idén 7200 felnőtt ismerkedik a tudományokkal. Azaz teljes mértékben sikerült pótolni az érettségizetteket, és a lemorzsolódottakat. Egyébként a lemorzsolódást, — amely az első osztályban körülbelül 25 százalékos, a negyedikben már csak tizedszázalékokban lehet kifejezni. A középiskolai felnőttoktatás sikere annak is tulajdonítható, hogy, aki a nyolcadik általánost elvégezte, az már rendszerint nem gondolkozik földhözragadt módon, perspektívát akar látni- maga előtt. A felnőttoktatás problémáihoz tartozik még az is, hogy — elsősorban a falusi középiskoláknál —akadnak problémák egyes tanárok felkészültségével, tapasztalatlanságával kapcsolatban. A felnőtt oktatásnak egészen más a módszertana. Helyes lenne, ha az OPI szakemberei járásonként, körzetenként egykét napos összevonást tartanánál? a felnőtteket oktató pedagógusok részére és módszertani vitákat rendeznének. Ami az általános iskolákat illeti a felnőtt oktatás propagandáját jövőre új módszerekkel kell felfrissíteni. Igen sok gondot kell fordítani a fiatalok meggyőzésére. akik néhány évvel ezelőtt valami oknál fogva abbahagyták tanulmányaikat. A 16—25 éves korosztály ugyanis a nyolc általánost nem végzettel? arányánál jóval kisebb számmal szerepel a tanulmányi statisztikában. — A tudásra pedig elsősorban nekik van szükségük. A járásoknál és községekben tekintsék fontos politikai feladatnak a brigádvezetők, elnökségi tagok, más tisztségviselők meggyőzését. Még mindig 80 százalékon felül van azoknak a fizikai dolgozóknak a száma, akik nem végezték el a nyolc általánost. És ha le is számítjuk ebből az idősebbeket, feladat még bőven akad. Az előkészítést, a felmérést, a meggy 5- zést pedig már ebben az iskolaévben meg kell és meg is lehet kezdeni. — U -w Követésre méltó módszer: Á vezetők javadalmazása a tagságétól függjön Hogyan gondozzuk télen a háztáji baromfit?
